Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-25 / 42. szám
Vasárnap 1981. október 25. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 6.12, nyugszik 16.28 Közép- Szlovákia: 6.20, nyugszik 16.36 Nyugat-Szlovákia: 6.28, nyugszik 16.44 órakor A HOLD kel - 3.21, nyugszik 16.08 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük BLANKA ÉS AUREL nevű kedves olvasóinkat 1801-ben született Richard Parkee BONINGTON angol festőművész (t 1828) • 1811-ben született Evariste GALOIS francia matematikus, a modem algebra meg- alapozója (f1832) • 1891- ben született Véclav Vokálek cseh szobrász és keramikus, érdemes művész (t 1970). 1* V AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A FEJLETT SZOOAUZMUS KONCEPCIÓJA KOLOMAN SUVKA ÍRÁSA A MÉG SZOROSABB KAPCSOLATOKÉRT FOLDP IMRE ÍRÁSA A MORMONOK FÖLDJÉN KULCSÁR ISTVÁN RIPORTJA ÍGY IS LEHET MAKRAI MIKLÓS CIKKE GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS ASTROPKOVI TELEFONGYÁRBAN KULIK GELLERT RIPORTJA KÖZELEBBRŐL ÉS MÉLYEBBEN KELL ISMERNÜNK EGYMÁST BESZÉLGETÉS DOBOZY IMRÉVEL EGY ÓRÁVAL KORÁBBAN NEMES LÁSZLÓ ELBESZÉLÉSE Takarékoskodjunk - halljuk csaknem mindenhol a különben nagyon időszerű és indokolt jelszót. És megpróbálunk takarékoskodni, otthon és munkahelyen is. Ki ésszerűen, ki pedig meggondolatlanul. Az egyik kisváros kenyérgyárában egy ideig valamivel kevesebb lisztet adagoltak az előírtnál, és rövidebb ideig sütötték a kenyeret. A vezetők minden bizonnyal prémiumról is ábrándozteik, hiszen teljesítettek két fontos mutatót: nyersanyagot és villanyáramot takarítottak meg. Igen ám, csakhogy a rossz takarékoskodás következtében a kenyér ehetetlenné vált, a fél város emiatt zúgolódott, kétkilós kenyerek kerültek a szemetes kukákba. Más. Színhely az egyik városi nemzeti bizottság ülésterme. A helyi gazdálkodási üzem vezetőie szenvedélyes felszólalásban mondja el, hogy a felelősök rosszul gazdálkodnak. Az üzem ugyanis négy új teherautót kapott, ám a tavalyi évre megállapított, felhasználható üzemanyagmennyiséget az idén még húsz százalékkal ... a vámon sem csökkentették, méghozzá úgy, hogy a gépkocsik tavalyi számát vették figyelembe. Hát hogy lehet kevesebb üzemanyaggal még több teherautót üzemeltetni? Mindannyian ésszerű választ vártunk. Azt, hogy meggondolatlanul spóroltak, hogy nem jó az, ha a valós helyzet ismerete nélkül cselekszünk, s ezért ki kell igazítani az üzemanyagmennyiséget. Nem ez történt. Felállta városi nemzeti bizottság egyik tisztviselője és dörgedelmes beszédet tartott arról, hogy márpedig az előírást be kell tartani. A teherautók álljanak három-négy hónapig, vagyis az év végéig az udvaron, de több üzemanyagot nem kérünk, punktum. A közgazdaságban egyáltalán nem jártas, ám logikusan gondolkodó, egyszerű halandó könnyen rájön arra, hogy itt is, ott is, sokat veszítenek a takarékoskodással. Mert nagy veszteség az, ha sületlen és ehetetlen a kenyér, s ugyanilyen hiba az is, ha a drága tehergépkocsik hónapokon át kihasználatlanul vesztegelnek. Sok példát lehetne felhozni az ilyen drága és megengedhetetlen mulatságra, sírni egyesek takarékoskodásnak csúfolnak, holott valójában nem más, mint közös vagyonunk elherdálása. Kézenfekvő a következtetés. Igen, takarékoskodni kell, de nem meggondolatlanul és minden áron. Az a jó gazda, az a bölcs tisztségviselő, aki úgy takarékoskodik, hogy amit a réven nyert, azt a vámon sem veszíti el. Kell a felderítés Azért kérdezem, mert egyre gyakrabban tapasztalom, hogy ügyeim intézése csak akkor sikeres, ha előzőleg, miként a felderítő katona, helyzetre, szándékra vonatkozó adatokat, értesüléseket szerzek. Példákkal is szolgálhatok. A városkerületi nemzeti bizottság szociális ügyosztályának véleményező bizottságához készülök indulni. Ha előzetesen fel nem derítem, hogy szerdánként, amikor hivatalosan fogadónap van a hivatalokban, itt csak délután fél kettőtől négyig fogadnak, egyhetes késéssel kerülök a véleményező bizottság elé. Perbetére (Pribeta) készülök utazni, Érsekújvárból (Nővé Zámky), autóbusszal. Ha előzetesen fel nem derítem, hogy nem a 2-es számú megállóról indul, ahogyan a hivatalosan kiadott táblák jelzik, hanem az autóbuszállomás túlsó végéről, a 16-os számúról, akkor bizony nem jutok idejében Perbetére. Mosodába készülök reggel, hogy miként megszoktam, idejében beadjam a mosnivalót. Ha előzetesen fel nem deríten, hogy újabban reggel 7 óra helyett 11 órakor nyit a mosoda, cipelhetem magammal a mosnivalót sajtóértekezletről sajtóértekezletre. És a példákat sorolhatnám tovább, de felesleges, mert hasonlókról más is tud. Egyszerűen csak arról van szó, hogy igenis, szükséges, kell a felderítés, de az inkább a népi ellenőrök dolga legyen, mert hiszen a sokakat bosszantó, hanyagságból, nemtörődömségből eredő visszás jelenségekhez alkalmazkodni kevés, nem is lehet életünk természetes velejárója. Szóval, kell a felderítés. / IDŐSZERŰ GONDOLATOK Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága összhangban a marxiz- mus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elveivel, valamint a világ kommunista és munkásmozgalma előtt álló feladatokkal, aktívan hozzájárul korunk forradalmi és demokratikus erői egységének és akcióképességének megszilárdításához. Támogatni fogunk a kommunista és munkásmozgalom egységének és összeforrotságának megszilárdítására irányuló minden kezdeményezést. Munkánkkal hozzá fogunk járulni a nemzetközi találkozók pozitív eredményeihez, hasznosítani fogjuk az egyes pártok tapasztalatait, és sokoldalúan kivesszük részünket a munkásosztály és a társadalmi haladás ügyének győzelméért kifejtett közös munkából. A csehszlovák kommunisták meg vannak győződve arról, hogy az olyan nemzetközi tanácskozás határozatainak teljesítése, mint amilyen például az 1976-os berlini konferencia volt, hozzájárul a kommunista és az egész antiimperialista mozgalom egységének megszilárdításához. Az utóbbi időben elég, a kommunista és munkáspártokat érintő probléma halmozódott fel, s véleményünk szerint hasznos lenne ezeket közösen megvitatni. A történelem is megerősíti, hogy a dolgozók jogaiért, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért harcoló minden kommunista és munkáspárt ereje megsokszorozódik, ha megszilárdul mozgalmunk internacionalista egysége. A széles antiimperialista front megerősítése érdekében fejleszteni fogjuk együttműködésünket Ázsia, Afrika és Latin-Amerika haladó és demokratikus erőivel. Mindazokkal az országokkal szilárdítani fogjuk internacionalista kapcsolatainkat és barátságunkat, amelyek a szocialista fejlődés útját választották, továbbra azokkal a szervezetekkel és mozgalmakkal, amelyek a szocialista fejlődés útját választották, továbbra azokkal a szervezetekkel és mozgalmakkal, amelyek következetes harcot folytatnak a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás és a fajüldözés ellen, hazájuk imperialista uralom alóli teljes felszabadításáért. A csehszlovák nép mindig a szabadságért és függetlenségért harcoló népek oldalán lesz, és támogatni fogja gazdasági és társadalmi fejlődésüket. Határozottan elítéljük az imperializmus törekvéseit, hogy az ellenforradalmat oda exportálják, ahol a nemzetek úgy döntöttek, lerázzák magukról az imperialista uralom igáját. (Részlet Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XVI. kongresszusán mondott beszédéből) iiliiwäiwsk”- Miért éppen engem választott? Miért... miért?... - sorolja félig magában, félig felém fordulva a kérdéseket, mikor elmondom neki, mi járatban vagyok, önmagával viaskodik ezekben a pillanatokban, meglepetésében valahonnét az énje mélyéből vár megnyugtató választ. Mire szóhoz jutnék; úgy tűnik, elhitette magával: lesz értelme beszélgetésünknek; igy szavaim már csupán döntésének aláta- masztására, utózengésként hatnak.- Ha annyira akarja, akkor menjünk, keressünk valahol helyet a szóváltásra - mondja meggyőzően Jozef Fialka, és végigvezet a Bratislavai Állami Gyógyszerellenőrző Intézet udvarán. Most éppen itt dolgozik néhány munkatársával együtt a laboratóriumok építésén. Furcsa lenne, ha nem ezzel kezdené mondanivalóját:- Sohasem panaszkodtam, hogy képtelen vagyok valamit elvégezni, vagy megoldani az előttem álló problémákat. Ide azért küldtek bennünket, hogy befejezzük az épületen hátramaradt munkákat. Vésünk, vakolunk, árkot ásunk; egyszóval azt csináljuk, amire szükség van, ami egyre közelebb visz az átadás napjához. Tudja, én (Jozef Suran felvétele) már gyermekkoromban nehéz körülmények között nevelkedtem. Szüleimmel, akik naphosszat a földeken dolgoztak, az érsekújvári járásbeli Koltán éltem. Egészen fiatalon megszoktam a kétkezi munkát, mert más lehetőség az akkori időkben nem nagyon mutatkozott. Olyan emberré váltam, aki „mindig kéznél van“, aki számára természetes a korán kelés, meg egyéb más dolog, amit már ma kevesen ismernek. És megállás nélkül beszél tovább: önmagáról, életpályájáról. Amikor rájött, hogy nehezen élne meg szülőfalujában, elhatározta: munka után néz. És akkor táTnadt az ötlete, hogy beáll a háború után az országot újjávarázsoló építő- munkások közé. Otthonától, távol, Prágában vállalt munkát. Szakmai képesítése ugyan nem volt, de határtalan munkakedve belesodorta mindenbe. Olyannyira, hogy máig hű maradt az építők népes családjához. Helyzete csak annyiban változott, hogy idővel Prágából a szlovák fővárosba került, s ma immár harmincadik éve dolgozik a Bratislavai Magasépítő Vállalatnál. Közben Szlovákia iparosításának időszakában egy időre Ziar nad Hronomba, Banská Bystri- cára és Prievidzára is járt építeni.- Ha bármelyik munkahelyen megjelenek, mindig az az első, hogy felmérjem: mi vár ránk, mit kell elvégezni. És ezt látni kell! Elképzelem magamban, hogyan néz majd ki amit felépítünk, s már sorakoznak előttem a tennivalók. Véleményem szerint az olyan ember, aki nem látja munkáját előre, sohasem tud rendesen dolgozni. Ez mindenütt érvényes, legyen szó ház körüli teendőkről, vagy munkahelyi kötelességekről. Amit elmond, az egybe üzeme krónikájának is egy része. Szavaiból érzem, hogy tud bánni az emberekkel, megérti hibáikat és segítőkész, ha rászorul valaki. Sokáig munka- csoportot vezetett, de két éve úgy döntött: átadja helyét a fiatalabbaknak.- Tapasztalataimat azóta is kamatoztathatom, mert olyan helyekre küldenek, ahol szükség van rájuk. Egyébként mindig nyitott szemmel járok, s az vonz leginkább, ha valahol megnézhetem, mit hogyan csinálnak, mert a folyamat, a munkavégzés árul el legtöbbet számomra. Jól érzem magam, ha sikerül valamit befejeznünk és látom igyekezetünk végső eredményét. Ilyenkor minden elismerés helyett a jól elvégzett munka sikerélménye nyugtat meg leginkább. Máig szívesen emlegetem például azt, hogy az építők közül utolsóként hagytam el az újonnan felépült bratislavai Prior áruházát. Talán ez a legszebb, ami a sok-sok építkezésről hozott emlékeimből megmaradt. J. MÉSZÁROS KÁROLY Munkában edződött ember 1981. X. 25.
