Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-06-21 / 24. szám
ÚJ szú 1981. VI. 21. 17-----L!-^ | AUTÓSOK MOTOROSOK Kurcz Béla Marcelházáról levelében a többi között az iránt érdeklődik, hogy mikor, hogyan kell az akkumulátort utántölteni és mennyi ideig; mennyi savnak kell az akkumulátorban lennie; hiba-e, ha töltéskor az akkumulátorból sav fut ki; és hány évet bír ki az akkumulátor? Az akkumulátorcellák 1,285 g/cm3 sűrűségű elektrolittel (kén- sav-desztilláltvíz keverékkel) vannak feltöltve. Új akkumulátorban 740 cm3 desztillált víz és 260 cm3 tömény (96%-os) kénsav ad 1,225 g/cm3 sűrűségű elektrolitét. Használat közben a víz elpárolog, ezért nyáron kéthetente, télen pedig havonta ellenőrizzük a folyadékszintet, amelynek a lemezeket állandóan el kell lepnie. Az elektrolitszint a lemezek felső élei felett mindenkor 5.. .15 mm- re legyen, a betöltőnyílás alsó peremét azonban ne érje el. Mivel a sav számottevően nem párolog, a savmennyiség pótlása csak olyan esetben válik szükségessé, ha az elektrolit teljes cseréjére sor kerül. Ezért a hiányzó elektrolitét csak desztillált vízzel pótoljuk. A megfelelően kezelt akkumulátorban a savsűrüség jellemző az akkumulátor töltési állapotára. A savsűrüség a kereskedelemben kapható savsürűségmérővel ellenőrizhető. (A készlet két AZ AKKUMULÁTOR TÖLTÉSE ÉS KARBANTARTÁSA üvegtestet tartalmaz: az egyik az akkumulátor savsűrűségének, a másik - a hosszabb - a hűtőfolyadék fagyáspontjának az ellenőrzésére szolgál. A fajsúlymérőkészlet ára 25 korona). Ha a jármüvet ritkán használjuk, vagy sokt járunk a városban - rövid távolságokon -, célszerű a savsűrűséget általában havonta ellenőrizni. Ezt úgy végezzük el, hogy a külső üvegtestbe behelyezzük a sűrűségmérő üvegtestet, s annyi elektrolitét szívunk fel, hogy a mérőtest a folyadékban lebegjen, amelyről leolvashatjuk az elektrolit sűrűségét, illetőleg az akkumulátor feltöltöttségének a fokát. Az akkumulátor feltöltési A 20°C hőmérsékletű elek- allapota %-ban trolit sűrűsége g/cm3 100 1,285 75 1,24 50 1,20 Az akkumulátor feltöltési állapota nagymértékben függ a hőmérséklettől. A hőmérséklet emelkedésével a sűrűség 10°C- onként 0,007 g/cm3-rel csökken - a hőmérséklet csökkenésével a sűrűség 10°C-onként 0,007 g/cm3-rel növekszik. (Például: ha +20°C-nál a savsűrüség 1,24, +30"C-nál 1,233-ra csökken. Nem jelent hibát, ha a sűrűség az egyes cellákban ± 2 % eltérést mutat.) Ha az akkumulátor nyáron 50%-nál, télen 25%-nál jobban kisül, illetőleg az elektrolit sűrűsége 1,22 g/cm3 érték alá csökken, az utántöltést külső áramforrásról szükséges elvégezni. Erre szolgál a szaküzletekben kapható DUK típusú akkumulátortöltő (néhány változatban). A DUK 3-as az autó- és motorkerékpárakkumulátor töltésére egyaránt alkalmas. (Ára 740 korona.) Az akkumulátor töltését helyiségben végezzük: a cellák tetején levő dugókat kicsavarjuk vagy kihúzzuk, ellenőrizzük az elektrolit szintjét, és szükség esetén desztillált vízzel utántöltjük. A töltő pozitív(+) sarkát az akkumulátor pozitív pólusára kapcsoljuk, a negatív (-) sarokkal pedig megérintjük a negatív pólust. Ha szikra keletkezik, az akkumulátortöltő diódája meghibásodott. Ha nem keletkezik szikra, a töltő negatív sarkát az akkumulátor negatív pólusára kapcsoljuk. Az akkumulátortöltőt csak ezután csatlakoztatjuk a hálózati áramra. A töltés ezzel megkezdődött. A kezdetben halovány ellenőrző lámpa fénye a töltés közben felerősödik, maga a töltő csendes zúgást hallat, ami azt jelenti, hogy jól működik. Az akkumulátort addig töltjük, amíg a cellák 1/2 órán át pezsegnek, és az elektrolit sűrűsége 1,28 g/cm3 nem lesz. Ez a feltöltési idő nem mindig egyforma: utántöltéskor 2-3 óra, kisült akkumulátor esetében pedig 8-12 óra. Közben a feltöltési állapotot a sűrűségmérővel ellenőrizzük. A töltés befejezésekor először a hálózati csatlakozást szüntetjük meg, s csak ezt követően kapcsoljuk le a töltő sarkait az akkumulátor pólusairól. Az akkumulátor tisztán tartása rendkívül fontos, ezért a töltés közben kifutott savat - ez nem jelent hibát, a töltés természetes velejárója - szódabikarbóna oldattal (esetleg más megfelelő szerrel) célszerű közömbösíteni. Savmentesítsük a fémrészket is, s a kábelvégeket kenjük be védőzsírral Ha a gépkocsit télre leállítjuk, az akkumulátort szereljük ki, tartsuk tisztán és szárazon, havonta töltsük, negyedévenként viszont teljesen süssük ki, majd ismét töltsük fel. Sohasem hagyjuk az akkumulátort töltetlenül - tönkremegy. S milyen az akkumulátor élettartama? Mint ismeretes, az akkumulátor celláiban kemény ólomrácsból összetevődő pozitív és negatív lemezek vannak, és az ún. fenékbordákon állnak. Ezekből a lemezekből üzem közben ólom-oxid rakódik le, s amikor ez az „ólomiszap“ eléri a lemezek alját, az akkumulátor zárlatossá válik. Hogy ez mikor következik be? Általában két-három év után, de kifogástalanul működhet az akkumulátor negy-öt évig sőt tovább is. (Viszont tönkre lehet tenni néhány hónap alatt is.) Sok függ a gondos karbantartástól... KEREKES ISTVÁN HOGYAN ÉS MIT PAKOLJUNK? Aki már hosszabb távot bejárt motorkerékpárjával, az a megmondhatója, hogy a csomagok elhelyezése micsoda gondot jelent. A „kis felületű" motorkerékpáron a sok cuccot igen nehéz elhelyezni, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a motor a málhájával lehetőleg megtartsa jó vezethetőségi tulajdonságait. Az első lépés, hogy eldöntsük, vajon mit is kell magunkkal vinni. Ezt általában az utazás vagy túra hossza dönti el. Egy négynapos túrára például illik legalább öt napra való öltözéket vinni, mivel tartalék is kell. Két pár cipő - beleértve a viseltet - kötelező. Zoknit mindennap cserélni kell. Célszerű már motorozás közben, a nap folyamán, mert pihenteti a lábat. Minden túrázónak jusson legalább egy kifejezetten esőálló öltözet és kesztyű. Az elhelyezés még nagyobb gondót okoz, mint a ruhadarabok megválasztása. Akiknek nemcsak csomagtartójuk, de áramvonalido- muk is van, azoknak könnyebb a helyzetük. A készenléti ruhatár egy-egy darabja ott is elhelyezhető. Például egy trikó, alsónadrág, zokni, esetleg egy könnyű dzsekibe csavarva, gumiszalaggal rögzítve. A tankra szíjazható táska az egyik legfontosabb csomagolási hely. Elsősorban az útiokmányokat és térképeket tartjuk benne, de áramvonalidom híján az egy vál- tásnyi alsóruházatnak és a piperecikkeknek is ez az otthonuk, és alkalmasint az esővédő ruha is elfér benne. Az igazi túrázók legfontosabb csomagtartóikat a hátsó kerék két oldala mellé szerelik fel, és ügyelnek arra, hogy a csomagok súlypontja lehetőség szerint a hátsó tengely elé kerüljön. Ezek a csomagtartók a legsúlyosabb csomagokat viselik, egyenletes elosztásban, mindkét oldalon. Fejlettebb formájuk a két oldalra felszerelhető, zárható műanyag doboz. Minthogy az nálunk még ritkaság, a tengerészek csomagolási módszerét ajánljuk. Ez abból áll, hogy a kiterített tartalék nadrágra ráteszi az ember a kiterített alsónadrágokat, zoknikat, trikókat és egyéb ruhadarbokat. Mikor ez kész, az egész konglomerátumot hengeres alakúra összecsavarja, majd vízhatlan zsákba bújtatja, és így helyezi el az oldalcsomagtartón. A csomagok elhelyezésénél alapvető szempont, hogy a csomagok súlya a jobb és bal oldalon azonos legyen, egy kiló eltérés persze nem számít, de azért fürdőszobamérlegen nem árt megmérni a csomagokat. Az ülés mögött hátsó csomagtartó csak könnyebben terhelhető. mert a hátsó tengely mögötti nagyobb súlyú csomagok az első kereket emelik, bizonytalanná, szitáiévá téve azt, illetve a kormányt. A csomagolásnál arra is ügyelni kell, hogy a pakkok lehetőleg a motorhoz simuljanak, ne növeljék meg túlságosan a légellenállást, ne rontsák a motor úttartását. A felpakolt csomagokkal és az utassal a csomagolás végeztével nem árt egy próbakört futni, aminek eredményétől függően még át lehet csoportosítani. x Az útmenti javításhoz szükséges alapszerszámokon kívül jó ha vannak: gumiszalagok, gumijavító készlet, elemlámpa, gumicső (benzinkunyeráláshoz), bowdenek (gáz és kuplung), pumpa, biztosítékok, szigetelőszalag, kötöző- drót, fűrészlap, csiszolópapír, rongy, tartalék gyertya. TAKARÉKOSAN A BENZINNEL A gépkocsigyártás a Szovjetunióban 1975-höz képest több mint 12 százalékkal növekedett. Ez idő alatt a Szovjetunió útvonalain 6,8 millió gépkocsi jelent meg. Nehéz elképzelni, hogy ez a gigászi gépkocsipark najDonta mennyi üzemanyagot fogyaszt. A kőolaj azonban a népgazdaság számos ágazatának nélkülözhetetlen alapanyaga. Ezért a Szovjetunióban egy sor intézkedést vettek tervbe, amelyek célja a tüzelőanyaggal való takarékoskodás. Ennek egyik módja a Dieselmotorok széles körű alkalmazása, amelyek lényegesen gazdaságosabbak a benzinmotoroknál. Amíg 1980-ban a Szovjetunió tehergépkocsi-parkjának mindössze 18 százaléka volt Diesel-motorral felszerelve, a jelenlegi ötéves tervidőszakban már minden harmadik tehergépkocsi Diesel-üzemű lesz. Ez pedig sok millió tonna tüzelőanyag megtakarítását jelenti majd. A Szovjetunióban alapjában véve megoldották a Diesel-motorok kidolgozásának műszaki problémáit a személygépkocsikra is. Ezek 25-30 százalékkal gazdaságosabbak lesznek, mint a benzinmotorok. A tüzelőanyag-fogyasztás csökkentésében nagy lehetőségek rejlenek a gépkocsik szerkezeti megoldásában. A gyújtási és a porlasztási rendszerben egyre inkább alkalmazzák az elektronikát, amely biztosítja az égés optimális üzemmódját, (gy a GAZ- 3102-es „Volga“ típusú szovjet gépkocsiban az úgynevezett fáklyás motort alkalmazzák, amely 5A moszkvai taxiszolgálat egyik üzemegységében megkezdték az újtípusú Volga GAZ-3102 taxiváltozatának a tesztelését. A cseppfolyósított gázra működő változat egyszeri feltöltésre 500 kilométer távolság megtételére alkalmas. (A ŐSTK felvétele) 7 százalékos üzemanyag-megtakarítást tesz lehetővé, ugyanakkor a motorteljesítményt 95-105 lóerőre növeli. És mi lenne, ha teljesen vagy részben lemondanának a benzinről mint tüzelőanyagról? Ezt a célt tűzték maguk elé a kazahsztáni tudósok, akik a belsőégésű motorokhoz új gyártási rendszert dolgoztak ki. Ez lehetővé teszi, hogy a hajtóanyagtartályba pakurát, szolárolajat öntsenek, vagy vízzel hígítsák a benzint. A motorteljesítmény ezzel nem csökken, hanem növekszik. A Szovjetunióban már nem ritkaság a cseppfolyósított gázzal üzemelő teher- és személygépkocsi sem. Az áttérés egy gépkocsinál évi 240 rubel megtakarítást tesz lehetővé. Felhasználásával növekszik a motor élettartama. A jelenlegi ötéves tervidőszakban Taskentben, Üzbegisztán fővárosában mintegy ezer gépkocsit állítanak át gázhajtásra. Az ukrán város, Harkov utcáin nemrég „Volga“ taxik jelentek meg, olyan kísérleti modellek, amelyekben tüzelőanyagként benzin és hidrogén keverékét használják. Az üzemeltetés első hónapjai azt mutatták, hogy a benzinfogyasztás 30-35 százalékkal csökkent. Jelenleg a tiszta hidrogén felhasználásával is kísérleteznek. Az első villamos hajtású gépkocsik már közlekednek Moszkva utcáin. Mintegy száz tudományos szervezet foglalkozik a villamos hajtású gépkocsik széles körű fel- használásának és sorozatgyártásának problémáival. A perspektivikus megoldások közé sorolható a hőenergiával működő gépkocsi. A szovjet tudósok kutatási területe igen széles körű, egyben azonban megegyeznek - abban a törekvésben, hogy megóvják a tözelőanyag-készleteket, hatékonyan és ésszerűen használjanak fel minden csepp benzint. Ez korunk követelménye. VALERIJ SZKIBA (APN) lllllllllllllllllllllllllüüüíllílllillll
