Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-06-28 / 25. szám
ÚJ szó 19 81. VI. 28. A mesterséges bányatavak egyike területeken a fatelepítés, széltörő erdősávok létesítése, a növény- és állatvilág fokozott védelme s természetesen a műemlékek nagyobb mérvű felújítása is. Mindez az ember javát, egészségét, jobb közérzetét szolgálja. Az emberét, aki nemegyszer leg- sajátabb érdekeivel ellentétben cselekszik. S van úgy, hogy az illetékes szervek ballépései láttán sajnos szemet húnynak. Néhány példa erre is. Láttunk pionírtábort, amely az érvényes előírásokkal szöges ellentétben az egyik tó két gátja között épült. A magán- és a vállalati üdülőknek természetesen nincs csatorna- rendszerük és így közülük nem egy közvetlenül a tavakba vezeti szennyvizét. Márpedig a nyári hónapokban az üdülőkörzetben egy- egy hektáron 500-600 ember tartózkodik! A tavak partján annak idején engedély nélkül, ,.feketén“ felépítettek vagy kétszázötven üdülőt. Évek múltán, amikor az ilyesmi már szigorúbb elbírálás alá esett, az erre hivatottak mi mást tehettek (a lebontás nagy gazdasági veszteséggel járt volna) túlontúl enyhe, átlagosan 1100 koronás bírság kivetése után, építésüket utólag „törvényesítették“. Ez év elején üzemzavar következtében mintegy egyhektárnyi mezőt öntött el a bányaiszap. Az ezért felelős vállalat sokallta és meg fellebbezte a kivetett maximális, kétszázezer korona bírságot. A nagy Rychríava tónál, egy kis réten, ahol évről évre ezrével virágba borul a védett kárpáti sáfrány, egyazon karón két tábla szövegét olvassuk. Az egyik a sáfrány miatt tiltja a táborozást, a másik, ettől függetlenül, engedélyezi. Sátorok, gépkocsik tömkelegé bizonyítja - az utóbbinak nagyobb a hitele. S ez természetes, hiszen ha az illetékes nemzeti bizottság és a természetvédelem sem tudott megegyezni... Folytathatnám a sort, de talán ennyi is elég. S mindennek ismeretében hadd tegyem hozzá, hogy ezen a védett területen, a tervek szerint, az ezredfordulóig nyolc- -tízszeresére kívánjuk felfuttatni főleg a színesfémek fejtését. Nem vitás, ez elkerülhetetlenül szükséges és nyilván kedvezően hat majd a környék lakossága élet- színvonalának alakulására is. De hatalmas gondokkal is jár, hiszen például már 1990-ig számolni kell nem kevesebb mint hétmillió köbméter meddőkőzet elhelyezésével (ennek a mennyiségnek feltehetően a kétötödét építőanyagként fogják felhasználni) és tízmillió köbméter bányaiszapnak is valahol helyet kell találni. Nem csoda, hogy az ilyen tények redóket vésnek a természet- védők homlokára. Ók készek helytállni és tevékenységüket nem kis mértékben előmozdítja, hogy létrejött ez a természetvédelmi terület. Csakhogy ez távolról sem elég. Elsősorban a termelést fejlesztő szervezetek, tárcák és az államigazgatási szervek gondos körültekintése és társadalmi összefogás is szükséges ahhoz, hogy az iparfejlesztés és a természeti viszonyok egyensúlyát itt is legalább megőrizzük. Nehogy „holdtájjá“ rútuljanak a selmeci hegyek... GÁLY IVÁN (ŐT. Puskás és V. Andor - ÖSTK felvételei) == A Selmeci-hegység tájait barangoljuk. Vadregényes vidéket, amely távolról sem maradt = érintetlen. A vulkános vonulatai ölében megbújó gyöngyszeme, Banská Stiavnica felé közelítve, = már a kilométereken át szűk völgyben kanyargó Hodrus-patak mentén, és csaknem mindenütt, = lépten-nyomon szemünkbe ötlenek a természetet megmásító emberi kéz nyomai. A régi = vájártelepülések mellett bejárati, szellőztető, vízelvezető aknák, a bányagépek és az ércdúsítók = üzemeltetéséhez szükséges mesterséges víztárolók, a „teichek“, vagyis bányatavak és azokat — egységes rendszerbe foglaló vízvezető árkok, az immár dús növényzetű hányók és néhány még == ma is működő bányaipari üzem. = - Okmányok tanúsítják, hogy errefelé több mint hétszáz évvel ezelőtt, sőt egyes jelek szerint = már a kelták és a rómaiak idejében ércet kutattak, fejtettek - magyarázza a Szlovákiai Műemlék- = és Természetvédelmi Intézet munkatársa. - Nemcsak gazdag arany-, és ezüstérctelérekre '=z bukkantak, hanem eddig mintegy háromszáznyolcvan ásványra. Joggal nevezték el tehát = a Selmeci-hegységet - az európai ércfejtés bölcsőjét, ahol megszületett és ahonnan az egész = világba eljutott az ércbányászat technikája is - az ásványok Mekkájának... Selmec centrumában már javában folynak a műemlékvédelmi munkálatok geológia alapjait lefektető Szabó Józsefről elnevezett sziklát), de ilyen horderejű és nagyságrendű oltalom csak most kezdett érvényesülni. Anton Tekus, a szenvedélyesen, szinte megszállottan lelkes természetvédelmi szakember akkor sem hallgat el, amikor meredeken kapaszkodó ösvényen igyekszünk a hegység legmagasabb pontjára, a tengerszint fölé 1011 méterre ágaskodó Szitnyára.- Ennek a lépésnek sajátossága, hogy szó sincs valamilyen ősi, eredeti állapot megtartásáról, hiszen mint már részben láthatták, a százados bányaművelés jelentősen megváltoztatta a természeti viszonyokat. Az intézkedés más célt követ. Azt, hogy lehetőleg megőrizzük az eddig még érintetlen természeti körülményeket. S ez felette fontossá vált azt követően, hogy a geológiai kutatás - a műholdak segítségével is Száll a rege várról várra című müvében: ,,Sokáig Hont vármegye tetejének is nevezték. Ha egy kuruc járőr Rákóczi fejedelem idejében felkapaszkodott a hegy tetejére, hogy a labancok közeledtét figyelje, tizennyolc vármegye területére ellátott“. Gyönyörködünk az elénk táruló pompás látképben, noha a párás levegő szemünket túl messzire nem engedi elkalandozni. A szót itt Milan Kapusta, a természetvédelmi terület igazgatásának vezetője veszi át: - Szikrázó napsütésben, kristálytiszta levegőben északon a Magas-Tátráig, délen a Dunáig, Esztergomig is ellátni innét. Itt találkozik a melegebb éghajlatú Pannon-síkság és a zordabb Kárpátok állat- és növényvilága. Ezen a tájon védettnek nyilvánítottak 116 élőlényt és részben vagy teljesen 29 növényfajtát. Kilenc helyen folynak régészeti ásatások, sok az építészeti műemlék Egy régi tárna bejárata és számon tartunk - többnyire a szabad temészetben - csaknem száz bányászati, kohászati és erdészeti műszaki-építészeti műemléket. Van tehát mit óvnunk, védenünk... Ismét lent, néhány volt bányatavat, köztük az üdülők övezte po- csuvadlói tavakat és vízvezetö árokrendszerük egy részét tekintjük meg - Vagy kétszáz évvel ezelőtt csodálatos mesteri tudással készült vagy félszáz ilyen mesterséges víztároló. Ma már alig harminc maradt fenn, de még mindig hozzávetőleg hatmillió köbméter víz van bennük. Az árkok hosz- sza is tekintélyes volt, elérte a százharminc kilométert, S kézzel, kezdetleges eszközökkel, hallatlanul pontosan képezték ki őket. Akad olyan, amelynek 16 kilométernyi távon mintegy kétméteres a lejtése! Ezen a vidéken kevés volt és ma is kevés a víz, minden cseppjét fel kellett fogni és jól kellett és kell vele gazdálkodni. Annál is inkább, mivel a bányászat reneszánsza nyilván megapasztja majd a talaj alatti vízszintet. A jobb gazdálkodást szolgálta annak idején ez a világviszonylatban egyedülálló rendszer, amelynek legalább egy részét szeretnénk megmenteni az enyészettől. Mert a viz továbbra is szükséges, nemcsak a termeléshez, hanem a természeti viszonyok megőrzéséhez és az üdüléshez is... Ez lesz tehát ebben a természeti rezervációban a védelmi intézkedések egyike. További törekvés a fejtés által megbolygatott Ezt nyilvánította 1979 őszén - Szlovákiában sorrendben atizen- egyedikként - természetvédelmi területté az SZSZK Kulturálisügyi Minisztériuma, összesen 77 630 hektár, több mint kétharmadában erdős, három járás, a ziari, a zvo- teni és a lévai (Levice) kisebb- nagyobb részén fekvő területet. Igaz ugyan, hogy errefelé már korábban is jogszabályok védtek tíz kisebb területi egységet (elsőként 1883-tól minisztériumi rendelet az ún. Erzsébet-erdöt és a magyar- megfellebbezhetetlenül megállapította, hogy ezen a tájon még bőven vannak a föld felszíne alatt értékes és ha nem is könnyen, de tekintettel hazánk nyersanyag- szegénységére és -igényeire, viszonylag előnyösen feltárható ásványi kincsek. Az ércfejtésnek tehát itt nemcsak gazdag múltja, szerény jelene, hanem sokat ígérő jövője is van. Felkaptattunk a hegyre, a hajdani tűzhányóra, amelyről a többi között így ír Szombathy Viktor, 9
