Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-29 / 12. szám
Vasárnap 1981. március 29. A NAP kel - Keiet-Szlová- kia: 6.21, nyugszik 19.02 Közép-Szlovákia: 6.29, nyugszik 19.10 Nyugat- Szlovákia: 6.37, nyugszik 19.18 órakor A HOLD kel - 2.46, nyugszik 11.40 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük AUGUSZTA ÉS MIROSLAV nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL SZURONYOKKAL SZEMBEN Hajdú András riportja ÖT ÉV TÁVLATÁBÓL Kovács ilona cikke ELINDULTAK A NAGY ÚTON Deák Teréz riportja A HAZA ÉPÍTÉSE ÉS VÉDELME OSZTHATATLAN FELADAT Gál László interjúja Ladislav Sádovsky elvtárssal, az SZLKP KB osztályvezetőjével MÚLT ÉS JELEN TALÁLKOZÁSA Molnár Angéla írása ELI&KA Frantiáek Stavinoha elbeszélése * Örömmel értesülünk az újságok hasábjairól vagy a közvetlen környezetünkből szocialista államunk idősebbek iránti gondoskodásáról, ellátásukról, új, korszerű otthonok létesítéséről. Nagy értéket képvisel egy jól felszerelt létesítmény; nem minden városban nyílt eddig lehetőség, hogy esztétikus és kellemes környezetet biztosítsanak a magányos, önellátásra képtelen idős emberek számára. Furcsa tehát, ha az ember szomorúan és érthetet- lenséggel telve jön ki a lévai (Levice) korszerűen felszerelt nyugdíjasotthonból. A tágas előcsarnokba lépve egy szép és bizonyára nem is olcsó mozaikképpel díszített fal mellett találja magát a látogató. Gondolatban köszönetét mond a tervezőknek és a kivitelezőknek, hogy pénzt és fáradságot nem kímélve igyekeztek derűssé tenni az itt lakók környezetét. Ez a jó érzés addig tart, amíg a szemközti fal felé fordul, ahol a recepció melletti falon már egy kevésbé kedves és Ízléses tábla lóg ezzel a felirattal: ,,A szégyen és dicsőség táblája " (!). Igaz, dicséretben alig- alig részesül valaki, ellenAPROPÓ ben a megszégyenítettek neve még apró betűkkel írva is épp hogy elfér a táblára. Megdöbbentett, hogy ilyesmivel találkozom ott, ahol a szeretetet és megértést, gyöngédséget, elnézést óhajtják az emberek. Egy 90 éves néni pitye- regve mondta el ,.szégyenének" okát: olyan előadáson kellett részt venniük, aminek témáját nem értették, és nehezükre esett fájós lábbal, hosszabb ideig ülniük. Egy másik néni az említett előadáson halkan érdeklődött, hány óra, mert három napja diétázott és már nehezen várta az ebéd idejét. Ez a pár szó lett az ok a megrovásra, mivel a személyzet szerint sértette az előadókat a pusmogás. (Ha nehezen fegyelmezhető gyermek ül az iskolapadban, ő sem jut ilyen helyzetbe, hogy hetekig lógjon a neve holmi szégyentáblán, pedig egy kisikolás nem él olyan zárt közösségben, ahol minden kis sérelem nehezen gyógyuló sebbé válik, és nincs mögötte 70-80 kemény munkában és nemegyszer kizsákmányolással, megaláztatásokkal megélt esz tendö.)- Már egy hete attól tartok, hogy látogatóm jön, és meglátja a nevemet, mit gondol majd rólam?! - mondja aggódva a néni. Én inkább azt kérdezném, mit gondol a látogató azokról, akiknek nem fáj a magányos, munkában megöregedett emberek megalázása?! Nem jut eszükbe, hogy idővel ők is megöregednek és mások jóságára, szeretetére lesznek utalva? NŐNAPI MULATSÁG Egy bizonyos vállalat az idén úgy döntött, hogy ebben az évben nem a vállalat területén rendezi meg a nőnapot. (A döntést a vállalat vezetői - kivétel nélkül férfiak - hozták.) Méltóbb helyen köszöntjük a nőket nagy ünnepük alkalmából! - jelentették ki, méghozzá nem akármilyen lebujbán ám, hanem a híres Kurtacsárdában! Igaz, hogy oda autóbusszal kell szállítani az ünnepeiteket, de a vállalatnak saját autóbusza van... No meg azért is kell vállalaton kívül ünnepelni, mert a vállalaton belül tilos a szeszfogyasztás, márpedig a nőnap alkohol nélkül nem nőnap, mondták a férfiak. Megindult a szervezés. Súgtak-búgtak, titkolóztak, megrendelték a menüt, minden személyre fél liter bort (elég lesz? - aggodalmaskodtak. A nők nem isznak meg fejenként fél litert, vigasztalták magukat), szegfűt (akartak) rendelni, de kiderült, hogy az drága, hóvirág viszont már egy ötösért kapható. A hóvirág is virág, mondták. Nagy lázban voltak. Nőnapelőkészítő bizottság alakult, két hétig naponta ülésezett, hogy semmi fennakadás ne legyen, a nőket az őket megillető kedvességgel vegyék körül - legalább ezen a napon. Aztán elérkezett a nagy nap. a férfiak kiöltözve... ... Egy hét múlva, amikor a férfiak megjelentek a munkahelyükön (az ünneplést követően feltűnően sok volt a férfi betegek száma) még jó ideig csak arról beszéltek, hogy milyen remekül sikerült az idén a nőnap! Ugyanis háziasszonyi kötelességeikre hivatkozva a nők java része nem vett részt a tiszteletükre rendezett mulatságon, s a kifizetett ételt-italt valakinek csak el kellett fogyasztania... IDŐSZERŰ GONDOLATOK A Szlovákia társadalmi-gazdasági fejlődésében elért eredmények szilárdan megalapozzák nemcsaktovábbi felvirágzását, hanem egyidejűleg hozzájárulnak Csehszlovákia egységének és erejének, valamint nemzetközi tekintélyének általános fokozásához is. Egyidejűleg előfeltételei annak, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság mind nagyobb mértékben hozzájáruljon az egységes csehszlovák gazdaság építéséhez és fejlesztéséhez, valamint a következő években ránk háruló igényes feladatok megoldásához is. Előrehaladásunk fontos feltétele azoknak az igényesebb körülményeknek megértése, tiszteletben tartása, s a velük való megbirkózás, amelyekkel a nyolcvanas években kell szembenéznünk. Ebből következik a mind sürgetőbb követelmény, hogy jelentős fordulatot érjünk el egész irányító, szervező munkánk módszereiben és hatékonyságában, s az éles bírálat szemszögéből tekintsünk gazdasági életünk számos területének súlyos fogyatékosságaira is. Pártunk és egész társadalmunk tudatában szilárdan rögzítenünk kell annak felmérését, hogy jóval határozottabban és gyorsabb ütemben kell leküzdenünk a rutinságot, a beidegzö- dött szokásokat és radikális fordulatot kell elérnünk a hatékony intenzív fejlesztés irányában, ha biztosítani kívánjuk a további társadalmi-gazdasági fejlődést, meg akarjuk őrizni és emelni kívánjuk népünk magas életszínvonalát. Felette politikai feladat ez, amelynek teljesítésére kell elsősorban orientálni pártunknak, de egyben a Nemzeti Front valamennyi szervezetének, a szakszervezetnek, az ifjúságnak stb. figyelmét is. Erőnkből telik, hogy ezekkel a feladatokkal megbirkózzunk. Rendszeresen fejleszteni kell az intenzív politikai-szervező munkát, hogy az előttünk álló célok eléréséért vívott harc minden dolgozónk ügyévé váljon. A kommunisták, hazánk dolgozói nem első ízben kerülnek szembe a szocializmus építése során nehéz feladatokkal. Arról van szó, hogy biztosítsuk hazánk fejlődését, a boldog és megelégedett életet a mostani és a jövő nemzedékeinek. Ez olyan cél, amelynek eléréséért érdemes harcolni. A kommunistáknak ma csakúgy, mint annyiszor a múltban, e küzdelem élére kell állniuk. Ebben a harcban a győzelem azonban feltétlenül megkívánja, hogy a közös műhöz hozzájáruljon mindenki, akinek szívügye szocialista hazánk további felvirágzása. Ezekből a szempontokból indul ki a CSSZSZK 1981-1985. évi szociális-gazdasági fejlesztése fő irányainak tervezete, amely erre az időszakra nagy, igényes, de meggyőződésünk szerint reális feladatokat tűz ki. Örömmel fogadjuk, hogy ez a tervezet széles körű támogatásra talált a kerületi párt- konferenciákon s az önök kongresszusán is, egyetért vele a Nemzeti Front többi politikai pártja és társadalmi szervezete, valamint a munkakollektívák is. (Gustáv Husák elvtársnak az SZLKP kongresszusán mondott beszédéből.) A várost dél felöl megközelítő utast legelőször egy impozáns épületcsoportból álló üzem látképe fogadja. Senki sem megy el közömbösen a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) baromfifeldolgozó előtt. Itt kerestük fel Takács Máriát a csomagolórészleg huszonöt tagú csoportjának vezetőjét, aki elismerten jó dolgozó. Mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogyan tud valaki olyan helyen mennyiségileg is, minőségileg is felfigyeltetö munkát végezni, ahol nem tárolhatják a feldolgozásra szánt „nyersanyagot“: csirkét, tyúkot, kacsát, libát, pulykát. Az aznapi átvételnek és szállításnak pedig olyan „sajátosságai“ vannak, amelyek azt eredményezik, hogy a vízi-, és kaparóbaromfi nem mindig érkezik óraműpontossággal az üzembe. Továbbá, tiogy ezek a kisebb-nagyobb zökkenők a feldolgozók munkájára is kihatással vannak.- Ilyesmi valóban előfordul, nem is ritkán. Őszintén szólva nehezíti a munkánkat. Kiváltképp az enyémet, mert beosztásomnál fogva másokat is arra kell ösztönöznöm, hogy a nehézségek ellenére végezzék el aznapi teendőiket. Ez konkrétan annyit jelent, ha késve érkezik a nyersanyag, akkor a levágás, megtisztítás, felbontás, lehűtés, lecsepegte- tés után hozzánk a csomago- lóba is késve érkezik, sokszor pont akkor már éppen letelt a munkaidő. Az én kötelességem az, hogy szóljak: „Asszonyok, nekünk még maradnunk kell, hogy becsomaguljuk és a hűtőbe tegyük az árut“. Persze, az illem kívánja, hogy ilyenkor megkérjem őket; ha nem tenném, akkor is maradnának, tudják, hogy mi a kötelességük. Pedig mondanom sem kell, hogy valamennyiüket várja a második műszak, a gyerekek. Ha kell munkaszüneti napokon is bejövünk, csak hogy az üzem teljesítse tervfeladatait. Takács Mária fő feladata, hogy irányítsa, szervezze a csomagolórészlegen a munkát. Az itt dolgozók a szállító- szalagon megérkezett végterméket először alapos minőség-ellenőrzésnek vetik alá, majd szakavatott muzdulattal zacskóba teszik. Ezt követően dobozokba rakják, végül hűtőbe. Egy dobozba tizenkét kilogramm áru fér. Az üzemnek ez a „terméke“ a nyugat-szlovákia kerületben kerül forgalomba, de exportálnak a Szovjetunióba, az NSZK-ba, Svájcba is. Ha zökkenőmentes a munka, a csoportvezető is beáll az asszonyok közé, oda, ahonnét munkaerő hiányzik.- Ritkán dolgozunk teljes létszámban - mondja. - Ahelyett, aki hosszabb ideig hiányzik, mondjuk gyermekgondozási szabadságon van, új munkaerőt veszünk fel. Az újonnan érkezett dolgozót én avatom be a munkába. Gyakran előfordul, hogy munkavégeztével a csoportvezető még marad; pártgyülésre, megbeszélésre a szocialista munkabrigád-vezetökkel, a nőszövetség üzemi szervezetének a vezetőivel. Mint a pártbizottság tagjának, a munka verseny szervezése és a nőszervezet munkájának az irányítása a feladata.- Kilenc szocialista munkabrigád működik üzemünkben - magyarázza. — Egy már elérte az arany fokozatot, egy további ezért a megtisztelő címért versenyez. Négy az ezüst-, három pedig a bronz fokozat várományosa. Az ö érdemeiről legékesebben „A legjobb dolgozó“ üzemi kitüntetés és a „Szocialista munka úttörője“ mezőgazdasági és Élelmezésügyi minisztériumi kitüntetés beszél. KOVÁCS ELVIRA Ékes bizonyítékok
