Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-04 / 39. szám
RENDSZERES ELLENŐRZÉST A NYUGAT-PRÁGAI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG TAPASZTALATAIBÓL A termelési feladatok teljesítéséhez szükséges kedvező feltételek megteremtésében nagy jelentősége van a párt ellenőrző joga érvényesítésének. A nyugat-prágai járási pártbizottság ilyen jellegű tapasztalatairól Miroslav Kosán titkár tájékoztatott.- Korábban munkánk tartalmát járásunk mezőgazdasági jellege határozta meg. A jelenben már más a helyzet, hiszen csak a kohászat, ahol közel négyezer ember dolgozik, évente több mint 4,5 milliárd korona értékű terméket termel, és számos ipari üzemünk gyártmányait egész sor népgazdasági ágazat igényli. Jó gazdák tehát csak úgy lehetünk, ha ipari üzemeinkben is gondosan nyomon követjük a politikai és gazdasági fejlődést. Sőt ezen túlmenően az elengedhetetlen befolyást is érvényesítjük a termelési folyamatban. • Ehhez előbb minden bizonnyal meg kellett teremteni a szükséges feltételeket.- Valóban, az eredmények nyomon követésére szükséges volt meghatározni és érvényre juttatni bizonyos irányelveket, amelyek alapul szolgálnak a gazdasági tisztségviselők és az irányításuk alatt álló kollektívák munkájának az értékeléséhez. Ugyanakkor azonban ellene vagyunk minden felesleges adminisztrációnak. Előnyben részesítjük a közvetlen kapcsolatot az emberekkel, s ez nem túri meg a direktívaszerű irányelveket, nem húzható rá semmiféle sablon. Az ellenőrzés során elsősorban az adott üzem meghatározó gazdasági mutatóira irányítjuk a figyelmünket, értékeljük a helyzetet, és észrevételeinket továbbítjuk az elnökségnek. Annak ülésén a közgazdasági mutatókat negyedévenként rendszeresen értékelik, minden esetben figyelembe véve az elkövetkező negyedév kiálításait. Abból az üzemből, ahol a termelési feladatokkal nem tudtak megbirkózni, a gazdasági tisztségviselőket is meghívjuk az értékelésre, és a javulást feltételező teendőket mint konkrét pártfeladatot kapják az egyes elvtársak. Ezt követően természetesen figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását, és a konkrét eredmények alapján értékeljük az egyéneket. A jelen feladatainak igényessége megköveteli, hogy ellenőrző tevékenységünket tovább javítsuk. A gazdasági tisztségviselők munkájának ellenőrzésére nagyon sokoldalúak a lehetőségek, s ezek érvényesítéséhez rendszerességre és türelemre van szükség. • A türelem viszont bizonyos körülmények között túlzott elővigyázatossághoz, esetleg határozatlansághoz is vezethet.- Egyik hibába sem esünk. Alapszervezeteinkkel egyetértésben hangoztatjuk, hogy az ellenőrzés a pártszervek és -szervezetek munkájának oszthatatlan része, elválaszthatatlan az irányító és szervező munkától. Célunk a gazdasági problémák megoldásának következetes és határozott megoldása a kommunisták felelősségérzetének fokozása hogy a termelőszervezetekben biztosítva legyen a dolgozók kezdeményezőképességének szélesítése. S ilyen vonatkozásban jó eredményeket érünk el. • Ezek persze bizonyára nem születtek csak úgy maguktól. — Természetesen, hiszen ahhoz, hogy sikeres legyen az ellenőrzés, az embernek sok mindent ki kell tapasztalnia. És mihelyt következetesen veszi valaki az ilyen munkát, azonnal a nézetek szembesítésére kerül sor. Mi mindenkivel hajlandók vagyunk elbeszélgetni, akiknek a munkájától függ a javítás, segítünk megoldani a problémákat, de legközelebb már azt kérjük számon, hogy mennyivel javult a helyzet. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy a bonyolult gazdasági gépezetben minden beavatkozás problémákat okoz. Főleg ha nem szakszerű. Ezért például nagyon körültekintően járunk el a káderkérdésekben. De visszatérve az adott kérdéshez, az ellenőrzés során tapasztaltak alapján kialakult álláspontok legerősebb konfrontációjára akkor kerül sor, ha az üzem helyzete bonyolult, és ez tartósan lehetetlenné teszi a termelési feladatok teljesítését. Olyan esettel is találkoztunk, hogy egy adott üzemben a termelés már hosszabb ideje stagnált, az üzem politikai és gazdasági vezetése mégis az ágazati vezetés álláspontjával azonosult, miszerint az adott üzem a termelési-gazdasági egység keretében a legjobb. A megrendelők természetesen panaszkodtak, hogy az üzemtől késve kapják a szállítmányokat, amit az érintettek természetesen objektív nehézségekkel indokoltak. Mint például a kevés munkaerővel, a hiányos nyersanyagellátással és a korszerűtlen termelőeszközökkel. A dolgozók munkakezdeményezése is csökkent, mert észrevételeiket senki sem vette figyelembe. Minek is vették volna, ha üzemük a „legjobb“? • Bizonyára érdekes, ahogy az adott esetben eljártak.- A járási pártbizottság elnöksége ellenőrző bizottságot küldött az üzembe. Az elvtársak a politikai és gazdasági tevékenységről alapos és részletes felmérést készítettek, különös tekintettel a pártalapszervezet munkájának módszereire és formáira. Igazolódott, hogy korántsem csupán objektív okokról van szó. Nekünk, járási szerveknek persze nemcsak az a feladatunk, hogy figyelemmel kísérjük, vajon az alapszervezet az ellenőrző bizottság határozatai szerint jár-e el, hanem egyben segítséget is kell nyújtanunk, hiszen az alapszervezet valóban olyan problémák előtt áll, amit egymaga nem képes megoldani. • Milyen problémákról van szó?- Elsősorban olyanokról, amelyek megoldása a felsőbb szervek hatáskörébe tartozik. Ha ott nem világos a helyzet, vagy nincs megértés, akkor „lent“ nagyon nehéz a munka. Ilyenkor a javítást szorgalmazó kéréssel az ágazati igazgatósághoz, minisztériumhoz fordulunk. Rendszerint bonyolult dolgokról van szó, amelyek feltételezik a termelés átszervezését, a tervezőmunka javítását, a legújabb tudományos és műszaki ismeretek alkalmazását a termelésben, valamint a szervezés és irányítás tökéletesítését. Bevált munkaformánk lényege, hogy az ágazati igazgatóság és minisztérium emberei, akiknek hatáskörébe tartozik a problémák orvoslása, részt vesznek az üzemi pártbizottság ülésén, és a mi jelenlétünkben hozzák meg a konkrét határozatokat. • Az ellenőrző tevékenységgel kapcsolatos problémákat persze bizonyára még ezzel sem merítettük ki.- Valóban, hiszen problémák nemcsak „fent“ vannak. Az emberek az üzemekben sem szívesen ismerik be hibáikat. Kellemesebb nekik is jó színben feltűnni. Csakhogy a gazdasági vezetés tévedései nem maradhatnak soká észrevétlenek, hiszen az emberek látnak és hallanak. Rendszeresítettük, hogy az üzemek igazgatói az egyes dekádok végén jelentik a terv teljesítésében elért eredményeket. Ez összhangban van a járási pártkonferencián a folyamatos tervteljesítésről elfogadott határozattal. • Az eddigi beszélgetésből az tűnik ki, hogy a járási pártbizottság ellenőrző tevékenységében elsősorban saját apparátusára támaszkodik.- Ez még megközelítően sincs így. A mi kezdeményezésünk lényeges, de nem elég. Egymagunk a legjobb ellenőrzéssel is csak legfeljebb félútig tudnánk eljutni. A munka leglényegesebb része az alapszervezetre vár, amelyek a problémákat hozzáértően tudják megítélni. Feltéve persze, ha ehhez megvannak a feltételeik. • Talán szóljunk arról is, hogyan értékelik az ellenőrzés hatékonyságát?- A hatékonyság egyedüli mércéje az ellenőrzés során meghatározott követelmények gyakorlati érvényesítése. Tudom, ez ismét példát kíván. Az elmúlt időszakban sok problémánk volt a Libcicei Csavargyárral. Elnökségünk értékelte a helyzetet, ellenőrző bizottságot küldött ki a helyszínre, és egyúttal kikérte az ágazati igazgatóság véleményét. Ha egyelőre az üzemben nincs is minden a legnagyobb rendben, sok tekintetben már észlelhető a javulás. Többek között tökéletesedett a mu nkasfervezés, a korábbiakhoz képest jobban hasznosítják az állóalapokat, messzemenőbben veszik figyelembe a megrendelők igényeit. Ugyancsak javult a gazdasági propaganda, a munkahelyen megfelelő a rend. Az elvtársak fokozatosan javítják a munkahelyi környezetet, és mindez pozitívan hat a dolgozókra. Segített az is, hogy az üzemi pártbizottság ülésére meghívtuk az ágazati igazgatót és helyettesét is, akik a helyzetet hozzáértően értékelték, és a helyszínen tapasztaltak alapján hozták meg a javításokat szolgáló döntéseket. • És mi a helyzet a többi üzemben?- Következetes és folyamatos az ellenőrző tevékenység. Az ilyen célú pártmunka magas minőségi fokát bizonyítja többek között az is, hogy ipari üzemeink évi termelési feladatukat az év első félévében 53,3 százalékra teljesítették. Karel Sebek AKINEK KÉRGES A TENYERE A párt- és a szakszervezeti szervek javaslatára a Szlovák Köipari Vállalat lévai (Levice) Szakmunkásképző Otthonában 9 állami-, 13 reszort-és 10 vállalati kitüntetést adtak át az 1 építőipari ágazat bánya jellegű munkát végző 1 | élenjáró dolgozóinak. A kitüntetettek közül a SpiSská Nová Ves-i Kőfejtő- és Kavicstermelő Vállalat három kommunista dolgozójával, Imrich Valló kőfejtő fúrómesterrel, Stefan Palo iövőmesterrel és Tököly László bányamunkással beszélgettem.- Jövőre lesz 36 éve annak - kezdte Valló elvtárs-, hogy a kőbányáihoz kerültem. A kőfejtés mindig a kemény öklű férfiak „privilégiuma" volt - mások ezt ki sem bírták volna sohasem tartozott a csábító szakmák közé. De édesapám régi szaki volt ebben a munkában, tehát én is a példáját követtem. Persze a magamfajta szegényembernek, ha egyáltalán élni akart, nem lehetett más választása A kőfejtő dinasztia tagja már fiatal korában megtalálta számítását a bányában. A felszabadulás első éveiben jó munkája elismeréséül csoportvezetővé léptették elő.- De ez nem jelentette azt, hogy beültem az irodába. A társaimmal vállvetve továbbra is a termelésben dolgoztam. Az „előnyöm“ mindössze az veit, hogy munkájukért, a termelésért és a könyvelésért rám hárították a felelősséget. Az újjáépítéshez sok nyersanyag kellett. Ezért egyre több új gépet szereltek fel a bányába. Mivel keveset értettünk az üzemeltetésükhöz, többek között engem is gépkezelői tanfolyamra küldtek, ahol a fúrómesteri szakmához szükséges oklevelet is megszereztem. Az új fúrógép beállításával megháromszoroztuk a korábbi munkatermelékenységet, megkönnyítettük a dolgozók nehéz munkáját. Közben állandóan újítottam, négy javaslatomat alkalmazták a termelésben az ötvenes években, sok dicséretben részesítettek. A legnagyobb elismerés azonban mégiscsak az volt, hogy tagja lehettem a komunista pártnak.- Ezen az ünnepségen most a Munka Vörös Zászlaja Érdemrend-et tűzték a mellére. Magas állami kitüntetésének mennyi köze van a párttagságához?- A párttagság az többlet, nem jár érte kiváltság. A kitüntetést a munkámért kaptam. Hiszen három és fél évtized alatt legalább 25 kiváló szakembert, sok száz érdemes munkást neveltem környezetemben a kőfejtő- iparnak. És még most is munkásként dolgozom a bányában. Stefan Pafo, a vállalat lövőmestere, 17 éve dolgozik a szakmájában. Ó is munkásként kezdte pályafutását.- Tény - vallotta be őszintén -, hogy Imre bácsi kommunista elvszerűsége az én fejlődésemet is komolyan befolyásolta. Azt mondta mindig: „Gyerekek, akinek kérges és kemény a tenyere, annak a szó is keményebben esik ki a szájából. Szavatoknak azonban csak akkor lesz súlya, ha az igazat mondjátok". Ehhez tartjuk magunkat mind a termelésben, mind pedig a pártmunkában. A kommunista lövőmester mindössze 37 éves, aMun- ka Vörös Csillag Érdemrend büszke tulajdonosa. Mivel érdemelte ki kitüntetését?- Jóllehet névre szólóan nekem adták át az érmet - újságolta -, mégis a kollektívát illeti a kitüntetés. Nélkülük ugyanis nem tudtam volna végrehajtani azokat a feladatokat, amelyekkel a vállalat politikai és gazdasági vezetősége megbízott. Mindenképpen a közös összefogás eredménye, hogy aránylag kevesebb robbantóanyag felhasználásával már a múlt évben megkétszerezhettük a teljesítményünket.- És a kereset?- Általános jelenség, hogy a kőipar dolgozóit kiemelt fizetésben részesítik, mégsem tolakodnak hozzánk, állandó munkaerőhiánnyal küzdünk. Ebből következik, hogy a hiányzók erejét pótolnunk kell, szüntelen rá kell hajtanunk. Természetesen ez a jutalmazásban is kedvezően érezteti hatását, de mindenkinek becsületesen meg kell dolgoznia a jó fizetéséért. S ez nem mond ellent a szocialista jutalmazás elveinek. Hasonló meggyőződéssel nyilatkozott a bányaipari munkáról Tököly László kőfejtő élmunkás, aki ezúttal másodízben kapta meg a vállalati kitüntetést.- Ha valaki rászolgál a fizetésére, akkor ez hatványozott mértékben érvényes nálunk. Télen dermesztő hidegben, nyáron perzselő hőségben folyik a termelés. Megállni csak akkor lehet, ha elérkezett a tízórai, vagy az ebéd ideje. A teljesítményeket pedig nem a kitermelt, hanem az elszállított kőmennyiség után számítják, tehát itt hamisítani nem lehet és nem is ajánlatos. Fiatalnak látszik. Hányadik éve dolgozik a vállalatnál?- A látszat bizonyára csalhat. Ugyanis az idén betöltöttem a 45. évemet. Ezelőtt én is a vállalat iglói üzemében dolgoztam, most pedig az eperjesi kőbányában folytatom a munkát, immár 21 esztendeje. Azóta sokat javultak a munkafeltételek. A gépek levették a nagy erőt igénylő munka terheit az emberek válláról, de változatlanul rosszabb, veszélyesebb nálunk dolgozni, mint bárhol.- Ezek szerint az utánpótlás is probléma?-Tagadhatatlan, általában sok a jelentkező, de legtöbben olyanok, akik kevés munkáért nagy fizetést remélnek. Persze hogy az ilyenek hamarosan kereket oldanak. Nekünk, kommunistáknak az a feladatunk, hogy megtartsuk azokat, akik szeretnek dolgozni, és beváltak a kőbányában. Ilyenformán a kevesebbel többre megyünk, mint a nagyobb létszámmal, mert a munkaerő esetében is a minőségi tényezők számítanak. Sokáig folyt még a hasznos eszmecsere a köipari vállalat élenjáró kommunista munkásaival. Egyszerű szavaikból az is kicsengett, hogy amit csinálnak munkahelyükön, azt természetesnek tartják, örülnek a pártmunkában minden kis sikernek. Úgyis, hogy egymást segítik, és úgy is, mint cselekvő emberek, akik élenjáró, példamutató szerepet töltenek be környezetükben. SZOMBATH AMBRUS 1981. X. 4. * % í
