Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-30 / 34. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA HALMOKBAN HEVERŐ ÉRTÉKEK Közismert, hogy a vas- és a nikkelére, a bauxit és más ércek feldolgozása során hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik, amit többnyire meddőhányókra hordanak, fgy fokozatosan eleinte csak kisebb dombocskáik, később hegyek, végül pedig holdbéli tájhoz hasonlító hegyvonulatok keletkeznek a nagyobb kohászati üzemek mellett. Ilyen képet láthatunk például a kassai (Koáice) Kelet-szlovákiai Vasmű, a 2iar nad Hronom-i SZNF Alumíniumkohó, a Sered'i Nikkelkohó, az istebnéi Árvái Vasöntőművek, valamint a podbrezovái Sverma Vasmű mellett. Ezek a hányók kedvezőtlenül hatnak a természeti környezetre, emellett értékes mezőgazdasági földterületet foglalnak el. E probléma jelentőségét az is fokozza, hogy a hányókon felhalmozott hulladék számos olyan nyersanyagot is tartalmaz, amelyeket drága pénzért hozunk be külföldről. Az SZSZK kormányának környezetvédelmi tanácsa megbízta az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériumát, hogy dolgozzon ki egy tanulmányt a szlovákiai kohászat, ércbányászat és magnezitipar melléktermékeinek előfordulásáról, azok összetételéről és kihasználásuk lehetőségeiről. A tanulmányt az említett minisztérium komplex munkacsoportja az Állami Urbanisztikai és Területi Tervezési Intézettel (URBION) közösen készítette el. A legtöbb feladat a munkacsoport titkárjára, Dr. Juraj Silvánra, a természettudományok kandidátusára hárult, akihez e témakörrel kapcsolatban néhány kérdéstlntéztünk. • Milyen ismereteket és tapasztalatokat hozott az az elemzés, amelyet a Szövetségi Kohászati és Nehézgépipari Minisztérium legfontosabb szlovákiai vállalataiban végeztek el?- összesen 25 kohászati és nehézgépipari vállalatban mértük fel a helyzetet. Ezek közül egyikben sem alkalmaznak hulladékmentes, vagy hulladékcsökkentő technológiai eljárást, s egyetlen esetben sincs megoldva a melléktermékek kihasználása. Egyes vállalatok, mint például a Kelet-szlovákiai Vasmű, a 2iar nad Hronom-i SZNF Alumíniumkohó, a Spiáská Nová Ves-i Vasércbányák egyes üzemei, valamint a Banská Bystrica-i Ércbányák 1990-ig a hulladéktárolás további növelését tervezik. Szlovákiában csupán a kohászati és a bányaipari vállalatok több mint 220 hektárnyi területet akarnak 1990-ig erre a célra igénybe venni, s ennek csaknem kétharmada szántóterület. Gyakori jelenség, hogy a melléktermékeket nem eredetük és tartalmuk szerint osztályozva raktározzák, hanem egyetlen tömegben, így heterogén, vegyes összetételű hányók keletkeznek, s ez az áttekinthetetlen keverékanyag értéktelenné válik. Egyelőre még hiányzik a melléktermékek kihasználásának törvényesített jogi rendezése, valamint a gesztor problémájának a megoldása környezetvédelmi szempontból. Á termelők és a felhasználók anyagi érdekeltsége a melléktermékek felhasználásában a jelenlegi gazdasági szabályozók mellett minimális. Ezért a népgazdaság tervszerű irányításának tökéletesítését célzó komplex intézkedések keretében arról is gondoskodni kellene, hogy a vállalatok előnyben részesítsék a melléktermékek felhasználását az elsődleges nyersanyagokkal szemben. • Nemcsak az egyes vállalatok és üzemek számára jelent specifikus problémát a hányókban heverő melléktermékek kihasználása, hanem minden melléktermék önmagában is specifikus problémát jelent. Milyen szempontokat vettek figyelembe ezek osztályozásánál?- A döntő szempontok közé tartozik az egyes melléktermékek mennyisége és népgazdasági jelentősége, hasznosításának ismerete és gyakorlati kipróbálásának foka, a szükséges feldolgozó berendezés beszerzésének lehetősége, a folyamatos értékesítés feltételei, valamint az is, hogy az egyes mellék- termékek a tárolás folyamán milyen mértékben károsítják a környezetet. Az első kategóriába soroltuk azokat a termékeket, amelyek felhasználási technológiája ismert, de nincs bevezetve teljes mértékben. Ilyen például a nagyolvasztók salakja a Kelet-szlovákiai Vasműben. A második kategóriába azok a melléktermékek tartoznak, amelyek felhasználási módszere szintén ismert, de ezt még kísérleti jelleggel felül kell vizsgálni az illetékes kutatóintézetekben. Ide tartozik például a ziari barna- és vörösiszap. Legkésőbb a 7. ötéves tervidőszak végén el kellene kezdeni a felhasználás műszaki-tervezési előkészítését. A harmadik kategóriában azok a melléktermékek szerepelnek, amelyek felhasználási módja még ismeretlen, s nem is folytattak ezzel kísérleteket. Ide tartozik például a kassai nagyolvasztók kiselejtezett tűzálló bélésfala. Végül pedig a negyedik kategóriába kerültek azok a melléktermékek, amelyek a vegyes felhalmozás következtében elértéktelenedtek, s nincs lehetőség a bennük rejlő anyagok kivonására. Ilyen például a podbrezovái áverma Vasmű Siklós nevű hányója. Az ebbe a kategóriába tartozó hulladékoknál ki kell dolgozni a fokozatos hasznosítás koncepcióit, beleértve a rekultivációt. • Lehetne néhány példával szemléltetni, hogy milyen nyersanyagok vannak a hányóinkban, s milyen lehetőségek vannak a kihasználásukra?- Például a vörös- és a barnaiszap néhány hektáros hányója 2iar nad Hronom-ban körülbelül 1 millió 300 ezer tonna vasoxidot, 500 000 tonna alumínium- oxidot, 900 000 tonna kalciumoxidot, sőt titán- vanádium- és galliumoxidot is tartalmaz. A kutatási eredmények azt bizonyították, hogy ez az iszap adalékként felhasználható az acélgyártásban és a cementgyártásban, alkalmas továbbá tűzálló szigetelőanyagok, kerámiacsempék, tetőfedő borítólapok és hőszigetelő anyagok gyártására. A Sered'i Nikkelkohó mellett 25 hektáron felhalmozott salak, amely albániai vasnikkelércből származik, 55 százalék vasat, 3,5 százalék krómot, 0,3 százalék nikkelt tartalmaz, tulajdonképpen még mindig vasérc jellegű, amelyet a jövőben előredukált pellettek formájában Atmofix acél gyártására lehetne felhasználni. A sered'i salak feldolgozása azonban technológiai és beruházási szempontból nagyon igényes művelet. Ugyanezt már nem lehet elmondani a Kelet-szlovákiai Vasmű hányóiról, ahol 50 hektáron osztályo- zatlanul tárolnak hétfajta mellékterméket. Ezek közül egyelőre csak a nagyolvasztói salakot hasznosítják, azt is csak részben. A másik legnagyobb tömegű hulladék, az acélmúvi salak sorsa még döntésre vár. Annak ellenére, hogy a Trineci Vasműben már üzemel az acélművi salakot őrlő malom, amely évente 440 ezer tonna mészmagnéziumos őrleményt termel a mezőgazdaság számára a talaj meszezéséhez és trágyázásához. Ebben az üzemben emellett 180 ezer tonna műkövet is gyártanak az útépítő vállalatok számára, továbbá 70 ezer tonna vaspel lettet és 50 ezer tonna vaskoncentrátumot is évente, ami más nyersanyagokkal együtt visszakerül a nagyolvasztókba. Ennek a „hulladéknak" a feldolgozása mintegy 100 millió koronás hasznot eredményez évente a vállalatnak. Érthető, hogy ennek az egész problémakomplexumnak a kutatástól kezdve egészen az egyes termékek felhasználásáig az ágazatok és a szakágazatok közös ügyévé kell válnia, elsődleges figyelmet szentelve a társadalmi szempontoknak. A Keletszlovákiai Vasmű hányóinak esetében szintén nem lehet csupán a vállalattól és annak felsőbb ágazati szervétől várni a problémák komplex megoldását. Ehhez a szlovákiai mezőgazdaságnak és építőiparnak is hozzá kell járulnia, amelyek e másodlagos nyersanyagok legjelentősebb potenciális felhasználói lehetnek. • Végezetül még egy kérdés kívánkozik ide. A Novákyi Hőerőműben keletkező pernye, valamint az itteni W. Pieck Vegyipari Müvekből származó kalciumkarbid nagyon kedvezőtlenül hat a környezetre. Ezek a nyersanyagok szintén szerepeltek az említett szakcsoport elemző munkájában?- Ami az erőmúvi pernyét illeti, a bratislavai Előregyártott Épületelemek Kutató és Fejlesztő Intézete 1990-ig terjedően felmérte ezek lehetséges forrásait egész Szlovákia területén. Az SZSZK Építésügyi Minisztériumának hatáskörében a felhasználás technológiai kérdéseit is megoldják. A konkrét eredményekre, a pernyebeton-gyártás további fejlesztésén kívül, természetesen még várni kell. Az SZSZK Építésügyi Minisztériuma az SZSZK Iparügyi Minisztériumával együtt közös koncepciót dolgozott ki a kalciumkarbid építőipari célokra való nagyüzemi fel- használására. x Szlovákiában tehát tetemes mennyiségű kihasználatlan, vagy csak kis mértékben kihasznált másodlagos nyersanyaggal rendelkezünk, amelyek hasznosítása gazdasági és ökológiai szempontból egyaránt ' megoldásra vár. Reméljük, hogy nem sokáig, mert a nyersanyagok hatékonyabb kihasználása, a környezetünk védelme, valamint a mezőgazdasági földterület termőképességének növelése olyan hármas feladatot jelent, amelyet a CSKP. XVI. kongresszusa is hangsúlyozottan kiemelt. RUDOLF DEMOVIŐ A litvínovi Csehszlovák-Szovjet Barátság Vegyipari Művek és a szénhidrogének vegyipari felhasználásával foglalkozó kutatóintézetek sikeres tudományos-műszaki együttműködést fejt ki szovjet partnerszervezetekkel. Ez az együttműködés még az 50-es években kezdődött, s a szakemberek számos problémát oldottak és oldanak meg közösen. Jelenleg például a nagy oktánszámú benzinfajták összetételének optimálissá tételén fáradoznak. A képen Marie Pechová laboráns a kutatóintézet kísérleti állomásának berendezését kezeli. (Libor Zavoral felvétele - ŐSTK) FÉLELEM AZ „ÜVEGHÁZ-HATÁSTÓL“ A nyugati országokban növekszik a félelem az „üvegházhatás“ által kiváltott átfogó éghajlati változásoktól. Ez a hatás a szén, az olaj és a gáz növekvő mennyiségű elégetése nyomán lép fel. Egyre több széndioxid kerül az atmoszférába, s megakadályozza azt, hogy a Naptól jövő meleget a Föld újból kisugározza a világűrbe. Az ásványi tüzelőanyagok elégetésével keletkező széndioxid nagy részét az óceánok és az erdők abszorbeálják ugyan, de a fogyasztás tovább növekszik és az erdőállomány csökken. Egy környezetvédelmi szolgálat számításai szerint, amelyet az Egyesült Államok környezetvédelmi programja támogat anyagilag, 1860 óta az atmoszféra széndioxid-tartalma legalább 14 százalékkal, de lehet hogy 25 százalékkal növekedett. Nehéz persze megállapítani, hogy milyen lesz a jövőben az energia iránti kereslet, a klímaváltozások komputeres előrejelzései is megbízhatatlanok, ha azonban az energiafelhasználás évente továbbra is 4 százalékkal növekszik, az atmoszféra széndioxid-tartalma a következő 50 évben megkétszereződhet. Ez az átlagos hőmérséklet mintegy 2 Celsius fokos emelkedését eredményezheti. Észak- és Kelet-Afrika, a Közel-Kelet és India részére ez több csapadékot jelentene, tehát több gabonát takaríthatnának be, mint ma. Észak-Amerikában viszont szárazabb lenne az időjárás. „Ez az Egyesült Államok és Kanada búzafölöslegét csökkentené, amely ma az imperializmus egyik fegyvere. Ily módon ennek a jelenségnek még politikai, sót katonai kihatásai is lehetnének“ vélik a szakértők. A kétszázalékos hómérsékleti emelkedést néhány szakértő azonban túl kevésnek tartja. A komputer számításai szerint öt fokos emelkedés várható. Ennek következtében a Déli-sark jégsapkájának egy része leolvadhatna és ezért az óceánok víztükre annyira megemelkedne, hogy a Föld valamennyi olyan részét, amely kevesebb mint 5 méterre fekszik a tengerszint felett, ár borítaná el. C-t. A „MEZTELEN“ VÍRUSOK SZERKEZETE A Max Planck Intézet martinsie- di biokémiai kutató munkatársai első ízben tisztázták minden részletében egy viroid szerkezetét, beleértve a molekuláris felépítést is. A viroidokat - e mindeddig teljesen ismeretlen kórokozókat - 1971 -ben fedezték fel, amikor is bizonyos növényi betegségek okai után kutattak. Mindenekelőtt méreteikkel lepték meg a kutatókat: ezerszer kisebbek, mint a legkisebb ismert vírusok, s ezzel a legparányibb élőlények. További meglepő sajátosságuk, hogy egyszerű - egy láncból álló - ribonukleinsavból épülnek fel, ámelyet ellentétben más vírusokkal, nem véd fehérjeburok. Ezért is nevezték el őket meztelen vírusoknak. Miután 1976-ban sikerült tisztázni ÓRIÁS FÖLDGÁZKÉSZLETEK A FÖLD BELSEJÉBEN? Általánosan elfogadott nézet szerint a Föld szénhidrogén-tartalmú tüzelőanyag- készletei biológiai eredetűek. A zöld növények szerves anyagaiból származnak, amelyek a földkéreg bizonyos rétegeibe jutva kiindulási anyagul szolgáltak a fosszilis fűtőanyagok: a szén, a kőolaj, a földgáz létrejöttéhez. Ez azonban csak részigazság - állítja legújabban az amerikai Cornell Egyetem két csillagásza. Szerintük óriási földgáztartalékoknak kell lenniük a Föld belsejében is. Ezek a készletek nem biológiai eredetűek és olyan helyeken gyűltek össze, ahol a biológiai eredet elmélete szerint nem lehet földgáz. Az amerikai csillagászok abból indulnak ki, hogy a naprendszerben levő széntartalmú anyagok főként szénhidrogének és a földbel- sönek tartalmaznia kell ilyen kozmikus eredetű szénhidrogéneket. A földbelső nyomásának és hőmérsékletének hatására ezekből a szénhidrogénekből metán hasadt le, amely azután a földfelszín felé törekedett. Ha útja során izzó magmazónákon hatolt át, széndioxiddá égett el. Ha viszont hideg vetödési övezetekbe került, alkalmas zárórétegek alatt óriási metánkészletek gyűlhettek össze. Bizonyos jelek arra vallanak, hogy az ilyen vetödési zónákban valóban van nem fosszilis földgáz. A kéreglemezek határvidékei feletti tenger- szakaszokban jelentős metánkoncentrációt lehet mérni. A Vörös-tenger nagy mélységben levő vízrétegeiben a szokásosnál ezerszer több metán van. Az iszapvulkánokból kitörő gáz is jobbára metánból áll. (Delta) gyűrűs szerkezetüket, a tudósok hozzáfogtak a nukleinsavlánc szerkezetének - alkotóelemei sorrendjének - megállapításához. Ez volt az első eset, hogy egy kórokozónak a pontos molekuláris szerkezetét sikerült megfejteni. Az első nehézséget a viroidok parányisága okozta: nehéz volt összehozni az elemzéshez szükséges mennyiséget. A viroidok ugyanis igen lassan szaporodnak és csak minimális mennyiségben találhatók a fertőzött növényekben. Ezért melegházakban fertőzött növényeket neveltek, amelyek leveleiből kinyerték a viroidokat. Ráadásul új elemző eljárást is ki kellett dolgozni, mert ebben a ribonukleinsavban 359 nukleotid van. Enzimek segítségével a viroidokat különböző hosszú láncszakaszokra darabolták fel. A darabok végeit radioaktív 32-es foszforizotóppal megjelölték, s így lehetővé vált a genetikus kódok sorrendjének megállapítása. A kutatás tovább folyik, a következő feladat a viroidok szaporodási sajátosságainak felderítése. A munka különösen mezőgazdasági szempontból fontos, mert a burgonya, a citromfélék, az uborka, a krizantém és a kókuszpálma bizonyos megbetegedéseit viroidok okozzák. Tisztázásra vár végül a viroidok emberi és állati szervezetben való előfordulása is. CTechnika) 1981. Vili. 30. N c/a
