Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-01 / 43. szám
ÚJ szú f 19 81. XI. 1. 19 Mezőgazdasági gépgyártás a KNDK-ban A felszabadulás előtt nemigen lehetett mezőgazdasági gépgyártásról beszélni Kóreá- ban. A modern mezőgazdasági termelés számára nélkülözhetetlen ipari háttér az ötvenes évek végén épült ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Az első nagyüzem a Kijang Mezőgazdasági Gépgyár volt. Itt készültek hazai anyagból, saját tervek szerint az első Csollima traktorok. A régi kisüzemek bővítésével, korszerűsítésével, de főleg új nagyüzemek létesítésével a 70-es években megteremtette saját mezőgépgyártását az ország. Olyan nagyüzemek láttak munkához, amelyeknek kapacitása többtízezer korszerű mezőgazdasági gép gyártását tette lehetővé, így a Kum- szong Traktorgyár, a Csung- szong Művek, a ,,Szeptember 25.“ Traktorgyár. A traktorokon kívül megkezdték az ekék, vetógépek, mútrágyaszórók, arató-cséplő kombájnok és tartozékaik gyártását. A táji adottságoknak megfelelően már kezdettől fogva nagy gondot fordítottak arra, hogy a rizsföldek megművelését segítő gépeket minél nagyobb mennyiségben állítsák elő. A hazai szükségletek megfelelő ellátása után gondolhattak arra is, hogy legújabb, legkorszerűbb termékeikkel megjelenjenek a világpiacon. Új konstrukciójú rizsvetőgépük legutóbb a malaysiai Kuala Lumpurban megrendezett nemzetközi vásáron a vásárren- dezöség különdíját érdemelte ki. Ezt a nagyteljesítményű, könnyen kezelhető vetögépet már sorozatban gyártják a hamhungi, haedzsui és más KNDK-beli mezőgazdasági gépgyárak. A bolgár hidraulikus berendezések minőségüknél fogva nemcsak a belföldi piacon, de külföldön is keresettek. Hidraulikus berendezéseket, amelyeket széles körben alkalmaznak a mezőgazdasági és építőipari gépek gyártásában, a fémfeldolgozó iparban, az erdőgazdaságban és számos más iparágban, Bulgária elsősorban, a KGST- országokba exportál. - A felvétel a hidraulikus berendezéseket előállító jamboli Ivan Te- nev Üzemben készült Litvánia viszonylag kis kiterjedésű köztársasága a Szovjetuniónak, a lakossága is csak mintegy 3 és fél millió. Arról, hogy az utóbbi negyven év során miképpen változott a litván nép szociális struktúrája, mindennél kifejezőbben beszélnek a számok. A statisztika mindenekelőtt azt mutatja, hogy Litvániában -ugyanúgy, mintaSzovjetunió- ban bárhol - a lakosság egyre inkább a városokban koncentrálódik. Ma a köztársaság minden száz lakosa közül 63 a városi, s ez csaknem ugyanannyi, mint az országos átlag. A lakosság városokba áramlását a gazdasági, elsősorban az ipari fejlődés gyors üteme magyarázza. A köztársaság termelésének volumene az elmúlt négy évtizedben csaknem a hatvanszorosára növekedett. Ez a fejlődési ütem jelentős mértékben meghaladja az országos átlagot: ennek oka az egyes köztársaságok fejlettségi szintjének ki- egyenlítését célzó politika, amit a szovjet állam létezésének első éveitől kezdve folytat. Mindezek a változások a lakosság foglalkoztatottságának szerkezetében is megnyilvánulnak. Ez év elejére a munkások és alkalmazottak létszáma Litvániában megközelítette a másfél milliót. Ezzel kapcsolatban nem árt, ha felidézzük, hogy 40 évvel ezelőtt a keresőképes lakosság mintegy 70 százaléka a mezőgazdaságA Szovjetunió és Laosz gazdasági és kereskedelmi együttműködésének alapjait még a népi-demokratikus forradalom győzelme utáni első hónapokban fektették le. A szerződések értelmében beindított kedvezményes szovjet szállítások jelentős szerepet játszottak az ipari termelés stabilizálásában és a legégetőbb ellátási gondok enyhítésében. Már az együttműködés első évében Laosz 10,6 millió rubel értékű árut kapott, a szállítások 70 százalékát gépek és különböző berendezések alkották, a többi főleg hús- és halkonzervekből, valamint gyógyszerekből állt. Szovjet műszaki segítséggel 34 ipari és szociális létesítmény épült vagy épül Laoszban dolgozott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának nagymérvű csökkenései ellenére a termelés ez idő alatt több mint a kétszeresére nőtt. Sokat fejlődött az elmúlt évtizedben az egészségügy, a közoktatás, a lakossági szolgáltatások és a lakásellátás helyzete is. Ma Litvániában a 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 39, ami sokkal több, mint számos fejlett nyugati országban. A lakosság jólétének növekedése, a munka- és élet- körülmények javulása, az orvosi ellátás színvonalának növekedése mind hozzájárult az átlagos élettartam emelkedéséhez, amely ma már meghaladja 70 évet. Ez körülbelül 20 évvel több a II. világháború előtti átlagnál. Az urbanizációs folyamat a tervező hatóságok ellenőrzése alatt áll, ami lehetővé teszi, hogy a városba költözőknek modern lakásokat, vagy az első időkben kényelmes kollégiumokat, szállást biztosítanak. Mindezt a nagyszabású lakás- építési program meggyorsítása tette lehetővé, amely jelentős részben az állami költségvetésből történt. A beruházások minden hetedik rubelét a lakásépítésre fordítják: A vidéki lakosok rendszerint jobban kedvelik a magánházakat, amelyeket állami vagy szövetkezeti hitelből építenek, alacsony kamat fizetése mellett. A mező- gazdaságban dolgozók szában. Az elkészült objektumok közt van egy közúti híd a Nen- folyón, egy 8 ezer köbméter befogadóképességű kőolajtároló, továbbá autószerviz, kórház, szakrendelő és még jóné- hány fontos létesítmény. A következő tervidőszak kétoldalú együttműködésének főbb irányait 1980 őszén határozták meg. A tervek szerint 1981 és 1985 között a Szovjetunió jelentősen növeli a gépi berendezések szállítását La- oszba, fokozza a kőolajszármazékok és a fogyasztási cikkek exportját is. Viszonzásképpen Laosz megkezdi a faipari és mezőgazdasági termékek szállítását. A tervidőszakban az áruforgalom volumene 3,5-szöröse lesz az 1976-1980-as évek átlagának. mának csökkenése ellenére ma több ház épül vidéken, mint annak előtte. A hagyományos tanyákat komfortos lakótelepek váltják fel, ma már ilyenekben él a falusi családok 60 százaléka. Az elmúlt 15 év során a köztársaság lakosságának kétharmada került jobb lakáskörülmények közé. Jelentős mértékben megnőtt a lakosság képzettségi szintje is. Elegendő elmondanunk, hogy a két népszámlálás közötti időszakban, 1959 és 1979 között a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma a háromszorosára nőtt (ezer foglalkoztatottra számítva). Litvániában, mint a Szovjetunióban mindenütt, megvalósult a fiatalok általános középfokú oktatása. Jelenleg a köztársaság minden harmadik lakosa tanul, és a 10 ezer főre jutó egyetemisták száma itt magasabb, mint Angliában, NSZK-ban, vagy Franciaországban. A különböző társadalmi rétegek képzettségi szintje fokozatosan kiegyenlítődik. Ha a köztársaság dolgozó lakosságának képzettségi szintjét 100-nak, vesszük, akkor az alkalmazottak között ez a számadat 139, a munkások esetében 92, a kolhoztagoké pedig 57. Az 1959-es népszámláláskor rögzített adatok szerint akkor a különbségek sokkal nagyobbak voltak. A Szovjetunióban a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező kolhoztagok aránya az elmúlt 10 évben 39-ről több mint 60 százalékra nőtt. A kolhoztagok, a többi vidéki lakoshoz hasonlóan gyors ütemben zárkóznak fel a városlakókhoz, nemcsak képzettségi szintjük tekintetében, hanem a munka tartalmát, jellegét tekintve is; mindez bonyolult technika elterjedésében, a gépesített és automatizált munkafolyamatok arányának növekedésében mutatkozik meg. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 2. Rejtvényünk első része. 13. A lantén vegyjele. 15. Afrikai állam. 16. Majom. 17. Dán pénznem. 19. Osztrák festő. 21. Letesz. 22. Étel. 24. Török evezóscsónak. 26. Borókapálinka + megszólítás. 27. Verdi Don Car- losának egyik szerepe. 29. Osztrák államférfi volt. 31. Azonos betűk. 32. Lovas nomád nép. 33. Személyes névmás. 35; Ezüstérem mohamedán népeknél. 37. T. Ü. B. 38. Római súlyegység. 39. Nem megy el. 41. Becézett női név. 43. Könnyű női ruhakelme (ék. f.). 45. Nem üres 46. Francia költő, író. 48. Mezőgazdasági növény. 50. Mohamedán bíró. 51. Oscar-díjas filmszínésznő az USA-ban. 52. Orosz pópa. 54. Hézag. 55. A bibliai mitológia egyik prófétája. 56. A Lett SZSZK fővárosa. 57. Római négy. 59. Mesében van! 60. Madár. 61. Város a Belorusz SZSZK-ban. 62. Magyar nyomdász. 64. Kádban van! 65. Volt - régiesen. 66. Irodalmi műfaj. 68. Ideiglenes épület. 70. írásbeli kérést. FÜGGŐLEGES: 1. Rejtvényünk befejező része. 2. Oxigén. 3. Kilométer. Kopasz. 5. Mezőgazdasági épületek. 6. Hegység Romániában. 7. Üreg azonos hangzói. 8. E. O. H. 9. Ferde (ék. h.). 10. Mályvaféle dísznövény. 11. Malom - szlovákul. 12. Élő szerv működése. 14. Arab. 18. Fiúnév. 20. Folyó Kanadában. 23. Pult közepe. 25. A Maláj-szigetvilágban:.. .- szigetek. 28. Vendéglői alkalmazott. 30. Irány. 34. Női név.36. Litográfia része. 37. Magyar színész. 39. Ellenezte, végül... belement. 40. Szovjet repülőgépek jelzése. 42. Taszít. 43. Svájci télisportközpont. 44. Magyarországi város. 47. Böjt a mohamedánoknál. 48. Megszólítás. 49. Knock out. 52. Zerge kicsinye. 53. Ősi mezopotámiai város. 56. Osztrák költő. 58. Csapás. 61. Szóösszetételekben: tej. 62. Gyümölcsös. 63. Kimozdít a helyéből. 65. Határozói rag. 66. Nyílás. 67. S. Y. E. 69. öröm közepe. 70. Képző. 71. Azonos betűk. Források: KCNA, BUDAPRESS - APN, APN. Az október 18-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Elsuhogott az a füttyös sárgarigó is délre, sárgul az árva diófa zöld terebélye. Könyvjutalomban részesülnek: Gányovics Szilvia, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Gócs Judit, Palást (Pláátovce), Kétyi József, Komárom (Komárno), Vranek János, Bratislava, Tánczos Zsuzsanna, Pozsonyeperjes (Jahodná). Magyarország acéltermelése dinamikusan növekedik - míg 1977-ben évente 3,7 millió tonnát állítottak elő, 1982-ben e mennyiség csaknem 30 százalékkal több lesz és 4,7 millió tonnára emelkedik. A fejlesztési program három nagyvállalat - az ózdi Kohászati Művek, a dunaújvárosi Dunai Vasmű és a miskolci Lenin Kohászati Művek korszerűsítését irányozza elő. - Az MTI képe Dunaújvárosban készült, ahol augusztus 20-án adták át az új acélgyártó konvertereket. Növekvő áruforgalom If I W fI / fthw:\rt I:r J JI I Litvánia lakosságának szociális helyzete
