Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-10-25 / 42. szám

3b X MINDEN TIZEDIK BALESET ELKERÜLHETŐ A közlekedésben az ittasság a legnagyobb veszély. Az ittas autóvezetők évente 200 személy halálát, 1500 sérüléses balese­tet és 5000 tárgyi sérülést okoznak Svédországban a statisztikai adatok szerint. (Az ittasság miatt elítélt vezetők 96 százaléka férfi.) Az alkohol ma a legnagyobb probléma a közlekedésben. Hosszú ideig tart, amíg az elfogyasztott alkohol eltűnik a vezető testéből és egyre gyakrabban fordul elő, hogy olyan vezetőket találnak, akik az alkohol fogyasztása utáni napon is ittasak.. Annak valószínűsége, hogy egy vezető, akinek vérében egy ezrelék alkohol van, halálos balesetet okozzon, hétszer nagyobb, mint egy józan vezetőé. Már 0,5 ezrelék alkoholtartalomnál megnövekszik a reakcióidő és így a féktávolság is. Az ittas vezető gyakran nem is sejti, hogy vezetőképessége mennyire romlott. A önkritika csökkenése vagy hiánya súlyos következményekhez vezet. Az alkohol a látásra háromféleképpen hat: 1. Gyöngül a látás ködben, esti szürkületben és sötétben, továbbá erős káprázást is okoz. 2. A látómező szűkül és a figyelóképesség csökkenésével úgynevezett „csőlátás“ lép fel. 3. A szemidegek megbénulása folytán csökken a szemmozgás, és ez főképpen a vér nagy alkoholtartalmánál fordul elő. Gyakori ilyenkor a ket­tőslátás. Egy 70 kilogrammos felnőtt 2 centiliter alkoholt éget el egy óra alatt. Ez azt jelenti, hogy a vér alkoholtartalma óránként, 0,1 ezrelékkel csökken. Hogy gyorsan kiszámíthassuk, hogy hány óra múlva lesz józan a vezető, amikorra teljesen eltűnik vérében az alkohol, minden centiliter elfogyasztott alkoholt kettővel kell osztani. 1 üveg - egyharmad liter középerős sör 3,7 cl, 1 üveg egyharmad liter erős sör 4,5 cl, 1 pohár 12 cl könnyű bor 3,6 cl, 1 pohár 8 cl erős bor 4,0 cl alkoholt tartalmaz. Alkohol és orvosság együttes fogyasztása különösen veszélyes. Minden gyógyszer, amely az idegrendszerre hat, csökkenti a figyelmet fáradtságot, álmosságot és ittasságot okozhat. És ez mind befolyásolja a vezetőképességet. Az emberek különbözőképpen reagálnak ugyanarra a szerre, ezért tudnia kell a vezetőnek, hogy rá miképpen hat az orvosság. Egy kis adag esetleg veszélytelen lehet, míg nagyobb adag már nagy veszéllyel járhat. Az altatókon és a kisebb műtéteknél használt érzéstelenítősze­reken kívül a következő gyógyszerek közlekedésveszélyesek: nyugtatószer, epilepszia elleni gyógyszer, étvágycsökkentő gyógyszer, tengeribetegség elleni és allergia elleni gyógyszer, vérnyomáscsökkentő gyógyszer. Az orvos kötelessége, hogy figyelmeztesse a betegét bizonyos gyógyszerek veszélyességére. Természetesen motorkerékpá­rok és autók, melyeket a Honvé­delmi Szövetség bratislavai városi bizottságának szervezői mutattak be a Műemlékvédő Hivatal udva­rában rendezett kiállításon a mi­nap. Egyik régibb, mint a másik, de mindegyik működőképes. Sőt, versenyképes is, mint például az 1932-ben gyártott, 27 lóerős Fiat 508-as BALLILA. Versenyképes bizony, hiszen a VETERAN Brno 81 versenyen az első díjat nyerte, Sokan megcsodálták az 1936- ban gyártott, 55 lóerős, még ma is 130 km-es óránkénti sebességgel száguldó ŐKODA-Rapid verseny­autót. Okkal, mert ez a jármű 45 évvel ezelőtt a Rallye Monte Carlo versenyén is díjat nyert. A fiatalok és a pionírok főleg a motorkerékpárok iránt érdeklőd­tek. Leginkább az INDIAN Típusú tetszett nekik. Nem titkolták szán­dékukat: legszívesebben • begyúj­tanák, rápattannának és végig- száguldanának vele a városon. Es a GAZ 46-os, 1945-ben gyártott, 50 lóerős, kétéltű, terepjáró autó előtt is megálltak. Az egyik meg­kérdezte: Szóval ilyen autókon keltek át a Dunán annak idején a szovjet katonák? Bármit kérdeztek, pontos, meg­bízható választ kaptak a Veterán Car Club tagjaitól, a kiállításon idegenvezetőként tevékenykedő Andrej Nikity mérnöktől, dr. Jozef Baxa közgazdásztól. A leggyakoribb kérdés ez volt: Mi lesz ezzel a ronccsal? Ezt per­sze olyankor kérdezték, amikor megálltak az 1929-ben gyártott 10 lóerős AERO-500 típusú autó előtt, mert hiszen aki nem ért az autókhoz, az is látta: bizony, ka­ramboloztak ezzel a járművel. A kiállítás rendezői azonban meg­mutatták, hogy a motorja szinte teljesen ép és elmagyarázták: a klub tagjai nemcsak versenyzés­sel, karbantartással foglalkoznak, hanem a veterán járművek re­konstruálásával is. Egy-két törté­netet is elmondtak, hogy miként, milyen körülmények közepette ta­láltak rá a roncsoknak minősített veterán autókra. Több idősebb látogatója is volt a kiállításnak. Régi motoros va­gyok, mondogatta az egyik bácsi­ka, de nem is gondoltam, hogy ilyen érdekességeket tudnak ne­kem mutatni. Egy idősebb asz- szony pedig ezt írta be a kiállítás emlékkönyvébe: „Ugye, jó az öreg a háznál?" - Bizonyára nemcsak az autókra gondolt. Nekem leginkább ez a bejegy­zés tetszett: „Mily csodás autók“ Teljes mértékben egyetértek ezzel a véleménnyel s remélem, máskor is rendeznek majd hasonló kiállí­tást. H. A. Az első sebességjelzö lámpa Budapesten - Magyarországon elsőként - sebességjelzö lámpát helyeztek üzembe a XV. kerületi Felszabadulás útján, az M3-as autópálya felé haladva, nem messze a Hevesi Gyula úti cso­móponttól. A világító, sárga színű égőkből mozaikszerűen összeálló számjegyek azt az óránkénti se­bességértéket jelzik, amellyel a legcélszerűbb haladni a jármű­veknek ahhoz, hogy a következő lámpához közeledve zöld jelzést kapjanak. A javasolt sebességér­tékek 30-nál kezdődnek, majd ti­zes emelkedéssel 40, 50, 60-ig nőnek. A 60-as tempót természe­tesen itt sem lehet túllépni, ezért ilyenkor a számjegyek kialszanak, a lámpa sötét marad. A következő zöld fázishoz induló konvojt ismét a 30-as tempóval fogadja a lámpa. Ha ennél alacsonyabb sebesség is elég lenne a közlekedési lámpa zöld jelzésének eléréséhez, ismét sötét marad a berendezés, és ugyancsak egy-két másodpercig sötétség látható a 10-es ugrások között (ez a kialvás tehát nem műszaki hiba). HÍREINK ■ A svéd Volvo és a francia állami Renault autógyár között született egyezmény értelmében 1982-töl kezdve a svéd cég hozza forgalomba Skandináviában a francia gyár több modelljét, így az R-4-es és az R-5-öst. A Rena­ult azt reméli, hogy jelenlegi 2,5 százalékos skandináv autópiaci részesedését megkétszerezheti. ■ A toyota Motor CO bejelen­tette: 10 ezer kiskocsira kapott megrendelést Iraktól. Irak a japán autógyár harmadik legnagyobb exportpiaca az USA és Szaúd- Arábia után - tavaly a Toyota 60 ezer gépkocsit szállított Iraknak. ■ Japán egyik legnagyobb mo­tor- és kerékpárgyártója, a Yama­ha Motor Co. 1983-ban nyitja meg motorkerékpár-összeszerelő üze­mét Spanyolországban, s ezzel egyúttal „átugorja“ a közös piaci vámfalakat is. Tavaly közel egy­millió motorkerékpárt adott el az Európai Gazdasági Közösség or­szágaiban a cég. ■ A Volkswagen cég megkezdi második amerikai üzemének épí­tését. A gyár Detroittól 30 kilomé­terre északra, az amerikai hadse­reg egykori rakétagyárának szín­helyén épül majd fel. Engedélye­zése több mint egy évig tartott. A gyár át- és felépítése mintegy 4 ezer embernek ad majd munkát, s az első gépkocsi a tervek szerint 1982 júliusában készül el. ■ A Szovjetunió 25,5 millió dol­láros megrendelést adott az olasz Industrie Pirelli SpA cégnek külön­féle berendezések szállítására, il­letve műszaki know-how átadásá­ra egy épülő gumiabroncsgyár­hoz. Az üzem, amely három éven belül készül el Volzsszkban, a ter­vek szerint évi 2 millió radiálabron- csot fog gyártani. VÉGRE SZABAD AZ ÚT... Akár hivatásos, akár magán­gépkocsivezető valaki, tudja jól, milyen kellemetlen dolog, hogyha kilométereken át egy olyan lassú jármű halad előtte, amelyet az út­viszonyok miatt nem tud megelőz­ni vagy pedig valamilyen sebes­ségkorlátozás van akkor, amikor éppen sietős lenne az útja. Aztán amikor végre szabaddá válik az út, jól megnyomja a gázpedált, s így akarja bepótolni a mulasztást. Kü­lönösen a jó minőségű autósztrá­da, a kifogástalannak látszó utak csábítják a gépkocsivezetőt a se­besség fokozására. Persze, min­den országban van sebességkor­látozás, de - sajnos - vannak olyan vezetők is, akik ezt nem veszik figyelembe, és a megenge­dett 90 km-es sebesség helyett sokszor 120, sőt 160 km-es se­bességgel száguldanak a nem túl forgalmas úton, különösen éjsza­ka. Arra nem-is gondolnak, hogy éppen ilyenkor fenyegeti őket a legtöbb veszély: egy kivilágítat- lan kerékpáros, egy előre nem (Göteborgs- Posten) látható veszélyes huppanó, az or­szágúton váratlanul átfutó macska vagy kutya, az út menti erdőből hirtelen kiugró nyúl vagy őz stb. Tudjuk jól, hogy a sötétből a ref­lektor erős fényébe került állat el­veszti tájékozódási képességét, izmai az ijedtségtől szinte megme­revednek, és sehogyan sem bír kikerülni a fénycsóvából. Ilyen eset már nem egy gépkocsivezető és utasa halálát okozta. Tehát so­hasem árt az erre vonatkozó is­mételt figyelmeztetés: ne lépjük túl a megengedett sebességet és kü­lönösen éjszaka közlekedjünk óvatosan.- P. P. ­1981. X. 25. az emberek sietnek, de a ráérősek is több­nyire türelmetlenül várnak az útkeresztező­déseken a zöld fényre. Akadnak azonban közöttük fegyelmezetlenek, akik nem törődve a sokszor jóváte­hetetlen következményekkel, átugorjék a korlátot, vagy idő előtt, esetleg a tiltott helyen szaladnak át az úttesten. Ha ilyenkor a túloldalra érve a közbiztonsági szervvel találják magukat szemben, nem kerülik el a bírságot, amely azonban a közlekedésrendészet egyik akcióján, a járókelők oktatásán való részvétellel is megváltható. Velem is ez történt a napokban. Hiába szabadkoz­tam, hiába ígértem meg, hogy legközelebb elővigyáza­tosabb leszek, és megtartom a közlekedési szabályo­kat, néhány nap múlva a posta idézést kézbesített, amely a közlekedésrendészet által szervezett legutóbbi szombat délelőtti oktatásra invitált. Ott tudtam meg, hogy az idén február óta havonta kétszer megtartott oktatással még a bírságolásnál is kedvezőbbek a tapasztalatok. - Kétségtelenül előnyö­sebb megelőzni a balesetet és itt a tanteremben megmagyarázni a fegyelmezetleneknek, hogy hogyan viselkedjenek az utcán, mint megvárni az elővigyázat­lanságuk miatt gyakran bekövetkező balesetet - mond­ja az előadó. - Van, aki mindjárt megérti, mi a köteles­sége, de akadnak köztük olyanok is, akik kibúvót keresve, csak nehezen győzhetök meg hibás lépé­sükről. JÓ LECKE VOLT A FEGYELMEZETLENSÉG ÁRA Lassan szállingóznak a beidézettek. A különböző életkorú férfiak néhány nő is megjelenik a tanteremben. Az előadó mindenekelőtt a szem elöl nem téveszthető fényjelzéseket ismerteti, beszél a gyermekek és a szü­lők gyakran helytelen magatartásáról az útkeresztező­déseken, majd rátér a jelenlevők szabálysértésére. A járókelők beidézésüket többnyire a személyük ellen irányuló sérelemnek tekintik, mert - amint mond­ják - mások is szabálytalanul kelnek át az úttesten, ám ezen senki sem akad fenn. A szakember azonban megmagyarázza nekik, hogy a közlekedési rendőr csak azt tartóztatja fel, aki kihágásra - rossz példával elöl járva - elsőként szolgáltat okot.Nem állíthatja le a forgalmat, hogy feljegyezze valamennyi „bűnös" nevét. - Célunk nem az - mondja -, hogy bosszantsuk az embereket, hanem hogy megelőzzük a balesetet. A résztvevők között elrettentő példaként kézről kézre járnak a különböző baleseteket megörökítő fényképek is. Megrendítő látványt nyújtanak a járókelők fényké­pei, akik hiába siettek, hiába várja őket haza a csa­ládjuk. „Szombat délelőtt van. Odakint süt a nap, nem akarom tovább feltartani önöket. Kellemes hétvégét kívánok“. Vendéglátónk ezekkel a szavakkal búcsúzik tőlünk, „bűnös" prágai járókelőktől, akiknek egyszer s mindenkorra igyekezett az emlékezetébe vésni, hogy a piros fényre tilos az úttesten az átkelés. Aki ezt nem tudja - sajnos, még sokan vannak ilyenek -, annak - amíg nem késő - meg kell tanulnia a közlekedési szabályokat. A saját és mások érdekében. KARDOS MÁRTA m \ MICSODA VETERÁNOK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom