Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-10-18 / 41. szám

ÚJ szó NA GYBERUHAZASOK EPITOI Harmincéves a bratislavai Priemstav • Az előtérben a panelok szerelése folyik, mögötte már áll a hloho- veci drótgyár adminisztratív épülete vállalat csak egy kerék, mely ak- ri beruházások mihamarabbi be­felelevenített múlt érdekességei mellett a mai helyzetkép néhány vonatkozása sem kerülhette el fi­gyelmüket. VISSZAPILLANTÁS A MÚLTRA A Februári Győzelem után ro­hamos fejlődésnek indult az építő­ipar. Egyre-másra születtek az ágazat új vállalatai, s így lehető­ség nyílt arra, hogy mindegyiket valamire szakosítsák. A Csehszlo­vák Építőipari Müvek utódjaként 1951. október 29-i hatállyal új név - a bratislavai Priemstav - került hazánk vállalatainak névjegyzéké­be. Megalapításakor az építőipari munkák vasbeton szerkezetekkel való iparszerűvé tételét kapta fel­adatul. Ez azt jelentette, hogy tíz évig leginkább e szerkezetek gyár­tásával és szerelésével foglalkoz­tak. Ezalatt az építkezések min­den formájában - lakásépítés, ipari beruházások, mezőgazdasá­gi épületek, járulékos létesítmé­nyek - kifejlesztették és a gyakor­latban alkalmazták a különböző összeszerelhető szerkezeteket, s némelyeknek közülük egyedüli kivitelezői voltak hazánkban. A vállalat harmincéves fejlődé­se semmiképp sem mondható egyenletesnek. Ugyanis előfordult néhányszor, hogy valamely szak­terület önállósításával, vagy más vállalathoz való csatolásával törés állt be fejlődésében, (gy például a hatvanas évek elején az előre gyártott elemeket gyártó üzem­részlegek az erre szakosodó szer­vezetekhez kerültek át, s ezzel a Priemstavban befejeződött az összeszerelhető szerkezetek fej­lesztése. A későbbiekben pedig új, addig ismeretlen feladatokkal kellett szembenézniük. A követke­ző évtizedben főleg saját kapaci­tásaik olyan irányú fejlesztésére törekedtek, amely hozzájárult a beruházások főkivitelezójére há­ruló feladatok teljesítéséhez. Erre az időszakra a dolgozók létszá­mának aránylag gyors növekedé­se és az anyagi-műszaki bázis rohamos fejlesztése jellemző. És amire a vállalat tíz évig készült, azt a hetvenes évek elejétől kamatoz­tathatta a gyakorlatban. Ekkorra már a nagy beruházási egységek­re irányított legjelentősebb vállala­taink egyike lett. Területileg a szlo­vák fővárosra és a nyugat-szlová­kiai kerületre összpontosította te­vékenységét. Mindezek ellenére a Priemstav dolgozói felépítettek néhány stav dolgozói 59 millió korona, ad­dig 1980-ban már 220 millió koro­na értékű szerelést végeztek el. A vállalat figyelmét a mezőgazda- sági beruházások sem kerülték el. Dél-Szlovákiában több nagy ga­bonasilót építettek fel. Például Kö- bölkúton (Gbelce) és Piestanyban, s őket bízták meg a tornai (Túrna nad Bodvou) gabonasiló építésé­vel, amely végül is a Hydrostav kivitelezésében készült el. A Priemstavban már meghono­sodott az alapozás progresszív gépesített változatának alkalma­zása. A cölöpverés technológiájá­ban 1977-ben állt be jelentős vál­tozás, miután bevezették a gép­alap-készítését. E módszer előnye elsősorban a magasfokú gépesí­tés és cementtakaritás. Ráfordítá­si költségei nagyobbak ugyan - ezért több esetben a beruházó nem is akarja elfogadni, de mivel nehéz fizikai munka gépesítéséről van szó, ebben a fejlesztési irány­ban próbálnak továbbhaladni. JELEN A GAZDÁLKODÁS TÜKRÉBEN Az építőipar mai helyzetét is­merve minden ágazatbeli vállalat 4 millió koronával túllépik. A Priemstav számára ez kivételesen nagy összeg, mely fékezi az idei évre tervezett gazdasági feladatok maradéktalan teljesítését. Konkré­tan olyan beruházásokra való többletkiadásokról van szó, me­lyek elsősorban a tervrajzi, terület- előkészítő és anyagellátottság hi­ánya miatt nem készültek el határ­időre Ilyen például a zselízi - (Zeliezovce) atomprogramba tartozó beruházás vagy a lévai (Levice) húskombinát. Mindnyá­jan tudjuk: a komplex intézkedé­sek feltételei között szigorúbb já­tékszabályok léptek életbe. Min­den vállalatnak ezekhez kell alkal­mazkodnia, szem előtt tartva a tervfeladatok teljesítésének el­sődlegességét. Fölöttébb fontos, hogy mindegyik - esetünkben be­ruházási - partner munkáját szi­gorú, de azonos mérce szerint értékeljék. A felhozott példák konkrét elemzése erre azonban még nem enged következtetni. A beruházások kivitelezése na­gyon bonyolult folyamat, melyből több partnervállalat is kiveszi a ré­szét. Olyannyira összefüggései­ben kell látnunk mindezt, hogy ebben a fogaskerekekkel teli szer­kezetben a főkivitelezö építőipari kor forog kellőképpen, ha az egész szerkezet jól működik Va­lahogy így fogalmazható meg a Priemstav vezető dolgozóinak álláspontja e téren. Persze, tárgyi­lagosan megemlítik, hogy saját problémáik is fékezik őket előre­haladásukban. Az első helyen hozzák fel a munkaszervezési hi­bákat, amelyek a dolgozók és a vezetők nem mindig felelősség­teljes hozzáállásából erednek. Ilyen szempontból nézve nagy tar­talékaik vannak - más építőipari vállalathoz hasonlóan - a munka­időalap kihasználásában is. Feladatteljesítésük előrehala­dottságát nagyban fékezi, hogy az álláselőkészítő-munkák után kés­ve kezdenek a beruházás kivitele­zésébe. S még ezután is több kiegészítő módosítást kell beiktat­niuk feladataik közé. Jelenleg 17 nagyberuházáson dolgoznak, s az egyik sem kivétel a fentiekben em­lített hibák alól. Konkrétan például a rohozníki cementkombinát mos­tani szakaszának építésén eddig 420 kiegészítő módosítást kellett figyelembe venniük, s 100 hasonló még kilátásban van. Itt elsősorban az anyagbeszerzés okoz gondot, mert a vállalat évente 70-90 „élő“ építkezésének ellátása sem egy­szerű feladat, nem még a váratla­nul és gyorsan szükséges, de a szállítók által csak hosszú hóna­pok után küldött anyagok biztosí­tása. Mivel a Priemstav kiemelt beru­házásokkal is megbízott vállalat, említést érdemel legalább egy eb­ből eredő észrevételük. Népgaz­dasági szempontból fontos az ipa­• Az atomprogram keretében épülő tlmacei energetikai művek egy része (Jozef Ondrejicka felvételei) fejezése, viszont a kivitelező válla­latot - azon kívül, hogy kötelező feladatról van szó - semmilyen, a saját gazdálkodására pozitívan visszaható szabályzó nem ösztö­kéli arra, hogy tartalékainak feltá­rásával komolyabban elgondol­kozzon a határidő előtti befejezé­sekről. (gy aztán bekövetkezik az a paradoxon, mely a Priemstav esetében most fennáll: a kiemelt beruházásokon akadozva, határ­idő tologatásokkal folyik a munka, az ilyen kiváltságokkal nem ren­delkezők pedig határidőre elké­szülnek. Röviden, de szólni kell még a munkaerőgazdálkodásról is. Több építőipari vállalathoz hason­lóan, s az ágazat helyzetéből ere­dően e szempontból sem gondta­lanok a Priemstav vállalat irányító dolgozóinak napjai. Régebben az ország különböző területeire való munkaerő-átcsoportosítások nem okoztak problémát. Ma, szin­te hihetetlenül hangzik, de meg­történik: Bratislava egyik részéből a másikba sem mindig zökkenő­mentes az átcsoportosítás: a vál­lalat több éves alkalmazottjai is inkább más munkaadó után néz­nek, mintsem vállalnák a város másik felébe való utazgatást. ÚJ ÉPÍTKEZÉSEK Tettünk már említést a Priem­stav „élő“ építkezéseiről. Néhány konkrétum felhozása csak bővít­heti a vállalat tevékenységéről al­kotott képünket. Folyamatban van a rohozníki Záhorie cementkombi­nát harmadik szakaszának kivite­lezése, tavaly kezdték meg a tlma­cei energetikai művek bővítését, valamint a malackyi Kablo-üzem és a bratislavai új sportcsarnok építését. Az idén a vágsellyei (Sala) Duslo új részlege, az Ivánka pri Nitre-i kompresszorállomás és Lá­bon egy további gáztároló meg­kezdése szerepel tervükben. Jö­vőre kapacitásaik egy részét Észak-Csehországba csoportosít­ják át, konkrétan Teplicére, ahol munkásszállót és sportközpontot építenek majd. Hozzáfognak Kö- bölkúton (Gbelce) a második, Te- sarské Mlynany-ban az első gabo­nasiló építéséhez is. Bratislava- Petrzalkában több célú kiállítási létesítmény és az Incheba vállalat új huszonkétemeletes adminiszt­ratív épülete vár rájuk, s rövidesen bekapcsolódnak a mochovcei atom­erőmű építésébe is. A felsorol­takból érzékelhető, a napokban jubiláló Priemstav dolgozóira to­vábbra is fontos népgazdasági fel­adatok végrehajtása vár. Bízunk abban, hogy a vállalat több ezres építőipari gárdája a jövőben is ele­get tud tenni a társadalmi elvárá­cnlrnalz J. MÉSZÁROS KÁROLY Ptor LJ r Dnyolult, összefüggéseiben nem mindig teljesen feltárt körülmények között fejlődik építő­iparunk az utóbbi időben. Leg­gyakrabban kritika és elmaraszta­lás éri az ágazatot, statisztikai je­lenségek mutatnak rá a lemara­dásra. (gy aztán szerte az ország­ban mindenki értesül arról, hogy az építkezések és beruházások megvalósításában szerepet válla­ló partnerek (tervező-beruházó- -kivitelező) közül éppen az utolsó­nak említett láncszem áll legke­vésbé feladata magaslatán. Sok­szor jogos a bírálat, hiszen végső soron az építkezést a kivitelező végzi, de a feltételek kialakításá­ban már pótolhatatlan szerepe van a többi partnernek; közvetve hatnak a feladatok teljesítésére és az elvégzett munka minőségére. Eszembe jutott a fenti gondolat­sor akkor is, amikor a bratislavai Priemstav vezető dolgozóival foly­tatott beszélgetésünk után ren­dezgetni kezdtem magamban az elhangzott véleményeket. Pedig találkozásunk valódi oka a vállalat október végére eső harmincéves jubileuma volt. Munkával, gondok­kal teli a valamivel több mint 6200 dolgozót foglalkoztató Priemstav jelene, ezért az évforduló kapcsán egyéb küldetésű atipikus épít­ményt is. Legalább hármat említ­sünk a Bratislavában ma is mind­nyájunk szolgálatában állók közül: a város felszabadításában elesett szovjet katonák tiszteletére építet­ték a slavíni emlékművet, vala­mennyi tévénéző jó műsorvételét szolgálja a zergehegyi tévéadóto­rony, s a sportolók egyelőre egye­düli ilyen jellegű sportlétesítménye a fővárosban a pasienkyi sport- csarnok. Lassan már feledésbe merül, hogy Bratislavában a ház­gyári elemből készült első lakáso­kat a Kmet'-téren a Priemstav dol­gozói szerelték össze. Ismeretes, hogy ma lakásépítéssel nem fog­lalkoznak, ez az építkezési terület más vállalatok feladatkörébe tar­tozik. Kezdetben olyan szerkeze­teket építettek, melyek atipikusak voltak, alapjában véve hiányzott az egyes elemek többcélú hasz­nálata. Később, amikor felépítet­ték a racai Benzinol csarnokot, bebizonyosodott az előre gyártott elemek - könnyű szilikátszerkeze- tek - alkalmazhatósága, s ezután gyártásuk rohamos fejlődésnek in­dult. Az előre gyártott szerkezetek szerelésén elvégzett munka terje­delme számokban kifejezve a kö­vetkező: míg 1969-ben a Priem­életében központi helyet foglal el, a gazdálkodás problémaköre. A jubiláló Priemstavban már sze­reztek némi tapasztalatokat az idén országos méretekben életbe léptetett komplex intézkedések kí­sérleti időszakában. Tapasztalataik kamatoztatása s az elért eredmények folytatása reményében kezdték meg az 1981 -es esztendőt. Az első nyolc hónapban a minőségi mutatókat nem sikerült elvárásaik szerint tel­jesíteniük, noha az elért eredmé­nyek lényegében az előző időszak jól bevált irányvonalát követték. Konkrétan a nyereségképzésben 9,4 százalékos, a saját termelési érték alapján kiszámított egy dol­gozóra jutó munkatermelékeny­ségben pedig ráadásul 22,1 szá­zalékos növekedést értek el az idén. Mégis a szigorúbb - elsősor­ban a szállítói-megrendelői kap­csolatok terén megmutatkozó - gazdasági szabályzók eléggé rányomják bélyegüket a vállalat eredményeire. Nagyarányú a ha­táridőre befejezetlen építkezések­re eső követelés, ami jelenleg 100 millió koronát tesz ki, és ez az egyik döntő oka annak, hogy a hi­telkamatra tervezett kiadásokat 1981. X. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom