Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-03 / 17. szám
Megszokott látvány minden év májusában... (Archívumi felv I A Békeverseny a világ legfu- rább-legcsodálatosabb kerékpár- versenye. Mert győztesei ugyan vannak, csak épp vesztesei nincsenek. 4. A kemény küzdelmet vívó barátok nagy találkozásának légkörét számos emlék, történet példázza. Ezekből idézünk néhányat. Amikor Gustav Adolf Schur, a későbbi kétszeres világbajnok, még csak bontogatta szárnyait, a csehszlovák Jan Vesely már a Békeverseny összetett győztese volt. 1955-ben éles küzdelem folyt közöttük a sárga mezért, ugyanakkor, mint a csehszlovák és- az NDK-beli csapat kapitányai, az első helyezett együttest megillető kék trikóért is versengtek.- Schur mintegy 15 méteres előnnyel fordult be előttem a wroc- lawi stadion kapuján - emlékezett Vesely. - Mindenki biztosra vette, hogy a küzdelem már eldőlt, de én nem adtam fel. Egyszer csak láttam, Gustav barátom „kezdőként“ A naptár 1948. május elsejét mutatott, délután 14 óra 30 perckor rajtolt a kerékpáros Békeverseny mezőnye. A jelenlevők közül akkor bizonyára kevesen gondolták, hogy történelmi jelentőségű esemény szemtanúi lesznek. A Rudé Právo, a varsói Trybüna Ludu és a berlini Neues Deutschland testvérlapokkal együtt vállalta a világ legnagyobb, legjelentősebb amatőr kerékpáros versenyének védnökségét. Közép-Európában egyedülálló versengés indul a szocializmus útját járó népek közötti szorosabb és őszinte barátság jegyében - írta A Rudé Právo. - A verseny kialakításánál egyenlőségre törekedtünk, igyekeztünk kiküszöbölni a profizmus szellemét. Az üzlet helyett a sport került előtérbe. A Békeverseny tulajdonképpen a második világháború romjain született. A barátság és a lelkesedés erőteljes megnyilatkozása volt, egyúttal bizonyítéka annak, hogy mire képes az új világ, a szo- ■Sfalizmus világa. 1948 tavaszán a lelkesedésen kívül szinte mindep hiányzott a verseny lebonyolításához, hiszen csak három év telt el a háború befejezése óta. Hiányoztak az anyagi eszközök, akadozott az élelmiszerellátás, kevés volt a szálloda, s természetesen hiányoztak a tapasztalt szakemberek is. Ennek ellenére útnak indultak a versenyzők. Kezdeti szerény versengésből óriási versennyé nőtt a Békeverseny. Manapság a világ legjobban megszervezett és legnehezebb amatőr kerékpáros versenye. A béke és barátság ünnepe, az esztendő legszebb hónapjának, a májusnak a legnagyobb sport- eseménye. A győztesek mezét Picasso békegalambja díszíti. A nyerteseknek kijáró kupát minden esztendőben a Béke Világtanács adományozza. A Békeverseny győzelmi díja az egyetlen sportdíj, amelyet e testület alapított. És hogy miért éppen a Békeversenyre írta ki, azt aligha kell külön megmagyarázni. A verseny 1952-ig két ország, Lengyelország és Csehszlovákia ország útjain folyt. Ekkor az NDK is bekapcsolódott a rendezésbe. Bár 1949-ben a csehszlovák Vesely győzött, utána évekig északi versenyzőt ünnepelhetett a stadionok tízezres közönsége a dán Em- borg, Olsen, Pedersen, Dalgaard és az angol Steel személyében. A verseny évről évre nőtt, néhány esztendő alatt a szakaszok száma tizenötre emelkedett, az össztáv pedig meghaladta a kétezer kilométert is. És a magas követelmények révén nagy lett a verseny híre és rangja is, a kezdeti tíz résztvevő ország helyett 1956-ban például már 24 csapat 141 kerékpárosa rajtolt. A mostoha időjárás és az egyre hosszabb távok ellenére a 60-as években a győztes óraátlaga megközelítette, sőt túl is lépte a 40 km/órát. És bár az óraátlag az időjárás, a táv a terep vagy éppen a mezőny taktikai megmozdulásainak is függvénye - tehát mozoghat negatív irányban is - ez esetben mégis hű képet ad az óriási verseny óriási iramáról. Az NDK 1952-ben indította először legjobbjait, 1953-ban viszont már az NDK nyerte a csapatversenyt! 1955-ben Gustav Adolf Schur, a legendás hírű Távé első ízben állt a dobogó legfelső fokára. Hagen, Ampler, Eckstein, Pes- chel, Hartnick (NDK-beliek), Vesely, Ruzicka, Kubr, Smolík, Mo- ravec (csehszlovákok), Krolak, Gazda, Hanusik, Szozda, Szur- kowski (lengyelek) - mennyi nagy versenyző, hány világnagyság?! A Szovjetunió 1954-ben szerepelt először nemzetközi porondon, mindjárt- a Békeverseny újoncaként. Az akkor még tapasztalatlan, de csupa szív legénység azonal hatodik. A jó bemutatkozás után már nem is lehetett csodálkozni, hogy a szovjet gárda két évvel később első, 1958 és 1959-ben rádupláz a sikerre, sőt újabb két év múlva Jurij Melihov révén az egyéni győzelmet is megszerzi. A grúz Gennagyij Szajdhuzsin aztán 1962-ben folytatja a sort, majd jön Lebegyev, Pikkuus, Averin, Szuhorucsenkov... A béke országútjai megállás nélkül ontják a nagyságokat. Nemzeti hőst, vagy legalábbis sportpéldaképet szállít az egyes országoknak. Itt van például Ryszard Szurkowski. Élő legenda a sportág történetében. Egyéniben négyszer, csapatban háromszor nyert Békeversenyt, 49 nap során versenyzett sárga trikóban - ez mind szupercsúcs. Háromszoros világbajnok, de az olimpiákon, „csak“ két ezüstérmet tudott szerezni. Csak. Igen, az ö esetében ez így helytálló, mert ő az utóbbi három évtized legeredményesebb amatőrje az országúton. 3. Évek óta nézi az ember a televízió képernyőjét. Újságírók lökdö- sik egymást folyamatosan, hogy az embergyürű közepén fáradtan mosolygó győztesnek legalább egy kérdést feltehessenek. Friedensfahrt. Fotóriporterek kapkodnak, hogy a stadion mögött felállíhagyta, hogy a lendület a belső pályára vigye, s végül én nyertem. Schur az első pillanatban érthetően dühöngött, de azután hirtelen jóízűen, ahogy csak ő tudott, nevetni kezdett. Hozzám lépett, s melegen átölelt. Addig is ismertük, tiszteltük egymást, de akkor egy életre szóló barátságot kötöttünk. .. A barátság szálai ma is erősek, bár a két bajnok csak kísérőkocsiból figyeli a küzdelmet. Amikor Schurék családjában fiú született, Jan nevet kapta. A nagy ellenfélre, az igaz barátra, Jan Veselyre emlékezve. 5. 1967-ben a csehszlovák Jan Smolík hajtott sárga mezben. Három évvel korábban már megnyerte az összetett versenyt, s akkor is a legjobb úton haladt győzelmének megismétléséhez. Állandóan az élen haladt, s már csak három szakasz választotta el a végső céltól, amikor - ráadásul hazai országutakon! - egy fiatal belga, Maes megelőzte, s meg is nyerte a versenyt. Smolík lógó orral járkált, a visszavonulás gondolatával foglalkozott. Karácsony előtt képeslapot kapott Belgiumból, legyőzője, Maes kereste fel soraival.- Tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy a Békeversenyen aratott győzelmem megnyitja előttem a profik közé vezető út kapuját. Egyelőre csak vízhordást bíznak rám. A baráti légkör hiányzik, mintha nem is sportversenyen, hanem háborúban volna az ember. A legnehezebb pillanatokban mindig eszembe jut a Békeverseny nagyszerű légköre. A 30-as évek gazdasági válsága Közép-Európát is elérte. Alex Pawlisikak, a fiatal bányász is a munkanélküliek táborát szaporította. A két háború közötti Lengyelországban nem kapott munkát, vándorbotot vett a kezébe, Franciaországban kötött ki. Kerékpározni is ott tanult, de ezsébe sem jutott, hogy ez a kerékpár hosszú esztendők múltán milyen szerephez jut életében... A franciaországi lengyelek csapatában ugyanis 1953-ban Pawli- siak is helyet kapott. A rajt napján betöltött 40 évével a Békeverseny egyik történelmi jelentőségű csúcstartója, korelnöke lett. Mégis fiatalokat meghazudtoló lendülettel, szívósan versenyzett. Igaz, az a hír hajtotta, hogy Lódzban halottnak hitt édesanyja várja. Valóban olyan iramot diktált, hogy azt a szakaszt meg is nyerte. Az évek óta nem látott anya és fia egymást ölelte, csókolta. Még csak nem is hallottak egymásról. így Pawlisiak érthetően soha sem felejti el, hogy a Békeverseny adta vissza édesanyját. xxx A közelgő napokban a 34. alkalommal rajtol a Békeverseny mezőnye. A Békeverseny, amelynek egyik legkedvesebb történetét egy francia újságíró írta meg. „Hatéves lányom kérdezte tőlem: - Apu, mindig lesznek háborúk? A meglepetéstől szóhoz sem tudtam jutni: hogyan juthat ilyesmi egy csöppség eszébe?!- Elmegyünk vasárnap kerékpározni? - kérdezte ezután.- Nem tudok elmenni, kislányom.- Miért nem?- Mert nem leszek Párizsban...- Hol leszel?- Prágában...- És mit csinálsz ott?- Békeverseny kezdődik.- Mo látod - mondta a kislányom - akkor nem lesz háború.“. TOMI VINCE Ryszard Szurkowski, a csúcstartó: négyszer lett első a Békeversenyen tott sátrakban, az alkalmi laboratóriumokban a lehető leggyorsabban elkészíthessék a képeiket. Course de la Paix. Az összetettben vezető legény, meg az aznap épp az élen álló legénység tagjai sárga, illetve kék mezekben versenyeznek; a váll magasságában stilizált galambfigura. A dobogón állva egy-egy szakasz első, második és harmadik helyezettje mindig galambot enged légi útjára. Závod míru. Az élcsoport már nemcsak, hogy réges-rég célba ért, de már szállodai szobájában piheni ki a kilométerek okozta fáradtságot - a stadion azonban még telve. Mert még nincs vége az eseménynek, mert még néhány fiú kinn kínlódik az ellenszeles országúton, vagy épp valaki egymaga tapos a macskaköves utcákon. Még nincs vége a versenynek, ezért az egy fiúért vár az a 20-30 ezer vagy éppen százezer ember, aki kilátogatott a stadionba. Türelmesen vetkőzik. És amikor imbolyogva, elgyötörtén megtér hosszú útjáról, akkor ugyanúgy feldübörög a taps, mint jóval korábban Szurkowski- ért, Schurért, Szajdhuzsinért, Smokkért, Guyotért szóltak a tenyerek. Carrera de la Paz. A Békeverseny győztesei 1948 Prosinek (jugoszláv) Lengyelország Zorics (jugoszláv) Lengyelország 1949 Vesely (csehszlovák) Franciaország 1950 Emborg (dán) Csehszlovákia 1951 Olsen (dán) Csehszlovákia 1952 Steel (angol) Anglia 1953 Pedersen (dán) NDK 1954 Dalgaard (dán) Csehszlovákia 1955 Schur (NDK-beli) Csehszlovákia 1956 Królak (lengyel) Csehszlovákia 1957 Hrisztov (bolgár) NDK 1958 Damen (holland) Szovjetunió 1959 Schur (NDK-beli) Szovjetunió 1960 Hagen (NDK-beli) NDK 1961 Melihov (szovjet) Szovjetunió 1962 Szajdhuzsin (szovjet) Szovjetunió > 1963 Ampler (NDK-beli) NDK 1963 Smolík (csehszlovák) NDK 1964 Lebegyev (szovjet) Szovjetunió 1965 Guyot (francia) Szovjetunió 1967 Maes (belga) Lengyelország 1968 Peschel (NDK-beli) Lengyelország 1969 Danguillaume (francia) NDK 1970 Szurkowski (lengyel) Lengyelország 1971 Szurkowski (lengyel) Szovjetunió 1972 Moravec (csehszlovák) Szovjetunió 1973 Szurkowski (lengyel) Lengyelország 1974 Szozda (lengyel) Lengyelország 1975 Szurkowski (lengyel) Szovjetunió 1976 Hartnick (NDK-beli) Szovjetunió 1977 Pikkuus (szovjet) Szovjetunió 1978 Averin (szovjet) Szovjetunió 1979 Szuhorucsenkov (szovjet) Szovjetunió 1980 Barinov (szovjet) Szovjetunió #ÓJ SZÚ Kiad)« Szlovikí* Kommunista Partja Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán. CSc. Helyettes főszerkesztők' Szarka István ás Cáető János Szerkesztőség 893 38 Bratislava. Gorkábo 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság 550-18, sportrovát: 505-29, gazdasági ügyek 506-39 Távíró 09230a' Pravda - Kiadóvállalat Bratislava. Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. Magánszemélyek a kővetkező címén adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nabrezie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Sző előfizetési dija - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedevenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hirfapazoigálat Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS - Ústredná expedíció a dovoz tlaóe. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo ná mast le 6. A SUTI regisztrációs száma 5/2. Index 48 097 A BÉKE ÉS BARÁTSÁG ORSZÁGÚTJÁN
