Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-05-31 / 21. szám

ÚJ szú Ko vács Elvira magyarországi cikksorozata II. TEJRE SZOMJAS BUDAPEST A tejellátás déli szomszédainknál is közügy. Az egy főre jutó tejfogyasztást életszínvonal-mércének, a táplálkozás korszerűségének a megítélésére hasz­nált ismérvek legfontosabbjának tekintik. A tej- és tejtermék iránti kereslet az elmúlt években fokozatosan nőtt, és e fo­lyamatnak még nincs vége. A magyar tejipar fejlődése is felgyorsult, és ered­ményeinek köszönhetően tudja kielégíte­ni a megnövekedett igényeket. Jó példa erre Budapest tejellátása. XXX Évekkel ezelőtt a magyar főváros reg­geli csendjét felszabdaló utcai áramlás sokféle zajából jól kivehető volt a tejes­tehergépkocsin érkezett nyersanyag állo­máshelyei ezek a berendezések az átve- vés és a feldolgozás közötti néhány órás időszakban. Laczkó György vállalati igazgató és Szabó Barna, az üzem igazgatója olyan helyre vezetett bennünket, ahonnét kilá­tás nyílt az egész csarnokra. Nagy fehér­ség tárult elénk. A több emeletnyi feldol­gozó részleg belsejét a padlótól a meny- nyezetig fehér csempe borítja. A beren­dezések is fehérek. Az alkalmazottakon fehér köpeny és fehér csizma. Tejet vi­szont sehol sem látni. Titokzatosnak tűnő berendezések rejtik, s egyik-másik gép­sorból zacskós tejként, vagy éppen vaj alakjában esik ki. A zacskós tej nem ismeretlen termék előttünk, mégis érdemes volt hallgatni A korszerű gépsoron naponta közel negyedmillió pálcikás jégkrémet készítenek a Buda- tej törökbálinti üzemében. A termékek zöme Budapesten kerül forgalomba 1981. V. 31. kannák csörömpölése. A tehergépkocsik vezetői, kocsikísérői az üzletek előtt megszabadultak a tele kannáktól és fel­rakták az üreseket. Ez a kép már teljesen eltűnt Budapest utcáiról, bár azok így se lettek csendesebbek. Sőt! A tejkiszállítás módszere viszont megváltozott, mégpe­dig jó irányba. Korszerűsödött mindaz, ami ezt az utolsó műveletet megelőzi: a tejtermelés, a feldolgozás. Mi több, a tejfogyasztás terén is történtek figye­lemre méltó változások. Nézzük a tejtermelést, majd kövessük nyomon a tej kacskaringós útját, egészen a fogyasztóig. Magyarországon a tehenek létszáma az elmúlt tíz év alatt alig növekedett, a tejtermelés viszont harminc százalék­kal. Igyekeznek tehát megvalósítani azt a kormányprogramot, amely azt tűzte ki célul, hogy a mezőgazdaság a lehető legkisebb tehénállománnyal termeljé meg az ország tejszükségletét. Az állatok tejtermelő képességének a növekedését az állomány holsteinfríz fajtával történő keresztezése vonta maga után. Az ipar is felkészült a nagyobb mennyiségű tej fel­dolgozására. A feldolgozó kapacitás tíz év alatt megduplázódott. Kelenföldön jártunk Célszerű konstrukció után lett az or­szág legnagyobb és legkorszerűbb gyára a Budapesti Tejipari Vállalat Kelet-Pesti Tejüzeme Kelenföldön. A városrész szélén elterülő üzemet rendezett körülmények közepén létesített parkolóhelyről vettük először szemügyre. Az adminisztrációs épület mögött magas­ló feldolgozó részlegbe a néptelen udva­ron keresztül jutottunk el, ahol némán sorakoznak egymás mellett a henger ala­kú, acélszürke tejsilók. A vasúton és Laczkó György szavait, aki a műanyagba csomagolás előnyeit ecsetelte.- Amíg üvegpalackba töltöttük a tejet és azokat vasrekeszes ládákba raktuk, addig egy liter tej három kilót nyomott. A mostani csomagolástechnika alkalma­zása révén az áru súlya a harmadára csökkent. Az új csomagolási módszer további előnye, hogy nincs gond az üveg visszaváltásával és az üvegmosástól is tehermentesült az üzem. Vajon az új csomagolási módszer fe­letti örömükbe nem vegyül-e a magas tej- veszteség okozta üröm? - kérdeztük, amire azt a választ kaptuk, hogy a gyártól az üzletig egy százalékos a veszteség. Az üzemben számos keresett tejter­méket gyártanak. Alkalmunk volt meg­nézni, hogyan készül például a joghurt­hab. Ez a legújabb termékük, választék­bővítés címén kezdték meg a forgalma­zását. Abban a biztos tudatban, hogy megvásárolják az emberek, hiszen az ízesített, habosított, savanyított tejtermék iránt nagy az érdeklődés és az újdonsá­goknak mindig varázsuk van.- Ez desszert jellegű termék - magya­rázta Szabó Barna. - Francia licenc alap­ján citromos és epres változatban készít­jük. Gyártásával tulajdonképpen bele- kontárkodunk a cukrászatba, ezt azon­ban senki sem veszi tőlünk zokon. A jog­hurthab alapanyaga azonban elsősorban tej. Lisztet egyáltalán nem tartalmaz. További termékeiket - a kefirt, a pu­dingot, a tejfölt, a joghurtot és a vajat - azonban csak a készáru-raktárban lát­tuk, mégpedig olyan nagy mennyiség­ben, hogy igazolni látszottak az üzem igazgatójának szavai, melyek szerint két- három napig is ellátják velük az egész fővárost.- Ilyen sokáig tárolhatók?- Igen - magyarázta, bár a tej- és A kelet-Pesti Tejüzemben naponta hetvenezer pohár jogurthab készül. Kétféle - epres, citromos - ízesítésben kerül az üzletekbe. A joghurthab csomagolása szállítás előtt sokféle tejtermék ugyancsak kényes por­téka. Évekig az volt a helyzet, hogy két- három óránként állították át a gépeket más és más termék készítésére. Ahogy termelődött az áru, úgy rakták az autókra és siettek vele az üzletekbe. Csakhogy ennek sok hátránya volt. Sokat kellett tisztogatni a gépeket, az autóknak gyak­ran várakozniuk kellett, míg elkészült egy szállítmányra való. Mi változtatott ezen a kedvezőtlen helyzeten? Az, hogy egy idő óta rendelkezésünkre állnak olyan, egészségre egyáltalán nem ártalmas anyagok, amelyek a termékekhez kever­ve növelik annak tartósságát. így most már a tej szavatossági ideje nyáron hu­szonnégy, télen negyvennyolc óra. A tej­termékeké pedig öt-hét nap. Sajátos terepen A teherautók a készáru-raktárból vé­teleznek. Szünet nélkül hordják az üzle­tekbe, illetve a belvárosban levő negy- venvagonos hűtődepóba az üzem termé­keit. A depóból azokban az órákban szál­lítják tovább az árut, amikor a legkisebb a városban a forgalom. A Kelet-Pesti Tejüzem termékei négy­ezer fővárosi üzletben kaphatók, vagy­is szinte minden élelmiszer- és tejüz­letben. Sajátos terepen dolgozunk - mon­dotta Szabó Barna igazgató. - Mun­kánk eredményét kétmillió ember minősíti minden nap. Ez pedig nagy felelősséget ró ránk. A mennyiségi követelmények is magasak velünk szemben. A Budapesten forgalomba kerülő napi ezer tonna tej és tejtermék hatvan százaléka tőlünk szár­mazik. A fővárosban nagy a kereslet a tej és tejtermékek iránt. Egy személy évente nyolcvannyolc liter tejet, közel három ki­logramm vajat, négy kilogramm sajtot, öt liter joghurtot és több mint öt liter tejfölt fogyaszt. Vidéken mindebből kevesebb fogy. Tejből például hatvan liter. A tej az üdítő italok sorában A hús árának emelése után például tizenhét százalékkal nőtt a tejfogyasztás. A fogyasztási kultúra fejlettségének tud­ható be, hogy az emberek nem a liszt­áruk nagyobb arányú vásárlásához tértek vissza, hanem az ésszerű táplálkozás követelményeinek jobban megfelelő tej- és tejtermékek felé orientálódtak. Szociológiai felmérések kimutatták, hogy egyre több azoknak a száma, akik szomjúság esetén is tej után nyúlnak. Pedig mondanunk sem kell, hogy, üdítő italból ugyancsak nagy a választék. Vi­szont azok magas cukor- és serkentő­anyag-tartalma miatt sokan inkább a tejre szavaznak. Azt mondják - és ebben teljes mértékben igazuk van -, hogy a tej sokkal egészségesebb, sok ásványi sót, vitamint, hormont tartalmazó természetes folyadék. Van, aki anyagi megfontolások tárgyává teszi, hogy mit igyék és azért dönt a tej mellett. Literje ugyanis hat forint. Egy liter Coca-Cola pedig tizenket­tőbe kerül. Lám, ez a fontos népélelme­zési cikk belépett az üdítő italok sorába. Következik: EGY „FEDÉL“ ALATT A Budapesti és Vidéke Tejipari Vállalat erzsébetvárosi üzemében új automata gépeket helyeztek üzembe. Az alig fél éve működő Polypack töltőgépeken csomagolják a közis­mert zacskós tejet. Ez az üzem naponta mintegy száznegyvenezer liter tejet szállít a fővárosi üzletekbe (MTI-felvételek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom