Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-16 / 32. szám
> 1981. II. 16. N 5/3 A feketehajú Miller kislánnyal, vagy ahogy társai hívják, Vikivel, az Álpinka üdülőtelepen levő végállomáson, azaz a Pionier feliratú faházacska előtt beszélgettem.- Hárman vagyunk a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskolából, a 7. 8-bői Tomanek Janett, Lengyel Andrea és én. Barátnőim elsőéves ,.vasutasok“, én tavaly és tavalyelőtt is itt töltöttem a nyarat.- Hogy kerül valaki ide?- Én például úgy, hogy az egyik itt dolgozó forgalmista, Spisák bácsi szólt a szüleimnek. Ők beleegyeztek, nekem pedig volt kedI lletve már néhány éve nem is gőzös, hanem naftamotoros mozdony húzza a szokatlan formájú és szokatlan méretű vasúti kocsikból álló kis szerelvényt. S ezúttal nem is Kanizsára, mint ahogy azt a közismert gyermekdalocska állíto, hanem négy kilométeres távon föl-le a kassai (Koáice) Csermelyvölgyben. Két nyitott és egy zárt kocsi közlekedik a két hegyoldal között, hol versenyt futva a lassan csörgedező patakocska vizével, hol pedig - az emelkedőn felfelé - néhány kerékpáros kirándulóval. A kassaiak kedvelt üdülőtelepének számító Csermely-völgyben huszonhat évvel ezelőtt kezdte szállítani a kirándulókat a két szerelvény, azonban a Pionírvasút mégis az idén jubilál, mert a huszonhat nyár közül az egyik vonatzakatolás nélkül telt el a szép völgyben. Akkor, amikor nagy vita folyt további sorsáról. Beperelték a természetvédők, mert szennyezi a levegőt, a vasút pedig azért szerette volna felszámolni ezt a vonalat, mert üzemeltetése ráfizetéssel járt. Szerencsére győzött a józan ész. Valóban nem mindennapi ez a vasút. A már említetteken kívül talán az a legérdekesebb, hogy néhány nyugdíjas vasutas felügyeletével pionírok irányítják, szervezik. Ók a pénztárosok, a jegykezelők, a forgalmisták, a váltóőrök, s még a vonatvezetó is vasutasruhába öltözött pionírkendős gyermek. A mozdonyvezetésen kívül az övék itt minden hatalom és minden gond, munka. xxx A kisvasút „főnöki“ tisztségét betöltő Jozef Sedlák nyugalmazott vasutas szerint, aki egyébként már a hetedik nyarát tölti a völgyJozef Sedlák, a Pionírvasút „főnöke“ a hetedik nyarát tölti a pi- onírkendős vasutasok között ben, évente legalább 70 pionír teljesít itt szolgálatot. Olyanok, akik vonzalmat éreznek a vasutas szakma iránt, s ugyanakkor nem restek május elsejétől augusztus utolsó napjáig rendszeresen szolgálatba járni, dolgozni. No, nemcsak ennyi a feltétel. Csupán az jöhet számításba, az lehet a Pionírvasút „alkalmazottja“, aki jó tanuló, s akit az iskola igazgatósága is javasol erre.- A májusi és júniusi hétköznapokon, amikor még tart a tanév, kisebb számú a személyzet, mint mondjuk szombaton, vagy vasárnap, illetve a vakáció idején. Igaz, ilyenkor az utas is kevesebb, így csak egy vonat ingázik a Csermely és a Pionír végállomások között. Akkor az útszakasz felén levő Vpred (Előre) állomáson nincs szolgálat, s a vonat sem áll meg ott. Hét végén más a helyzet. Akkor két vonat szállítja a kirándulókat és mindhárom állomás működik. Hogy milyen jutalmat kapnak kis munkatársaink? Nem pénzért csinálják, hanem szórakozásból. Minden gyereket egyenruhába öltöztetünk, megtérítjük nekik az ide való utazás költségét, s az évad végén a legjobb húsznak és szüleiknek jutalmul szabadjegyet adunk, amely egy tetszés szerinti hazai vonatutazásra szól. Bárhová mehetnek az országban. Csupán ennyi a fizetség, mégis minden évben rengeteg a jelentkező. Sok-sok kassai vasutas kezdte itt pályafutását igen rendes, szorgalmas gyermekek váltották itt egymást az elmúlt 25 évadban. Sorolhatnám a neveket Ludmila Baranovától kezdve - aki most a helyi közlekedési szakközépiskola diákja - az éppen most szolgálatot teljesítő Miller Viktóriáig... vem. Tetszik ez a munka, jó a kollektíva, s talán az sem lebecsülendő, hogy itt az ember mindig friss levegőn van. Annak is örülök, hogy az idén két osztálytársnőm is velem van.- Májusban és júniusban még javában tart a tanév, s ti ide jártok. Nem megy ez a tanulás rovására?- Arra azért ügyelünk, hogy ne menjen. A tanév végén csak szombatokon és vasárnapokon járunk szolgálatba, s akkor is csak úgy, ha megtanultuk a leckét. Különben kitüntetettek vagyunk - mutatott a felénk tartó osztály- társnőjére Janettre. A két lány közül Viki gimnáziumban szeretne továbbtanulni, Janett ipariba készül. Hogy a középiskola után mit csinálnak, azt még nem tudják. Roman Med'ansky, a Mali- novszkij utcai alapiskola hetedikese sem választott még szakmát. Itt leginkább forgalmista szeret lenni, s könnyen lehet, hogy néhány év múlva a nagy vonatok körül fog sürögni, azokat irányítja majd olyan szeretettel, mint most a Kat- ka és Anicka nevű mozdonyokkal vontatott szerelvényeket, xxx A csermely-völgyi kisvasutat a Kassán járó kirándulók, főleg gyermekek, ám ugyanúgy a város lakói is gyakran látogatják. A négy hónapig tartó „évadban“ több, mint százezer utas veszi igénybe. Szívesen, hiszen ez a vonat például az állomásokon nem hagyja faképnél a már-már késve érkező kirándulókat, utasokat. Megvárja, amíg a láthatáron felbukkanó igyekvők felszállnak, s a kis forgalmisták csak akkor adnak jelt az indulásra, ha mindenki elfoglalta helyét. Néhány járat rendszeres, ám van olyan is, amelyik csak akkor indul, ha összeverődik legalább 35 utas. Ha van rá igény, akkor reggeltől estig harmincháromszor kí- gyózza oda-vissza a távot, ha viszont nincs, akkor naponta csak tízszer siklik föl és le a völgyben. A Pionírvasút mindig fiatal, ám azért egy kis javítás, egy kis újítás ráférne. Egy negyedszázados szolgálat, zakatolás után igazán megérdemelné. Ugyanakkor szükséges is lenne, mert a kirándulók a jövőben is számítanak rá. GAZDAG JÓZSEF Együtt a végállomás személyzete. Viki beírja az adatokat a szolgálati naplóba. (A szerző felvételei) Diagnózis: idült alkoholizmus Ketten a sok közül Kopogtak, két fiatalember jelent meg az ajtóban. Takarítani jöttek, de kérésünkre, mielőtt hozzáláttak volna a munkához, önmagukról beszéltek.- Nem volt szenvedélyem az ivás- mondja egyikük, foglalkozására nézve autómechanikus -, de társaságban szívesen felhörpintettem egy-két pohár bort. Később gondúzöként más szeszes italokat is nagyban fogyasztottam, mert a munkahelyemen adódott gyakori problémák elhessegetésének biztos módszerét láttam az ivásban. Úgy véltem, okom van rá, de belátom, tévedtem. A feleségemnek és új barátaimnak köszönhetem, hogy itt vagyok. Igyekszem megjavulni, remélhetőleg sikerül... A másik páciens vegyészmérnök. Sorstársához hasonló nehézségei voltak, azzal a különbséggel, hogy elenyésző mennyiségű alkohol fogyasztása esetén is többnyire botrányosan viselkedett.- A legrosszabb - utal tapasztalataira- ha az ember az előző napi ittasságát ismét alkohollal igyekszik orvosolni. Az egyetlen kiút ebből a helyzetből a következetes gyógykezelés. Ma már ez a két fiatalember meggyőződése. A saját tapasztalataik alapján tisztában vannak azzal, hogy az első pohár bor nem jelent semmit, csupán kóstoló. A második és a harmadik azonban már ízlik. A negyediknél kezdjük magunkat jól érezni, rózsaszínben látjuk a világot, az ötödik után pedig jókedvre derülünk. Aki gyakran kerül ebbe az állapotba, az megszokja, a szenvedélyévé válik az ivás. Vannak, akik egész életüket e negatív társadalmi jelenség elleni harcnak szentelve, nap-nap után „megütköznek“ az alkohol élvezetében mértéket nem ismerő egyénekkel, azokkal, akik javarészt nem önszántukból, hanem a közbiztonsági szervek kíséretében érkeznek valamelyik pszichiátriai klinika kijózanító állomására. TÖBB MINT EGYMILLIÓ... A CSSZSZK-ban ma működő összesen 552 fekhellyel rendelkező 63 kijózanító állomás, (ebből a CSSZK-ban 30, az SZSZK-ban 33) fokozatosan nyílt meg az 1951 -ben Jaroslav Skála docens kezdeményezésére és irányításával létesült prágai intézet mintájára,- Hazánk kijózanító állomásain az elmúlt három évtized során több mint egymillió, Prágában kb. 120 ezer páciens fordult meg - tájékoztat Jaroslav Skála docens. Az alkoholisták egyre növekvő számáról tanúskodik, hogy míg Prágában 1976-ban 6584 egyént, ebből 262 nőt és 136 fiatalkorút gyógykezeltek, a tavaly nyilvántartott 8106 között már 556 nő és 236 fiatalkorú volt. Ám a tapasztalatok szerint ezeknek csupán egyharmada járt először és utoljára, mondjuk „véletlenül“ a kijózanító állomáson. A többség gyakran elveti a sulykot, tehát gyógykezelésre szorul.- Mégis vannak közöttük, akik józan állapotban sem tudatosítják, hogy egészségüket, sokszor az életüket is intézetünknek köszönhetik - mondja dr. Skála. A prágai állomás 22 fekhelye - a pszichiátriai klinika elavult épületében - természetesen nem elégítheti ki az igényeket. A naponta idehozott 30-40 ember elhelyezése szinte megoldhatatlan probléma, a helyzet azonban csak az állomásnak a krői kórház területére való áthelyezésével javulhat, ahol 60 fekhely várja majd a pácienseket. KATONÁS FEGYELEM- Addig is türelemmel kell lennünk - véli Pavel Marecek főorvos, majd a gyógymódról beszél. Az orvosok, pszichiáterek, pszichológusok, szociológusok eredményes tevékenységük feltételét a páciensek együttműködésében látják. Ettől függ ugyanis itt-tartózkodásuk időtartama. Akik önként vetik alá magukat a kúrának, azok három hónap után rendszerint elhagyhatják az intézetet. Akik azonban a nemzeti bizottság határozata alapján kerülnek ide, azoknak a gyógykezelése 4-5 hónapig is eltart. A pácienseket reggeltől estig foglalkoztatják az intézetben. A hajnali torna és a reggeli után kitakarítják a szobákat s a folyosókat. Pszichiátriai gyógykezelésüket követően pedig dolgoznak. Délután folytatódik a gyógykezelés, majd beszélgetések, tanulságos filmvetítések következnek. ' A fővárosban ma mintegy 28 ezer idült alkoholistát tartanak nyilván, ám ez a tapasztalatok szerint tényleges számuknak csak a fele. Mivel magyarázható ez az aggasztó jelenség? Míg hajdanán sokszor anyagi gondok álltak mögötte, ma többnyire a megoldhatatlannak tűnő személyes problémák a leggyakoribb okok - hangzik a válasz. Megengedhetjük magunknak ezt a fényűzést - vélekednek sokan, annál is inkább, mert a szeszes italok könnyűszerrel és aránylag olcsón vásárolhatók meg. De életmódunk sem a legegészségesebb és a szabad idő célszerű kihasználása is sok kívánni valót haqy hátra. Bebizonyosodott, hogy akinek van valamilyen hobbija, annak többnyire nincs ideje, de kedve sem az ivásra. A legnyugtalanítóbb azonban a társadalom közönye, amely ellen nem sok eredménynyel harcolnak az egészségügyi szakemberek. KÖVETKEZETESEBBEN A TÖRVÉNY MEGSZEGŐI ELLEN A nemzeti bizottságoknak is következetesebben kellene eljárniuk a törvényes előírások megszegőivel, mindenekelőtt a vendéglátóipari üzemekkel szemben, amelyeknek gyakran hiányos az ellenőrzése. - Nem véletlen - hivatkozik tapasztalataira Jaroslav Skála - hogy a legtöbb esetben a házasság felbomlásáért az alkoholisták a felelősek. A legtöbb bűncselekményt szintén ők követik el és a legsúlyosabb közlekedési balesetek is az ő lelkiismeretüket terhelik. Olyan riasztó tények ezek, amelyek a társadalom érdekeinek védelmében az alkoholizmusellenes intézkedések következetesebb érvényesítésére ösztönöznek. De ugyanilyen fontos követelmény fegyelemre, egészséges életmódra, felelősségérzésre nevelni a lakosságot, főleg a fiatalokat. Az eltévelyedetteket környezetüknek, családjuknak, munkatársaiknak feltétlenül segíteniük kell, hogy visz- szatérjenek munkájukhoz és a társadalomba. KARDOS MÁRTA
