Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-14 / 295. szám, hétfő

A fii Gél a nyugalom, a rend és a fegyelem helyreállítása (Folytatás az 1. oldalról) laltam a Minisztertanács elnöki tisztségét, hittem, hogy képe­sek leszünk talpra állni. Meg- tettiínk-e azonban mindent, hogy megakadályozzuk a válság továbbgyűrűzését? Tetteinket majd a történelem értékeli. Nem sikerült elkerülnünk a túlkapá­sokat, s ebből levonjuk a kö­vetkeztetéseket. Az elmúlt hó­napok azonban a kormány szá­mára mindenekelőtt a munka, az óriási nehézségekkel való küzdelem időszaka volt. Sajnos, a népgazdaság a politikai harc küzdőterévé vált. A kormány akcióinak tudatos meghiúsítása okozta, hogy az eredmény nem felel meg a kifejtett erőfeszíté­seknek és kitűzött céljainknak. Nem vádolhatnak bennünket a jószándék, a megfontoltság és türelem hiányával. Időnként ta­lán sok is volt belőlük. Nem lehet nem látni, hogy a kor­mány tiszteletben tartotta a tár­sadalmi megállapodásokat. Sőt, még tovább mentünk: a nagy nemzeti egyetértés gondolata elnyerte a lengyelek millióinak támogatását. Lehetőség nyílt a demokrácia elmélyítésére és a reformok bővítésére. Ezek a re­mények szertefoszlottak. A kö­zös asztal mögött nem volt ott a „Szolidaritás“ vezetősége. A Radomban elhangzott szavak és a gdanski tanácskozás világo­san bizonyítja a „Szolidaritás“ vezetőinek valódi szándékát. Ezeket a szándékokat támasztja alá a mindennapi gyakorlat, a szélsőségesek fokozódó agresz* szivitása, a leplezetlen erőfeszí­tés a szocialista lengyel állam felbomlasztására. Milyen sokáig lehet várni a kijózanodásra? Milyen sokáig kell a megállapodásra nyújtott kéznek ököllel találkoznia? Ne­héz szívvel, határtalan fájda­lommal mondom ezt. Orszá­gunkban más lehetett volna a helyzet és más is kell, hogy le­gyen. A jelenlegi helyzet továb­bi fenntartása elkerülhetetlenül katasztrófához, valódi káoszhoz, nyomorhoz és éhezéshez vezet­ne. A kegyetlen hideg megsok­szorozhatná a veszteségeket, és sok áldozatot követelhetne, fő­leg a leggyengébbek közül, azok közül, akiket a legjobban aka­runk védelmezni. Ebben a hely­zetben a tétlenség a nemzet el­leni bűncselekmény lenne. Azt kell mondani: elégi Meg kell akadályozni a konfrontációt, amelyet nyíltan megjósoltak a „Szolidaritás“ vezetői. Ezt épp ma kell közölnünk, amikor be­jelentették a Varsó központjára is kiterjedő tömeges politikai demonstrációk dátumát az 1970 decemberi események évfordu­lója alkalmából. Az akkori tra­gédia nem ismétlődhet meg, és nem szabad megismétlődnie. Nincs jogunkban megengedni, hogy ezek a tervezett tünteté­sek legyenek az a szikra, amelytől lángba borulna az egész ország. Meg kell nyilvá­nulnia a nemzet létfenntartási ösztönének. Meg kell kötni a kalandorok kezét, még mielőtt a testvérgyilkos harc szakadé­kéba döntik a hazát. Polgártársaki A lengyel történelem e drá­mai pillanatában rendkívül nagy felelősség súlya hárul rám. Kö­telességem vállalni ezt a fele­lősséget. Lengyelország jövőjé­ről van szó, amelyért generá­cióm a háború valamennyi frontján harcolt, amelyért élete legszebb éveit áldozta fel. Ezennel közlöm, hogy ma lét­rehoztuk a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsát. Az alkot­mánnyal összhangban az állam­tanács ma éjfélkor az egész or­szágban elrendelte a szükség­állapotot. Azt szeretném, ha mindenki megértené tettünk in­dítóokait és célját. Nem aka­runk katonai puccsot, sem ka­tonai diktatúrát. A népnek elég ereje van és eléggé okos ah­hoz, hogy kifejlessze, a szocia­lista kormány rugalmas demok­ratikus rendszerét. Egy ilyen rendszerben ott lehetnek majd a fegyveres erők, ahol a helyük van — a laktanyákban; semmi­lyen lengyel problémát sem le­het tartósan erőszakkal megol­dani. A Nemzeti Megmentés Kato­nai Tanácsa nem helyettesíti az alkotmányos hatalmi szerveket. Egyetlen feladata Lengyelország jogrendjének védelme, olyan biztosítékok kialakítása, melyek lehetővé teszik a rend és a fe­gyelem felújítását. Ez az utolsó út, amely az országnak megmu­tatja a válságból kivezető utat és amely megmenti az államot az összeomlástól. Az ország védelmi bizottsága az államirányítás minden fokán és egyes gazdasági szakaszokon teljhatalmú katonai komisszá­rokat nevezett ki, akiknek jo­guk van felügyelni az államirá­nyítási szervek tevékenységére, kezdve a minisztériumokkal egészen a községekig. A Nem­zeti Megmentés Katonai Taná­csának nyilatkozata és közzé­tett dekrétumai részletesen meghatározzák a közrend nor­máit a szükségállapot idejére. A katonai tanács feloszlik, ami­kor az országban majd ismét a törvényesség uralkodik, amikor létrejönnek a polgári kormány és a képviselő-tesületek normá­lis tevékenységének a feltéte­lei. A belső helyzet stabilizálá­sával egyidőben az intézkedé­sek fokozottan enyhülnek majd, vagy teljesen visszavonják őket. Senki sem bízhat azonban a gyengeségben vagy a határo­zatlanságban. A nemzet érdekében megelő­ző intézkedésként internálták az állam biztonságát veszélyez­A lengyel Államtanács a szükségállapot feltételeiről (ČSTK) — Az LNK Államta­nácsa Varsóban nyilvánosságra hozta a Lengyelországban szom­batról vasárnapra virradó éjjel kihirdetett szükségállapot felté­teleit. A szükségállapot tiltja min­dennemű gyűlés, menetelés vagy tüntetés összehívását és szervezését, nyilvános gyűlések, művészeti, szórakoztató és sport- akciók rendezését az államigaz­gatás illetékes helyi szervének előzetes beleegyezése nélkül. Az illetékes szerv előzetes jó­váhagyása nélkül tilos minden sajtótermék, kiadvány és infor­máció ikiadása, valamint a nyomdai berendezések haszná­lata. Felfüggesztették a dolgo­zók jogát sztrájkodat és tiltako­zó akciókat szervezni. A nemzetvédelmi miniszter parancsára a katonai szolgálat­ra képes személyeket, valamint a tartalékos katonákat bármikor behívhatják tényleges katonai szolgálatra. Felfüggesztik az állam bizton­sága érdekeit veszélyeztető egyesülések, szakszervezetek, egyletek nyilvános és szakszer­vezeti szervezetek tevékenysé­gét. Bevezetik a postai küldemé­nyek cenzúráját és telefonbe­szélgetések ellenőrzését. A rá­dió adóállomásokat tulajdono­saik kötelesek megőrzésre át­adni az erre kijelölt helyeken. Ehhez hasonlóan a kézi lő-, va­dász- és sportfegyvereket is le kell adni. Felfüggesztik vagy korlátozzák a közúti, vasúti, lé­gi és vizi személy- és teherszál­lítást, valamint a közúti gépjár­mű-közlekedést. Megszüntetik, illetve korlátozzák a liatármen- ti átkelőhelyeken a személy- és teherszállítást. Az olyan 17 évnél idősebb személyeket, akik joggal gyanú- síthatók az állam biztonságát ve­szélyeztető tevékenységgel, a vajdasági közbiztonsági szervek parancsnokságának döntése alapján a szükségállapot érvé­nyesítésének idejére internái- hatjáik. Olvan esetekben, amikor kol­lektíván vagy egyénileg közvet­len veszély fenyegeti az állam­polgárok életét, egészségét és szabadságát, avagy nagy értékű köz-, egyéni és személyi tulaj­dont, továbbá, ha veszély vagy megszállás fenyegeti az állam- igazgatás és a politikai szerve­zetek épületeit, a népgazdaság fontos létesítményeit és beren­dezéseit, illetve az állam védel­me és biztonsága szempontjából fontos létesítményeket, a köz- Jbiztonsági szervek és egyéb alakulatok tagjai egyéni és kol­lektív akciójainak segítségére hívhatják a fegyveres erők egy­ségeit. tető emberek egy csoportjai. Ebben a csoportban vannak a „Szolidaritás“ szélsőséges ve­zetői és az illegális államelle­nes szervezetek tagjai. A kato­nai tanács utasítására internál­tak néhány tucat olyan sze­mélyt is, akit személyes felelős­ség terhel azért, hogy az or­szág a hetvenes években mély válságba jutott, s akiket azzal vádolnak, hogy tisztségüket sa­ját javukra használták ki. Ezek között van például Edward Gie- rek, Piotr Jaroszewicz, Zdzislaw Grudzien, Jerzy Lukaszewicz, Jan Szydlak, Tadeusz Wrzasz- czyk és mások. Ezek teljes jegy­zékét nyilvánosságra hozzák. Lengyelország életét követke­zetesen megszabadítjuk minden rossztól, tekintet nélkül arra, hogy miből ered. A katonai ta­nács gondoskodik róla, hogy szigorúbb legyen a harc a bű­nözés ellen. Különbíróságok ér­tékelik majd a bűnszövetkeze­tek aktivitását. Szigorúan meg­büntetik azokat a személyeket, akik nagyban foglalkoznak spe­kulációval, illegálisan gazda­godnak meg, és megsértik a tár­sadalmi együttélés normáit. A törvénytelenül szerzett vagyont elkobozzák. A teljhatalmú kato­nai komisszárok javaslatára fegyelmi eljárás után megfoszt­ják tisztségüktől azokat a veze­tőket, akik elhanyagolták szol­gálati kötelességeiket, vétettek a gazdaságosság ellen, csopor­tok érdekeit tartották szem előtt, visszaéltek hatalmukkal, és nem voltak tekintettel a pol­gárok érdekeire. Fel kell újíta­ni az emberi munka iránti tisz­teletet, tiszteletben kell tartani a törvényt és rendet. Garantálni kell mindazok személyi bizton­ságát, akik békésen akarnak élni és dolgozni. Külön dekré­tum határozza meg az ez év de­cember 13-a előtt elkövetett s az állam érdeke ellen irányuló egyes bűncselekmények és kihá­gások törlését. Nem akarunk leszámolni. Aki rossz szándék nélkül került az emóciók és a hamis agitációk hatása alá, ki­használhatja ezt a lehetőséget. Polgártársaki A lengyel katonák mindig is hűen szolgálták és a jövőben is hűen fogják szolgálni hazá­jukat, s az első vonalban van­nak, ha a társadalom ezt kö­veteli tőlük. Ma is becsülettel teljesítik kötelességüket. Kato­náinknak tiszta a keze. Nem ismerik a személyes érdeket, csak a kemény szolgálatot. Nem ismernek más célt, mint a nemzet javát. A hadsereg se­gítsége kihasználásálnak csak átmeneti, rendkívüli jellege le­het és van. A hadsereg nem helyettesítheti a szocialista de­mokrácia normális mechaniz­musait. A demokráciáit azon­ban csak erős, a jogra épülő államban lehet érvényesíteni és fejleszteni. Az anarchia a de­mokrácia megtagadását jelenti és a demokrácia ellensége. Az a vágyunk, hogy Len­gyelország nagy legyen, nagy sikereivel, kultúrájával, köz­élete formáival, európai hely­zetével. Az ehhez a célhoz ve­zető egyetlen út a szocializmus. Ilyen Lengyelországot akarunk építeni. Ilyen Lengyelországot fogunk védelmezni. Jelentős feladat hárul a párttagokra. Az eddigi hibák és keserű ve­reségek ellenére a párt To­vábbra is aktív és alkotó erő a történelmi változások folya­matában. Hogy hatékonyan teljesíthesse vezető szerepét, és gyümölcsözően együttmű­ködhessen a szövetséges part­neri erőkkel, olyan igazságos, szerény és bátor emberekre kell támaszkodnia, akik kiér­demelték, hogy a szociális igazságért, az ország javáért harcolóknak nevezzék őket. Megtisztítjuk eszméink örök­ké élő forrásait a deformá­cióktól és hibáktól. A szocializ­mus általános értékeit azzal fogjuk védelmezni, hogy ál­landóan nemzeti elemekkel és hagyományokkal fogjuik őket gazdagítani. így közelítjük a szocialista eszméiket a nemzet többségéhez, a pártonkívüil dolgozókhoz, a fiatal nemze­dékhez és úgyszintén a „Szo­lidaritás“ egészséges, főleg munkásokból álló résziéhez, amely saját erejéből és saját érdekében fordít hátat a konf­rontáció és az ellenforradalom jósainak. így értelmezzük a nemzeti egyetértés gondolatát. Támogatjuk ezt a gondolatot, és tiszteletben tartjuk a világ­nézeti különbségeket. Értékel­jük az egyház hazafias állás­pontját. Van egy mindenek felett álló cél, amely egyesíti az értelmesen gondolkodó és felelősségteljes lengyeleket. A hazaszeretet, a nehezen kihar­colt függetlenség megszilárdí­tásának szükségessége, és a saját állam iránti tisztelet — ez a valódi egyetértés legszi­lárdabb alapja. Polgártársaki Ahogy nem létezik elhajlás a szocializmustól, úgy nem léte­zik visszatérés sem az 1980 au­gusztusa előtti helytelen mód­szerekhez és gyakorlathoz. Az általunk ma megtett lépések a szocialista megújhodás alapve­tő feltételeinek a megőrzését szolgálják. Folytatunk minden jelentős reformot, ám a rend, a tárgyilagos vita és a fegye­lem légkörében. Ez a gazda­sági reformot is érinti. Nem alkarok sokat ígérni. Nehéz idő­szak előtt állunk. Hogy a hol­nap jobb lehessen, ma fel kell ismernünk a kemény realitást, meg kell értenünk a lemondás szükségességét. Egy valamit szeretnék elérni: a nyugalmat. Ez az alapvető fel­tétele jobb jövőnk kezdetének. Szuverén állam vagyunk, ezért saját erőnkből kell leküzdenünk a válságot. Meg kell akadályoznunk álla­munk nemzetközi helyzetének további degradálását. 36 milliós országunk Európa szívében nem maradhat a végtelenségig a ké- regető megalázó helyzetében. Tudatosítanunk kell, hogy ma Ismét hallani azt a lenéző vé­leményt, hogy Lengyelország­ban az erőtlenség uralkodik. Mindent meg kell tennünk an­nak érdekében, hogy ezeket a nézeteket egyszer s mindenkor­ra felszámoljuk. Ebben a nehéz pillanatban szocialista szövetségeseinkhez és barátainkhoz fordulok. Nagy­ra értékeljük bizalmukat és tar­tós segítségüket. A lengyel— szovjet szövetség a lengyel ál­lamiság alapja, és a jövőben is az lesz, ez garantálja határaink érintheletlenségét. Lengyelor­szág a Varsói Szerződés állandó tagja, a szocialista közösség megbízható láncszeme és az is lesz. Az egész világ közvéleményé^ hez fordulok. Értsék meg a Len­gyelországban kialakult rendkí­vüli körülményeket és a szük­ségessé vált rendkívüli intézke­déseket. Tettünk senkit se ve­szélyeztet. Egyetlen célja a bel­ső veszély elhárítása, és ezáltal a béke és a nemzetközi együtt­működés veszélyeztetésének megakadályozása. Teljesíteni akarjuk a megkötött szerződé­seket és megállapodásokat. Azt akarjuk, hogy a „Lengyelország“ fogalom Európában és a vilá­gon mindig tiszteletet és szim­pátiát ébresszen. Lengyelek! Testvérek! Mint katona fordulok mind-, annyiunkhoz, mint katona, aki emlékszik a háború borzalmai­ra. Ebben a sokat próbált or­szágban ne hulljon már ki egyetlen csepp lengyel vér sem. Közös erőfeszítéssel hárítsuk el a polgárháború veszélyéti Ne építsünk barikádokat oda, ahor vá hidakat kell építeni. Önökhöz fordulok, lengyel munkások! Mondjanak le a haza érdeké-: ben a sztrájkra való elvitatha­tatlan jogukról arra az időszaka ra, amely legnagyobb nehézség gelnk áthidalásához szükséges. Mindent meg kell tennünk azr ért, hogy az önök nehéz mun: kájának gyümölcsei már sose vesszenek kárba. Önökhöz fordulok, paraszt: testvéreim! Ne engedjék meg, hogy polgártársaik éhen halja? nak. Gondoskodjanak a lengyel földről, hogy valamennyiünkéi eltarthassa. Az idősebb nemzedékhez for? dúlok. Ne engedjék, hogy az igazság a háború éveiről és a megújhodás nem könnyű éveiről feledésbe merüljön. A lengyel anyákhoz, felesé^ gekliez, nővérekhez fordulok. Tegyenek meg minden erőfeszír tést azért, hogy a lengyel csa? ládokban ne hulljanak könnyekf A lengyel fiatalokhoz fordu? lok. Tegyenek tanúbizonyságot polgári érettségükről, és alapo» san gondolkodjanak el saját jö? vőjükön és hazájuk jövőjén. Önökhöz fordulok, tanítók, a tudomány és a kultúra dolgozói, ménökök, orvosok, publicisták! Történelmünk e veszélyes pil» lanatában győzedelmeskedjen az értelem az elszabadult érzel­mek felett, a hazafiasság józan értelmezése a vétkes mítoszok felett. Önökhöz fordulok, lengyel katonák! Legyenek hűek a ha­zának tett esküjükhöz jó és rossz Időkben egyaránt. Az önök mai magatartásától függ az ország sorsa. A biztonsági szervek tagjai­hoz fordulok! Védelmezzék az államot az ellenséggel szemben, a dolgozókat a jogtalansággal és az erőszakkal szemben. Az ország valamennyi polgá­rához fordulok! Elkövetkezett a nehéz próba pillanata. Ebben a próbatételben helyt kell állnunk és be kell bizonyítanunk, hogy méltóak vagyunk Lengyelor­szághoz. Polgártársak! Az egész lengyel népnek és az egész világnak szeretném meg­ismételni ezeket a halhatatlan szavakat: Lengyelország nem hal meg, amíg mi élünk. Felelősségtudat és becsületes helytállás (Folytatás az 1. oldalról) Példás kezdeményezés Rozsnyón [Rožňava) a szak- szervezetek járási konferenciá­ján részt vett Ladislav Abra­hám, az SZLKP KB Elnökségé­nek taga, a Szlovák Szakszerve­zeti Tanács elnöke és Ján Gal­lo, a rozsnyói járási pártbizott­ság vezető titkára is. A járási konferencia értékelő beszámolóját Jozef Hajči, a já­rási sžakszervezeti tanács elnö­ke terjesztette elő, aki külön kiemelte az utóbbi években egy­re szélesebb méreteket öltő kez­deményezéseket, a szocialista munkaversenyt, a Szlovák Mag­nezitművek és a vasércbánya üzemei példás kollektíváinak csúcsteljesítményei alapján ki­alakult „rekordmozgalmat“, me­lyek jelentős mértékben hozzá­járultak a szocialista munka- módszerek meghonosításához, elterjedéséhez, az állami terv gazdasági mutatóinak sikeres, gyakran határidő előtti teljesí­téséhez. A Szlovák Magnezitművek jolsvai (Jelšava) üzemének kül­döttsége arról számolhatott be a konferencián, hogy december 9-én — hat nappal a vállaltnál korábban — teljesítették 63,6 millió korona értékben a Szov­jetunióba irányuló egész évi exportfeladatokat. Az élenjáró kollektívák közül szóba kerültek a konferencián František Puhala, Milan Sitár, Jozef Šgorica brigádjai a Lube- níki Magnezitüzemből, továbbá Andrej Roclifaluši és Jozef Be- nedik csúcsdöntő kollektívái az Alsósajói (Nižná Slaná) Vasérc­bányaüzemből. Ezek a kollektí­vák az év folyamán több eset­ben megdöntötték a vállalati, Illetve az üzemi rekordot. Nagyra értékelte a konferen­cia a közismert Ján Kret elv­társ, a Szocialista Munka Hőse brigádjának, valamint a Juraj Levčák elvtárs által vezetett szocialista munkabrigádnak a kezdeményezését. A járási szakszervezeti kon­ferencia elismeréssel értékelte a rozsnyói járásban kibontako­zott újító- és feltalálómozgal­mat. Az Idén közel 600 újító 709 újítását valósították meg, ami több mint 8,5 millió koro­na gazdasági hasznot eredmé­nyezett. Ladislav Abrahám elvtárs fel­szólalásában figyelmeztetett a CSKP KB legutóbbi üléseinek jelentőségére, s ezek szellemé­ben a termelés hatékonyságá­nak a fokozására, (kulik) 1981. XII. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom