Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-23 / 33. szám
A hatalmas csarnokban fonógépek sorakoznak. Mellettük lányok, vagy talán már asszonyok ellenőrzik a gépek működését. Ha egy szál elszakad, azonnal befűzik. Nagy figyelmet igényel egy- egy ilyen gép működtetése, hiszen összesen 200 fonófej van rajta. Ha minden jól megy, egyforma ütemben halad át rajtuk a gyapotszalag, hogy a túlsó oldalon már fonott pamutként kerüljön az orsóra. A gépek egyhangú és aránylag erős zúgása egy idő után már fárasztó, csökkenti a dolgozók figyelmét, ezért itt ajánlatos a fülvédők viselése. Mindezt a Ruzomberoki Pamutipari Müvek lévai (Levice) üzemében tapasztaltam, ahol Járt Matusek, a szövődé vezetője kalauzolt. Meg is kérdeztem tőle azonnal, hogy szerinte meddig lehet ilyen zajban halláskárosodás nélkül dolgozni. Ahhoz, hogy meghallja, amit mondok, a fülébe kell kiáltanom a kérdést. A válasz ugyanígy jutott el hozzám.- Csodálkozni fog - mondja -, de én már évtizedek óta dolgozom az iparban, ebből jó pár éve ilyen zajban, de a hallásomra nem panaszkodhatok. Előfordul, hogy odahaza néha a kelleténél hangoA METAP-160 jelzésű kötszövő gépek sokkal csendesebben működnek a hagyományos szövőgépeknél vei az új csarnokban már az idén el akarjuk kezdeni a termelést, az idő is nagyon sürget.- Lesz tehát elegendő szakmunkásuk az új technológiai eljárás alkalmazásához?- A helyzet az, hogy a harmadik negyedévben elkezdjük az új gépek beszerelését az ugyancsak új csarnokban. Erre már felkészültünk. A kísérleti műhelyben nyolc gépen fplyik a dolgozók betanítása. Az új csarnokban úgy képzeljük el a termelést, hogy ott két műszakban menne a munka, szám szerint kétszer 54 ember váltaná ott egymást. Ha minden jól megy, a negyedik negyedévben elkezdhetjük az új részleg működtetését.- Milyennek látja a szakember ezt az új textíliát? - kérdezem Ladislav Cectől, az árufejlesztési osztály vezetőjétől, aki közben hozzánk csatlakozott.- A textília neve sokat elárul a gyártási folyamat lényegéről. A kötszövésnek ugyanis az az alapja, hogy a gyártás egyik rendszerének hagyományos pamutszál az alapanyaga, a másik, az ún. összefogó, keresztező rendszer pedig műszálból van. A kétféle anyag összehozásával a végtermék teljesen új tulajdonságokat kap. A műszál növeli a kötszövet szilárdságát, a pamut részaránya viszont biztosítja az anyag nedvszívó képességét, ami kellemessé teszi a viselését.- Milyen fajta textíliákat gyártanak majd ezzel az eljárással?- Terveink szerint elsősorban dekorációs anyagokat, tehát függönyöket és drapériákat, továbbá sportöltözékek, pizsamák és ágyhuzatok készítésére alkalmas anyagokat gyártunk majd ezzel az eljárással. A későbbiek folyamán a felhasználási területet szeretnénk kiszélesíteni. A kötszövött anyagokat kipróbáljuk majd női ruhák, ingek varrására is, valamint műszaki célokra. Erre már a jelenleg ismert paraméterek alapján is vállalkozni merünk. Ebben természetesen a fogyasztónak is szava lesz, hiszen sok függ •Mat sabban beszélek, mert megfeledkezem róla, hogy már nem a zajban vagyok. Lehet, hogy komikusnak tűnik, de amikor néhány hétig szabadságon voltam, kimondottan zajhiányban szenvedtem. A végén már örültem is, hogy mehetek a munkába, élvezehetem a gépek zúgását.- A textiliparban, főleg az önök munkájában bizonyára nagy szerepe van a minőségnek - fordítottam időszerű témára a beszélgetést.- Bizony, kevés olyan iparág van, amelyet ennyire szemmel tartana a fogyasztó, mint a miénket. Az általunk elkövetett hibák nagyon látványosak. Ha a szövetben csomó van, esetleg kihagyott egy szál, azt még egy gyermek is észreveszi. Ezért gyakran mondogatjuk, hogy munkánkra az egész ország odafigyel. Sőt, a valóságban még ennél is többen, hiszen külföldre is jut termékeinkből. Ha a fogyasztó szemével tekintek a munkánkra, nem tartom különösnek, hogy a legszigorúbb mércék szerint alkotnak véleményt. Magam is úgy vagyok vele: ha egyszer az áruért megfizettem, akkor jogos elvárásaim is vannak. Kinek a gondja lehetne az ilyen elvárások kielégítése, ha nem a gyártóé? De itt nemcsak a végtermék előállítójára gondolok, mert az alapanyag minősége is döntő szerepet játszik. Előfordulhat például, hogy csomós, vagy nem egyenletesen vastag a pamutszál, esetleg a színnel van baj, vagy egyéb problémák adódnak. Csakis rossz minőségű szövetek kerülhetnek ki ilyenkor a gépből. De lépjünk még tovább. Mihez kezdjen a divattervező, ha a megrendelt függőlegesen csíkozott szövet helyett virágmintás érkezik, ami az elképzelt modellnek végképp nem felel A fonógépek kezelése nagy figyelmet igényel meg? Az is előfordulhat, hogy a színek nincsenek jól összehangolva, vagy a szövet struktúrája hibás.- Mit tesznek azért, hogy az ilyen hibák előfordulása a minimumra csökkenjen?- Olyan üzemen belüli ellenőrző rendszert építettünk ki, melynek segítségével igyekszünk maximálisan kiszúrni a hibákat. Ahhoz, hogy a fogyasztó kedvében járjunk, adva van még egy kitűnő lehetöStefan Kozuch és Ladislav Óeé az egyik kötszövött anyag minőségét vizsgálja ség: a termékváltás és felújítás, vagyis az innováció.- Tartogatnak valamilyen meglepetést a fogyasztók számára? - kérdezem Stefan Kozuchtól, a műszaki-fejlesztési részleg vezetőjétől.- Egy új termékkel szeretnénk a fogyasztóknak kedveskedni. A közeljövőben elkezdjük a kötszövött textíliák gyártását. Erre a célra megvásároltuk a legújabb Metap-160 típusú gépeket. A folyamatos termelés biztosítására most építünk egy új részleget, ahová az említett gépek kerülnek, összesen 48 darabot vásároltunk belőlük. Ezekkel évente másfél millió méter kötszövött anyagot tudunk majd gyártani.- Hogyan készültek fel erre az új gyártási irányzatra?- Egy új, idehaza szabadalmazott technológiai eljárást alkalmazunk. Mivel ebben az irányban nem rendelkezünk sem gyakorlattal, sem tapasztalatokkal, úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy kísérleti műhelyt ezek megszerzéséhez. Vállalkozásunkba bekapcsoltuk a Libere- ci Textilipari Kutatóintézetet, valamint a gottwaldovi Centroprojekt műszaki tervező vállalatot. Az ő aktív részvételükkel valósítjuk meg a gyártmányfejlesztés első szakaszát üzemünkben.- Mi a konkrét feladata ennek a kísérleti műhelynek?- Két konkrét célt követünk. Az egyik az, hogy itt megismerjük a kötszövés összes csínját-bínját, hogy a majdani termelésben ne legyenek tapasztalatok hiányából adódó nehézségeink, problémáink. A másik pedig az, hogy az új gépekhez ebben a kísérleti műhelyben elegendő szakembert képezzünk ki. MíJán Matusek szerint a kötszövött anyagok felhasználásban széles lehetőségek vannak (A szerző felvételei) attól, hogy miként fogadja majd társadalmunk a nálunk gyártott kötszövött textíliát. Miután az első szállítmányokat kiküld- tük, azonnal megkezdjük a piackutatást. Ennek eredményei alapján döntjük majd el, hogy miből mennyit készítünk.- A gyártó számára is előnyös lesz ez a termelés?- Tulajdonképpen már alig várjuk, hogy megkezdhessük a kötszövést, hiszen azok a dolgozók, akik már megismerkedtek az új technológiával és a gépek kezelésével, nem győzik dicsérni ezt az eljárást. Úgy tapasztalták ugyanis, hogy bevált a kutatók és a tervezők Ígérete, ez az eljárás lényegesen kevesebb zajjal jár. Erről egyébként ön is meggyőződhet, ha a hagyományos szövődéből átmegy a kísérleti műhelybe, ahol a kötszövő gépek működnek. Ami számunkra szintén nem mellékes, az a termelékenység mutatója. Ebből a szempontból is látványos a változás. A termelékenység, vagyis a gyártás gyorsasága szempontjából a kötszövő gépek' megelőzik az összes eddig ismert és alkalmazott szövési eljárást. Amíg például a csónakos szövőszékeken óránként három méter szövet készül, a pneumatikus, légfúvókás szövőszéken ugyanennyi idő alatt hét méter szövet készíthető, ugyanakkor a kötszövő gépen tizenkét méter textilanyag készíthető el egy óra alatt. Itt meg kell említenem, hogy mindhárom esetben egyforma, azaz 140 centiméter a szövet szélessége. Nem csoda tehát, hogy kísérleti műhelyünket szinte naponta látogatják külföldi vendégek. Minden jel arra mutat, hogy jó üzlet ígérkezik. KESZELI BÉLA 1981 Vili.
