Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-09 / 291. szám, szerda
Nem engedhető meg a pazarlás Ä televízió bemondója csaknem minden este megkérdezi, nem ég-e valamelyik lakásban feleslegesen a villany. Noha ebből az esetleges feledékeny- ségből származó többletfogyasztás az ipar és a mezőgazdaság fogyasztásához képest csekélységnek tűnik, ám a sok kicsi, sokra megy elv alapján tudjuk, hogy minden egyes kilowattóra megtakarítása a népgazdaság érdekét szolgálja. Az aránytalanságok- felszámolása, a tartalék feltárása a célja a CSKP KB Elnöksége és az állami szervek energiagazdálkodást szabályozó határozatainak is. A határozatok megvalósításának ellenőrzése elsősorban az Állami Energetikai Felügyelőségnek a feladata. — A fogyatékosságok legfőbb okát az irányító szervek, illetve a feleLős dolgozók elnéző magatartásában, főleg a fogyasztás rendszeres ellenőrzésének a hiányában látjuk — hivatkozik tapasztalataira Jirí Kureš mérnök, az Állami Energetikai Felügyelőség műszaki igazgató- helyettese, majd így folytatja: — a fűtőanyag- és energiagazdálkodás különösen ilyenkor, a téli időszakban, a legnagyobb lelkiismeretességet igényli. Semmilyen körülmények között nem engedhetjük meg magunknak a pazarlást, azt, hogy megismétlődjön a múlt évi helyzet. Az Energetikai Felügyelőség tavaly 311 vállalat és üzem fogyasztását ellenőrizve mintegy 35 százalékuknál állapított meg felelőtlenségre valló hibákat, amelyeknek megelőzése esetén mintegy 15 800 tonna fűtőanyag lett volna megtakarítható. — Nem szándékom kipellengérezni a bűnösöket — válaszolja kérdésünkre az igazgatóhelyettes —, annyit azonban elárulhatok, hogy az irányelvek megszegői — az üzemek és az egyének — nem kerülik el a büntetést. Ml JELLEMZI AZ IDEI HELYZETET? Súlyosbító körülménynek tekinthető, hogy az idei ellenőrzések eredményei sem éppen örvendetesek. Sok helyütt ugyanis még mindig kifogásolható az energiaberendezések alacsony műszaki színvonala, és a nagy áramfogyasztó gépek nappali műszakokban történő üzemelése, vagy a mérő- készülékek nélküli kazánok fölött sem hunyhatnak szemet a szakemberek. Igaz ugyan, hogy a villanyáram-fogyasztás terén kedvezőbbek a tapasztalatok. A fegyelmezetlen fogyasztók száma alig 5 százalékra tehető. Mégis akadnak közöttük olyanok is, akik a szeptemberben kihirdetett 7. szabályozási fokozat érvénybe lépte után tizenötször is megszegték az előírásokat. Az Állami Energetikai Felügyelőség dolgozói az idén ellenőrzött 582 üzem egyharma- dában észleltek orvoslásra váró hibákat. Kétségtelen, hogy az emiatt kifizetett félmillió koronára becsült pénzbírságot, de az elpazarolt szén- és energiamennyiséget is megtakaríthat- hatták volna az illetékesek. Számukra azonban az előírások megtartásában minden bizonynyal nagy segítséget jelentene, ha a termelő vállalatok az igényeket kielégítve több mérő-, szabályozó- és bőcseréről készülékkel, szigetelő anyaggal stb. látnák el a piacot. Nem lenne helyes viszont, ha csak a problémákat látnánk. Az eredmények sem hagyhatók figyelmen kívül. És szerencsére ezek vannak túlsúlyban. Dicséretet érdemel pl. a prágai Mitas vállalat, amely nagy fogyasztású berendezéseit kizárólag az éjszakai órákban üzemelteti. A nerato- vicei Spolana gyár az áramfogyasztás műszaki-gazdasági mutatóinak n meghatározásával és a technológiai berendezések szabályozásával máris több mint 4700 tonna fűtőanyagot takarított meg. FOGYASZTÁS- SZABÁLYOZÁSI FOKOZATOK — A kívülálló aligha van tisztában a rádióban reggelenként bejelentett különböző fo- gyasztás-korlátozási fokozatok jelentőségével. Hogyan magyarázhatók ezek az intézkedések ? , — Nem vonatkoznak a kívülállókra — hangzik a válasz. — A lakossági fűtési szférát ugyanis nem szabályoztuk, a szükséges mennyiségre minden család igényt tarthat A fokozatok kizárólag — és csak végső esetben — érintik a nagyfogyasztókat, tehát az üzemeket és a vállalatokat. Pl. a 7. szám az aznapi energetikai helyzetnek megfelelő Intézkedés, csupán figyelmeztetés a fogyasztó számára. A 9. szám az üzemi erőművekkel rendelkező vállalatokat mozgósítja, hogy csökkentsék az áramfogyasztást a közhálózatból. 9 1981 XII. 9. jelenti az egyes országok bizonyos sajátosságainak figyelmen kívül hagyását. Lenin már 65 évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy minden nép eljut a szocializmushoz, ami elkerülhetetlen, de nem mindegyik jut el azonos módon. Valamennyi valami sajátságot visz a demokrácia Ilyen vagy olyan formájába és a proletárdiktatúra Ilyen vagy olyan formájába. Amint azt az SZKP XXVI. kongresszusa is megmutatta, minden szocialista ország olvan formában hajtotta végre a forradalmat, amelyet az adott ország osztályviszonyai, nemzeti feltételei és a világ helyzete megkövetelt. Ml a legfontosabb? Az, hogy a proletárdiktatúra marxista— leninista elmélete számos országban valósággá vált. A Kommunista Internacionálé világra szóló jelentősége abban rejlik, hogy megkezdődött Marx nagy jelszavának, a proletárdiktatúrának a megvalósítása. A proletárdiktatúrát most a munkásosztály és a néptömegek forradalmi gyakorlatában minden nép nyelvére lefordították. Számos ország szociális történelmi gyakorlata megerősítette a marxista—leninista tanítás igaz voltát és hatékonyságát. Megmutatta, hogy a szocialista forradalom és építés folyamata minden országban bizonyos objektív törvényszerűségek alapján zajlik le, s közülük a legfontosabb a proletárdiktatúra megteremtése élén a forradalmi élcsapattal. A reformisták és a revizionisták már évek óta nem kis erőfeszítést tesznek azért, hogy a burzsoázia szolgálatában felszámolják a marxizmus—leninizmus forradalmi tartalmát, s ezzel lefegyverezzék a munkásosztályt, s letérítsék a kl- zsákmányolók elleni forradalmi harc útjáról. Ezért támadásaik fő célpontja a proletárdiktatúra és a kommunista párt vezető szerepének eszméje. A reformizmus és a revizionizmus egész története valójában a proletár diktatúra eszméi ellen folytatott harc története. A proletárdiktatúra a marxizmus forradalmi lényegének koncentrált kifejezője, amelyet a reformizmus és a revizionizmus elleni harcban elsősorban Lenin védett meg és gyarapított. Ezért Kautskynak és más bp- portunistáknak ezt jírta Lenin: „Aki Marx tanulmányozása során nem értette meg, hogy a kapitalista társadalomban minden kritikus pillanatban, az osztályok minden komolyabb összetűzéskor vagy a burzsoázia, vagy a proletariátus diktatúrája lehetséges, nem értette meg Marx sem gazdasági, sem politikai tanítását.“ A proletárdiktatúrával kapcsolatos marxista—leninista tanítás minden kommunista és munkáspárt, minden forradalmi erő tanácskozásának útmutatója volt és ma is az, a kapitalizmus ellen, a szocializmus győzelméért, az antikommuniz- mus és a.. kispolgári ingadozás elleni harc elméleti alapja. HARMADIK ÖT NINCS A munka és a tőke közti állandó harc kizárólag így teszi fel a kérdést: vagy a burzsoázia, vagy a proletariátus diktatúrája. Egy esetleges harmadik útról a reakciós kispolgári elemek elmélkednek. Minden olyan kísérlet, amely arra iráA HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSÁT NEM KORLÁTOZZÁK A takarékoskodási intézkedések természetesen a kevesebb áramot fogyasztó üzemekre is kiterjednek. A rendelkezések alapján fogyasztásukat a tavalyi helyzethez viszonyítva az idén 6 százalékkal kell csökkenteniük. — A háztartások fogyasztásának korlátozására azonban nem kerül sor, bár átlagos fogyasztásuk évente meghaladja az 1600 kVVó-t, csupán takarékoskodásra intjük őket — folytatja az igazgatóhelyettes. Az idén novemberben további — főleg a nagyfogyasztókat érintő — takarékoskodási intézkedések léptek életbe. Ennek az átlagosan 2 százalékot kitevő csökkentésnek azonban nem lenne szabad megnyilvánulnia a termelésben. Az irányítással megbízott dolgozók kötelessége, hogy megbirkózzanak nehézségeikkel, mert több árammal a jövő évben sem számolhatnak. Az energetikai helyzet rosz- szabbodása esetén természetesen a nagy- és közepes fogyasztókat érintő további korlátozások várhatók. így pl. a 11. és 14. számú intézkedés kihirdetésének célja többnyire a csúcsfogyasztás idejében bekövetkező nehézségek kiküszöbölése. A 8. szám pedig az áramfogyasztás lényeges korlátozására szólítja fel azokat az üzemeket, amelyeknek a termelése emiatt nem szenved kárt. Ez az intézkedés tehát nem vonatkozik a közlekedésre, a postára, az élelmiszeriparra, a szénbányászatra stb. * • • Az elmondottakból is nyilvánvaló, hogy nem könnyű a vállalatok és üzemek helyzete, de az Állami Energetikai Felügyelőségé sem. Dolgozói ugyanis ellenőrző tevékenységük mellett más feladatokat is teljesítenek. Többek közt az ő érdemük, hogy a félvezetők alkalmazásával a városi közlekedésben a villanyáramnak mintegy 30 százaléka lesz megtakarítható. A fűtőanyag- és energiafogyasztással kapcsolatos tanácsadó szolgálat nyújtásán kívül nagy segítségére vannak a komplex racionalizá- ciós brigádoknak csakúgy, mint az egyéneknek újítási javaslataik értékelésével. Nélkülözhetetlen, megbízható munkájuk tehát a legnagyobb elismerést érdemli. KARDOS MARTA nyúl, hogy a proletárdiktatúrát a burzsoázia diktatúrájával vonja össze, a marxizmusról és a szocializmusról való lemondást jelenti. Napjainkban nem közeledhet és nem egyesülhet a két ellentétes társadalmi rendszer, amiről a konvergencia burzsoá elmélet hívei, a reformisták és az ún. demokratikus szocializmus képviselői álmodoznak. Csakis a proletár- diktatúra volt képes biztosítani a kizsákmányolás felszámolását, a gazdaság, a kultúra és a demokrácia felvirágoztatását, a világbéke megőrzését. Napjainkban, amikor kiéleződik a harc a burzsoá államokban a munka és a tőke között, a két ellentétes társadalmi rendszer között, a béke és a haladás, valamint a reakció és a háború uszítók között, állandóan szem előtt kell tartani Lenin figyelmeztetését, miszerint kizárólag a proletár- diktatúra szabadíthatja meg az emberiséget a tőke igájától és a háború borzalmaitól. A világon a haladás élcsapata a fejlett szocialista társadalom, amelyet elsőként a Szovjetunióban építettek fel. A Szovjetunióban a szocializmus teljes és végleges győzelme következtében a proletárdiktatúra állama össznépi állammá vált, élén a munkásosztállyal, ami a proletárdiktatúra folytatását jelenti a társadalmi fejlődés új, történelmileg magasabb szintjén. Ennek fő feladata az osztály nélküli kommunista társadalom felépítése, az ország biztonságának szavatolása, a világbéke megőrzéséhez és a népek együttműködésének fejlesztéséhez való hozzájárulás. FRANTIŠEK HAVLIČEK A kommunista Peter Pisca azok közé a munkások közé tartozik, akik az első elektrO' nlkus berendezések prototípusának elkészí- mmM tését végzik A kutatás és a termelés összekapcsolása — A párt- és gazdasági konferenciák, melyeket hagyományosan minden év végén megrendezünk, beváltak úgy is, mint a legégetőbb gondok orvoslásának fóruma, s úgy ís, mint a dolgozók kezdeményezésének aktivizálása az éves terv sikeres teljesítéséért, illetve a következő esztendő teendőinek elvégzésére — mondta beszélgetésünk elején František Danko mérnök, a Nové Mesto nad Váhom-i Mechani- žációs és Automatizálási Kutatóintézet üzemi pártbizottságának elnöke. — Az idei konferenciát mindenekelőtt a helyes megoldások keresése, a bírálat és önbírálat jellemezte. És persze a tárgyszerűség. A tanácskozáson több mint kétszázan vettek részt — kommunisták, vezető gazdasági dolgozók, tömegszervezeti tisztségviselők. Hogy min töprengenek ennek a (hazánkban a maga nemében talán a legnagyobb) kutatóintézetnek dolgozói? Erre a kérdésre próbált választ adni a konferencián elhangzott beszámoló is, melyet az intézet igazgatója, František Slanina mérnök, kandidátus olvasott fel. Mindenekelőtt azt vizsgálják, hogyan teljesíthető leghatékonyabban a terv. A beszámolóból kitűnt, hogy a tervteljesítés eddig sikeres, sőt némely mutatóiban túl is teljesítik. Például a munka termelékenysége terén. Gondot okoz viszont a forgalmi alap kereteinek túllépése a tartalékok fedezése terén. A vitában ezzel kapcsolatban bírálat érte az anyagi-műszaki ellátás dolgozóit. Kiderült azonban, hogy a konstruktőrök sem teljesen hibátlanok, hisz a „születő“ gépek készítéséhez gyakran a kelleténél több anyagot rendelnek, s így a konferenciáról ők is konkrét feladatok ismeretében távoztak. Az igazi probléma persze ennél sokkal összetettebb, s talán országos jellegű. Abban áll — mint azt több felszólaló kiemelte —■, hogy az anyagszállítási határidők a kutatás számára túlságosan hosszúak. Bár a komplex intézkedésekben kiemelik a kutatás elsőbbségét, ezen a téren a gyakorlat kissé mást mutat. A tanácskozáson elsősorban a gazdasági mutatók teljesítéséről esett szó, s ez kutatóintézet esetében szokatlan. Hogy miért éppen a ^gazdaság került a figyelem homlokterébe? Egyszerűéül azért, mert az intézet már csaknem három esztendeje gazdasági szervezet, mely „keres magára“. Ez nemcsak feladata, hanem képes is rá. Még egy sajátos vonása van az intézetnek: kutató-termelő egység, melyben szervesen kapcsolódik a kutatás, a fejlesztés és a termelés. S hogy ez mennyire így van, annak bizonyítéka: minden kutatási feladat végeredménye olyan produktív berendezés és gép, melyet a gyakorlatban használnak fel. Éppen ezért a tanácskozáson ezeknek a kérdéseknek nagy figyelmet szenteltek. Hiszen a gazdasági mutatók mögött, melyek többnyire döntően befolyásolják az intézetben a tervteljesítést, konkrét munka, konkrét gépek, berendezések állnak. Rámutattak arra, hogy bár a tervteljesítés során 350 szakasza valósult meg a megoldandó fe- adatoknak, ami kettővel több az eredetinél, nem teljes mértékben sikerült azonban a termelési terv teljesítése. Például a KOLS-1 típusú asztal kifejlesztése, ami az igényes kooperációban mutatkozó hiányosságokkal magyarázható, és azzal, hogy nem készültek el a gyártásához szükséges egyes alkatrészek. A feladat azonban nem megoldhatatlan, jól lehet kezdetben úgy tűnt, ezért foglalkoztak e kérdéssel már a pártbizottság ülésén, de szó volt róla a konferencián is. Az okokat és a járható utat egyaránt megmutatták. A legnagyobb gondot persze az intézet kommunistái és vezető dolgozói számára azok jelentik, melyek az elektronikával függnek össze. Két évvel ezelőtt sok vitát váltott ki az, hogy ezt a jellegzetesen gépipari kutatóintézetet besorolták az elektrotechnikai ipar hatáskörébe. Azok a feladatok, melyek elé a vállalatot a mikroelektronika állítja, az intézet több dolgozója számára azt jelentették, hogy át kellett állniuk más szakra, az embereknek bővíteniük kellett elméleti ismereteiket és gyakorlati tudásukat, s új módszereket, eljárásokat kellett elsajátítaniuk. Természetesen az új feladatoknak nem mindenki tudott egyaránt eleget tenni. Az új, haladó módszerek elsajátítását elsősorban a kommunisták tartották elkerülhetetlen feladatnak. A belső szerelések a gépi termelésnek a vállalatban ma a 40—60 százalékát teszik ki, s így éppen ezen a téren a legnagyobbak a tartalékok. A gépiparban dolgozók közül ma már kevesen kételkednek abban, hogy a népgazdaság fejAz intézetben az ember és a gép viszonyával kapcsolatos kutatásokat is végeznek. E jeladattal dr. Ľudovít Pakant, az első számú pártalapszervezet elnökét bízták meg (A szerző felvételei) lesztése az elektronika fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Az intézet ezért a lehető leggyorsabban hozzákezdett a mikroelektronika fejlesztéséhez. Az intézet kidolgozta programját, mely a vele szemben támasztott igényekből indul ki. A program azonban csak írás maradna, ha nem állnának mögötte emberek. Éppen ezért hangsúlyozta a minap megtartott párt- és gazdasági értekezlet, mindent el kell követni megvalósításáért. JOZEF GRACIK Harc az újévi
