Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-18 / 2. szám
Y } I Egyre több szó esik a szocialista testnevelés rendszerében az élsport küldetéséről. Ezt az is indokolja. hogy az agilis tisztségviselők jobbára az üzemek és vállalatok gazdasági vezetői közül kerülnek ki és ez a megállapítás elsősorban a labdarúgásra,'a jégkorongra, a kézilabdára és a kosárlabdára érvényes. A vállalatok jelentős anyagiakkal biztosítják erős kollektívák kialakítását, s ettől remélik, hogy testnevelési egyesületeik az üzem vagy vállalat. illetve kerület vagy járás képviseletében az országos bajnokság résztvevői lehetnek. Azt természetesen meg kell jegyeznünk, hogy a volt válogatott játékosok hasonló elgondolása összpontosítása nem felel meg az élsport küldetésének. A gyakorlat arra mutat rá, hogy még olyan intézkedés sem aratott teljes sikert, mint a labdarúgásról készült dokumentum, vagy azok az irányelvek, amelyek a testnevelési egyesületeknek előírták a rendelkezésre álló anyagiakkal való gazdálkodást. Nem sokat segített a helyzeten a ráforditásigé- nyes, de kevés eredménnyel járó olyan egyéni sportok előnyhöz juttatása, ahol az eredmények mesz, túljutottak teljesítményük csúcsán, illetve mérsékelt képességűek és az élsport vagyis a válogatás szempontjából nem jöhetnek számításba. Köztársaságunk több városában több helyen az előírások megszegésére került sor. A CSSZTSZ, de a büntetőtörvény is kellő eréllyel fellépett a nem kívánatos mesterkedések, az anyagi javak rendszertelen fel- használása miatt. Ezeket szocialista társadalmunk maradék nélkül a testnevelés és a sport fejlesztésére szánta. EGYEDI GYAKORLAT Egyéb szocialista országokkal - mint például a Szovjetunió, az NDK vagy Bulgária - ellentétben, nálunk az élsport azon alapszik, hogy a testnevelési egyesület fedezi a kiadásokat, amelyek a ráfordítás-igényes bajnokságokban mutatkoznak. A versenyzők, az egyének szinte semmivel sem járulnak hozzá a kiadásokhoz. Általában nagy összegekről van szó. amelyek nem mindig hozzák meg a kívánt eredményt, és nem is mindig elsőrendű jelentőségűek. A testnevelési egyesületek, de különösen a CSSZTSZ KB igyekszik ezen az állapoton segíteni, de elsze elmaradtak a várakozástól (sízés és úszás). TÖMÉRDEK JUTTATÁS Az élsportra nálunk olyan hatalmas összeget fordítanak, hogy az jóval meghaladja a tömegsport fejlesztésére szánt anyagiakat. Pedig elsősorban a tömegsport az, amelyben a dolgozók zöme és az ifjúság jelentős része megtalálja kedvtelését. További nehézség az, hogy az élsport különböző csatornákon jut anyagiakhoz, s nem mindig lehet egészen pontosan megállapítani, mennyi is azok összege. Nem titok, hogy a rendelkezésre álló anyagiakat a sportolók kis hányada használja fel. s közöttük jócskán akadnak, akik képzeléseit a mozgalomban nem sikerült mindig megvalósítania. Példákat hozhatunk fel a labdarúgásból. A Nemzeti Ligában jobbára olyan a játékosok ellátottsága. mint az I. ligában. Ugyanennek lehetünk tanúi a kosárlabdasportban is, ahol nincs különbség egyrészt a válogatottban szereplő és az élsportközpontokban felkészülő, illetve a testnevelési egyesületekben működő játékosok juttatása között. Megállapítást nyert, hogy pl. a Kassán (Koáice), Ru- zomberokban szereplő női kosárlabdázók anyagilag nem járnak rosszabbul, mint Prága, Bratislava vagy Brno válogatott játékosai. ELMOSÓDIK A HATÁRVONAL Felvetődik a két'dés, hol is a határ az élsport és a teljesítménysport között? A különbség különösen a kollektív sportokban mosódik el és ezért javasolja a CSSZTSZ KB elnöksége, hogy a kézilabda-, a röplabda- és a kosárlabdasportban szüntessék meg az élsportközpontokat. E sportok problémája és lebonyolítási rendszere (Nemzeti és úgynevezett II ligák) különösen gazdasági téren, de a játékosállomány, a fiatal tehetséges sportolók hiánya, akik az élsport és a válogatott számára utánpótlást jelenthetnének, negatív módon hat. További kérdés is felmerül: vajon az élsport teljesíti-e azt a feladatát, hoqy váll váll mellett folytassa tevékenységét a tömegsporttal, az üdülés jellegű sporttal, amelyekben a dolgozók ezrei találják meg kedvtelésüket, s ezeknek köréből hányán jutnak^ az élsport kötelékébe, s hiánnyal* foglalkoznak kiváló oktatók a megkívánt szinten. MÁS IDŐK, MÁS MEGOLDÁS Nem lehet szemet húnynunk afelett, hogy az ilyen tömeges bázis. amellyel az üdülés jellegű sport rendelkezik, a 80-as években kissé másképp orientálódik, mint ezelőtt húsz vagy harminc esztendővel Példaként hozhatnánk fel a jégkorong iránt megnyilvánuló mérsékeltebb érdeklődést, sokan lettek hűtlenek a labdarúgáshoz is, jelentéktelen az érdeklődés az élsport jellegű atlétika, úszás, múkorcsolyázás és ökölvívás iránt, míg egyre nágyobb népszerűségnek örvend a tenisz, a tollaslabda, továbbá a vízisportok, amelyeknél lényegesen nagyobb a lelkesedés és az aktív versenyzők saját anyagiakkal is hajlandók tevékenységüket biztosítani. Valósan kell látni Csehszlovákiában is az élsport helyzetét, annak megfelelő irányt és célt adni, s ezt a feladatot kell kitűzni a testnevelési szövetség széles vezet óakt i- vája elé, a CSKP XVI. kongresz- szusát megelőzően, amely egészen temészetesen részletesen foglalkozik majd a csehszlovák testnevelés és sport további távlataival CSSZTSZ SZKB POLITIKAI NEVELŐ OSZTÁLYA Társadalmunk és a jégkorongsport A Csehszlovák Jégkorong Szövetséget egyre inkább foglalkoztatja az a gondolat, hogy a nálunk jelenleg uralkodó légköri viszonyok közepette, hogyan lehet helyünket biztosítanunk a világ jégkorongsportjának élvonalában. Míg Csehszlovákiában a versenysport-szerű jégkorong 32 000 felnőtt, 11 500 ifjúsági és 24 500 diák-jégkorongozóra számít, a Szovjetunióban a jégkorongutánpótlás száma évente egy- és hárommillió között van. Nálunk a jégkorongozók száma elsősorban az éghajlati föltételek miatt jelentősebben már nem növelhető, természetes jéggel a természet csak nem akar bennünket megajándékozni. Ami jégkorongsportunknak a világ élvonalába való tartozását illeti, e tény nem kell, hogy különösebben aggasszon bennünket. Oda még mindig tartozik és akar is tartozni. Ez cseng ki a szövetség elnökének, Vladimír Kostka professzornak e kijelentéséből is: ,,Az adott körülmények között kell a leghatékonyabban dolgoznunk, s minden akadályt a saját erőnkkel kell legyőznünk. Az alkotó munka, a kollektív erőfeszítés sohasem volt idegen a jégkorongsportban dolgozók, tevékenykedők számára.“ Az összehasonlítás kedvéért néhány adattal szolgálunk: a két ifjúsági jégkorong-liga 1500 játékosa közül kerül ki a 16, a 17 és a 18 évnél fiatalabb válogatottak csapatának minden tagja, ez azt jelenti, hogy minden tizenkilencedik játékosunk az ifjúságiaknál válogatott jégkorongozó. Ez az arány a Szovjetunióban lényegesen más, az ifjúsági korban lévő jégkorongozók közül ott csak minden huszonhatodik tagja valamelyik említett korosztály válogatottjának. A nagyobb válogatási lehetőség kétségtelenül érezteti hatását. Nálunk az ifjúsági jégkorongozók felkészítésének tevékenysége a finnekének csak mintegy kétharmada, nem is beszélve a szovjet jégkcrongo- zókról. Nálunk az ifjúságiak edzéseit csupán mintegy húsz százalékban irányítják első osztályú képesítéssel rendelkező edzők, sőt ebbe a számba a másodosz- tályúakat is belesorolhatjuk, mert azok száma meghaladja az összegezésben az előbbiekét. A legtöbb esetben olyan is edzösködhet az ifjúsági jégkorongozók- nál, aki mindössze tanfolyamon vett részt és csupán 105 tanítási óra során igyekezett elsajátítani a legszükségesebb tudnivalókat. Csak 10 hivatásos első osztályú edző működik ifjúsági jégkorongozóink- nál, míg öt moszkvai ifi jégkorong-csapatnál 43. Nálunk azok az edzők, akik polgári foglalkozásuk mellett mellékállásként 80-90 órás edzésvezetést vállalnak, nem rendelkeznek szabadidővel, nem fokozhatják képesítésüket, ebben a sports ágban nem fejlődhetnek, nincs lehetőségük, hogy az éppen befejezett bajnokságok tapasztalataival kellő módon megismerkedjenek és azokat átmentsék a gyakorlatba. Ez az áldatlan állapot a lehető leggyorsabb intézkedéseket követeli meg, nehogy az egy helyben topogás végleges maradjon. Bizonyos fejlődés várható azoknál a fiatal jégkorongozóknál, akik a sportosztályokban szerepelnek, illetve az élsport jellegű kiképzést kapják. Azt azonban tudatosítanunk kell, hogy a sport, tehát a jégkorong is társadalmi életünk szerves részét képezi, s azért annak igényei és lehetőségei szabják meg fejlődését. A fiatal tehetségeket rátermett sportolókká kell nevelnünk, ilyenek legyenek a válogatottak a sport, de a társadalmi élet terén is. Elengedhetetlen követelmény, hogy a jégkorongozók felkészítése méltó legyen azokhoz a feltételekhez, amelyeket szocialista társadalmunk biztosít számunkra. Ezen a téren is a CSKP KB 16. ülésének ideológiai irányvonala teljesítésének fontossága az elsőrendű, hazánk sport képviseletének kérdését fölöttébb szakértő módon kell kezelnünk, hiszen élsport formájában szocialista hazánk ideológiájának egyik megvalósítója. A CSEHSZLOVÁK JÉGKORONG SZÖVETSÉG VEZETŐSÉGE A jégkorong szép és mutatós Játék, s föltétlenül igényli a sportszerűséget. Képünk is mutatja, hogyan vigyáznak a védő kapus testi épségére a csatárok. A sportszerűségre már zsenge korban kell nevelni a jégkorongozás tehetségeit (Berenhaut felv.) * ÚJ SZÚ Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Caetö János, Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda - Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzemé, Bratislava. Magánszemélyek a következő cimen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábreíie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési dija - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hirlapszolgaiat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelésekét: PNS - Ústredná expedícia a dovoz tiace 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námeatlé 6. A SUTI regisztrációs száma 5/2. J Az 1980. évi országos spar- takiád ■ jelentés mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tömegsportot népszerűsítse. Különösen a legfiatalabb korosztály körében nagy a lelkesedés, s a különbőzé szerekkel, elsősorban a labdával való gyakorlás majd gyakran szerepel a további testnevelési akadémiák, jubileumi sportünnepélyek műsorán is. Felvételünk a nyitrai járási spartakiádon készült (Molnár Gyula felv.) mmmkmémts
