Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-04 / 287. szám, péntek

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. decemberi PÉNTEK BRATISLAVA # XXXIV. ÉVFOLYAM * 287. szám « Ára 50 fillér ÖSSZEHANGOLTAN A testvéri szocialista országokkal való szövetségünk, együtt, működésünk elmélyítése, fejlesztése külpolitikánk alapját ké­pezi. Amint a legfelsőbb pártszerveink tanácskozásairól köz­zétett dokumentumok is leszögezik, a jelenlegi nemzetközi po­litikai és gazdasági helyzetben ennek az irányvonalnak az előttünk álló években még tovább kell izmosodnia. Ez a fo­lyamat: a szocialista internacionalizmus elmélyítése az osz­tályszempontból megosztott világban, a szocialista és a tőkés országok egymás mellett élése idején törvényszerű. Mint ilyennek, döntő a jelentősége egyrészt a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, az összes haladó forradalmi erő fejlesztése és egységének megszilárdítása szempontjából, más­részt külön-külön, az egyes szocialista országok belső építő­munkáját tekintve is létfontosságú. A szocialista országok előtt álló feladatok számtalan közös vonása teszi szükségessé, hogy két- és sokoldalú kapcsola­taikban egyaránt az együttműködés minőségi szempontból egyre magasabb formákat öltsön. Ezt támasztotta alá Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtaná­csa elnökének e heti csehszlovákiai baráti munkalátogatása is, melyre Gustáv Husáknak, pártunk főtitkárának, köztársa­sági elnöknek a meghívására került sor. Tárgyalásaik során a két fél áttekintette a gazdasági, po­litikai, ideológiai, tudományos-műszaki, kulturális stb. kap­csolatok alakulását. Megelégedéssel nyugtázhatták, hogy az 1979 júniusában, Drezdában megtartott legutóbbi találkozóju­kon elfogadott határozatokat mindkét fél sikeresen teljesíti, ami a fejlett szocialista társadalom építésének közös érdekein és céljain alapszik. Ugyancsak megerősítették, hogy a két ország között 1977 októberében megkötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés minden cik­kelyét sikerül valóra váltani. Az erről a találkozóról kiadott közös^ közlemény a gazdasá­gi együttműködésnek és a külpolitikai kérdéseknek szenteli a legtöbb figyelmet. Nem véletlenül került e két kérdés most is a figyelem homlokterébe; a külpolitika egyre nagyobb súllyal esik latba az országok gazdaságfejlesztési irányvona­lainak meghatározásakor. Megállapították, hogy hagyományo­san jó gazdasági kapcsolataink sikeresen és dinamikusan fej. lödnek, s a további előrehaladáshoz jó alapot teremtenek a két ország 1981—1965 re szóló népgazdaság-fejlesztési tervei egyeztetésének eredményei. Olyan fontos területekről van szó, mint a nyersanyagokkal, fűtőanyagokkal, vegyipari ter­mékekkel, gépekkel, fogyasztási cikkekkel való ellátás. E szempontból nagy jelentősége van a további szakosításnak és kooperációnak, mind a termelésben, mind pedig a kutatásban. Ez vonatkozik a Csehszlovákiában és az NDK-ban egyaránt létfontosságú, energia- és anyagtakarékosságot eredményező eljárások kidolgozására is. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban megerősítették: Csehszlovákia és az NDK legfontosabb feladatának a bé­ke megőrzését és az atomháború veszélyének elhárítását te­kinti. Aggasztó az imperialista erők azon törekvése, hogy ki­élezzék a nemzetközi feszültséget. A felek határozottan elu­tasították a Reagan-kormányzat agresszív politikáját, azokat a kísérleteit, hogy új feszültséggócokat hozzon létre, az erő pozíciójából lépjen fel, s beavatkozzon más országok belü­gyeibe. Teljes támogatásukról biztosították a Szovjetunió bé­kepolitikáját, az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének érvényesítésére, az atomháború ve­szélyének elhárítására tett erőfeszítéseit. Erich Honecker látogatásával párhuzamosan tanácskozott Bukarestben a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése, ahol ugyancsak e gondolatok fogalma­zódtak meg — más szinten. Nem áll szándékunkban párhu­zamot vonni a Prágában és Bukarestben elhangzottak között, hiszen Csehszlovákia és az NDK a Varsói Szerződés két tagál­lama és természetes, hogy teljes az egyetértés a két ország és párt között a nemzetközi helyzet megítélésében. E példá­val a szocialista országok egységes, összehangolt külpolitiká­jának jelentőségét akartuk hangsúlyozni. Prágában a két párt és állam vezetői, Bukarestben a Varsói Szerződés minden tag­országa nevében a külügyminiszterek fogalmazták meg a kö­zös célt: az imperialista erők aktivizálódásának eredménye­képpen bonyolultabbá, nehezebbé vált nemzetközi helyzetben még energikusabban szállnak szembe a háborús erőkkel. Te­szik ezt az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott békeprog­ram szellemében, amelyet a testvéri országok a magukénak vallanak. MALINÄK ISTVÁN ň Wyygcsfu-íik módosítania kell irreális álláspontján Csehszlovák felszólalás a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon (ČSTK) — A bécsi 'közép-eu­rópai haderőcsökkentési tárgya­lásokon tegnap megtartották a 291. plenáris ülést, amelyben felszólalt Emil Keblúšek nagy­követ, a csehszlovák küldöttség vezetője. Emil Keblúšek beszédében ar­ra a két kulcsfontosságú kér­désre összpontosított, amelyek sniatt a bécsi tárgyalásokon még nem született előrelépés. Egy­részt az aszimmetrikus csökken­tés elfogadhatatlan koncepció­járól van szó, amelynek érvé­nyesítésével a NATO egyoldalú katonai előnyökre kíván szert tenni. Másrészt a csökkentés két szakasza közötti kölcsönös kap­csolat megléte a fontos, ám ez elől a nyugati fél mindenáron ki akar térni. A csehszlovák küldött leszö­gezte ismételten, hogy a Varsói Szerződés jelentős erőfölényéről szóló állítások valótlanok. A hozzávetőleges katonai erő- egyensúly nemcsak papíron, ha* (Folytatás a 2. oldalon) A CSKP KB üdvözlő levele (ČSTK) — Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­sága üdvözlő levelet küldött a Norvég Kommunista Párt XVII. kongresszusának, amelyet de­cember 4-e és B-a között tarta­nak. A levél megállapítja: a Norvég KP kongresszusára olyan idő­szakban kerül sor, amikor kié­leződött a béke és az agresszió erőinek a mai és a jövő nemze­dékek további sorsáért folyta­tott küzdelme. Kifejezi azt a meggyőződését, hogy a kommu­nisták, valamint az összes hala­dó, demokratikus és békeszere­tő erő közös fellépése meghiú­sítja az imperializmus háborús terveit és biztosítja a további társadalmi haladást. Nagykövetek bemutatkozó látogatása A rovinkai Mezőgazdasági Gépkutató Intézet a mezőgazdasági ter­melés speciális ágazataiban alkalmazható gépek és berendezések kutatásával és kifejlesztésével foglalkozik. További területe a gé­pesítési technológia kutatása. Felvételünkön Dušan Hubac mérnök (jobbra) és Jozef Kočičák munka közben (Stefan Puskás felvétele — CSTK) (ČSTK) — Alois Indra, a Szö­vetségi Gyűlés elnöke, tegnap bemutatkozó látogatáson fogad­ta Augustino Salvat Rodriguezt, a Mexikói Egyesült Államok, An­tonio Baptista Martinet, a Por­tugál Köztársaság és Jack Foust Matlockot, az Amerikai Egye­sült Államok új csehszlovákiai nagykövetét. KÖZLEMÉNY A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bi­zottsága 1981. december 1— 2-án Bukarestben megtartotta soron következő ülését. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chiíoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Józef Czyrek, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­ségének külügyminisztere. Az ülés résztvevői kölcsönös tájékoztatás és véleménycsere keretében áttekintették a fegyverzetkorlátozási és lesze­relési tárgyalások helyzetét, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett álllamok képviselői madridi találkozójának mene­tét. 1. A miniszterek államaik nevében megállapították, hogy az események alakulása teljes mértékben alátámasztja a nem­zetközi helyzet fejlődésének irányzatairól, a Politikai Ta­nácskozó Testület 1960 májusi varsói ülésén és a Varsói Szer­ződés tagállamai vezetőinek 1980 decemberi moszkvai "ta­lálkozóján adott értékelések és következtetések időszerűségét, valamint az említett államok által előterjesztett, a béke megszilárdítására, az enyhülés­re, a fegyverkezési hajsza fel­számolására és a leszerelésre, valamint a nemzetközi együtt­működés elmélyítésére irányuló programok és javaslatok nagy jelentőségét. Mély aggodalom­mal állapították meg, hogy az imperialista erőpolitika aktivi­zálódásának következménye­ként tovább romlott a nemzet­közi légkör, nőtt a háborús ve­szély és a népek szabadságá­nak, függetlenségének fenyege­tettsége. Ezzel összefüggésben rámutattak arra a növekvő ve­szélyre, amelyet a fegyverkezé­si verseny, különösen a nukleá­ris fegyverkezés ütemének és méreteinek fokozódása, az új fegyvertípusok és rendszerek kidolgozása, azok rendszerbe állítása, a katonai kiadások to­vábbi emelkedése, a hadiipari komplexum szerepének és be­folyásának erősödése okoz. Az ülés résztvevői — ezzel kapcsolatban — ismét rámutat­tak, hogy különösen veszélyes az új amerikai közepes hatótá­volságú rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló NATO-dön­tés, az Egyesült Államoknak a neutronfegyver előállításáról és a hadászati fegyverkezés új, széles körű programjáról ho­zott döntése, mivel ennek nyil­vánvaló célja a katonai fölény elérése. Mindezt az európai és más népeket létükben fenye­gető hadászati doktrínák elő­térbe állítása kíséri: az első nukleáris csapásmérésről, a „korlátozott nukleáris háború“ lehetőségéről és elfogadhatósá­gáról Európában. Megszakad­tak, vagy szünetelnek a tárgya­lások a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés számos fontos te­rületén. 2. Az ülés résztvevői ugyan­akkor megállapították, hogy az enyhülés ellen fellépő imperia­lista, reakciós erők politikája a békeszerető államoknak, az im- perialistaellenes, haladó erők­nek és a társadalom legszéle­sebb köreinek növekvő ellenál­lásába ütközik Európában és a világ más térségének országai­(Folytatás a 3. oldalon) ülésezett a CSEMADOK Központi Bizottsága Sidó Zoltán a kulturális szövetség országos elnöke (Tudósítónktól) — Tegnap Bratislavában ülésezett a CSE­MADOK Központi Bizottsága. Az ülésen megjelent Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, szlovák kulturá­lis miniszter, Rudolf Jurík, az SZLKP KB osztályvezetője, va­lamint kulturális életünk szá­mos más képviselője. Az ülé­sen először Rudolf Jurlk tájé­koztatta a résztvevőket az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, majd előterjesz­tette a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisz­tériuma javaslatát — dinéi yet az SZLKP KB Titkársága is tá­mogatott — a CSEMADOK KB országos elnöke funkciójának betöltésére. Az ülés résztvevői egyhangúlag jóváhagyták hogy Sidó Zoltán legyen a CSEMA­DOK KB országos elnöke A szavazás után az ú] elnök kért szót, aki hangsúlyozta, hogy e felelősségteljes funk­cióban pártunk politikájának szeneimében, a CSEMADOK ha­tékonyabb eszmei és kulturá*. lis-népművelő munkála érdeké­ben igyekszik dolgozni. —y—f Ösztönzés a kelet-nyugati párbeszéd folytatásához (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev múltheti bonni látogatása azt bizonyította, hogy mindkét or­szág hozzá kíván járulni a nemzetközi helyzet megjavítá. sához és a béke megőrzéséhez — hangsúlyozta Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár a Bundestagban nemzetközi kér­désekről előterjesztett kor­mánynyilatkozatában. Kiemelte, hogy a nyugatnémet—szovjet csúcstalálkozó újabb ösztönzést adott a kelet—nyugati párbe­széd folytatásához. A bonni kancellár szerint az egyes kér­désekben mutatkozott eltérő álláspontok ellenére a megbe­szélések közös nevezője volt, hogy mindkét fél aggódik a vi­lágbéke sorsáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom