Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-08 / 44. szám
A pelhfimovi járási pártbizottság ütemterve - így nevezik azt a közel kilencven- oldalas anyagot, amely a XVI. pártkongresszus, a kerületi és járási pártkonferenciák határozatainak a járás körülményeire lebontott, részletesen kidolgozott anyagát foglalja magába. A konkrét, címre szóló és határidőhöz kötött feladatok a járási pártbizottság valamennyi működési területét felölelik. A dokumentumok elkészítése természetesen nem volt könnyű. De a kongresszusi határozatok lelkiismeretes elemzése, a legfontosabb feladatok megoldására irányuló politikai munka körülhatárolása lehetővé teszi, hogy a pártbizottság következetesen, átgondoltan irányítsa a dolgok menetét. így marad idő arra, hogy közvetlen kapcsolatot építsenek ki a pártalapszervezetekkel, a legfontosabb feladatok elvégzésére mozgósítsák a kommunistákat. Ez a járási pártbizottságok tevékenységének értelme. A CSKP XVI. kongresszusa ezt nyomatékosan hangsúlyozta. A járási pártbizottság iparügyi osztálya több mint száz alapszervezetet és tíz üzemi bizottságot irányít. A pártalapszer- vezetek és az üzemi pártbizottságok elnökeinek és a pártbizottság aktivistáinak értekezletei a pártalapszervezetek mozgósításának legbeváltabb formái közé tartoznak. A komplex intézkedéseknek a gyakorlatba való bevezetésével kapcsolatban mélyül a párt befolyása a gazdasági életre. Az a nemrég lezajlott aktívaértekezlet, amely értékelte a járás gazdasági tervének teljesítését, hangsúlyozta, hogy a pártalapszervezeteknek és üzemi pártbizottságoknak következetesen és felelősségteljesen kell érvényesíteniük az ellenőrzés jogát.- Az üzemek többsége már ismeri az 1982-es év tervét. Két üzem - a humpoleci Súkno és a zirovnicei Gombgyártó Üzem - már a kezdeményező tervet is elkészítette. Tudjuk, hogy az üzemeknek a jövőben is meg kell küzdeniük a termelés anyagi és műszaki biztosításának és a szállító-megrendelői kapcsolatoknak a hiányosságaival. Az üzemi pártbizottságoknak tehát elemezniük kell az eddigi fejlődést, és meg kell hozni a hatékony párthatározatokat - mondja Frantisek Jaki, az üzemi pártbizottság tagja. Elsősorban a vezető gazdasági dolgozóktól követelünk többet, hogy bonyolult helyzetekben maguk keressék a megoldást. Az utóbbi időben kiderült, hogy egyes gazdasági vezetők nem szívesen fogadnak el rugalmas intézkedéseket és nem gondoskodnak a hibák azonnali orvoslásáról. Gyakran az alapszervezetekhez, az üzemi pártbizottságokhoz fordulnak, vagy a járási pártbizottságtól kérnek segítséget. Csakhogy nem szabad elfelejteni, hogy a tanácsot és segítséget nem keverhetik össze intézkedéseik valamiféle „szentesítésével“. A járási pártbizottság iparügyi osztálya munkájának nagyon fontos része a gazdasági feladatok teljesítésének elemzése és a pártellenórzés jogának érvényesítése. így például a pelhfimovi Egyesült Kefegyár arról szóló jelentését, hogy mekkora részt vállalnak a kommunisták a komplex irányítási rendszer bevezetéséből és hogyan érik el gyártmányaik jó minőségét, idejében megtárgyalták; egy egész sor gazdasági mutatóval, táblázattal és számadattal kapcsolatban foglalt állást a járási pártbizottság.- Mindig figyelmet kell szentelni azoknak a kérdéseknek, amelyek az üzemekben és a munkahelyeken befolyásolják a politikai és a gazdasági helyzetet. Jogosan bírálták a kefegyár évzáró pártgyűlésén az alapvető nyersanyagok, elsősorban az importált sörte egyenlőtlen szállítását. Ugyanis a nyersanyaghiány komolyan veszélyezteti az állami terv teljesítését, a munkatermelékenység növekedését és fékezi a munka lendületét. Hol kell keresni a megoldást? Amint Ivan Őerny, az üzem műszaki igazgató- helyettese és az üzemi pártbizottság előadója kifejtette, elsősorban a termelés premizálásában. Csakhogy az hosszan tartó folyamat. A kefegyár üzemi szervezetének kommunistái rámutattak, hogy a szállítmányok elmaradása miatt a hiányzó sörte hazai forrásokból részben pótolható. Ha saját alapanyaggal dolgoznak, több millió devizakoronát megtakarítanak.- Ezen a téren milyen a helyzet?- Az idén tizenkét tonna sörtét leszállít a gottwaldovi Svit és a Veiké Meziriői-i Nyersanyagértékesítő Vállalat. Az 1982-es év fölött ezidáig egy nagy kérdőjel függ. A Liberec-Binov-i Nyersanyagértékesítő Vállalat és a Moravské Budéjovi- ce-i tímárműhely teljesen lemondta a cserzettsörte leszállítását.- A felvetett problémák jelzik, hogy az üzemben komoly a gazdasági helyzet. A járási pártbizottság tudatában van, hogy itt a dolgozók kritikája politikai ügyet fejez ki, tehát foglalkozni kell a nehézségekkel. A kefegyár igazgatóját megbíztuk, hogy dolgozzon ki egy tanulmányt a hazai forrásokból nyerhető lószőr és sörte felhasználási lehetőségeiről. A pártszervezet pedig újabb tárgyalások előkészítésével foglalkozik. Gondunk lesz rá, hogy a dolgot fölösleges huzavona nélkül bonyolítsuk le - hangsúlyozta Jaki elvtárs. A járási pártbizottság titkárának, sem az iparügyi osztály néhány dolgozójának nem áll módjában, hogy az iparban átfogják a pártmunka teljes terjedelmét. A járási apparátus szükségszerűen a járási pártbizottság aktivistáinak és oktatóinak tapasztalataira támaszkodik. Eredményesen dolgozik a járási pártbizottság közgazdasági bizottsága is. Bár a járási pártbizottság figyelme elsősorban a gazdasági kérdésekre és a tervteljesítésre irányul, nem szabad megfeledkezni a párt politikai-szervező munkájának folyamatos tökéletesítéséről.- Véleményünk szerint amíg a kommunistáknak kell befolyásolniuk a termelési feladatok teljesítését, már csírájában rá kell mutatniuk a különböző hibákra és nekik kell megoldaniuk a problémákat. Ezért arra törekszünk, hogy üzemeinkben lényegesen fokozódjon a pártcsoportok befolyása. A pártcsoportoknak szorosabban együtt kell működniük a művezetőkkel, a termelési értekezleteken és a szocialista munkabrigádok értekezletein gyakrabban kell ismertetni nézeteiket. A pártcsoportok nagy segítséget nyújthatnak a pártbizottságoknak az ellenőrzés jogának érvényesítésénél. Az az igazság, hogy ez még nem nagyon sikerül - ismeri be a járási pártbizottság titkára. A pelhfimovi járási pártbizottságon dolgozó elvtársak tudják, hogy ha érvényt akarunk szerezni a pártbizottságok fokozott akcióképessége gondolatának, az alapszervezetek eddigi konkrét tapasztalataiból kell kiindulnunk. Az általános elméleti fejtegetés nem elég. A járási pártbizottság ez év júniusában elfogadott egy dokumentumot, amely összefoglalja a pártcsoport munkájának tapasztalatait, s azt, milyen részük van a pártmunka irányításában és szervezésében a humpoleci Cseh-Morva Lenipari Vállalatnál. Foglalkozik továbbá a mü- veztők munkájával, a munkakollektívákra gyakorolt befolyásukkal, a termelési értekezletek színvonalával. A jelentés megerősítette például, mennyire fontos szempont az, hogy a pártcsoportok az azonos vagy hasonló szakmában dolgozókat tömörítsék. Tavaly az építőbrigád kommunistáit át kellett sorolni a termelési részleg műszaki helyettesének csoportjába. Mivel az értekezleteken egészen más jellegű feladatokat oldottak meg, az építő csoportba tartozó elvtársakat nem érdekelte a megvitatásra kerülő problémakör. Közönyük végül is passzivitásba torkollott. Az üzemi pártbizottság helyesen határozott, amikor új, önálló pártcsoportot szervezett. Hasonló megoldásra volt szükség a felületmegmunkáló üzemben is, mivel a pártcsoport tagjai négy műszakban dolgoztak.- Azon is sok múlik, hogy jól válasszák meg a pártcsoport vezetőjét. Nem kis nehézségeket okozott a pártbizottságnak a kisegítő üzemrészleg pártcsoportja. Tevékenységüket elemezve arra a megállapításra jutott a pártbizottság, hogy a pártcsoport vezetője nem kezdeményező a rájuk bízott feladatok megoldását sem sürgeti. Ma az új pártcsoportvezető irányításával a csoport teljesíti a pártbizottság és a tagsági gyűlés kiszabta feladatokat, rendszeresen megtartják a párt- csoportgyűléseket és a munkahelyen vitatják meg problémáikat. A humpoleci Cseh-Morva Leninipari Vállalat pártszervezetének tapasztalatai biztos jó ötleteket adnak más járások párt- szervezeteinek is, hogyan javítsák a pártcsoportok munkáját. MICHAL PODZIMEK Kostyál Jánost, a falusi pártalapszervezet elnökét reggel fél hétkor hasztalan kerestem otthonában. A munkába indulók között ő is az autóbuszra várakozott, holott úgy tudtam, családja körében tölti nyugdíjas éveit.- Látod - tárta szét a karját -, sohasem nyughat az ember. A vicsápapáti szövetkezetben dolgozom az építkezéseknél. Estefelé hazatérek, addig nézz körül, úgyis régen jártál már nálunk. Marasztaló tanácsára szemlét tartottam a faluban. Könnyített a helyzetemen, hogy Lengyel Sándorral, a Kertbarátok és Kisállattenyésztök helyi vezetőségének tagjával találkoztam, aki, miután előadtam jövetelem célját, nyomban felajánlotta önzetlen segítségét. Kiapadhatatlan buzgósággal beszélt gondjaikról, örömeikről. Elmondta, hogy falujukat, Menyhét a szomszédos Béd községgel együtt Szalakuszhoz csatolták, így a Zsibrice hegycsúcs lábánál húzódó három kis település Podhorany közös megjelöléssel szerepel a helységnévtárban. A társközségek közös vonása, hogy dolgos, szorgalmas emberek lakják. Jelentős részük az iparban, elenyésző számban pedig a vicsápapáti (Vyőapy-Opa- tovce) Zobor Efsz gazdaságában keresik meg mindennapi kenyerüket. S munkájukból nemcsak a megélhetésre, hanem városi igényeket kielégítő családi házak építésére is futja.- Az utóbbi tíz év folyamán - magyarázta kísérőm - annyi házat építettek, hogy Szalakusz összeépült Menyhevei. Ám a fejlődés a harmadik társközségünkben, Béden is kimutatható. Sőt, a valamikor sárból készült házak helyébe most korszerű ikerházakat építenek. Lengyel Sándort élő krónikásként tartják számon. De ez nem is csoda, hiszen úgy ismeri a három falu életviszonyait, akár a tenyerét. Például azt is pontosan megmondta, kik foglalkoznak Béden szerződéses állathizlalással. Közülük a 71 esztendős Rácz István bácsit portáján is felkerestük. Eleinte szabadkozott, érezni lehetett, nem nagyon örült a hívatlan látogatásnak.- Én már öreg ember vagyok, feleségem meghalt. Mit írhatnak énrólam az újságban? - morfondírozott magában. De mikor arra tereltük a beszélgetést, hogy a szerződéses hizlalással tulajdonképpen nemes társadalmi szolgálatot teljesít, felcsillant a szeme.- Világéletemben munkásember voltam. Megszoktam a tevés-vevést. Nyugdíjas koromban sem élhetek tétlenül. Az állam a vágómarhákért jól megfizet és 10 mázsa keveréktakarmányt ad egy-egy leszerződött állatra. Miért ne csinálnám? Tavaly két hízó bikáért és egy tenyészüszőért 38 000 koronát kaptam. Azt hiszem, jó kiegészítés ez a szerény nyugdíjamhoz.- Most is foglalkozik állattartással?- Még az erőm bírja - mondta, és az istállóba vezetett, hogy megmutassa a gömbölyödő hizó bikákat.- Hányán követik példáját Béden?- Már csak Lengyel Rezső, Bede Dénes és Árpás Gáspár. Nem sokan. Persze állandóan fogyatkozunk. De állatot sem lesz hol tartani, mert rendszerint garázst vagy nyári konyhát csinálnak a régi istállókból. A társközségek központjában, Podhoranyban sem jobb a helyzet. Itt a szerződéses hizlalás mérséklődésére azt a választ adták, hogy a keresőképesek munkába járnak, így a háztáji foglalkozásra nem jut idejük. Más a véleménye azonban Irena asszonynak, Slovák Stefan traktoros takaros feleségének.- A mi családunk évente legalább 12 mázsa hússal gazdagítja az ország háztartását. Ezenkívül a kenyér kivételével minden élelmiszerből önellátók vagyunk. Az uram is dolgozik, persze én sem lustálkodom itthon, mert a szerződéses hizlalás, a sertés-, baromfitartás minden szabad időmet leköti. Mégsem panaszkodom. Sót, ha a közös érdeke kívánja, a szövetkezetei is kisegítem a munkámmal. Kerek perec elmondom, mi nálunk a legnagyobb baj: az, hogy elkényelmesedtek az emberek, úgy gondolják, munka nélkül is ölükbe hull a manna. Ezután Cigány Borbálával, a Kertbarátok Szövetsége gyülmölcs- és zöldségfelvásárlójával folytattam hasznos eszmecserét a helyi kezdeményezések és lehetőségek kihasználásának kérdéseiről. Először arra kértem választ, osztja-e Irena asszony nézetét?- Én azt tartom: a jó pénzszerzésnek sem kell cégér. Egyébként egyre bővül azon családok köre, amelyek a háztájiban kedvező értékesítési feltételek mellett eladásra gyümölcsöt, zöldséget termelnek. A társközségeket is beleszámítva, eddig közel 1 millió korona értékű földiepret, ribizlit, fokhagymát vásároltam fel a szövetség tagjaitól és a termelő családoktól. Azt hiszem, a szerződéses hizlalást is fel lehetne lendíteni, ha kedvet teremtenének hozzá, kihasználnák a lehetőségeket. A megbeszélt időpontban, estefelé, a pártalapszervezet elnökével összegeztük a falujárás eredményeit. Elmondta, hogy kétezer lakost számláló település évente legalább öt vagonnyi vágómarhát, nyulat, baromfit ad el a Húsipari Vállalatnak, ebben éppen a meglátogatott családok mutatnak példát.- A nagyobb kedvteremtés azonban - hangsúlyozta - a Kisállattenyésztők Szövetsége helyi tisztségviselőin túl a kommunisták elsőrangú kötelessége is. Pártgyűlésen, a hnb tanácsülésén számtalanszor foglalkoztunk a közösben kevéssé, de egyénileg jól megművelhető, eddig jobbára parlagon heverő kis parcellák hasznosításának kérdésével is. Bátran állíthatom, ha e törekvésünk eredménye „csak“ a gyomot termő földek jelentős kihasználása, az egyén számára pedig a szabad idő egészséges és hasznos eltöltése, a családnak szükséges zöldség, gyümölcs vagy például baromfihús megtermelése lenne: már megérte, hogy az ügyért fáradoztunk. Kostyál János végezetül arról beszélt, hogy manapság sokan vannak, akik ugyan a bőség kosarából rendszeresen merítenek, ám vajmi keveset tesznek annak érdekében, hogy ez a kosár mindig színültig legyen. SZOMBATH AMBRUS A PÁRTELNÖK / / TAVOLLETEBEN 1981. XI. 8. N
