Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-22 / 11. szám
mjmmm SaSfa ■H lért kottákat iát tanulmá- pályatársai- iroilyal, kiket anulmányait ént az orgo- . így újabb a ismereteit. i. 1897-ben 1898. január ) és Nespor márciusának gedü) kíséri irtok fellépőjét zongoraangverseny- apeltje a 17 tait Pozsonnyal, hisz továbbra is itt élt édesanyja és nővére. Szinte nem volt szünidő, melynek egy részét ne töltötte volna körükben. Élete e szakaszáról rendkívül értékes adatokat tudhatunk meg leveleiből, melyeket édesanyjához írt Pozsonyba. Bartóknak ezenkívül több barátja és ismerőse volt Pozsonyban. A már említett Albrecht Sándor (1885-1958) lett Bartók első tanítványa. A két fiatal között mély és őszinte, egész életre szóló barátság alakult ki. Mikor Bartók anyja Budapestre költözött, Bartók szinte minden pozsonyi látogatásakor vagy átutazásakor meglátogatta Albrechtéket Hajó utcai lakásukon. Bartók és Albrecht barátságáról 58 fennmaradt Bartók-levél tanúskodik, melyek sorát csak Bartók Amerikába való távozása szakította meg 1940-ben. Valószínű, hogy Albrecht Bartók hatására folytatta zenei tanulmányait 1903-ban Thomán Istvánnál a budapesti Zeneakadémián. Thomán távozása után Bartók lett az utolsó évfolyamos Albrecht tanára. Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy Pozsony lakói már aránylag korán hallhattak Bartók-műveket. A pozsonyi i már ekkor íját játszotta, , azonkívül a/ is Bartók Pozsonyban lit is. Több Dohnányiék- akban főleg álás hatása ek előadása szimfonikus /telése elkíg) 21 opusz Az 1895-97 rtók jegyzésű ny ban írt hozzá élet- nányozásá- ik-kutató az nikáját Hyrtl jtak a fiatal Megismer- odalommal. :t Ferenc és , s hasonló izonyára ez édos népek ez is. ö hatására yait. Bartók 3 kapcsolaközönség körében azonban sokkal nagyob visszhangot keltettek Bartók fellépései, mint szerzeményei. Az 1903/1904-es évadban már mint korának egyik legjelentékenyebb zongoraművésze és zeneszerzője sikereket arat Bécsben, Berlinben, Budapesten és másutt. A Zeneakadémia elvégzése után is többször fellép Pozsonyban mint zongoraművész. Szívesen jön ide, hisz itt művészi törekvései is támogatásra találtak. Pozsonynak szerepe van Bartók első jelentős külföldi zeneszerzői bemutatkozásában is. A városi levéltár alkalmazottja, Batka János segítette elő Bartók találkozását a győri születésű Hans Richterrel, korának híres karmesterével, ki azután Bartókot manchesteri szereplésre hívta meg 1904-ben. E hangverseny előkészületeinek idején Bartók önálló estet ad Pozsonyban 1904. január 22-én, melyet november 10-én Liszt műveiből összeállított hangverseny követett. A hangversenyre, melynek bevételét a felállítandó Petőfi-szobor javára ajánlotta fel, gerlice- pusztai pihenését szakítva érkezett. 1906. január 10-én mint szólista és Kerpely Jenő gordonkaművész kísérője szerepel, november 4-én Zoltán Erzsi énekesnővel koncertezik. Többek között a Rapszódia zongorára című núvét is előadta. A romantikus tradíción nevelkedett pozsonyi közönség és kritika csak Bartók zongoraművészetét értékeli. Mint zeneszerzőt többségben még elutasítják. 1913 karácsonyán a Pressburger Zeitung mellékleteként (az újság 150 éves jubileuma alkalmából) jelenik meg a pozsonyiaknak ajánlott Dance orientale. A z első világháború utáni megváltozott körülmények ellenére is gyakran megfordul Bartók Bratislavá- ban. Egyrészt édesanyját látogatja, másrészt hangversenyei alkalmával. 1920. április 16-án tarotta szerzői estjét, melyen közreműködött Albrecht Sándor is. 1925. szeptember 25-én pedig a Filharmóniai Társasággal és Komor Vilmos karmesterrel Rapszódia zongorára és zenekarra című művét adja elő. Bartók fellépései nagy eseményei voltak a város zenei életének. Pozsonyra mindig is jellemző volt a zenei titánok kultusza. (Hummel, Liszt). Ez vonatkozik Bartókra is, kinek megismertetéséhez nagyban hozzájárultak helyben működő volt tanítványai: Németh István László, Albrecht Sándor, Magyar Ilonka és Szép Ilonka. A sajtó is nagy figyelmet szentel nemcsak Bartók helybeli, de szinte minden külföldi fellépésének, sót zeneszerzői sikereinek is. Ebben a tekintetben a magyar és német nyelvű újságok bővebb információkat nyújtanak, míg a szlovák nyelvű sajtó főleg Bartók bratislavai fellépéseivel foglalkozik behatóbban. A helybeli újságok zenei cikkei fontos alapköveit képezik a Bartók-dokumentációnak. Több itteni hangversenye műsorát és időpontját ezek segítségével sikerült megállapítani. Rendkívül jelentős tett volt a Bartók Béla Dalegyesület megalakítása 1931-ben, mely Németh István nevéhez fűződik. Ez volt az első testület, mely a nagy magyar zeneszerző nevét viselte. Az énekkar tulajdonképpen a Toldy-kör férfikarának névváltoztatásával keletkezett, de az új név egyben új programot is jelentett: a modern magyar zene ápolását. Hogy Bartók milyen nagyra értékelte a kórus tevékenységét, mi sem mutathatja jobban, mint közreműködései a Bartók Béla Dalegyesület hangversenyein. Előadóművészi és zeneszerzői elfoglaltsága mellett talált időt arra, hogy részt vegyen a kórus bratislavai (1926 - Toldy-kör férfikara, 1932), bécsi (1939) és budapesti (1930) fellépésein, mindenütt hatalmas sikert aratva. A kórusnak ajánlotta Bartók 1933-ban a Székely népdalokat. A Bartók-Németh levelezés legtöbb momentuma a Bartók Béla Dalegyesülettel való fellépések körülményeit tárgyalja. Bartók zenéje egyre gyakrabban hallható más egyesületek és szólisták műsorán is. Közülük Cziczka Angéla, Sendlein János, Rajter Lajos, John Elemér, Bacsák Erzsébet, Simon Herta, Berényi Margit, Actardjieff Paula nevét említjük. A sajtó behatóan foglalkozik az új magyar zene elemzésével és propagálásával; tanulmányok jelennek meg Molnár Antal, Mezei Gábor, dr. Baumann Gyula és mások tollából. Az Uránia Tudományos Egyesület előadásokat tart Bartókról és a mai magyar zenéről, előadók Németh és Albrecht voltak. Itt említjük meg, hogy Bartók szintén előadott az Urániában 1931-ben. Témája: A parasztzene hatása az újabb műzenére. Nem helytálló az a megállapítás, mely szerint Bartók itteni sikereinek csak nacionális vonatkozásai vannak. Bár a közönség jelentős része nehezen ismerkedett megamodern zenével, nemcsak azért ment el Bartók hangversenyeire mert magyar zeneszerző volt. Bartók zenéjének térhódítását tehát jelentőségének felismerésében kell látnunk. .sszegezve az elmondottakat, leszögezhetjük, hogy Pozsony Bartók számára egész élete során nagyjelentőségű város volt. A város segítette elő az ifjú zeneszerző ismereteinek gyarapítását, formálta zenei művelődését, s később mint ismert művészt látta számtalanszor vendégül. Itt tevékenykedtek diákjai, kik felismerve a zeneszerző korszakalkotó jelentőségét, tudatosan népszerűsítették Bartók zenéjét. A Bartók Béla Dalegyesület és néhány zenész jóvoltából Bartók művei aránylag gyakran csendültek fel Bratislavában olyan időszakban, amikor a konzervatív budapesti zenei körök ottani bemutatását meggátolták. A Bartók Béla Dalegyesület népszerűsítette és terjesztette Bartók műveit nemcsak Bratislavában, de A Bartók dombormű a Csehszlovák Hadsereg utcában (Gyökeres György felvétele) Bécsben, Sopronban, Szlovákia magyarlakta vidékein, sőt Budapesten is. Részben az egyesület és az említett szólisták tevékenységének köszönhető, hogy fokozatosan a szlovák közönség is megismerhette Bartók műveit. Bizonyára itt rejlenek Bartóknak a mai szlovák zeneművészetre tett óriási hatásának gyökerei. Annak dokumentálására, hogy a csehszlovákiai magyarság felismerte Bartók nagyságát a sok tanúbizonyság közül hadd ragadjunk ki egyet. Az 1926-os Bartók-Kodály matinéval kapcsolatban (melyben Bartók is közreműködött) a kritika megjegyzi, hogy a koncert célja nem az elismert zeneszerző ünneplése, hanem az, hogy a kör tanújelét adja annak, lépést tud tartani a modern zeneművészettel, az igaz értékeket akarja támogatni és terjeszteni (ápolni?). Bartók Béla pozsonyi tartózkodásáról a Klarissza utcai emléktábla és a Csehszlovák Hadsereg utca 3 szám alatti ház falán elhelyezett dombormű emlékezik meg. VAJDA GÉZA jséges kap- hoz, sajátos harmóniavi- jéhez. Élőéként talál- ival ragadó gyetemista- ! ért, hogy -as londoni a világhírű ti együtt ját- szonátáját ra. Elbűvölt 3 ez a zene. )m azóta is vek, évtize- kkent sem- gversenyen rsnégyesei- >en, Szoná- Rapszódia a című műa nagy leinyelhettem cészülés és n gyönyörű i, mennyire zeneszerző vezényel- ág számos híres zenei központjában dirigáltam III. zongoraversenyét a felemelő Adagioval, amely újra és újra elbűvölt. Kivételes élményt jelentett számomra a Hegedűverseny vezénylése is. Életem nagy szerelme azonban A kékszakállú herceg vára, amelyet A csodálatos mandarinnal együtt az egyik világhírű társulattal, a Buenos Aires-i Teatro Colónban tanítottam be, és adtuk elő kivételes nagy sikerrel. Nehéz, de felemelő munka volt ezt a remekművet betanulni, de Bartók zenéje, művészete bőven kárpótolt minden fáradozásunkért. Mindannyian ismét beleszerettünk a bartóki harmóniavilágba. Ugyanilyen nagy sikerrel vezényeltem A kékszakállú herceg várát Madridban is. Évtizedek múltán is elbűvöl Bartók zenéje. A legszebb élményeim közé tartozik, amikor ezt a zseniális muzsikát hallgathatom, s főleg, ha vezényelhetem. Bartók minden alkotása magával ragadó vallomás a szépről, az örömről és a boldogságról. DR. VÁCLAV SMETÁÖEK Vas István Bartók „Hangzavart?“ - Azt, ha nekik az... ILLYÉS GYULA Hangzavar? Diszharmónia? Nehéz? Bonyolult? Lehet: nem értek hozzá. Énnekem a zene volt, Az első, amit bevettem, az első aminek Jelentése volt, amit meg tudtam érteni, Bachnak is rajta át fértem a közelébe, A dallam volt, az egy ültömben is fölfogható, Az összhang, a magától értetődő, a tartás, Amely csontomba szervült. A félszeg arisztokratizmus, Ahogy Bécsben, a Hangversenyház nagytermének dobogóján Meghajolt szögletesen. Gertrud Krauss, a táncosnő Lobogó gratulációja szünetben: Attila És egy francia márki keveréke. Sokáig Ö volt az én nemzeti büszkeségem. A Zenében Éti mozgása: mozdulatlan törzs, pergő, pattanó, Dobbantó láb, fölszegett fej. Az ötödik Vonósnégyest Koromzayék játszották először A Zeneakadémián. Sokan elmentek a szünetben. Volt hely bőven, mindenki a földszintre vonult le. Az oldalerkélyen csak mi maradtunk, buta gőgből, Meg a karzat másik szélén Bartók egyedül. Ő is tapsolt a végén, de csak lefelé, I A térde közt, titokban. És ö miféle gőgből? Az arca mozdulatlan. Mert ő, a legmagyarább magyar, ■ Olyan idegen volt itt, édes testvérei Között is. Pedig nem látszott az arcán, Hogy nincs messze az idő, mikor ezt a, Ezt a szép vagy gyönyörű vagy prrr csacsa prrr- Mikor itt hagyja ezt az egészet. VI « i/arga Lajos: BARTÓK BÉLA MIKROKOZMOSZHOZ
