Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-18 / 41. szám
VILÁG PROÍ FTÁRJA I EGVESÜL.IFTFK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. október 18. VASÁRNAP BRATISLAVA XIV. ÉVFOLYAM 41. SZÁM ÁRA 1 KORONA J óllehet az év nagyobb hányada mögöttünk van, a mezőgazdasági üzemekben korai lenne a gazdálkodás idei eredményeit összefoglalni, vagy akárcsak jóslásokba bocsátkozni ezeket illetően, hiszen az őszi munkák - bár jó ütemben haladnak - még nem fejeződtek be, s mindaz, ami még hátra van, hatással lesz a végső eredményekre. Az őszi munkák menete, minősége, a betakarítás eredménye pedig nagyban függ a teendők irányítását végző vezetőktől, a gépeket kezelő dolgozóktól és azoktól, akik kétkezi munkával járulnak hozzá az őszi csúcs levezetéséhez. Persze, az időjárás alakulása is beleszól a végrehajtásba. Területenként olyan tervváltozatok alapján dolgoznak, amelyek készítésekor minden lehetséges időjárási tényezőt számításba vettek. Az első terv jó idő esetén használható, akkor, amikor hosszú időn át folyamatosan dolgozhatnak. A másodikban a fagyok korai megérkezését vették számításba, ennek alapján dolgozták ki az átcsoportosítási teendőket. De felkészültek a legnehezebb helyzetre is, amikor a fagy és az eső egyszerre érkezik. Ezidáig többnyire az első változat szerint dolgozhattak a földeken. Mire számíthatnak ezután? Erre nehéz egyértelműen válaszolni, mert az időjárás kiszámíthatatlan. Vagy mégsem? Október elején az egyik szövetkezet agronómusának a noteszében a hosszú távra szóló meteorológiai előrejelzés mellett olvastam a következő bejegyzést: ,,másodszor is kivirágzott a lila orgona - szép hosszú őszre számíthatunk“. Azóta már nagyjából kiderült, mennyire lehet ilyesmiben hinni. > A földművelő ember a szép ősz alatt azonban csak az állandóan napfényes, száraz időjárást érti, mert a szárazság ugyan jelentősen segíti a betakarítást, de hátráltatja a talajmunkákat A kiszáradt föld nehezen adja meg magát az ekének, a hantok pedig csak többszöri hengerezéssel apríthatok szét, ami a költségek növekedését eredményezi. Ezért, miközben örülnek a jó időnek, várják az esőt. Száraz és nedves napok váltogatták egymást a hosszú vénasszonyok nyara időszakában, ezért az ősz eddigi heteiben a földművesek nagyjából ki voltak békülve az időjárással. Ki is használták, a hajrában a legtöbb helyen a hétvégeken is nagyüzem volt a földeken. Persze, ebben az is közrejátszott, hogy a nyár heteken át unalmas lángolással ismételgette önmagát. A gabonát a nagy meleg korán megérlelte, két héttel korábban - más kérdés, hogy milyen eredménnyel - fejeződött be az aratás, mint az előző években. Ez végsősoron az őszi munkák korábbi kezdéséhez teremtett jó feltételeket. Már szeptember elején megkezdték a cukorrépa és a burgonya betakarítását, de jó ideje folyamatban van a kukorica, a szőlő;- a gyümölcs és a zöldség betakarítása is. A vetésre - amint elérkezett az agrotechnikai határideje - ugyancsak sort kerítettek a gazdaságok, az őgzi árpatáblák már zöldellnek, a búza is hamarosan kibújik a földből. A mindennemű őszi munka minősége követelményeket is támaszt a dolgozókkal szemben. Két okból. Az egyik, hogy a legnagyobb érték most kerül betakarításra, tehát jól kell vele sáfárkodni, ugyanakkor az őszi szántással, a kalászos gabona vetésével egyúttal a jövő esztendei termés sorsa is nagyjából most dől el. A másik ok, hogy a két aszályt - amelyet az év folyamán megértünk - a kukorica például nagyon megsínylette. Jó minőségű munkával csökkenthetők a betakarítási veszteségek, s ezzel az aszály okozta károk is legalább részben ellensúlyozhatok. A cukorrépa betakarítása esetében pedig a minőség mércéje az is, mennyi szennyeződés van a felvásárló üzembe szállított rakományban, örvendetes, hogy most már kevesebb, mint a kampány első heteiben. Ez annak az eredménye, hogy a gazdaságok e téren rugalmasan alkalmazkodnak az új felvásárlási rendszer szabta követelményekhez. Egyre jobban kibontakoztak az idei őszön a mezőgazdasági termelésben a gazdaságosság javítását, az energiatakarékosabb munkát célzó törekvések is. A galántai járásból például még az ősz elején kaptuk a hírt, hogy az energiatakarékossággal járó forgatás nélküli talajművelést új területekre terjesztették ki A melléktermékek - a kukoricaszár, répafej - hasznosítása az elmúlt évekhez viszonyítva szemmellátható javulást mutat. Ebben természetesen az is közrejátszott, hogy az idén kevesebb takarmány termett, tehát a melléktermékek rangja megnőtt. Ahol a kukoricaszárt mégsem tudják betakarítani, ott legalább állatokkal járatják meg a földeket a kukoricacsövek elszállítása után. Jó lenne, ha az ilyen és ehhez hasonló gyakorlatot egyre több helyen alkalmaznák. A földművesek többsége érti: ma mások a követelmények, mint évekkel ezelőtt, s mindenütt ezekhez igazodva kell cselekedni. A terménybetakarításban csakúgy, mint a -felhasználásban az ésszerűség, a gazdaságosság elvét kell szem előtt tartani. Különben a CSKP XVI. kongresszusának egyik nagy horderejű határozata - az önellátás elérésének fokozása - teljesítetlen marad. , KOVÁCS ELVIRA in dnÉnBiüi Gyökeres György (2) Matis Pavel (1) felvételei N ■' HU | | HHHH
