Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-04-05 / 13. szám

A jégkorong kanadai szabada­lom. Az Ontario melletti Kingston helyőrség unatkozó piros kabátos katonái találták ki a tó jegén. 1881-ben Montrealban alakult meg a korongtörténelem első igazi klubja, három évvel később itt ren­dezték az első tornát, 1888-ban itt született meg az első szabály- könyv. Mindezek után természe­tes, hogy 1893-ban Kanadában bonyolították le az első bajnoksá­got is. Kanadai az első profi csa­pat, az A. A. A. Montreal, Kanada az első világ- és olimpiai bajnok... A játék jellegéről mindig a kana­daiak döntöttek mindig ók határoz­ták meg fejlődését. Ám ha valamit olyan hosszú ideig csinálunk, mint ők játszák a korongot, már meg­szokásból csináljuk, automatiku­san, rutinszerűen, szinte gondol­kodás nélkül. És fennáll a stagná- ció, a megcsontosodás veszélye. Sőt, tévutakra is léphetünk. 1 Itt lenne az ideje elgondolkodni a jégkorong holnapjáról, jövőjéről? Sokan teszik ezt. Annál is inkább, mert egy hét múlva kezdődik Svéd­országban a 46. világbajnokság. De milyen is volt a jégkorong útja napjainkig? Az európai szövetség 1909-ben alakult meg, ám a tengerentúli koronggal való konfrontálásra csak az 1920-as antwerpeni olimi- án került sor. Ebben az időben Csehszlovákia kontinensünk leg­jobbjai közé tartozott, mégis 15:0 és 16:0-ra kapott ki Kanadától, illetve az USA-tól. Csak ekkor kezdett kialakulni az európaiak fo­galma az igazi kanadai korongról, melynek alapja a tökéletes kor­csolyázás, a bottechnika és a test­tel való játék volt. Nagy csodálko­zást váltott ki a tengerentúliak sze­relése is. Nem kevés időbe telt, amíg a látottak és tapasztaltak minőségi javulást eredményeztek az euró­pai korongozásban. így például még négy esztendővel később is, az első téli olimpián Kanada a svédeknek 22, a csehszlová­koknak 30, a svájciaknak 33 gólt ütött! Ám a kanadai korong termő európai földbe „vettetett“ és ha lassan is, de kikelt. Ahogy telt az idő, szaporodott a műjégpályák, a játékosok és a klubok száma, egyre színvonalasabb és népsze­rűbb lett a játék, a szabálymódosí­tások még több lendületet, küzdel­met és attrakciót vittek a spor­tágba. A jégkorong elterjedését és fej­lődését a második világháború sem állította meg. Röviddel a háború után ismét modernizálták a szabá­lyokat. Tizenötre növelték a játé­kosok számát, a piros vonal beve­zetése lehetővé tette a saját védő­harmadból küldött korong átvevé- sét a felezővonalon, a testtel való játékot az egész védöharmadban engedélyezték. Egyszerűsítették a kiállításokat, bevezették a bün­tetőlövést, valamint a ma is érvé­nyes háromszor húszperces tiszta játékidőt. Amikor 1949-ben Csehszlová­kia először nyert Kanada ellen a stockholmi világbajnokságon, nyilvánvalóvá vált: alapjában véve kiegyenlítődtek az erőviszonyok. A tengerentúli jégkorong valami­kori totális hegemóniáját végleg megtörte az 1954-ben színre lé­pett szovjet csapat. Egyes orszá­gokban már ekkor tipikus, nemzeti jelleget öltött a játék. Mind a négy jégkorongiskola igazolta előnyét. 2 KANADAI ISKOLA. Alapjában véve elmondható, a kanadai hoki a hosszú és változatos fejlődés útján eljutott a maximális kemény­séghez és egyszerűséghez. En­nek a felfogásnak csúcspontját a mai profi liga élcsapatai jelentik. A kanadaiak korcsolyázása talán nem tűnik olyan könnyednek és elegánsnak, mint az európaiaké, de ugyanolyan gyors és hatásos. Csodálatra méltó viszont stabilitá­suk és az, ahogyan erős alkarjuk­nak köszönve birtokolni képesek a korongot. Ha összjátékra szán­ják el magukat, akkor lövésszerű átadásokkal dobják támadásba a beinduló társakat. Legnagyobb erényük a kapura lövés. Habozás nélkül, gyorsan, keményen lőnek, legszívesebben a jégen küldik ka­pura a korongot. Ázt az elvet vall­ják, hogyha a támadó zónában vagy és nem tudsz mit kezdeni a koronggal, lődd kapura! A kapu­ra lövés után rendszerint követik a korongot és igyekeznek azt a kapuba juttatni. Nagy erényük a védekezés. Félelmet nem ismerő, könyörtelen és szinte kíméletlen. Ismeretes gyakran hangoztatott mondásuk, miszerint minden játékosnak úgy kell védekeznie, mintha egyedül lenne a jégen és mögötte már csak az üres kapu. Míg védőmun­kájuk szigorúan kollektív, addig támadójátékuk inkább egyéni. Taktikájuk rendszerint nagyon egyszerű az ellenfél támadó har­madába, a palánkra lövik a koron­got és rohannak utána, az első másodperctől az utolsóig. SVÉD ISKOLA. Az északiak kezdettől fogva az európai élvo­nalba tartoznak, annak ellenére is, hogy az utóbbi esztendőkben le­lemaradoznak a szovjet és csehszlovák korongozók mögött. Náluk van a legtöbb fedett műjég­pálya, a természetes jégről nem is beszélve. A svédek jól korcsolyáz­nak, jó a bottechnikájuk. A skandi­návokra jellemző őserővel és szí­vóssággal rendelkeznek, verseny­szerű erőnlétben azonban elma­radnak a világ élvonalától. Játékuk a tengerentúli és az európai ko­rongozás keveréke (határozott­ság, kombinációs készség, impro­vizáció). Testi felépítésüknek kö­szönve rendszerint győztesen ke­rülnek ki a párharcokból. Szinte tökéletes a pozíciós játékuk és többnyire eredményesen fejezik be támadásaikat, köszönve ezt el­sősorban akcióik egyszerűségé­nek. Gondoljunk csak az 1977-es világbajnokságra, hogyan győzték le kétszer is a szovjet csapatot! SZOVJET ISKOLA. Nagyjából 30-35 évvel ezelőtt kezdtek koron- gozni a Szovjetunióban. Nem ti­tok, sokat tanutak Csehszlovákiá­tól és Kanadától. Egy dolgot azon­ban biztosan nem: hogyan szerez­ni erőnlétet! Sajátos edzésmód­szert dolgoztak ki, melynek ered­ménye: a szovjet korongozók edzettségi foka vetekszik a legjob­ban felkészült atlétákéval. Edzésmódszerük realizálása egy névhez kapcsolódik: Anatolij Taraszov. A szigorú „főnöknek“ az volt az elve, hogy a korongozó legyen sokoldalú, mint egy atléta: gyors és erős. Hitt abban, hogy az ilyen játékos érvényre juttatja ké­pességeit a mérkőzésen. Persze az erőnlét gondolatát már a negy­venes évek végén is hangoztatták, de senki sem tulajdonított ennek jelentőséget. Csak Taraszov. Ez • Vlagyimir Tretyak, a szovjet válogatott erőssége pedig forradalmi tett volt. És az eredmény? A Szovjetunió színre lépésével a kanadaiak képtelenek voltak dominálni a világversenye­ken. Az erők kiegyenlítődéséről és némi szovjet fölényről a profik elle­ni sorozatok is tanúskodnak. A szovjet jégkorong egyedisége azonban nemcsak a játékosok tö­kéletes fizikai felkészültségében mutatkozik meg. Van további jel­lemzője is: a sok és pontos átadá­sokon alapuló villámgyors kombi­nációs játék, kollektív együttműkö­dés, mozgékonyság, a maximális gyorsaság közbeni technika érvé­nyesítése, totális támadójáték, az egész pálya kihasználása. Ezek­ben a mutatókban különbözik a legjobban a szovjet jégkorong a kanadaitól. CSEHSZLOVÁK ISKOLA. Állí­tólag a legtechnikásabb, leglátvá­nyosabb, legszellemesebb koron­got Csehszlovákiában játszák. Sokan mondják ezt. A valóság az, hogy a csehszlovák korongozók csakugyan jól korcsolyáznak, egyénileg és kollektive is átlagon felüli improvizálásra képesek. Né­ha azonban a szokottnál tovább tartogatják a korongot, ami a haté­konyság és a produktivitás rová­sára megy. Az utóbbi időben te­herbíróbbak lettek a keménység­gel szemben, mégpedig olyannyi­ra, hogy már nálunk is felteszik a kérdést: hová fog fejlődni az atomkor játéka? 3 Napjaink jégkorongja csak­ugyan gondot okoz a szakemberek­nek és a szurkolóknak. Talán még a legderülátóbbak sem tételezik fel, hogy a sportág visszatér a fi­nom technikai trükkök korszaká­ba, de a pesszimisták joggal fél­nek az egyre jobban terjedő erő­hokitól, amely mintha a római gla­diátorok világába sodorná feltar­tóztathatatlanul a játékot. Mind­nyájunkat két szó rémitget: ag­resszivitás és brutalitás. Igen, a nyers erő, az erőszak szinte naponta jelen van. A jégko­rong talán már csak a kétméteres és 120 kilós óriások sportja lesz? Nem szigorítják végre a szabályt, amely az ökölcsapásokat csak né­hány perces kiállítással bünteti? Nehéz kérdések. Hogy milyen lesz, lehet a jövő? Nézzünk néhány szakvéleményt - Karel Gut, a csehszlovák válo­gatott volt edzője: „Negyedszá­zaddal ezelőtt elég volt, ha a ka­nadaiak megrázták magukat Eu­rópában és a jégen mindenki fu­tott, amerre látott. A keménység ma már nem gond kontinensün­kön. Először a szovjet jégkorongo- zók birkóztak meg vele sikeresen, majd a többiek. A játékosok ellen­állóképessége annyira megnö­vekszik a jövőben, hogy nem sem­misítheti meg őket a keménység. A játékban döntő szerep jut majd a taktikai-technikai elemeknek. A fizikailag ugyan erős, de mozgé­kony, jó erőnléttel és technikával rendelkező játékosoké a jövő.“ Tommy Sandlin, a svéd váloga­tott exedzője: „A jövőben nőni fog a fizikai felkészültség, elsősorban a kitartást szolgáló speciális erőn­lét. Nagy tartalékok rejlenek még a játék stratégiájában. A jégko­rong jövője az alkotókészség fejlő­désében rejlik, nempedia az erő­ben, amely gyakran a brutalitás­ba csap át.“ Ludek Bukac, a csehszlovák válogatott edzője: „A túlzott ke­ménységet Kanada vitte a játékba. Ezt a nézőcsalogató szabályok is elősegítették, mert a tengerentú­lon tetszik a szurkolóknak, ha já­ték közben „megszorongatják“ egymást a korongozók. Ám a túl­zott keménység már itt is kezd az emberek idegeire menni. Főleg azoknak, akik a fiatalokkal foglal­koznak. Az állandó verekedések bosszantják a szülőket, edzőket, orvosokat és vezetőket. Az ered­mény: szigorították az ifjúságiak számára a szabályokat. Úgy gon­dolom, a keménység már elérte a „plafont“, tovább már nem lehet fokozni. Végeredményben a ten­geren túlon is az ügyesebbek, nem pedig a durvábbak szoktak nyerni. A Montreal Canadiens pél­dául nagyon sportszerűen játszik. Szerintem még növekedni fog a játékosok gyorsasága, tartós lesz a védekezés és a támadás közti egyensúly. A szovjetek pél­dául már négyesben is képesek nagyszerűen védekezni.“ Vladimír Őubrt, a nemrégen el­búcsúzott nemzetközi játékvezető: „Félek, hogy a túlzott keménység­nek senki sem képes gátat vetni, habár nem tudom elképzelni, hová fog mindez vezetni. Nem a játék­vezetők szabják meg a jégkorong fejlődését, ők csak a túlkapásokat igyekeznek elfojtani. A brutalitás és az alattomosság a korongozók dolga. Ha csak a játékra koncent­rálnának, a bírók kézben tartanák a mérkőzést. Hatással vannak a játék jövőjére a nézők is. Napja­inkban túl sok a szenvedély a le­látón ... Nehéz a jövőbe látni, mert nem kevés napjaink jégkorongjában a kérdőjel. A hoki lehet a gyorsa­ság, az ügyesség, a szellemesség játéka, de ugyanúgy lehet a nyers erő, a megfélemlítés, a brutalitás seregszemléje. Bizony, néha az az érzésünk, valahogy távolodik tőlünk. Mintha a negyedik dimen­zió felé tartana, ahol fennáll a ve­szély hogy elveszti eredeti külde­tését és értelmét. Azt, hogy a jég­korong alapjában véve szép és látványos játék - kellene hog^ le­gyen. De ne vágjunk a dfllgok elébe. Tekintsünk derűlátással a 46. vi­lágbajnokság elé. TOMI VINCE # DJ SZÚ Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rá bay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István ás Csetö János, Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távirő: 092308. Pravda - Kiadóvállalat Bratislava, Voigogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. Magánszemélyek a következő cimen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Sző előfizetési dija - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi szamának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hirlapezoigálat. Előfizetéseket elfogad minden poétái kézbeeítö. Külföldi megrendeléseket: PNS - Ústredná ezpedícia a dovoz tlaőe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo né meat ie 6. A SÜTI regisztrációé száma 5/2. Index 48 097 » A jégkorongot bátor és kemény legények játsszák, küzdik, vívják... (Archívumi felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom