Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-02-22 / 7. szám
A Szovjetunió Kommunista Pártjának hétfőn kezdődő XXVI. kongresszusa nemcsak a szovjet nép életében rendkívüli jelentőségű esemény. Az egész világ haladó erőinek figyelmét vonja magára ez a tanácskozás. A szovjet párt legutóbbi kongresszusa óta eltelt időszakban egész sor olyan óriási, meghatározó jelentőségű nemzetközi esemény történt, melyekben épp a Szovjetuniónak jutott a vezető szerep. A szovjet állam a békéről szóló első dekrétumához híven áll a nemzetközi békemozgalom élén. Az ENSZ-ben, a bécsi és genfi leszerelési tárgyalásokon, a madridi konferencián s egyáltalán minden nemzetközi fórumon a béke, a leszerelés, a nemzetek közti barátság és megértés szószólója. Nem a Szovjetuniót terheli a felelősség, hogy az utóbbi időben feszültté vált a nemzetközi légkör, megrekedt a kelet-nyugati párbeszéd. A NATO-országok, élükön az Egyesült Államokkal, megpróbálnak az erő pozíciójából diktálni, ki akarják kényszeríteni a fegyverkezés újabb veszélyes fordulóját, új fegyvernemek gyártását és telepítését tervezik. Az emberek békevágya azonban erősebb a háborús propaganda hatásánál. A fegyvercsörtető politika fokozódó elítélésével egyenes arányban nő a Szovjetunió vezette békeharc ereje és tekintélye. A szabadságáért, függetlenségéért harcoló valamennyi nemzet számíthat a szovjet kommunisták, a szovjet nép szolidaritása, sokoldalú, feltétel nélküli segítségére. Míg az imperialista erők azon mesterkednek, hogy a fiatal, független afrikai országokat befogják az újgyarmatosítás hálójában, a Szovjetunió a többi szocialista országgal egyetemben segítséget nyújt ezeknek az államoknak önálló gazdaságuk megteremtéséhez, égető szakember- hiányuk enyhítéséhez. Míg az Egyesült Államok vezetői egyfelől az emberi jogok bajnokainak szerepében tetszelegnek, s másfelől nyíltan vagy titokban támogatják a latin-amerikai fasiszta rezsimeket, a chilei, salvadori, guatemalai hazafiak igaz barátokra lelnek a kontinensnyi szovjetországban és annak népében. Míg az imperialista hatalmak és pekingi kiszolgálóik semmilyen eszköztől sem riadnak vissza, hogy megzavarják a vietnami nép békés építőmunkáját, megakadályozzák a poklok minden kínját megjárt kambodzsaiak talpraál- lását, az afgánok szabad útválasztását, a Szovjetunió segítő kezet nyújt ezeknek a népeknek. Míg az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségeseik szavakban ugyan támogatják a már több évtizedes közelkeleti válság igazságos és békés rendezését, de tetteikkel és konkrét lépéseikkel arról tesznek tanúbizonyságot, hogy ez a kérdés is pillanatnyi taktikájuk és hosszú távú gazdasági-katonai stratégiájuk függvénye, ugyanakkor a szovjet párt és kormány következetesen kitart álláspontja mellett - a válság tárgyalásos, valójában igazságos megoldását szorgalmazza. A washingtoni hivatalos állásponttal ellentétben nem tekinti saját érdekszférájának a térséget, nem pályázik annak olajkincsére, nem törekszik katonai jelenlétre. Ellenkezőleg, barátsági és együttműködési szerződések kötik az egyes arab országokhoz, határozottan támogatja a hazájából elüldözött palesztin nép törvényes nemzeti jogait éppúgy, mint Izrael állami létének jogosultságát. S mindehhez nincs szüksége olyan eszközökre, mint Washingtonnak, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként sorozatosan megvétózza a rendezési kísérleteket. Habár nincs a földnek egyetlen olyan része, melyet ne tartana számon a Szovjetunió Kommunista Pártja békeszerető külpolitikája kialakításában, természetesen mindenekelőtt azokkal az országokkal fejleszti gyümölcsözően kapcsolatait, melyekben a kommunista eszmék a mindennapok gyakorlatává váltak. A szocialista közösség országaival az SZKP és a szovjet kormány a kölcsönös bizalom, megértés, segítség, a teljes .egyenjogúság, az egymás sikereiben való érdekeltség elvei alapján ápolja kapcsolatait. A békét és a szocializmust szolgáló Vársói Szerződés Szervezete és a szocialista országok gazdasági felemelkedését megalapozó Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa együttesen képezi annak a szoros barátságnak a szervezeti alapját, melyre csak egy jelző illik igazán: testvéri. Ez a külpolitikai irányvonal telies mértékben élvezi az egész nép támogatását, s a különböző társadalmi szervezetek aktív részvételével ölt konkrét formákat.A szovjet' párt és állam belpolitikája kialakításában is a néppel való (Folytatás az 5. oldalon) » SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA I— 198 1981. február 22. VASÁRNAP BRATISLAVA XIV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM ÁRA 1 KORONA Moszkva, a Kalinyin sugárút - új látószögből (J. Uszpenszkij felv.) CSE EKUO EGYSÉGBEN
