Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-09-06 / 35. szám
Frantiáek Pitra, a CSKP KB titkára (középen) az Agrokomplex ’ 81 megtekintése közben Jegyzetek az Agrokomplex ’81 kiállításról KÖZELEBB Nyitra (Nitra) napok óta isméi színhelye a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésről információt igénylő és a tájékoztatást adó kiállítók találkozójának. Az augusztus 22-e óta tartó rendezvény e hét végéig tekinthető meg. A látogatottságról végleges adatok még nincsenek, az azonban tény, hogy nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta. A kiállítás területén kívül ottjártunkkor is végeláthatatlan sorokban álltak a gépkocsik, autóbuszok, amelyek az érdeklődők tízezreit hozták az ország minden részéből. A kiállítás jelszava: ,,önellátás az élelmezésben - a mezőgazdaság és az élelmiszeripar alapvető feladata a 7. ötéves tervidőszakban“. Az önellátásra törekvés - ahogy a CSKP XVI. kongresszusa is hangsúlyozta - rendkívül időszerű feladat, mert a gabona- neműek ára a világpiacon állandóan emelkedik. A gabona tehát stratégiai jelentőségű nyersanyag, amelyet a tőkés államok nemegyszer politikai zsarolásra és más államok belügyeibe való beavatkozás céljaira használnak fel. Az önellátás elérése érdekében a 7. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági termelést 10, az élelmiszeripari termelést 12 százalékkal kell növelni. A kiállítás a maga sajátos eszközeivel meggyőzi a látogatókat arról, hogy a fejlesztésre számos lehetőség van Egyik ilyen lehetőség a tudományos ismeretek széles körű alkalmazása, a haladó növénytermesztési és állattenyésztési eljárások bevezetése. Képet ad arról a kiállítás, hogy hazánkban számos tudományos intézmény van, amelyek dolgozói a mező gazdasági és élelmiszeripari termelés fellendítésén fáradoznak. Az A és B pavilonban nem kevesebb, mint harminchat ilyen intézmény mutatkozik be, amelyek a propaganda legkülönfélébb eszközeivel - térhatású képekkel, grafikonokkal, szembeötlő feliratokkal, filmvetítéssel - tájékoztatnak elméleti ismereteikről, kutatási eredményeikről, arról, hogy ezek gyakorlati alkalmazása milyen eredményekhez vezet. A Piestanyi Növénytermesztési Kutatóintézet és a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet például saját nemesítésü gabona- és kukoricafajtákat mutat be. A gabona jelentős szerepet játszik a nép élelmezésében. „Kenyér" címszó alatt mutatják be a kiállításon hElzánk gabonatermesztéseinek rendszerét, a nagyüzemi gabonatermesztés keresztmetszetét, a hektárhozamok növelésének lehetőségeit. Ugyanez a részleg demonstrálja, hogy a kenyér az egyik leggazdaságosabban előállítható élelmiszerfajta, s hogy sütésére akkor is nagy súlyt kell helyezni, ha túlzott fogyasztása nem áll összhangban a racionális táplálkozás követelményeivel. A kenyér fő táplálékunk, fogyasztásának nagy hagyományai vannak, táplálkozásunkban tehát pótolhatatlan szerepe van. A kukorica - amelyből a trnavai kutatóintézet által javasolt termesztési eljárásokkal tíztonnás hektárhozam is elérhető - takarmányként a hústermelő ágazat előtt álló feladatok megvalósításában játszik fontos szerepet. Főleg a sertés- és baromfihús termelésének a jelenlegi szinten tartása érdekében szorgalmazzuk a termesztését. A gabonafélék terméshozamainak növelésén túl pótolni kell a tömegtakarmányok előállításában eddig tapasztalt lemaradást. Mint a kiállítás is hangsúlyozza, csakis kellő mennyiségű tömegtakarmány termesztése teszi lehetővé a jelenlegi ötéves tervidőszakra tervezett szarvasmarha-tenyésztés felfuttatását. Sőt, a tömegta- karmányok mennyiségétől és minőségétől függ a fejlesztésre szánt juh- és nyúlhús-termelés jövője is. A kiállításon számos dokumentum mutatja, hogy hazánk fennsíkjain, főleg Észak-Szlováki- ában nagy kiterjedésű legelők terülnek el. Ezek hozamának növelése és a szántóföldi fehérjedús szálas takarmányok termesztésének fokozása változtathat az eddigi kedvezőtlen helyzeten. A nem kielégítő tömegtakarmány-ter- mesztés gördített eddig legtöbb akadályt az élelmiszerekkel való önellátás megvalósítása elé. Éppen ezért minden haladó módszer bevezetésének a nagyüzemi takarmánytermesztésbe nagy értéke van. A takarmánytermesztésünk jelenét és távlatait bemutató részleg mellett több kiváló genetikai tulajdonsággal rendelkező tenyészállatot tekinthetnek meg a látogatók. Arról is meggyőződhetünk, hogy a halhús-termelés növelése is cél. A halászati bemutató amellett, hogy tanulságos, rendkívül hatásos is. Megismerhetjük a nálunk tenyésző halfajtákat, a ha- lásszövetség munkáját, a sporthalászat szépségeit, a nagyüzemi halászat berendezéseit, az ezek korszerűsítésére tett erőfeszítések, a halgazdálkodás céljait. Külön fejezetet alkot az intenzív haltenyésztés bővítéséről való elképzelés, felhívja a figyelmet a halhús-termelés további fokozásának lehetőségére. E lehetőségek kiaknázása végső soron hozzájárul majd több állati fehérje előállításához és az élelmiszer-választék bővítéséhez. Külön részlegen mutatkozik be a gyümölcs- és zöldségtermelésünk. E problémakörrel kimerítően foglalkozott a tavalyi kiállítás, de nem olyan módon, ahogyan az idei. A mostani bemutatón jobban kidomborodik, hogy a zöldség és gyümölcs ma már a létfontosságú alapvető élelmiszerek közé tartozik. A táplálkozási szokások észszerű javulásával és az életszínvonal emelkedésével váltak egyre melés minden szakaszán az újítómozgalmat. Az újítók az évek folyamán számos figyelemre méltó nyersanyag- és energiatakarékos eljárást ajánlottak bevezetésre, s jó néhánnyal a kiállításon is találkozhatunk. Fontos viszont - hangsúlyozta a kiállítás -, hogy az újítási kedvet továbbra is ébren tartsuk. A mezőgazdasági dolgozók tudják, hogy az ágazat termelése jelentős környezetszennyező hatással jár együtt, ezért feladataik megvalósítása közben sem feledkezhetnek meg a környezetvédelmi szempontok figyelembevételéről. Ennek szükségességére hivja fel a figyelmet a G pavilonban az SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériuma. Az élelmiszeripar által előállított termékeket a C pavilonban tették közszemlére. A tárlókban ízlésesen elrendezett élelmiszeripari termékek sokakat vonzottak. A húsipari termékek, konzervek, készételek, füstölt áru, baromfi, tojásételek, halféleségek, olajok, tejtermékek, gyermektápszerek, édesipari termékek, borok, tömény italok, alkoholmentes üdítő italok hazánk élelmiszeriparának 13 ágazatát képviselik. A kiállítók itt hívták fel a figyelmet olyan kákeresettebb cikkekké, s az ésszerű étkezési kultúra megköveteli a zöldség- és gyümölcstermesztés további fellendítését - nagyüzemi módszerekkel és a kertbarátok szövetsége tagjainak segítségével. Persze a tej, a hús, a tojás, a gabona stb. termelésének növelése mellett a gazdaságossági szempontokat is figyelebe kell venni. Elvégre nem mindegy, hogy mindezeket milyen ráfordításokkal állítják elő a mezőgazda- sági üzemek. A ráfordítások csökkentése érdekében többek között fejleszteni kívánják a mező- gazdasági és élelmiszeripari terras jelenségekre, mint az élelmiszerpazarlás, melynek legtöbbször az élelmiszerekkel való ész- szerütlen gazdálkodás az oka. xxx Az Agrokomplex '81 kiállítás a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelés valamennyi részlet- kérdésére válEiszt ad. Legfőbb érdeme, hogy világosan mutatja a fejlesztés útját. Ha ezen az úton haladunk, akkor egyre kevésbé szorulunk behozatalra, s egyre több hazai termésből előállított élelmiszerfajta kerülhet az ország asztalára. KOVÁCS ELVIRA £ A szabadban kiállított gépek között számos újdonság látható, amelyek gyártására az elkövetkező években kerül sor Uj típusú Zetor traktor után függeszthető talajművelő gépek (Felvételek: Marian KardoS, Pavol Matis és CSTK) 19£ IX. w c zs if fi £ w N C (A 5 « | 0) c S E ?c aS- ^ 1 2> Ü IIKSS io 'S 5 ■ í a iis isi ^ <5 3 ■*5.c 3ÍS
