Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-02-08 / 5. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981.11. 8. VASÁRNAP BRATISLAVA XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM ÁRA 1 KORONA Egy külkereskedelmi szakember terjedelmes fejtegeté­seit hallagattuk a minap, arról tájékoztatta a sajtó képvise­lőit, hogy mit vásárolnak tőlünk szívesen vagy kevésbé szívesen a külföldi partnerek, és hogy melyek azok a gépek és berendezések, amelyek értékesítése során csak mérsékelt haszonra számíthatunk. A sikertényezőket felsorolva, így összegezte véleményét: nem szívesen vásárol ma senki sem olyan gépet, amely az átlagnál több energiát fogyaszt. Ez annyira magától értetődőnek látszik, hogy szinte le sem érdemes írni. Hiszen autóvásárlás közben a közgaz­daságilag teljesen képzetlen ember is azt kérdezi elsősor­ban: mennyit fogyaszt? Sajnos, előfordul, hogy ugyanaz a gépszerkesztő, aki nagyon is megnézi, gépkocsija hét litert fogyaszt-e 100 kilométeren vagy hét és felet, viszonylag könnyen beletö­rődik abba, hogy az általa tervezett gép nehezebb a nem­zetközi élvonalba sorolt hasonló gépnél, és működéséhez jóval több energiára van szükség az optimális mennyi­ségnél. És, persze, nemcsak a működéséhez, hanem az előállí­tásához is. A fölöslegesen nehéz gép gyártásához több anyag, pontosabban kohászati termék szükséges, ame­lyek előállítása pedig ugyancsak sok energiát emészt fel. A külkereskedelmi szakemberek a megmondhatói, hogy egy-egy ország külkereskedelmi mérlegének alakulását milyen nagymértékben befolyásolja, minek a gyártására használja fel a rendelkezésre álló energiamennyiséget. Köztudott, hogy külkereskedelmi árucsere-forgalmunk- . ban - a kivitelben és a behozatalban egyaránt - az árucikkek listáján a gépek és berendezések szerepelnek az élen. Az is ismert viszont, hogy gépiparunk elsősorban a nagy anyag- és energiaigényességü hengerművek és hengerdei berendezések, vegyipari gépek és berendezé­sek, tehergépkocsik, szerszám- és formázógépek gyártá­sára szakosodott, és még csak gyermekcipőben jár az elektronikai ipari termékek gyártása Ezek előállítása során pedig sokkal nagyobb hatékonysággal és gazdaságosság­gal hasznosítható az energia. Az energiaigényesség csökkentésének és az energia­felhasználás ésszerűsítésének üzemeinkben és vállala­tainkban számtalan lehetősége van - bizonyítják ezt azok a megoldások, amelyek az újítók széles körű tevékeny­sége során születnek. Az energiaigényesség csökkentése azonban nem csupán egy-egy újító vagy ésszerűsítő brigád feladata, hanem országos, sőt KGST-feladat is. A KGST-tagországok hosszú távra szóló együttműködési célprogramjainak sorában nagyon nagy figyelmet fordíta­nak az energetikai problémák megoldására. Az energetikai célprogram megvalósítása pedig minden egyes KGST- tagországtól megköveteli, hogy a lehetőségeinek megfele­lően fejlessze saját energetikai bázisát, kapcsolódjon be a termékvezetékek építésébe, és fejlessze atomerőműveinek építését. E nagyarányú program megvalósítása minden egyes résztvevőtől hatalmas erőfeszítést követel. Minden egyes részfeladat végrehajtása milliárdokat emészt majd fel, és nem mindegy, hogy a drágán előállított energiát mire fordítjuk akár ma, akár a jövőben. Az energetikai KGST-célprogram megvalósításán túl - mint már utaltunk rá - népgazdaságunkban nagy figyelmet kell fordítani az országos energiatakarékossági feladatok végrehajtására is. A csehszlovák kormány első ízben 1972-ben hagyta jóvá a tüzelőanyag- és energiafogyasztás állami ésszerű­sítési programját, amely több ágazat számára határozta meg a takarékosság mércéjét. Az 1972-től 1975-ig megva­lósított programnak is kézzelfogható eredményei születtek az érintett ágazatokban, és szükség volt e program továbbfejlesztésére. A CSKP XV. kongresszusa tehát jóváhagyta a tüzelőanyag- és energiafogyasztásnak az iparban 2-2,5 százalékos csökkentésére szóló programot, amely kimondta azt is, hogy a kutatást és a termelést egyaránt e program értelmében kell fejleszteni. A kong­resszus így ennek az ésszerűsítési programnak a meghir­detésével is feladatul adta a kutatóknak, a gépszerkesz­tőknek, a technológiai eljárások kidolgozóinak és a terme­öt hónappal a tervezett ha táridö előtt fejezték be a Pocerady—Obrnice — ÖeskéZlatníky közti vasúti szakasz villamosítá­sát. A határidöröviditéssel 2 millió tonna fűtőolaj megtakarítását tették lehetővé. Ennyi fűtőolajra lett volna ugyanis szükség a Diesel-mozdonyok üzemeltetéséhez addig, amíg nem adják át a villamos vezetéket. (Felvétel: ŐTK - L. Zaveral) lés irányítóinak az anyag- és energiaigényesség csökken­tését. A tíz kijelölt ágazatban - mint arról az elmúlt években több ízben is hírt adtunk olvasóinknak - nem sikerült maradéktalanul teljesíteni a programból eredő feladatokat. Ezt - egyik gazdasági szaklapunk elemző cikke szerint - azért nem sikerült valóra váltani, mert késett nagyon fontos beruházások kivitelezése, nem gondoskodtunk a fűtőművek és hőcserélő állomások számára szükséges mérő- és szabályozó technika gyártásáról stb. A program teljesítésének elemzéséből tehát kitűnt, hogy átfogóbb feladatmeghatározásra van szükség a hatékonyabb ener­giafogyasztás érdekében. így született meg a tüzelő­anyag- és energiafogyasztás ésszerűsítésének újabb, egy évtizedre szóló állami célprogramja. Ez a célprogram pontosan meghatározza, hogy milyen megtakarításokat kell elérnünk a kohászatban, a gépipar­ban, a közszükségleti és vegyiparban, az energiatermelés­ben, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, a köz­lekedésben, az építöanyagiparban és a nem termelő szférában. Valamennyi részprogram közös vonása, hogy ésszerű beruházásokkal, következetes és színvonalas karbantartással, a kutatási eredmények lehető leggyor­sabb gyakorlati alkalmazásával, korszerűbb technológiai eljárások bevezetésével kell számottevő eredményeket elérni a tüzelőanyag- és energiafelhasználás ésszerűsíté­sében. Népgazdaságunk fejlődése, ahogy minden ország fejlő­dése és a nemzetközi gazdasági életben való helyfoglalá­sának eredményessége attól is függ, mégpedig nagyon jelentős mértékben, hogy miként él a rendelkezésre álló energiabázis adta lehetőségek kihasználásával, termékei­ben mennyi „energiát" ad el. Az ezekkel kapcsolatos követelményeknek azonban csak úgy tehetünk eleget, ha ötéves és éves terveinkben is helyet kapnak e feladatok, és ha minden kutató és termelő - a gépipartól kezdve a közszükségleti iparig - magáévá teszi ezeket. Ha minden dolgozó - legyen az munkás vagy igazgató - nem csupán a „saját gépkocsija“ fogyasztásának, hanem a „közös gépkocsi" fogyasztásának csökkentéséért is mindent megtesz. PÁKOZDI GERTRÜD MENNYI | Lg ■ 1' I II £ ' | I I I I . | Íj ü} ^ __ ■ __j ______

Next

/
Oldalképek
Tartalom