Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-07-05 / 26. szám
Vasárnap 1981. július 5. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 4.39, nyugszik 20.41 Közép-Szlovákia: 4.47, nyugszik 20.49 Nyugat- Szlovákia: 4.55, nyugszik 20.57 órakor A HOLD kel - 8.50, nyugszik 23.21 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük EMESE, SAROLTA, CYRIL ÉS METÓD nevű kedves olvasóinkat 1806-ban született TELEKI Blanka pedagógus, a magyar nőnevelés egyik úttörője (+ 1862) o 1891-ben született Tin UJEVIC horvát költó, esz- széista, műfordító (+ 1955) o 1901-ben született Szergej OBRAZCOV szovjet bábművész, rendező és író o 1911-ben született Jin TÄUFER cseh költő, író és műfordító, nemzeti művész. AZ ÜJ SZÓ JÓVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A TANÁCSADÓ ESETE L. ZSMIRJEV ÍRÁSA GYÉMÁNTFOGSOR* JAVÍTÓK KESZELI BÉLA RIPORTJA VAN ENNÉL NAGYOBB EMBERI TELJESÍTMÉNY? GAZDAG JÓZSEF ÍRÁSA TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEK OTTO KNOTEK CIKKE A VADKACSA FÉSZKE MICHAEL MCLAVERTY ELBESZÉLÉSE A KÁBÍTÓSZERFOGYASZTÁS - TÁRSADALMI CSAPÁS EDUARD BÁBÁJÁN CIKKE A vágsellyei (Sara) Duslo vegyiművek dolgozói az idén több mint 300 ezer tonna NPK műtrágyát gyártanak hazánk mezőgazdasági vállalatai részére. Ez a műtrágya a legfőbb talajtápanyagokat tartalmazza. Minden mezőgazdasági növény, zöldség- és gyümölcsfa trágyázására alkalmas. Előállításán két arany, egy ezüst és egy bronz fokozatú szocialista munkabrigád dolgozik összesen 80 taggal. Felvételünkön Ján Horváth ellenőrzi a szemcsés trágya gyártását (Blazej Palkovic felvétele - ŐSTK) Mi valamikor az ötvenes években számháborút meg saroklesőt játszottunk. Alkalmi összejöveteleken meg kipirult arccal fújtuk, hogy Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat, meg Mint a mókus fenn a fán... Ma mindez már talán megmosolyogtató, de akkor naivan szép volt. Életünk egy része volt. Mindannyian hordunk magunkban szívmelengetö emlékeket gyermekkorunk játékairól. Ugyanis minden korosztálynak más volt a kedvenc játéka. Sokszor elnézem a mai gyerkőcöket a lakótelepünkön: már csak abban hasonlatosak hozzánk, hogy koratavasszal - ugyanúgy mint mi - golyóznak, egyébként terroristákat játszanak, ,,én vagyok Fitipal- di“ kiáltja az egyik és beletapos pedálos játékautójába. Haladnak a korral. Az utóbbi időben divat lett mifelénk egy skizofre- noid játék, amely gondolkodóba ejtett. A játék lényege az, hogy egy csoport gyerkőc leáll egy kupacba, s egyenként odakiáltják a tőlük mintegy ötven méterre előbbre álló társukhoz:- János bácsi hány óra? Mire az visszakiált:- öt kecske. Utána meg a másiknak:- Hét ló. Aki kérdezett, annak ötöt vagy hetet kell ugrálnia előre, a kecskét a lovat vagy más állatot utánozva, attól függ, mit mond a ,,János bácsi“. Az nyer, aki leghamarabb odaér ehhez a gyermekhez. HÁNY ÓRA? Furcsa egy játék, de ne mosolyogjunk meg érte a gyerkőcöket. Gyermekpszichológusok elgondolkoztató tanulmányaikban már rég kimutatták, hogy a játékok mindenkor a gyermekeket körülvevő felnőttek megnyilvánulásainak tükrei is. Ez a játék is. Gondoljuk csak el: a gyermek hányszor látja, hogy anyuka mond valamit a vacsoránál, de apu csak hümmög valami igenfélét, azt sem tudja miről van szó, őt csak a sport érdekli az újságban. A gyermek hányszor szeretne beszélgetni apuval, örülne, ha anyu mesélne neki, de azok fáradtan, idegesen a tévémese elé parancsolják a gyermekeket vagy nap mint nap leküldik őket a játszótérre, estig ne zavarjanak. Sok-sok naponta látható példát lehetne felsorolni, amelynek ugyanez a tanulsága: elsősorban a gyermek az áldozat a sokszor fölösleges rohangászása- inknak, konfliktusokat okozó anyagias szemléleteinknek. A gyermek sok mindent még nem ért ebből az ideges hangulatból, de jó megfigyelő. Kitalált egy olyan játékot is, ami nagyon hasonlít a felnőttek életéhez. Akik közhelyeket mondanak. Nem figyelnek egymásra. Nem törődnek egymással. Nem alakítanak ki dialógusokat, mert a többség önzőén csak monológokat harsog, hiszen csak önmagával van elfoglalva. Tennünk kellene azért, hogy gyermekeink szebb játékokon nevelkedjenek. Cselekednünk kellene, mert egyre több családban már a huszonnegyedik óra tünetei jelentkeznek: a gyermekneurózis és a válások növekvő száma. IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az alkotó erő és képességek hatalmas kútforrása a munkásosztály. A szocialista társadalmi termelésben betöltött helyzete arra hivatott, hogy döntő szerepe legyen az osztályok és a társadalmi csoportok, a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka közeledésének folyamatában. Csak a társadalmi tulajdonnal, a szocializmussal alapvetően összefonódó munkásosztály képes a dolgozó nép érdekeinek összehangolására, s arra, hogy elvezesse az osztály nélküli társadalomhoz, a szocializmus és a kommunizmus nemes eszméinek megvalósításához. Kulcsfontosságú kötelességünk ügyelni arra, hogy az egész munkásosztály jól felkészüljön történelmi feladatai teljesítésére, fejlődjön osztályöntudata, fegyelme és közösségi szelleme, javuljanak munka- és életfeltételei. A munkásosztály alkotó erejének fejlesztésében és érvényesítésében, a termelés irányításában, az ország politikai és társadalmi életében való részvétele fokozásában látjuk szocialista építésünk sikereinek alapvető feltételét. A lenini szövetkezeti terv megvalósításával falvainkon és az egész ország életében forradalmi változások következtek be. Létrejött a szövetkezeti parasztság új osztálya. Ez a folyamat sem volt fájdalom- és nehézségmentes, de a párt nem hátrált meg egyetlen akadály előtt sem. Következetesen teljesítette a IX. kongresszus irányelvét, amely leszögezte, hogy nem lesz nálunk szocializmus a falu szocializmushoz való átmenete nélkül. Hazánkban csak így fektethettük le a szocialista rendszer szilárd alapjait. Örök időkre megszűnt a falu elmaradottsága. A ma faluja korszerű, kulturált, a fiatalok és a szakemberek számára vonzó. Ez nagy győzelem, amely megteremti szocialista társadalmunk további szociális és gazdasági fejlődésének fontos alapját. Erre a győzelemre joggal vagyunk büszkék. Egyik legfontosabb feladatunk ezt a nagy müvet sokoldalúan szilárdítani és fejleszteni. A szövetkezeti parasztság azonosul a munkásosztály ideológiájával és elmélyíti kapcsolatát a szocialista társadalom érdekeivel, szükségleteivel. A párt a következő években is ügyel majd ezen osztály szocialista jellegének sokoldalú megszilárdítása és öntudatosságának növelésére. A mezőgazdaságban a nagy termelési egységek kialakítása és az irányítás ésszerűsítése nem járhat a szövetkezeti demokrácia gyengülésével, hanem annak elmélyítésével. A népünk életét alapjaiban megváltoztató haladó és forradalmi változásoknak jelentős részese az értelmiség. Szilárd kapcsolatban áll a munkásosztállyal és a szövetkezeti parasztsággal, amelyek köréből az értelmiségiek többsége származik. Közös érdekük az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődése. Egybefűzik őket a szocializmus és a kommunizmus eszményei. (Részlet Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XVI. kongresszusán mondott beszédéből) UUUAIM Farkas Antal 1967-ben került a párkányi (Stúrovo) Délszlovákiai Cellulóz- és Papírgyárba az elektroszakosztály vezetőjeként, öt évvel később az új cellulózgyártó részlegen a karbantartó osztály irányításával bízták meg.- A szerelés nem ment simán - emlékezik vissza szerényen berendezett irodájában - s a beindítás után is sok volt a gondunk. A technológia is eltért a tervezettől. De a 126 munkásból és 18 technikusból álló kollektíva összefogásával sikerült a nehézségeket áthidalni. Hamarosan más gondok is felmerültek. A külföldről kapott gépek pótalkatrész-ellátása devizahiány miatt elég nehéz volt. összedugták hát a fejüket, hogy kiokoskodjanak valamit. És sikerrel...- Néha a „térdünkön“ kellett megcsinálni egy-egy apró alkatrészt, hogy folytassuk a munkát. Én - a gyár szempontjából - a főző adagoló- és > ürítöszelepének szerelését tartom a legkomolyabb sikernek. Az eredeti három-négy napos munkát 16 óra alatt végezte el a kollektíva. A javításnál két ügyes technikusunk újítását használtuk fel. Ezzel bizonyítottuk, hogy a mi embereink is tudnak. Akarat kérdése, és egy kis ügyességre, odafigyelésre volt szükség. A Farkas Antal vezette karbantartók eredményei, sikerei sok-sok éjjelbe, délutánba, szombat és vasárnapba kerültek.- A család, a feleség - saját nevemben beszélek, de a munkatársak legtöbbjére is érvényes - megértő volt ilyen esetekben. A feleségem is itt dolgozik a gyárban, vegyész- technikus. Három fiam van, a legidősebb tizenöt éves, a legkisebb még óvodás. Szerencsére, kevés gond van velük, jó magaviseletüek, jól tanulnak - így kevesebbet kellett velük foglalkozni. Az osztályvezető elmondta azt is, hogy a részlegen jól működik a pártalapszervezet, s így az irányításban, a termelésben is gyakran támaszkodik a párttagok munkájára. Farkas Antalék a gépek maximális kihasználására törekszenek. A kollektíva az idén nagyon jól indult a terv teljesítésével, a számukra kiszabott időt (egyik héten 16, a másikon 24 óra) igyekszenek a lehető legkevesebbre csökkenteni.- A múlt év végén bevezettük, hogy az egyes dolgozók teljesítményét pontozzuk - magyarázza az illésházi (Eli- ásovce) születésű vezető -, és osztályokon belül javasoljuk a magasabb órabért vagy a prémiumot. A művezetők véleménye alapján aztán közösen döntünk, ki kap külön jutalmat, s kinél kell szankciót alkalmaznunk. Mert ilyen eset is előfordul. Ha egyszer valakinek valamit elnéznénk, akkor mások a következő alkalomkor erre hivatkoznának. Márpedig mindenkinek kellő felelősséggel helyt kell állnia a saját posztján. Ebből nem engedünk. Farkas Antal szigorú a munkatársaival szemben, saját magával szemben még inkább. Ez meglátszik az eredményeken, a munkáján is, amelynek legjobb elismerése ,,A termelési-gazdasági egység példás dolgozója“ kitün- tetes. URBÁN KLÁRA A MIEINK IS TUDNAK 1981. VII. 5.
