Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-03-29 / 12. szám

Eleget tesznek AZ ELVÁRÁSOKNAK A vállalat portáján belépve jelmonda­tok, faliújságok, falitáblák hívják fel ma­gukra a figyelmet. Meggyőződésem, hogy nemcsak az alkalomszerűen odalá­togatókét, hanem azokét is, akik naponta elmennek mellettük, akikhez és akikről szólnak. A nagykürtösi (Veíky Krtis) Doli­na Bánya bejáratán minden dolgozó na­ponta legalább kétszer átmegy, s így némelyik mondatot már nyilván sokan betéve ismerik. Mégis indokolt, hogy ott függjön, ha időszerűsége nem múlékony. Ilyen jelmondat például ez: ,,Munkahe­lyeden takarékoskodj a villamos energiá­val!“ A faliújságok anyagát gyakran cse­rélik. Ottjártunkkor a pártkonferencián készült felvételek igyekeztek a kommu­nisták tanácskozására bepillantást nyúj­tani azoknak is, akik nem lehettek jelen. A nem túl tágas bejárat jobboldali falán levő tábla neveket tartalmaz, s azokkal egy sorban kis vörös csillagok láthatók. Egy-egy csillagocska egy-egy hét tervtel- jesitését mutatja. A fejtést előkészítő munkálatokat végzők kollektívájából a fa­Jozef Marko, az üzemi pártbizottság elnöke pontosan idézi a gazdasági propaganda ez évi tervének fő pontjait Ha több emberünk volna, több alkat­részt tudnánk kijavítani - vélekedik Daniel Conka litáblán a legtöbb csillag Vass Lajos nevénél látható. A többi munkakollektivá- ból Jozef Bartko, Stefan Kapusta és Ján Rusnák áll pillanatnyilag a legjob­ban. Egy-egy csillag eléréséhez a heti tervet legkevesebb 101 százalékra kell teljesíteni. Ugyanakkor csökkenteni kell a termelés költségeit, megtartva a minő­ségi követelményeket és a munkavédel­mi előírásokat. A dolgozók a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére 16 csillag elé­rését vállalták. Ezt már Jozef Markotól a több mint 400 kommunista, illetve tagjelölt munká­ját összehangoló üzemi pártbizottság el­nökétől tudom meg. Azt is elmondja, hogy a szocialista munkaversenynek eb­be a formájába a vállalat dolgozóinak 83,4 százaléka kapcsolódik be. A dolgo­zók egyebek közt vállalták, hogy a Ba- szov-módszer alkalmazásával a múlt évi­hez viszonyítva három százalékkal csök­kentik a munkabalesetek számát. Ezenkí­vül társadalmi munkában javítják munka- környezetüket, részt vesznek a vállalat óvodájának és bölcsődéjének építésé­ben, és hozzájárulnak a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséhez, valamint segítséget nyújtanak a Bussai (Busince) Efsz-nek, A vállalat dolgozói összesen 1 169 000 korona értékű köte­lezettséget vállaltak.- Igen nagy szerepük van a munka­kezdeményezés fokozásában szocialista munkabrigádjainknak - mondja az üzemi pártbizottság elnöke. - Bronzjelvényt 38 kollektíva ért el. Ezeknek 556 tagja van. Tíz kollektívánk (148 személy) már az ezüstjelvényt is megszerezte. A szocia­lista munkabrigád cím elnyeréséért 17 kollektíva versenyez. Nagy jelentőséget tulajdonít Marko elvtárs az újitómozgalomnak is, mely a CSKP megalakulásának 60. évforduló­ja tiszteletére a tematikus feladatok meg­oldására irányítja a fő figyelmet. Az újítók célja elsősorban a munkafeltételek javítása, a munkatermelékenység foko­zása és az üzemzavar okozta vesztesé­gek csökkentése. A szemléltető agitációt, melyről az épü­let bejáratánál és a folyosókon elhelye­zett anyagok láttán bárki meggyőző ké­pet kaphat, igen gondosan végzik a válla­latban. Persze, az csak egy része a gaz­dasági propagandának, melynek ez idei terve pontosan megjelöli, mely területek­re kell irányulnia. A szocialista munkabri­gádokban végzett tevékenységet a legel­ső helyen említi. Ezt a kötelezettségválla­lások teljesítésének értékelése, eredmé­nyeinek népszerűsítése követi. Részlete­sen taglalja a terv azt is, mit kell tenni a munkafegyelem javítása, a munkaidő jobb kihasználása, a költségek csökken­tése érdekében. Illetve azt, milyen fela­datok várnak a gazdasági propagandá­ra a minőség javításáért vívott harcban. A gazdasági propaganda természete­sen állandó figyelmet szentel a takaré­koskodás kérdésének is. Ezzel kapcso­latban Daniel Conka, a vállalat tíz párt- alapszervezete egyikének az elnöke így vélekedik.- Sokat megtakarítunk azzal, hogy nem dobjuk el az elhasznált szállítósza­lagokat, láncokat és más alkatrészeket, hanem megjavítjuk őket. Sajnos, kevés emberünk van, pedig ha több volna, több alkatrészt tudnánk megjavítani. Ezt az üzemi pártkonferenciári felszólalók is fel­vetették. A javítóműhelyeket bírálat éri azért, mert (s ez nem rajtuk múlik), kevés új alkatrésszel rendelkeznek. Marko elvtárs a takarékoskodás kér­désével kapcsolatban fontosnak tartja megjegyezni: - Munkabrigádjaink szocialis­ta gondozásba veszik a gépeket, s a javí­tásokat igyekeznek a helyszínen elvé­gezni. Ez még akkor is kifizetődik, ha akár egy egész nap javítanak, hiszen így hamarabb elkészül a gép, s utána gyor­sabban behozható a «meghibásodás okozta lemaradás. Igen jó eredményeket vár a pártszer­vezet a gazdasági eredmények javítása terén a népgazdaság tökéletesítését szolgáló komplex intézkedések fokozatos bevezetésétől, aminek következtében a vállalatban csökken az időbérezés a teljesítménybérezés javára.- Továbbra is fontos szerepe lesz a nevelésnek - mondja Daniel Őonka, a több mint 50-tagú pártalapszervezet elnöke. - Én például igyekszem minden SZISZ-gyülésen jelen lenni. Sajnos, az iparitanuló-intézetből sok olyan fiatalt ka­punk, akik nem SZISZ-tagok. Gondjaikról szólva a leginkább a mun­kaerőhiányt emelik ki.- A járási nemzeti bizottságoknak gon­doskodniuk kellene a munkaerőtoborzás­ról. Méghozzá olyan emberekre volna szükségünk, akik minden tekintetben helyt is állnak. Nehéz feladatok várnak az új ötéves tervidőszakban a Dolina Bánya dolgozói­ra. A vállalat kommunistái mindent meg­tesznek azért, hogy a pártonkívülieket is megnyerve, bányászokhoz méltón eleget tegyenek a velük szemben támasztott elvárásoknak. FÜLÖP IMRE-1 A KOMMUNISTA PÁRT MEGALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI 1921-et írtak Ebben az időben egyre erősödött Európában az a forra­dalmi hullám, amely a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatására indult meg. Győzelmétől és az egész világon kiváltott visszhangjától megrémült imperialista érők igye­keztek derékba törni az uralmukat veszélyeztető forradalmi mozgalmat. Ez a törekvésük ideiglenes sikerrel is járt. 1919-ben leverték a Magyar és a Szlovák Tanácsköztár­saságot, ugyanez év áprilisában Németországban pedig a Bajor Tanácsköztársaságot. A Vörös Pladsereg győzel­mes előrenyomulását a szovjetellenes katonai intervenció 1920 őszén Varsó kapui előtt megállította. A decemberi sztrájkot - amely a csehszlovákiai forradalmi mozgalom csúcspontját jelentette - brutálisan leverték, s a cseh burzsoázia ezzel megszilárdította államhatalmát. A Lenin vezette orosz bolsevikok viszont szétmorzsolták a hazai ellenforradalmat, az imperialisták katonai interven­cióját és az oroszországi csehszlovák légiók szovjetelle­nes felkelését, véget vetettek a polgárháború véres idő­szakának, megszilárdították a szovjet hatalmat. A világ ellenforradalmi erőinek sikerült ugyan egyidöre megfé­kezni az Európában kibontakozott forradalmi mozgalmat, de a Szovjetunió megrendíthetetlen maradt. 1921,június-júliusában Moszkvában egy begy ült a Kom­munista Internacionálé III. kongresszusa, hogy megvitassa a kialakult helyzetet, kitűzze az imperializmus ellen folyta­tott harc további feladatait. A marxista baloldal képviseleté­ben Antonín Zápotocky is részt vett ezen a tanácskozáson. Az egybegyűlt küldöttek megállapították, hogy a kapitalista országokban a forradalmi hullám meggyengült, ezért a háború után létrejött kommunista pártoknak feladatul adta, hogy nyerjék meg a munkásosztály nagy többségét a harc számára. A decemberi vereségtől a kommunista párt megalakulásáig Ebben az időszakban az volt a legfontosabb feladat, hogy a kommunista munkásmozgalom eszmei'és szerve­zeti téren megszilárduljon, egységessé váljék, az osztály­harcban edzetté, hogy felkészüljön a kapitalizmussal való végső összecsapásra. Ez az irányvonal volt érvényes hazánk marxista baloldalának forradalmi mozgalma szá­mára is. Amíg a csehszlovákiai burzsoázia, olyan reményekben ringatta magát, hogy a decemberi sztrájk leverése, politikai hatalmának tartós megszilárdítását jelenti, korlátlan ural­mát a köztársaság dolgozói és nemzetei felett, a marxista baloldal megértette, hogy a harc még nem ért véget, tovább folytatódik. Ez a vereség érzékenyen érintette ugyan a mozgalmat, de a munkásosztály szocializmusért folytatott történelmi harcában nem lehet végleges ese­mény. Nem adta fel a küzdelmet, s a sikertelenségből történelmi következtetéseket vont le: útjainak el kell válnia az áruló szociáldemokrácia útjától, s a Kommunista Inter- nacionálé szövetségeseként létre kell hozni a munkásosz­tály élcsapatát, a kommunista pádot. Az ehhez vezető első lépés a Kominternbe való felvétel lenini huszonegy feltéte­lének elfogadása volt, az, hogy a szociáldemokrata balol­dali. marxista szárnya eszmeileg és szervezetileg megvált a szociáldemokrata párttól. A decemberi sztrájk ugyan vereséggel végződött, de jelentőségét tekintve győzelmesnek tekinthető olyan szempontból, hogy meggyorsította egy olyan párt megala­pítását, amelyet munkásmozgalmunk eddig nélkülözött, amely nélkül lehetetlen lett volna győzelemre vinni az osztályellenséggel vívott harcot. A burzsoá terror - a baloldal elleni harc fő eszköze A decemberi sztrájktól egyenes út vezetett 1921 máju­sáig, Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakítá­sáig. Ez az út nem volt könnyű, akadályoktól, nehézségek­től mentes. A burzsoázia támadásai egyre erősödtek - a marxista baloldal mintegy 3000 képviselőjét letartóztat­ták s bíróság elé állították. A csendőrök brutális támadása­inak számos munkás esett áldozatul. A marxista baloldalt megfosztották jogaitól, vagyonától, lefoglalták nyomdáit, nemzet- és államellenes tényezővé nyilvánították. A forra­dalmi Oroszországgal és a Kominternnel fenntartott kap­csolatai miatt hazaáruló jelzővel illették: Tagjait elbocsátot­ták a munkából. A baloldal tagjait üldözték, igyekeztek megfélemlíteni, hogy így bomlasszák meg a mozgalmat. Egyesek eseté­ben ez sikerült is, itt is akadtak olyan egyének, akik a terror nyomására meginogtak, s árulásukat olyan elmélettel próbálták mentegetni, hogy ,,a forradalom véget ért, s „alkalmazkodni kell az új helyzethez“. Ultrabaloldali, álforradalmi csoportok is léteztek, amelyek a pártot valami­lyen kiválasztott, félig katonai szervezetté akarták átalakí­tani. A burzoázia és „szocialista“ szekértolóik egyszerre leleplezték magukat, nem beszéltek többé „szocializáció­ról“, s brutális terrorral igyekeztek véget vetni a kibonta­kozó forradalmi harcnak. Csakhogy azokat az eszméket, amelyeket az NOSZF oltott a munkások gondolkodásába, szívébe, lehetetlen volt többé kiirtani. Európában egyre jobban krístályozódott a forradalmi mozgalom, amint azt a további fejlődés is bizonyítja. 1921. januárjában a prágai Graf szállóban egybehívták a marxista baloldal konferenciáját, amely a burzsoázia által provokált decemberi eseményeket jobboldali puccsnak nyilvánította, megállapította: minél hamarabb csatlakozni kell a Kommunista Internacionáléhoz. Hasonló volt a fejlő­dés Szlovákiában, ahol január 16-17-én Lubochnán ült össze a szlovák, a magyar és a kárpát-ukrajnai szociálde­mokrata balolal kongresszusa. A tanácskozást a csendő­rök brutális támadása félbeszakította ugyan, a küldöttek azonban Ruzomberokba helyezték át székhelyüket, s elfo­gadták a 21 feltételt, s kérték felvételüket a Kominternbe. Hasonló határozatra jutott a német szociáldemokrata baloldal Liberecben megtartott kongresszusa is. Csehszlo­vákia baloldali orientációjú ifjúsága - nemzetre és nemze­tiségre való tekintet nélkül — februári kongresszusán létre­hozta a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és belépett az ifjúság moszkvai Kommunista Internacionáléjába. Hason­lóképp cselekedtek a munkásmozgalom más szervezetei is. A kibontakozott forradalmi folyamatban döntő szerepe volt Bohumír Smeralnak. Antonin Zápotockynak, Marek Culennek és Kari Kreibichnek, valamint kulturális életünk néhány jeles személyiségének, így S. K. Neumannak, Frano Král'nak, Josef Horának, Ivan Olbrachtnak, Marie Majerovának, továbbá a Károly Egyetem professzorának, Zdenék Nejedlynek s a Rudé právo szerkesztőségének. Az ö érdemük is, hogy munkásmozgalmunk e zűrzavaros időszakban megtalálta helyét, azt az irányvonalat, amely végső soron a szocializmus győzelméhez vezetett. VILÉM NOVY 1* 1981. III. 29. ÚJ szú < A XVI. kongresszus tiszteletére vállalt kö- < t elezettségek teljesítésének pillanatnyi ál- " lása (Hajdú András felvételei) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom