Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-08 / 9. szám
f II f i i A NÉPGAZDASÁG TELJESITOKEPESSEGENEK NOVELESE TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉSSEL írta: Josef Kempny, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára A kommunista párt XVI. kongresszusára való felkészülés tetőzésének és a 7. ötéves tervidőszak megkezdésének időszakára a munkásosztály, a szövetkezeti földművesek, a tudósok, műszaki dolgozók és a többi értelmiségi alkotó kezdeményezésének és aktivitásának sikeres kibontakozása jellemző. így valósítjuk meg a fejlett szocialista társadalom építésének a CSKP XIV. és XV. kongresszusa által jóváhagyott fő irányvonalát, így készülünk azoknak a feladatoknak a teljesítésére, amelyeket a XVI. kongresszus társadalmunk számára kijelöl. XVI. KONGIKSSZUSA A CSKP KB 18. ülésén Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára és köztársaságunk elnöke hangsúlyozta, hogy ez a fő irányvonal ,,helyesen fejezi ki a csehszlovák nép nemzeti és internacionalista nézeteit, és tudományosan indokolt választ ad a társadalmunk további fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre. Az irányvonal értelme: egyre teljesebben érvényesíteni a munkásosztály és az összes dolgozó érdekeit. A nép teljes mértékben támogatja e törekvést, mert a gyakorlatban meggyőződött helyességéről. Ilyen, marxista-leninista szellemben értelmezzük a fejlett szocialista társadalom építését. A munkásosztály és az összes dolgozó igényes forradalmi művéről van szó, amely elválaszthatatlan részét képezi a világban végbemenő mély társadalmi átalakulásnak. “ Gustáv Husák szavai értelmében a fö irányvonal megvalósítása azt jelenti, hogy tovább szilárdítjuk a szocialista rendszert, a dolgozók hatalmát a munkás- osztállyal az élen, elmélyítjük a párt vezető szerepét és a néppel való kapcsolatát. Ennek érdekében harmonikusan kell fejlesztenünk a társadalmi élet minden területét. Kommunista pártunk fö irányvonalának megvalósítása érdekében kibontakoztatjuk a munkásosztály, a szövetkezeti földművesek és a szocialista értelmiség kezdeményezését és aktivitását. E törekvés helyességét a CSKP XV. kongresszusa által kijelölt feladatok végrehajtása során elért eredmények bizonyítják. Noha igényesek és bonyolultak voltak a belső és külső feltételek, és egyes területeken nem értük el teljesen a fejlesztési ütemeket illetően a célokat, társadalmunk az utóbbi időszakban tovább fejlődött. Jelenleg, a CSKP XVI. kongresszusa előtti időszakban is jelentős társadalmi kezdeményezőkészségnek és aktivitásnak lehetünk tanúi. A dolgozók aktivitása azt tükrözi, hogy ,,a 7. ötéves tervet a magas szintű hatékonyság és a minőség, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való kooperáció és termelési szakosítás ötéves tervévé akarjuk tenni“, ahogy azt a CSKP KB 18. ülésén Gustáv Husák elvtárs kijelölte. A népgazdaságfejlesztés iránti igények Céljaink elérése érdekében már a 7. ötéves tervidőszakban határozott, következetes és hatékony fordulatnak kell bekövetkeznie az intenzív gazdaságfejlesztés felé. Eközben figyelembe kell venni az új belső és külső feltételeket: a tüzelőanyag, a nyersanyag és az élelmiszer világpiaci árának növekedését, az országfejlesztéssel, a szocialista világközösség fejlesztésével, a szocializmus és a kapitalizmus küzdelmével és a világbéke megszilárdításával kapcsolatos igényeket. Az intenzív fejlesztés igénye minőségileg új feladatok elé állít bennünket. Sem a munkaerő létszámát, sem az anyagi befektetéseket, sem pedig az energiafelhasználást nem növelhetjük oly ütemben, mint eddig. A létszámnövekmény úgyszólván jfelentéktelen lesz az anyagi termelésben. A felhasználható nyersanyag, anyag, tüzelőanyag és energia mennyisége lényegében a 6. ötéves terv végén elért szinten marad. Mindebből az következik, hogy a teljesítőképesség növelését a meglévő erőforrásokkal kell végrehajtani, ugyanakkor azonban nagyobb figyelmet kell fordítani a hasznosításukra. Ami a gazdaságfejlesztés ütemét illeti, olyan típusú fejlesztésre kell törekednünk, amelyben a létrehozott nemzeti jövedelem növekedése egyre kevésbé lesz az anyagi termelésben felhasznált erőforrások növekményének a függvénye. Úgy kell biztosítanunk a létrehozott nemzeti jövedelem megfelelő növekedését, hogy a termelési fogyasztás stagnáljon, illetve csak kivételes esetekben növekedjék mérsékelten. Ugyanakkor a társadalmi össztermék kisebb mértékben növekszik, mint eddig. Minden ágazat, szakágazat és anyagi termeléssel foglalkozó vállalat számára érvényes ez a követelmény. Az lesz a döntő szempont, hogy melyik szervezet milyen mértékben járul hozzá a nemzeti jövedelem képzéséhez, a termelési fogyasztás csökkentéséhez és a népgazdasági eredmények javításához. A jelenlegi helyzet nemcsak bonyolultabbá teszi a fejlődést, hanem bizonyos értelemben pozitívan is befolyásolja: nagyobb hatékonyságra, a belső erők mozgósítására kényszerít bennünket. A kitűzött feladatok teljesíthetők. Céljaink elérése érdekében a népgazdaság teljesítőképességének hatékony kihasználására, elsősorban a jelentős tüzelőanyag-energetikai, kohászati-gépipari, elektrotechnikai és vegyipari bázis teljes kihasználására van szükség. A tudományos-műszaki haladás - pótolhatatlan tényező Céljaink elérése során döntő és egyre növekvő jelentősége van a tudományos- műszaki haladásnak, amely a munkatermelékenység növelésének, a fejlesztési ütem nagymértékű meggyorsításának, a termelőerők minőségi fejlesztésének - és végsösoron a szocialista termelési viszonyok pozitív formálásának - kimeríthetetlen forrása. A tudományos-műszaki fejlesztés nem lehet csak a tudósok és a mérnökök, műszaki dolgozók ügye, hanem e tevékenységnek az egész munkásosztály, a szövetkezeti földművesek és az összes dolgozó ügyévé kell válnia. E folyamatban a munkásosztályé a vezető szerép, mert ez az osztály a tudományos-műszaki fejlesztés megvalósításának fő ereje, és elsősorban ennek az osztálynak áll érdekében a termelőerők minőségileg magasabb szintre történő fejlesztése, hogy a színvonal összhangban legyen a fejlett szocializmus és a jövő szükségleteivel. Ezeknek a terveknek a végrehajtásához megfelelő előfeltételekkel rendelkezünk Aktív, alkotásra kész, öntudatos és képzett munkásosztályunk van, kiváló tudósokkal és műszakiakkal, tettrekész és hozzáértő szövetkezeti földművesekkel valósítjuk meg elképzeléseinket. Jelentős terjedelmű kutatási és fejlesztési bázissal és hatalmas teljesítőképességű termelési bázissal rendelkezünk. Mit bizonyítanak a tények Kutatási és fejlesztési bázisunkban 1979-ben 407 önálló szervezet működött, több mint 180 ezer dolgozóval. A tudományos dolgozók létszáma megközelítette a 10 000-et. Társadalmunk a tudomány és a technika fejlesztésére több mint 18 milliárd koronát, az itthon felhasznált nemzeti jövedelem több mint 4,2 százalékát fordította. 1979-ben az állami, ágazati, szakágazati, vállalati és egyéb tudományos és műszaki fejlesztési munkahelyeken 16 562 feladaton dolgoztak, és 10 070 feladatot oldottak meg. A felhasználható, az állami műszaki-fejlesztési terv keretében megoldott feladatok száma 1979- ben elérte az 570-et az 1976-ban elért 515-el szemben. 1975-ben több mint 257 000, 1979-ben pedig több mint 301 000 újítási javaslatot nyújtottak be. Ugyanebben az időszakban 147 000-ről 173 000-re emelkedett az elfogadott újítási javaslatok száma, míg az általuk elért társadalmi haszon (évenként) 2759 millió koronáról 3908 millió koronára emelkedett. A csehszlovák feltalálók 1976-ban 6380, 1979-ben pedig 7456 találmányt jelentettek be. Ugyanebben az időszakban a kihasználásra elfogadott hazai találmányok száma 2856-ról 2925-re, az általuk évenként elért társadalmi haszon pedig 312 millió koronáról több mint 483 millió koronára emelkedett. 1976-ban 23 926 millió korona, 1979- ben pedig már 29 810 millió korona volt az innovált termékek értéke. Az új termékek értéke ugyanakkor 41 337 millió koronáról 64 885 millió koronára emelke- * dett, 1980-ban pedig (becslések szerint) elérte a 72 500 millió koronát. Az új termékeknek az egész termeléshez viszonyított részaránya 1976 és 1979 között 8,2 százalékról 11,2 százalékra növekedett, 1980-ban pedig becsléseink szerint elérte a 12 százalékot. Ugyanakkor az állami minőségvizsgáló intézmények által értékelt termékeknél az első minőségi osztályba sorolható gyártmányok részaránya 23,6 százalék volt. A termékek 74,1 százaléka másodosztályú volt, és csak 1,6 százaléka volt harmadosztályú. Jól bizonyítják ezek az adatok, hogy miként gyarapodott az utóbbi években az ország kutatási és fejlesztési bázisa, hogy milyen volt a tudósok és technikusok, a munkások és a többi dolgozó aktivitása. Ugyanakkor nyíltan meg kell mondani, hogy a 6. ötéves tervidőszakban mindezek ellenére a tudományos-műszaki fejlődés még nem vált népgazdaságunk fejlődésének fő mozgató erejévé. Gustáv Husák elvtárs joggal állapította meg már a CSKP KB 11. ülésén, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés - a szó szoros értelmében forradalmi feladat. Tehát nemcsak arról van szó, hogy a népgazdaság minden területén meg kell gyorsítani és ki kell terjeszteni az innovációs folyamatot, hanem arról is, hogy ezt minőségileg magas színvonalra is kell emelni: a műszaki színvonalban, a gyártmány- és technológiai struktúrában erőteljes átalakulásra van szükség, és a tudományos-műszaki haladást igazi tudományos-technikai forradalommá kell fejleszteni. A további fejlődés alapja Céljaink elérése érdekében minden szinten, a központtól az egyes munkahelyekig maradéktalanul ki kell használni a tudományos-műszaki haladás nyújtotta lehetőségeket. Egyaránt szükség van erre a termelésben, a fejlesztésben, az újító- és feltalálómozgalomban, hogy a termékek mennyiségének és minőségének növekedése, illetve javulása a fajlagos erőforrás-igénybevétel csökkenésével járjon együtt. Az ésszerűsítésre szükség van, azonban csak ésszerűsítéssel nem oldhatók meg a tudományos-műszaki fejlesztéssel és a társadalmi termelés hatékonyabbá tételével kapcsolatos feladatok, mert az egyszerű racionalizáció és az egyszerű megtakarítás csak az ideiglenesen mozgósítható erőforrások hasznosítását teszi lehetővé. A jövőben tehát a fejlesztésben nem támaszkodhatunk csak az ésszerűsítésre. Az eddiginél lényegesen többet kell törődnünk a termékek és a technológiák innovációjával. Az új termékekre az alacsony anyag- és energiaigényesség, a magas használati érték és sorozatgyártásuk minél hamarabbi bevezetése legyen jellemző, hogy így megfelelő mennyiségű jusson belőlük belső piacra és exportra. A gyártmányfejlesztés attól függ, mennyire lesz képes a kutatás és a fejlesztés megfelelő számú feladat magas műszaki és gazdasági színvonalon való megoldására. Nyilvánvaló, hogy e téren szükség van a többi szocialista országgal történő együttműködésre, illetve a licen- cek céltudatos és hatékony kihasználására. Jól tudjuk, hogy számos innovációs terv egyelőre még kihasználatlan. Határozott intézkedésekkel a gyártmányfejlesztési folyamat sokkal intenzívebbé tételére kell törekednünk. Sem a 7. ötéves tervidőszakban, sem később nem korlátozhatjuk az innovációt csak az eddig említett területekre. Stratégiai célunk elérésének - termelőerőink fejlesztésének - fő iránya a tudományostechnikai forradalom. Népgazdaságunkat enélkül nem tudjuk a fejlett szocialista társadalom által megkövetelt színvonalra emelni, és enélkül arról sem lehet szó, hogy megteremtsük a kommunizmusba való átmenet feltételeit. Az új ágazatokban és szakágazatokban, amelyeknek tevékenysége a legújabb tudományos ismeretek gyakorlati kihasználásán alapszik, még jobban meg kell gyorsítani a fejlődés ütemét. Elsősorban olyan szakágazatokra gondolunk itt, mint a mikroelektronika, az optoelektronika és a lézer- technika, az atomenergetika és a többi perspektivikus ágazat. Ezek technológiai bázisa a jövőben teljesen megváltoztatja iparunk, mezőgazdaságunk és a többi ágazat jellegét. Ezeknek a szakágazatoknak a hatása már a 7. ötéves tervidőszakban jelentősen megnyilvánul a nép- gazdasági teljesítőképesség növelésében, a használati érték gyarapodásában, az-új anyagok térhódításában. A termelés így értelmezett tudományos-műszaki fejlesztése nemcsak a termék- és technológia-innovációt befolyásolja, hanem a társadalmi termelés fejlesztésének egész folyamatát. Az új termékszerkezet kialakításával, a tudományos-technikai forradalom új szakaszának megkezdésével egyidőben ügyelni kell arra, hogy a korszerű tudományos ismeretek már most befolyásolják az egész innovációs folyamatot, és hogy a legkorszerűbb tudományos vívmányok már most a szó szoros értelmében mindenki ügyévé váljanak. A stabilitás és a távlatteremtés tényezője A felsorolt igényes feladatok végrehajtása elképzelhetetlen a szocialista gazdasági integráció elmélyítése és intenzívebbé tétele nélkül. Fejlesztési szándékaink végrehajtása, a hatékonyságra törekvés közben elsősorban a Szovjetunió népgazdaságával való szorosabb együttműködésre támaszkodunk. A gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés megsokszorozza az erőnket, lehetővé teszi az intenzifikálás erőforrásainak a nemzeti jövedelem-képzés hatékonyabbá tételére való kihasználását és a stabilitás, a távlati lehetőségek megteremtését. A gazdasági integráció fő irányvonalát a KGST-tagországok együttműködésének távlati célprogramjai fejezik ki. Ezek végrehajtásában nagy következetességre van szükség. A szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja, a távlati együttműködési célprogramok és a Szovjetunióval megkötött szakosítási és kooperációs egyezmények lehetővé teszik népgazdaságunk számára, hogy a szovjet népgazdaság hatalmas fejlődésével párhuzamosan a mi népgazdaságunk is világ- színvonalúra fejlődjék tudományos-műszaki vonatkozásban, és így a lehető legkedvezőbb gazdasági és társadalmi hatékonyságot érjünk el. E téren nagy lehetőségeink vannak, főleg ami a tudományos-technikai forradalom fő irányait jelenti (atomenergetika, mikroelektronika, robotizálás, mikrobiológia, génkutatás stb.). A gépiparban hatalmas mértékben fejleszthető az ilyen együttműködés keretében mind a technológia, mind az összes perspektivikus termék. Itt főleg olyan szakágazatokról van szó, mint a mikroprocesszorokkalés automatákkal, számítógépekkel ellátott szerszámgépek, élelmiszeripari, textilipari, közszükségleti ipari gépek, gépkocsik stb. gyártása. Terveink végrehajtása során feltétlenül szükség lesz a gondolkodásmód megváltoztatására. E téren fontos szerepe van az ideológiai nevelésnek, a művelődésnek és a képzettség gyarapításának. Az a célunk, hogy a gazdasági tevékenység, a nevelés, az emberek gondolkodása és cselekvése egységes irányú legyen, és megfeleljen a fejlett szocialista társadalom építésével kapcsolatos igényeknek. A kommunista párt vezetésével így megvalósítjuk céljainkat, felvirágoztatjuk hazánkat és még nagyobb mértékben hozzájárulunk az egész szocialista közösség fejlesztéséhez és a világbéke megszilárdításához. X 1981. III. 8. ÚJ SZÚ
