Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-07 / 289. szám, hétfő

Lépést tartva a korral Gyártmányfejlesztés a Trenčíni Szerszámgépgyárak Konszernvállalatnál „Kiviteli tervfeladataink megvalósítása egyre nagyobb mér­tékben függ a gépipartól. Az, hogy ez az ágazat többet ex­portál, mint importál, döntő fontosságú külkereskedelmi és fizetési mérlegünk alakulása szempontfából. Szükségesnek mutatkozik, hogy a gépipari export sokkal nagyobb ütemben növekedjék, mint a 6. ötéves tervidőszakban(Ľubomír Strougal elvtárs, a CSKP XVI. kongresszusán.) A megmunkáló gépek sorá­ban az esztergagép kétségtele­nül kiemelkedő helyet foglal el, hiszen szükség van rá a ha­talmas gépipari üzemben ugyan­úgy, mint a szövetkezeti gépja­vító műhelyben. Persze, a mai esztergagépek már lényegesen fejlettebbek századeleji elődeik­nél, s ma már a félautomata és az automata esztergagépek újabb és újabb típusai kerülnek ki a gépszerkesztők műhelyei­ből. Az is tény azonban, hogy az eredeti univerzális csúcs­eszterga — természetesen kor­szerűsített változatban — még — A trenčíni gépgyártók a 7. ötéves tervidőszakban úgy­szólván egész termelési prog­ramjukat innoválják. A gyárt­mányfejlesztés eredményekép­pen azonban az itt gyártott gé­pek kétszer olyan drágák lesz­nek, mint a mostaniak. Gondol­ja, igazgató elvtárs, hogy a ma­gas ár ellenére nem csökken majd a külföldi kereslet ter­mékeik iránt? — A termékárak, s főleg az új termékek árának kérdése a külkereskedelemnek egyik sar- kallatos pontja, és mi számo­lunk bizonyos nehézségekkel A SUI típussorhoz tartozó újonnan kifejlesztett esztergagépeket alapos műszaki ellenőrzésnek vetik alá (A szerző felvétele) 1981 XII. 7. mindig nélkülözhetetlen kellé­ke a gépipari műhelyeknek. Így nem véletlen, hogy a Trenčíni Szerszámgépgyárak Konszern­vállalatnál még mindig gyárt­ják ezeket, s a külföldi piaco­kon is jól értékesítik. Az idén 5500 esztergagépet gyártanak, s ebből a mennyiségből több mint a háromnegyede kerül ha­zánk határain túlra. Az export­ra kerülő mennyiségnek pedig több mint a fele a nem szocia­lista piacokon, közülük is a leg­fejlettebb ipari országok — mint pl. az USA — piacain ta­lál vevőre. Az esztergagépeink iránti nagy külföldi érdeklődésről ta­núskodik az a tény is, hogy a trenčíni gépipari vállalatnak általában nincsenek gondjai az exportfeladatok teljesítésével, és csaknem rendszeresen túl­teljesíti azokat. A túlteljesítés pedig nem a minden áron való túlteljesítés eredménye, hiszen a szocialista és a nem szocia­lista külpiacon egyaránt na­gyobb összeget kapnak gépei­kért, mint a mi nagykereske­delmi áraink. Exportjuk során kedvezően alakul a különböze­ti mutató is, ami ugyancsak a hatékonyságról tanúskodik. A hatékony export, persze, még nem jelenti azt, hogy to­vább nem növelhető. Ezzel a véleménnyel fozef Margetinec mérnök, a trenčíni szerszám- gépgyár igazgatója Is egyetért. — Az exporthatékonyság nö­velése számunkra, mint kivitel­re gyártó vállalat számára az egyik fő feladat. Noha jelen­leg egy dollárt 9, és egy ru­belt 6 koronából állítunk elő, továbbra is napirenden szere­peltetjük külkereskedelmi tevé­kenységünk eredményesebbé té­telét. Elsősorban arról van szó, hogy bebizonyítsuk: képesek vagyunk a gyors minőségfej­lesztésre, a termelési program komplex innoválására, a pótal­katrészek és a kereskedelmi- műszaki dokumentáció rendsze­res szállítására megrendelőink­nek, továbbá arra, hogy töké­letesítjük szervizszolgálatainkat. Minderre 23 konkrét feladat irányul, amelyeket a tavalyi eredmények kiértékelése alap­ján fogadtunk el 1981-re. Mégpe­dig közösen a Strojimport kül­kereskedelmi vállalattal. ebben a tekintetben. A terme­lési program fokozatos felújí­tását akarjuk megvalósítani. A jelenlegi termelési programot fokozatosan leépítjük, és inno- vált termékek gyártása lép a helyébe. így — ugyancsak fo­kozatosan — növeljük az új ter­mékek sorozatgyártását. • Ez majd az árak alakulásában is érezteti hatását, oly módon, hogy csökkenésükkel is szá­molhatunk. Ugyanakkor azzal is számolunk, hogy külföldi megrendelőink gyorsan tudato­sítják, a régebbi típusú eszter­gagépekhez viszonyítva sokkal jobbhoz jutottak, és hogy érde­mes érte többet fizetni. Jobb minőség — magasabb ár — ezt a logikus érvet a kül­földi megrendelőknek Is figye­lembe kell venniük. Vajon mit is Jelent esetünkben a jobb mi­nőség? fozef Poláček mérnök, a vállalat kutatási-fejlesztési részlegének vezetője ezt így jellemezte: — Az eredeti esztergagépek, amelyek különböző továbbfej­lesztett változatainak gyártása még most is folyik, még az öt­venes évek végén kerültek ki a gépszerkesztők keze alól. Alap­vető felépítésükkel és műszaki paramétereikkel ugyan még mindig megfelelnek a ma köve­telményeinek, de a jövő ilyen irányú elvárásainak már ko­rántsem tehetnének eleget. És így annak ellenére, hogy még mindig jó kiviteli cikknek szá­mít, az innoválása mellett dön­töttünk. A SUI típussor új gé­pel nagyobb teljesítményűek, nagyobb vágási gyorsasággal dolgozik, a munkavédelmi kö­vetelményeknek is jobban meg­felel. A régi gépekhez viszo­nyítva az innovált gépek 35 százalékkal nagyobb munka­termelékenységet nyújtanak. — Minden gyártmányfejlesz­tés célja egyúttal a termelés hatékonyságának növelése Is. E szempontból milyen változás­sal számolnak? — kérdezem az Igazgatót. — Az eddig gyártott eszter­gagép-típusok esetében nem mindig értünk el megfelelő nyereséget, amit viszont az in­novált típusok mindegyikénél kivétel nélkül elérünk. íme egy példa — új termék gyártásával kapcsolatban: az SN típussorú esztergagépek esetében 25 ko­ronás kilogrammárat értünk el, s ezek innovált típussorá­nál már 36 korona a kilo­grammár. Az új típusú esztergagépek­ből az idén 210 darab kerül ki a vállalatból. Ezek a gépek ki­vétel nélkül hazai gyárakba, üzemekbe kerülnek, hogy a trenčíni gépszerkesztők, -fej­lesztők figyelemmel kísérhes­sék működésüket, rájöjjönek az esetleges hibákra, mielőtt még e gépeket külföldi vevőknek kínálnák fel. A műszaki fejlesztésnek ha­tártalanok a lehetőségei. És ezek kiaknázásában a trenčíni gépgyártók nem maradhatnak le. Hosszú távra szóló fejlesz­tési programból kell kiindul­niuk, ismerniük kell szakterü­letükön a fejlődési irányzato­kat, s már ma tudniuk kell, mit fognak gyártani 10, 15 esetleg 20 év múlva. Tudják ezt? — Ki akarjuk egészíteni a SUI esztergagépek típussorát, s a legkorszerűbb 'változatai már elektronikus irányításúak lesznek. Tovább innováljuk az SPL 25 NCA, az SPL 16 A és az SPT 20 és 22 másoló fél­automata eszetrgagépeket oly módon, hogy lehetővé váljék a gép robotizált kezelése, s az, hogy e gépek nagyobb techno­lógiai egységek részegységeit alkothassák. Ennek a törekvés­nek az eredménye már az NCSH 16-os esztergagép, amelyet fel­szereltek a munkadarab továb­bítására szolgáló manipulátor­ral, és amely a jövőben lehe­tővé teszi e gépek automatikus működését. A SUI típussor to­vábbi innovált tagja a TND 630-as jelzésű esztergagép. A trenčíni szerszámgépgyár a nyugatnémet Traub céggel kö­zösen kezdte gyártani. A tren- číniek a gép mechanikus részét gyártják, a Traub cég pedig az elektronikus vezérlő részt és meghajtó szerkezetet szállítja. A gépeket Reichenbachban és Trenčínben egyaránt kompletti- zálják. Az idei hannoveri meg- munkálógép-kiállításon ez a gép világviszonylatban csúcs­színvonalat ért el. Az eddig gyártott számjegy- vezérlésű gépek és e gép kö­zött az a különbség, hogy a gyártási eljárás programozása már közvetlenül a gépen vé­gezhető el. Kissé leegyszerűsít­ve arról van szó, hogy a gyár­tási programot az első alkat­rész megmunkálása során ké­szítik el, ezt tárolják a rend­szermemóriaegységében (amely a géphez tartozik}, így a to­vábbi alkatrészeket a gép már automatikusan munkálja meg. Természetes, hogy az ilyen termelési együttműködés gazda­sági vonatkozásai is jelentősek. A vállalatigazgató erről így vé­lekedik: — A kooperációs szerződés aláírása előtt részletes műsza­ki-gazdasági elemzést végez­tünk, így meggyőződhettünk ró­la, hogy mennyire hatékony az ilyen termelési együttműködés. A szemléletesség kedvéért hadd hangsúlyozzam, hogy azok az alkatrészek, amelyeket a Traub cégnek szállítunk, gazdasági­lag legalább annyira hatéko­nyak, mint az általunk értéke­sített komplett szerszámgépek. Ugyanakkor a Traub cégtől a kooperáció keretében átvett részegységek kétszer-háromszor olcsóbbak a világpiacon forga­lomba kerülő hasonló termé­keknél. Mindebből látható, hogy az ilyen kooperáció mind a válla­lat, mind az egész társadalom számára hasznos. Nem elhanya­golható körülmény az sem, hogy a külkereskedelmi kap^ csolatok ilyen bővítése során termékeink népszerűsége is nö­vekszik a világpiacon. A tren­číni gépgyártók tehát tapasz­talták, hogy kifizetődő a mű­szaki paraméterek színvonalá­nak emelése. S ami ugyancsak nem mellékes, a XVI. párt- kongresszus egyik alapvető kö­vetelményének Is eleget tesznek: eredményesen növelik termé­keik exportjának hatékonysá­gát. MARIÄN FUSEK iliiiSilE Egy Éptől csúcseröműiien Liptovská Mara —. e név so­káig egy liptói községet jel­zett az ország térképén. Az elmúlt évtizedtől kezdve aztán lassan köztudatba került an­nak kapcsán, hogy ezen a vi­déken építették ki a Vág fo­lyón és szlovákiai méretekben a legnagyobb víztározót. Nagy­ságát két idevágó adat is jól érzékelteti. Űrtartalma 360 mil­lió köbméter, azaz ennyi víz fér belé; s a vízfelszín 27 négyzetkilométert tesz ki. így aztán bárkivel előfordulhat, ha Ružomberok és Liptovský Mi­kuláš között közlekedik az au­tópályán, hogy hosszú kilomé­tereken keresztül valamelyik oldalról a víztározó képe ki­séri. Még ha a nézelődőnek nem is tűnik úgy, valójában azonban az egész víztározó és az alsó „végén“ működő csúcs­erőmű jelentős láncszeme nép­gazdaságunk energetikai rend­szerének. Hogy jelentősége mi­ben rejlik, az kitűnik Artúr Svarc szavaiból. — Leszűkíteném az energeti­kai rendszert, s a Vág folyó erőműrendszeréből indulnék ki — magyarázza a fiatal tech­nikus. — Ebbe beletartozik ez a 198 MW teljesítményű vízi erőmű is. Érdekességei közé tartozik, hogy két átszivattyú- zásra alkalmas turbinája éjje­lente visszajuttatja a vizet a felső vízmedecébe, s így az újra az erőmű turbináinak meghajtására szolgálhat. Per­sze, mindezt nagyon leegysze­rűsítve mondtam csak el. Van még az erőműnek két Kaplan turbinával rendelkező generá­tora, melynek össztelejsítmé- nye 100 MW. A Liptovská Mara-1 csúcserőműhöz tartozik a bešeňovái átfolyó erőmű, amely állandóan üzemel, s az „alsó“ vízmedence végén ta­lálható. — Nem mindenkinek világos a csúcserőmű fogalma. Kaphat­nánk ehhez néhány mondatos magyarázatot? — Már ahogy a megnevezé­séből is kitűnik, erőművünk csúcsidőben, vagyis az energia- fogyasztási maximum időszaká­ban „lép be“ az áramszolgál­tatás hálózatába. Naponta ez az idő délelőtt 7-től 11 óráig, délután 17-től 20 óráig terjed. Éjszaka aztán a szivattyúként is működő két említett turbina segítségével emeli vissza a vi­zet a felső vízgyűjtőbe. Egyéb­ként az utasításokat a trenčíni energetikai vezérlő központból kapjuk, s az itteni erőmű fel­futási ideje 90 másodperc, te­hát ennyi idő alatt indítjuk be az áramfejlesztő berendezése­ket. A Liptovská Mara-i vízi erő­mű Irányítását úgy végzik, hogy az összhangban legyen az árvái völgyzárőgát munkájával. A Vág erőműrendszerében ez fontos szerepet játszik, mert e két erőmű engedi át és sza­bályozza azt a vízmennyiséget, amely az alsó szinteken mű­ködő villanytelepek munkájá­hoz elengedhetetlenül szüksé­ges. Rövid beszélgetésünk végén Artúr Svarc a téli üzemelés lehetőségeiről tájékoztat. — Az üzemelési renden a közelgő tél vajmi keveset vál­toztat; mert ha a vízgyűjtő be is fagyna, a turbinák több mint 40 méteres mélységben — ekkora a víz esése — vannak, és valószínűtlen befagyásuk, hiszen a fagy a vízfelület né­hány centiméteres felső réte­gét érinti. 1975-től még nem fordult elő, hogy a fagy miatt az erőmű üzemképtelen lett volna. Ha működnek a szivaty- tyúk, akkor a jégfelületre en­gedjük a vizet, ami a befolyó környékén azt felolvasztja. Kis­sé nagyobb gondot okozhatnak a fagyok a bešeňovái erőmű­nél, amely alacsonyabb víz­szinttel dolgozik. De még ezen a szakaszon sem fordult elő a termeléskiesés hasonló okok miatt. Egyébként, ha a hőmér­séklet nem süllyed valamilyen szélsőségesen ^alacsony hőfok­ra, még az egyik blokk folyam matban levő, terv szerinti ge­neráljavítását sem akadályoz- za. Ezt a munkát a téli hóna­pokban folyamatosan végezzük el. Mindezek Ismeretében nyu­godtan állíthatom: a Liptovs­ká Mara-i csúcserőmű a téli üzemelésre Jól felkészült. J. MÉSZÁROS KAROLY Búzaprognózis Valószínűleg eonelikedni fog a búza világpiaci ára a rak- tárkész-letek leépülése nyomán — állítja az USA mezőgazda- sági minisztériuma. Az átlagos világpiaci ár jelenleg 140 és 145 dollár között mozog ton­nánként, alacsonyabb a múlt évi átlagos 145,50 dolláros ár­nál. Az USA-ban rekordter­més várható, de a többletter­mést már exportrendelések formájában leköt öl bók. A világ importőr országai az idei ame­rikai búzatermés 70 százalé­kát fogják megvásárolni, ez a világkereskedelembe kerülő búza mennyiségének csaknem a fele. Az amerikai búzaex­port 1981—82-ben elérheti a 70 millió tonnát, s várhatóan 25 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző évben. (HVG) Indiai acélmű szovjet hitelből A Szovjetunió 245 miillió dol­láros kedvezményes hitelt nyújt Indiának egyévi 3,4 mil­lió tonna kapacitású acélmű felépítésére — közölték Új- Delhiben. A hitelkeretből az indiaiak szovjet alapanyagokat és berendezéseket vásárolhat­nak. Az acélmű előrelátható­lag 1985-ben kezdi meg műkö­dését, teljes kapacitását pedig 1987-re éri el. (HVG) Épül a VSZK legnagyobb vízi erőműve A Hanoitól északnyugatra fekvő Hoa-Binh-l vízi erőmű a 4. ötéves tervidőszak végén (1986—1990J a Vietnami Szo­cialista Köztársaság legna­gyobb vízi erőműve lesz. 1,8 millió kW-os teljesítményével, amely pontosan a fele Viet­nam mai villamosenergia ter­melésének, alapvető változást jelent az ország energetikai helyzetében. Duzzasztója több 10 ezer hektár termőföld el­árasztását teszi lehetővé. A szovjet segítséggel épülő Hoa- Binh-i vízi erőmű az első nagy terv Vietnamban, amelyet kor­szerű műszaki és technológiai eljárással valósítanak meg. (HÍZ) Jelentős gazdasági szervezet A közelmúltban tartották meg Szófiában a Központi Szövetkezeti Szövetség IX. kongresszusát. A szövetségnek mint társadalmi-gazdasági szervezetnek fontos szerepe van a termelésben és a köz­szükségleti cikkek árusításá­ban. A 835 fogyasztási, 744 mezőgazdasági és 420 termelé­si szövetkezet csoportosulása 3,5 millió szövetkezeti tagot tömörít. Üzleti hálózata az üdítő italok árusításának 94 száz-a léikát, a cukrászati ter­mékek árusításának 60 száza­inkat biztosítja, s a lakosság kenyárszükségleténeik a felét Is a szövetkezet elégíti kL Fontos szerepet játszik a méz- gyártásban is, valamint az er­dei gyümölcsök és a gyógynö­vények gyűjtésében. A hivatalos statisztikád je­lentések szerint a Szovjetunió villamosenergia-lermelése 1950- ben 91 milliárd kWó volt, 1980-ban pedig 1 295 milliárd kWó. A hetvenes években az egész világon jelentős mérték­ben emelkedett az atomerőmű­vek villamosenergia-termelése; a Szovjetunió tavaly 77 mil­liárd kWó-t termelt ily módon. (HÍZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom