Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-30 / 34. szám
ÚJ TANÉV KEZDŐDIK Még két nap és benépesülnek az iskolák. Megkértük munkatársainkat, hogy rajzaikkal elevenítsék föl a tanévnyitó, az új tanév első napjainak hangulatát. ..- Papa, te mindig azt hangsúlyozod, hogy nagyszerű összeköttetéseid vannak, és nekem mégis első osztályban kell kezdenem a tanulást! (Lubomír Nikolíni rajza) Szöveg nélkül (Andrej Sekela rajza) A kis újító 12iir (Vladimír Pavlík rajza)- Hordár! KÉT OK- Ide figyelj - mondta a nagy hal a kicsinek - ez a horog, nehogy eszedbe jusson bekapni!- Miért? - kérdezi a kis hal.- Két egyszerű okból - válaszolt a nagy. - Az első az, hogy ha a horgot bekapod, kihúznak a vízből, földarabolnak, lisztbe mártanak, serpenyőben megsütnek* aztán földíszítenek salátával és megesznek ...- Isten mentsen meg ettől! Igazán nagyon hálás vagyok neked, hogy megmentetted az életemet.. . És mi a másik ok?- A másik ok az, hogy téged inkább én akarlak megenni... TANÁCS A szakorvos így szól a pácienséhez:- Mielőtt megvizsgálom a lábát, előbb meg kell mosnia. A beteg bólint.- A háziorvosom is ezt mondta, de én azt gondoltam: mielőtt valamire rászánnám magam e tekintetben, előbb elmegyek egy szakorvoshoz! AZÉRT Az apa így szól a fiához:- Ram, ma van az életed legboldogabb napja!- De papa, hiszen én holnap nősülök!- Hát épp ezért! LEGTOVÁBB Kovácsné kérdezősködik a hentesnél:- Mondja, hogyan tartható el legtovább a disznóhús?- A mester mosolyogva felel:- Ha a disznót életben hagyjuk, asszonyom. SZIPORKÁK Minél kisebb a tehetség terhe - annál könyebb a felszínen úszkálni. xxx Óvjátok az erdőt - ne írjatok védelmében hosszú cikkeket, mivel ehhez sok papír kell. xxx Az író akaraterőről tett tanúságot - és nem írt még egy hosszú elbeszélést. xxx A rövidség - a tehetség édestestvére. Egyúttal az aforizmaíró egyetlen gyermeke. Nem elég, hogy súlyod van a társaságban, az is fontos, hogy a taszító erő ne hasson rád. Elcsépelt igazságért senkit sem csépelnek. Csak olyanért, amely még nem elcsépelt. xxx Ha magad nem értesz hozzá - taníts meg rá másokat. A nyúl sohasem nevezi a farkast az erdő doktorának. xxx Nincs olyan elkoptatott téma, amelyet ne lehetne tovább koptatni. xxx Az igazi vezető számára egyáltalán nem feltétlenül szükséges, hogy hét országra szóló zseni legyen. Elég, ha hét olyan munkatársa van, aki ellátja a feladatát. Gellért György fordítása MEGBÍZHATÓ Fehér megkérdi Feketétől:- Zöld kartárs ötezer koronát kér tőlem kölcsön. Mit tanácsolsz, adjak neki?- Hát persze.- Te megbízhatónak tartod őt?- Én nem, de ha te nem adsz neki, akkor tőlem fog kérni... PÁRBESZÉD Ketten beszélgetnek a színházban:- On értette az utolsó jelenetet?- Nem, voltaképpen nem...- Hát, akkor mit tapsolt olyan lelkesen?- De hiszen maga kezdte! PAPUCS A papucsférjet megkérdezik egy társaságban:- Hogy érzi magát? Mire odafordul a feleségéhez:- Szívem, hogy érzem magam? Ö mondta Két óvodás beszélget.- Nézd, ott egy tita-mita.- Áz nem tita-mita, az mákká. xxx Katika édesanyja babát vár. Kedvesen fordul a kislányhoz:- Mit szeretnél karácsonyra, kisfiút vagy kislányt?- Ha nem árt az alakodnak, inkább egy biciklit. xxx Az óvó néni altatja ebéd után a gyerekeket. Már minden gyerek édesdeden alszik, de Pistike állandóan foglalatoskodik valamivel. Hol a párnáját hajtogatja, hol a pizsamájával játszik. A tanító néni halkan rá szól.- Pistike, csukd már be a szemed!- Hiába csukom, mindig ki- nyitódik. xxx- Anyu, hogy születnek a kisbabák? - kérdi az ötéves Évike az édesanyját.- Úgy, kislányom, hogy az anyukákat elviszik a kórházba és ott megszületik a kisbaba. A kislány nem elégszik meg a válasszal, továb firtatja az ügyet.- És amikor születnek a babák, a néniket elaltatják?- Igen - válaszol az anyuka elpirulva.- Téged is elaltattak?- Igen.- Na, ha akkor nem aludtál volna, akkor most tudnád, hogy egészen máshogy születtem, mint ahogyan azt te tudod! MEZEY NÓRA A hét vicce A fiatalasszony a konyhából bekiabál a férjének:- Szívem, légy szives, menj ki a kertbe, nézd meg, mit csinálnak a gyerekek, és szólj rájuk, hogy nem szabad! Ny' sfiú leje 7ári, vasárnap délutáni nyüzsgésben egy kisfiú fejest ugrál a kavicsgödör partjáról az alig egy méternyi vízbe. Egy idősebb férfi szótlanul nézi egy ideig, végül rosszallóan megcsóválja a fejét, s így szól:- Mondd, te kölyök, nagyon elcsodálkoznál, ha hirtelen Szent Péter előtt találnád magad?- Azt a bácsit nem ismerem - rándít a fiú a vállán az elkényeztetett gyerekek fölényes közönyével, s még messzebbről akar nekifutni az ugrásnak, de megbotlik, s hasra esik a kavicsos parton. Az öreg segíteni próbál rajta, de váratlanul ott terem a város közismert, szakállas orvosa.- Megütötted magad, fiacskám? - kérdi aggódva, s a karjába emeli a vérző térdű gyereket.- Most már értem, miért voltál oly bátor - ráncolja össze a homlokát az öregember, s visszaballag előbbi helyére.- Képzeld, apu - vigyorodott el a fiú megszakítva a bőgést -, ez a bácsi az előbb Szent Péternek csúfolt téged. A város egyik legforgalmasabb terén dinnyéért sorakoznak. Látszik a vásárlókon, hogy terven kívül vetődtek oda; tegnap még híre sem volt a nyár legillatosabb ajándékának. SZENK SÁNDOR KAVICSOK- Nagyot vegyél, anyuka - mondja egy kislány izgatottan egy fiatalasszony kezét szorongatva -, olyan nagyot, mint a Nap - mosolyog fel az égre. Mögöttük hasonló korú fiú áll a nagyanyjával. Egy picit vár, aztán így szól a kislányhoz:- Azt hiszed, te butuska, hogy a Nap olyan kicsi, mintegy dinnye?- Nocsak, te talán tudod mekkora? - avatkozik a beszélgetésbe a fiatal anyuka.- Akkora, mint egy nagy boroshordó - mondja a fiú büszkén.- Ezt meg honnan veszed?- kérdi a nagyi kissé elpirulva.- Apukám mondta - csodálkozik el a gyerek a felnőttek értetlenségén. x :: x- Ez igazán gyönyörű!- csapja össze a kezét az anyuka, amikor a kislánya vadonatúj táskával a hátán a konyhába toppan.- Legalább neki legyen szép, ha már nekem semmilyen sem jutott - sóhajt fel a nagymama fáradtan az ajtófélfának támaszkodva.- De most még tedd el - segít az anyuka kislányának megszabadulni szokatlan terhétől -, lesz részed benne eleget. Nagymama közben besiet a szobájába, mint akinek halaszthatatlanul sürgős dolga akadt.- Mondd, kislányom, igazán tetszik ez a szép táska neked?- kérdi az anyu komolyan, őszinte választ várva.- Tetszik, ha nem is annyira mint a nagymaminak - válaszolja a kislány huncutkásan hunyorogva, s az iskolások fáradt járását utánozva átballag vele a gyerekszobába. 1981. Vili. 30. tuszó- Te Lala, úgy érzem, mintha az u tóbbi napokban kissé elhide- gültél volna.- Szó sincs róla, csajt Csakhét ha be legondolok, hogy maholnap mér suliba kell menni, elsötétül előttem a világ. Mikus Sándor karikatúrája