Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-10 / 292. szám, csütörtök

BARÁTI BESZÉLGETÉS Kádár János fogadta (ČSTK) — Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap fogadta a hivatalos baráti ma­gyarországi látogatáson tartóz­kodó Nyikolaj Tyihonov szov­jet miniszterelnököt. A találkozón kölcsönösen tá­jékoztatták egymást országuk helyzetéről, az SZKP XXVI. il­letve az MSZMP XII. kongresz- szusa határozatainak teljesíté­séről. Áttekintették a kétolda­lú kapcsolatok helyzetét és hangsúlyozták, hogy a jövőben Is rendllívtlli figyelmet szentel­nek a szovjet—magyar barát­ság elmélyítésének. Kádár János és Nyikolaj Tyi­honov értékelte a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Leszö­gezték, hogy rendkívül fontos a szocialista közösség orszá­gainak és a békeszerető erők­nek az egysége a lázas fegy­verkezés korlátozásáért, a fe­szültség enyhítéséért és a vi­Nyikolaj Tyihonovot tás kérdések tárgyalásos ren­dezéséért vívott harcban. Kü­lönös figyelmet szenteltek az európai béke és biztonság kér­désének. A szívélyes baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Lázár György, az MSZMP KB PB tagja, miniszterelnök, vala­mint további magyar vezető személyiségek. Nyikolaj Tyihonovot tegnap fogadta Losonczi Pál, az MSZMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Jókívánságok Heng Samrinnak (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke táviratban üd­vözölte Heng Samrint abból az alkalomból, hogy megválasztot­ták a Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárává. Leonyid Brezsnyev a táviratban meggyőződését fe­jezte ki, hogy a két párt közti kapcsolatok továbbra is fejlőd­ni és szilárdulni fognak a mar­xizmus—leninizmus és a prole­tár nemzetköziség alapján. VASZILIJ KUZNYECOV ÉS NARASZIMHA RAO MEGBESZÉLÉSEI (ČSTK) — Az indiai látogatá­son tartózkodó szovjet parla­menti küldöttség, élén Vaszilij Kuznyecovval, a Legfelsőbb Ta­nács első alelnökével, tegnap Delhiben találkozott Naraszim- ha Rao indiai külügyminiszter­rel. A találkozón számos nemzet­közi kérdést tekintettek át. A szovjet küldöttség vezetője Is­mertette Leonyid -Brezsnyevnek bonni látogatása idején előter­jesztett új, leszerelési Javasla­tait. Az indiai külügyminiszter megerősítette, hogy országa to­vábbra is hozzá akar járulni a béke, az enyhülési folyamat megszilárdításához. LEMONDOTT A JÖRGENSEN KORMÁNY (ČSTK) — A kedden lezajlott dániai rendkívüli parlamenti választásokon az eddig kor­mányzó Szociáldemokrata Párt kilenc mandátumot és szavazói­nak több mint 5 százalékát ve­szítette el. Bár a párt 59 parlamenti mandátumával a 175 tagú fol- ketingben (parlament) tovább­ra is az ország legerősebb párt­ja, Anker Jörgensen miniszterel­nök bejelentette: a kisebbségi szociáldemokrata kormány le­mond. A szociáldemokratáktól első­sorban a baloldali Szocialista Néppárt vitt el szavazatokat, s a parlamentben az eddigi ki­lenc helyett húsz mandátuma lesz. A többi polgári párt közül csak a Konzervatív Néppárt tört előre jelentősebb mérték­ben: 26 mandátumot szerzett, s így továbbra is Dánia máso­dik legerősebb pártja marad. Még mindig non döntöttek az ENSZ-főtitkár személyéről (ČSTK) — Olara Otunnu, az BT ugandal elnöke a tanács tagjaival folytatott konzultációi után sajtókonferencián közölte: miután kedden Szalim Ahmed Szalim tanzániai külügyminisz­ter is visszalépett az ENSZ-fő- titkári jelöléstől, a tisztségre jelenleg öten pályáznak. Ezek: az argentin Carlos Ortis de Ro­sas, hazája jelenlegi londoni nagykövete, az iráni Aga Khán Szaddrudin, az ENSZ volt me­nekültügyi főbiztosa, Javier Pe­rez de Cuellar, Peru volt ENSZ-képviselője, a guayanai Shridat Ramphal, a Common­wealth főtitkára, valamint Jor­ge Illueca Heretofore panamai külügyminiszter. További személyek ma leg­később 18 óráig' jelöltethetik magukat. A Biztonsági Tanács pénteken ül össze, hogy meg­vitassa, kit ajánljon a Köz­gyűlésnek a világszervezet fő­titkári posztjára. A közelmúltban Tokióban hatal­mas tüntetést szerveztek. A több mint 30 ezer tüntető el­ítélte a kor­mány ú] „ad­minisztratív“ reformjait, amelyek a dol­gozók tömeges elbocsátásához, a szociális kia­dások csökken­téséhez vezet­nek. A résztve­vők tiltakoz­tak az ország militarizálása ellen és köve­telték, hogy a kormány bizto­sítsa az állandó foglalkoztatott­ságot, csök­kentse a kato­nai kiadásokat, s az Így felsza­badult összeget fordítsa az egészségügyre és az iskolaügyre (ČSTK-felvétel) JEGYZET Tizennégy napos házi őrizet — enyhe avagy súlyos megtor­lás? Attól függ, hogy kire és miért szabják ki. A fentebbi sorsra jutott száz spanyol ka­tonatiszt esetében inkább jel­képes, a közvélemény esetleges dorú, erélyesen intézkedő pucs- csista tiszteket. Ám a spanyol demokrácia az akkori tűzpróbát még túlélte. A felelősségre vo­nás viszont akkor is rendkívül elnéző módon történt, a kor­mány kesztyűs kézzel bánt még SZELLEMID ÉZES tS81 XII. 10. tiltakozását lecsillapítandó eny­he büntetés. Vajon ennyit ér­demelne mindössze az, aki spa­nyol honban manapság a fran- cóizmust élteti, puccsra szólít, sőt terhes nyűgként szidalmaz­za a lábadozó demokráciát. Az illetékesek — a madridi kormány, illetve a hadsereg ve­zérkara — korántsem olyan mértékű büntetést mért a ma­gas beosztású katonatisztekre, amilyet tettükhöz mérten meg­érdemeltek volna. Hiszen va­sárnap közzétett nyilatkozatuk­ban lényegretörően már az első mondatokban támogatásukról biztosították a meghiúsított feb­ruári államcsíny értelmi szer­zőit és kivitelezőit. A most nyil­vánosan is pártfogásukba vett puccskísérlet szervezőit annak idején egyértelműen elítélte az egész haladó spanyol közvéle­mény. Azóta is nehéz feledni a világot bejárt képsorokat: a géppisztolyos katonákat a par­lamentben, a padsorok között lapuló törvényhozókat, a par­dont nem Ismerő fasiszta mo­a főbűnösökkel is, akik a puccs­kísérletet hosszabb-rövidebb ideig tartó börtönbüntetéssel megúszták. A szigorú büntetőjogi felelős­ségre vonás tehát akkor elma­radt, s csoda-e, hogy újra nyil­vánosság elé merészkedtek fél év után a fordulatot óhajtó ka­tonák? De kérdezhetné bárki, hogy miért most, jó pár hó­nappal később éltetik a tavaszi puccsot és szervezőit. Elkéstek talán akciójukkal? Nem megké­sett, hanem nagyon is pontosan időzített volt a most közzétett nyilatkozatuk. Épp aznap kö­zölték ugyanis a napilapok, amikor az ibériai ország a de­mokratikus alkotmány elfogadá­sának évfordulójára emlékez­tetett. Mi ez az egybeesés, ha nem nyílt kihívás és támadás a demokrácia ellen? A leg­utóbbi spanyol belpolitikai ese­mények ismeretében számítani lehetett arra, hogy előbb-utóbb ismét hallatnak magukról a re­akciós tisztek. Alig két hete Franco halálának hatodik év­fordulóján népes újfasiszta gyü­lekezet jött össze a diktátor sírjánál, a franeóizmust éltető s a demokráciát szidalmazó Jel­szavakat hangoztatva. Az erélyes rendőri fellépés ezúttal is elmaradt, és a ható­ságok elnéző magatartása hal­latlanul felbátorította a neofa­siszta és reakciós elemeket. A kormány továbbra is szinte tét­lenül nézte az események zaj- lását, mígnem a hadsereg ve­zérkara — átérezve a kínos helyzetet — színvallásra kény­szerült. Hivatalos nyilatkozat­ban bélyegezte meg a puccs- pártolő tisztek akcióját. Arra is ígéretet tett, hogy a vétke­seket felelősségre vonják, ám alig hihető, hogy ezúttal na­gyobb szigorral járnak el. Mindenesetre, ha ezúttal az erélyes szavakat nem követik hasonló tettek a kormány és a hadsereg vezérkara részéről, ha nem tárják fel a spanyol de­mokratizálódást veszélyeztető akciók hátterét, s nem leple­zik le az eseményeket tényle­gesen irányító személyeket, nagy kockázatot vállalnak ma­gukra. Könnyen meglehet, a neofasiszta elemek olyannyira felbátorodnak, hogy legköze­lebb a fenyegető szavak me­zejéről a tettekére lépnek: megkísérlik azt, ami példaké­peiknek februárban nem sike­rült. P. VONYIK ERZSÉBET EMBERI JOGOK Immár hairmlnchárom éve érvényes és ma Is nagyon idő­szerű gondoláitokat rögzít az Emberi Jogok Egyetemes Nyi­latkozata, amelyet az ENSZ- közgyűlés III. ülésszakán 1948. december 10-én fogadtak el a második világháború borzad* maitól meggyötört, elcsigázott népek. Az ember tisztelete ösz­tönözte azokat ez országokat, amelyek áldozatokat nem kí­mélve siettették a fasizmus bu- kását. Megmásíthatatlan törté­nelmi tény, hogy a szovjet had­sereg győzelemsorozata nélkül nem nyílt volna lehetőség e nyilatkozat kidolgozására, majd pedig elfogadására. Ez a do­kumentum a történelem folya­mán először mondta ikd, hogy a viliág minden emberének jo­ga van a polgári és szociális Jogok gyakorlására, vagyis mindarra, ami elengedhetetle­nül szükséges a személyiség harmonikus fejlődéséhez. Eredménytelen vállalkozás Lenne, ha teljes egészében ki akarnánk meríteni ezt a téma­kört, hiszen ez a terület vi­lágnézetek, véleményeik ütkö­zőpontja. Idézzük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatá­nak csak egyetlen egy elvét, s ennek tükrében vizsgáljuk meg, mi is a helyzet valójá­ban az emberi jogokkal ná­lunk és a kapitalista orszá­gokban. A dokumentum szerint a polgári és szociális jogok egy­séget alkotnaik, hiszen szociá­lis biztonság nélkül nincs sza­badság. Az emberi jogok gyűj­tőfogalma felöleli mindazt, amit alapvető sza'badságjogok- nak, politikai, (kollektív jogok­nak, valamint gazdasági, szo­ciális és kulturális jogoknak nevezünk. Ez az egyik leglé­nyegesebb elve a nyilatkozat­nak. Ennek alaposabb vizsgá­lata rávilágít a két társadalmi rendszer emberi jogok — értel­mezésének alapvető különbsé­geire s ezzel együtt a szocia­lista és a kapitalista társadal­mi rendszer antagonds z t ikus ellentétére. Mit jelent az emberi jog a kapitalista társadalomban? Egyedül és (kizárólag a magán­tulajdon, a kizsákmányoló osz­tály jogát. A felszínes, látszó­lag „korlátlan lehetőségek" mögött nagyon Is szűkre sza­bott korlátok húzódnak meg. A lehetőségek csak addig kor­látlanok, ameddig nem vészéi lyeatetlk a kisebbség, a nagy­tőke érdekelt. A dolgozó tö­megeikhez viszonyított marok­nyi tőkések jogai valóban kor­látlanok. íme, a legfrissebb példa: elnöki rendelettel az Egyesült Államok területére Is kiterjeszttették a CIA hatáskö­rét. Ezután már nemcsak kül­földön, hanem odahaza is „fi­gyelemmel kísérheti a mừ képp gondolkodókat“. Vitatha­tatlan a washingtoni kormány nagylelkűsége az FBI-vel (Szövetségi Nyomozó Iroda) szemben. A következő pénz­ügyi évben ugyanis 12 millió dollárt bocsát a rendelkezésé­re „jogainak gyakorlásához“. Amint látjuk, már a szabad­ságjogok és a politikai jogok terén sincs minden rendjén, s hol vannak még a munkához, a tanuláshoz, a szociális ellátott­sághoz, a művelődéshez, a pihenéshez való Jogoik. A mun­kanélküliek népes táborának, a faji megkülönböztetés drasz­tikus megnyilvánulásainak, a szegény néprétegek emberte­len körülményeinek Ismereté­ben fölöslegessé válik a továb­bi vizsgálódás. A szocialista országok mind­ezeket a jogokat törvénybe foglalták, és a szocialista tár­sadalom javát szolgáló minden polgárának biztosították, hi­szen az előrehaladás, a békés, nyugodt fejlődés elképzelhe­tetlen a politikai, polgári, gaz­dasági, szociális és kulturális jogok tiszteletben tartása női­kül. Tudjuk, az előrehaladás né­hol zökkenőkkel jár, de ezek a lényegen mit sem változtat­nak. Nevezetesen azon, hogy emberközpontú társadalmunk­ban minden a dolgozó nép ér­dekeiért történik, így hát az emberi jogok is csaik a dolgo­zó nép javát szolgálhatják. KOVÁCS ILONA Teherán közvetít a géprablók és Líbia között (ČSTK) — A Zürich-Tripoll között közlekedő líbiai repü­lőgép, amelyet hétfőn este Olaszország fölött térítettek el, szerdán reggel Teherán nem­zetközi repülőterén szállt le. Az iráni külügyminisztérium képviselője közölte, hogy Irán a líbiai kormány kérésére en­gedélyezte a leszállást, s kí­sérletet tesz arra, hogy „az Iszlám kapcsolatokkal és az emberiesség törvényeivel össz­hangban“ megoldást találjon. A teheráni rádió szerint a géprablók beleegyeznek abba, hogy az iráni képviselők köz­vetítsenek a líbiai kormánnyal folytatott tárgyalásaikban. Azt követelik, hogy Tripoli adjon magyarázatot Muszu Szadir imám, a Legfelsőbb Síita Ta­nács és az Amal elnevezésű li­banoni síita mozgalom elnöké­nek eltűnése ügyében. Muszu Szadir állítólag 1978 augusztu­sban Líbiából Rómába indult, s azóta nincsenek róla hírek. A líbiai hatóságok azt állít­ják, hogy Szadir Trlpoliból va­lóban elrepült, az olasz ható­ságok szerint viszont nem ér­kezett meg Rómába. Az elrabolt Boeing 727-es re­pülőgép fedélzetén állítólag 38 utas és a személyzet három tagja tartózkodik. Habi!} ismét otthon (ČSTK) — Philip Habib, az amerikai elnök közel-keleti kü- lönmegbízottja kedden befejez­te negyedik közel-keleti körút­ját, és visszautazott Washing­tonba. Kllencnapos útja során ellátogatott Libanonba, Szíriá­ba, Jordániába, Szaúd-Arábiá- ba ás Izraelbe, állítólag azzal a céllal, hogy elősegítse a bi­zonytalan dél-libanoni tűzszü­net megtartását. Legtöbb tár­gyalásáról nem adtak ki sem­milyen közleményt, és egyetlen meglátogatott ország sem tit­kolta fenntartásait Habib misz- sziófának eredményességével szemben. Az elmúlt napokban a gép Bejrűtban, Rómában, Athénban és Ismét Bejrútban szállt le, ahonnan üzemanyag-felvétel után repült tovább Teheránba. Az eset már Szadir híveinek hatodik kísérlete arra, hogy Ily módon kényszerítsék ki a síita vezető eltűnése körülmé­nyeinek tisztázását. SZÓFIÁBAN tegnap ülést tartott a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága; meg­vitatta az ország társadalmi- gazdasági fejlesztésének terv- javaslatát és a jövő évi állami költségvetést. FRITZ HONEGGERT, az eddi­gi gazdasági minisztert vá­lasztották meg Svájc új elnö­kévé. Az alelnök Pierre Aubert külügyminiszter lett. A svájci elnököt, akinek minimális vég­rehajtó hatalma van, mindig egy évre választják meg. CLAUDE CHEYSSON francia külügyminiszter keddi egyna­pos hivatalos izraeli látogatá­sával befejezte közel-keleti körútját és hazautazott. FRANCIAORSZÁG és Laosz úgy döntött, hogy felújítja az 1978 augusztusában megszakadt diplomáciai kapcsolatait — kö­zölte a francia külügyminisz­térium. Párizsban és Vientiane- ban rövid időn belül megkez­dik működésüket a nagykövet­ségek. AZ EGYIPTOMI kormányzó Nemzeti Demokrata Párt je­lentésében beismerte, hogy a „nyitott ajtók“ gazdaságpoliti­kája a szükségtelen fogyasztási cikkek tömeges behozatalához, nagy bérkülönbségekhez veze­tett, gyengítette az egyiptomi fontot, és új fejezetet nyitott a külföldi áruk Egyiptomba va­ló tömeges csempészésében. Mongol—kambodzsai tárgyalások (ČSTK) — Ulánbátorban szer­dán megkezdődtek a tárgyalá­sok a Mongol Népköztársaság és a Kambodzsai Népi Köztár­saság párt- és kormányküldött­ségei között. A mongol delegá­ciót Jumzsagijn Cedcnbal, az MNFP KB főtitkára, a Nagy Né­pi Hurál Elnökségének elnöke vezeti, a kambodzsai küldöttség élén Heng Samrin, a Kambod­zsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, az Államtanács elnö­ke áll.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom