Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-28 / 306. szám, hétfő
Szarajevó 25 hónappal a játékok kezdete előtt E levenítsük fel a közelmúlt sporttörténetét. 1978-at írtak; a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 80. ülésének egyik legfontosabb napirendi pontja az 1984. évi olimpiai játékok rendezési jogának odaítélése volt. A téli olimpia megrendezésére három komoly jelölt ‘ volt: Göteborg, Sapporo, és Szarajevó. Az első fordulóban titkos szavazás után Göteborg kapta a legkevesebb szavazatot, így kiesett a „játékból“. A második forduló hozta meg a döntést, újabb titkos szavazás után Szarajevó három szavazat különbséggel megelőzte japán vetélytársát és így a téli olimpiák történetében először szocialista országban rendezik a játékokat. Meglepetés, kételyek, kérdések fogadták világszerte a döntést — Szarajevó ngy csapásra a sportvilág érdeklődésének középpontjába került. Jugoszláviában — téli olimpia? Ráadásul az ország szívében, Bosznia-Hercegovina középpontjában, melyet a téli TÉLI OLIMPIA lió lakosú köztársaságot. Az ellentétek Szarajevóban is szembeötlőek. A különböző történelmi nevezetesség között, sok az orientális jellegű, főleg a török uralomra emlékeztető épület, mecset, sok az érdekes stílusban épült iszlám egyházi objektum (a várost jelenlegi helyén a törökök alapították Szaraj-Ovasi néven, ami annyit jelent, palota körüli mező). A régi Szarajevó mellett új lakótelepek, ipari létesítmények nyújtják több tíz kilométernyire ezt a magas hegyek közé, viszonylag szűk völgybe szorított települést. A város 550 m tengerszintfeletti magasságban fekszik, a környező hegyek elérik a 2000 m-es magasságot. Külön érdekessége Szarajevónak a Mil- jacka keskeny folyón átívelő hidak, amelyeket Ivó Andrič „Kőcsigolyáknak“ nevez. Szinte mindegyiknek megvan a története, de a világhírnevet tekintve az ún. Princíp hídé az elsőbbség Gavrilo Princip anarchista diák itt lőtt rá 1914 június 28-án Ferenc Ferdinand osztrák—magyar trónörökösre. Jártam a nem messze lévő Mlada-Boszna múzeumban, melynek sarkánál emléktábla és betonba öntött lábnyom kelti fel a turisták érdeklődési. A múzeum épületében léA Trebevics hegyre drótkötélpálya vezet a városból. sportok „tőzsdéjén“ alig Ismertek a világon?! Ilyenre sem volt még példa. Valahogy nem tudtak napirendre térni a sportrajongók a döntést fölött. Őszintén szólva, Jó magam Is nagyon kíváncsian vártam a találkozást az olimpiai várossal, a XIV. téli olimpiai játékok színhelyével. Utólag is hálás vagyok vendéglátóimnak az újvidéki rádiós kollégáknak, hogy kérésemre „besűrítették“ a hivatalos ott-tartózkodásom programjában a szarajevói utat. Mit tudunk Szarojevóról Már Belgrádban „ízelítőt“ kaptam a 25 hónap múlva kezdődő téli olimpia előkészületeiből. Az ország fővárosából ugyanis, érthetően már most sűrítették a vonat, repülő és buszjáratokat a nem egész 500 km-re fekvő olimpiai városba. Vonatom menetjegyén ott díszlett a felírat „Olimpik- ekspres“. Nos az utazás még a legigényesebbeket is kielégíthette. Színes TV műsor (itt láttam Klammer Világ Kupa győzelmét), állandó étel-ital felszolgálás (a bőséges uzsonna benne foglaltatott a jegyárban) tette kellemessé az öt és félórás utazást. Kollégáim már előre figyelmeztettek, hogy Bosznia—Hercegovina a hat Jugoszláv szocialista tag- köztársaság egyike, az ellentétek országa. Nemcsak éghajlati viszonyai miatt (Itt mérték például egész Jugoszlávia területén az eddigi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletet: Mostarban +4G °C-t, a Szarajevótól alig 30 km-re fekvő Mrazistén —43 °C-t), hanem a különböző kultúrák, vallások, civilizációk színes keveredése miatt. Mohamedánok, szerbek, horvátok, bosnyákok és más nemzetiségűek alkotják. Ezt a mintegy hárommllvő nagy földgömbön Szarajevó helyén egy szimbolikus lángcsóva jelzi, hogy itt kezdődött az első világháború... A város nemcsak a közelgő olimpiának köszönhetően, rohamosan fejlődik. Az utóbbi tíz év alatt 100 ezerrel növekedett lakosainak száma, s ma már 450 ezer lakosával Jugoszlávia 4. legnagyobb városa. Sportélete is figyelemre méltó. Szarajevó — sportváros Bosznia-Hercegovina fővárosában pezsgő sportélet zajlik. Ki ne Ismerné a Boszna férfi kosárlabdázóit a BEK többszörös győzteseit. A szervezet sport és testnevelés 133 egyesületben összpontosul. A legutóbbi nyári olimpiai játékokon Moszkvában 30 szarajevói sportoló képviselte — különböző sportágakban — Jugoszlávia színeit. A 287 városi sportlétesítmény közül a legismertebb a Skenderija sport- központ, melyet több fedett csarnok alkot. Közülük a legnagyobb 10 ezer nézőt Is befogad. A Skenderija mellett egy új — kisebb műjégpálya épül a napokban, Itt rendezik az olimpia műkorcsolya versenyének kötelező gyakorlatait. A helyi labdarúgók a Kosévá stadionban Játszanak. A lelátók 60 ezer nézőnek biztosítanak helyet. A stadiont korszerűsítették, itt zajlik majd a téli olimpia ünnepélyes megnyitója. Olimpiai előkészületek — jó ütemben Szarajevóban már sok minden emlékeztet a közelgő nagy eseményre. Színes plakátok, különböző transzparensek, feliratok juttatják lépten-nyomon eszébe a látogatónak, hogy olimpiai városban Jár. A beiAZ ELLENTÉTEK VÁROSÁBAN város egyik forgalmas kis utcájában, a Jugoszláv Néphadsereg utca 23-as számú épületében székel az olimpiai szervezőbizottság. Beszélgető partnerem Alexander Irumič, a szervező bizottság főtitkárának helyettese rutinos nyilatkozó, hisz amint mondotta szinte nincs nap, hogy ne látogatna el hozzájuk újságíró a világ minden tájáról. A XIV. Téli olimpia iránt már most nagy érdeklődés nyilvánul meg világszerte, pedig még több mint 2 év hátra van a játék kezdetéig. — Az előkészületi munkák jó ütemben, pontosan a terveknek megfelelően haladnak — mondotta a szervező bizottság főtitkárának helyettese, aki „civilben“ építészmérnök. — Az előkészületek már lényegében 15 évvel ezelőtt megkezdődtek, főleg különböző infrastrukturális létesítmények átgondolt, nagyvonalú építésével. A munkák menetét természetesen alaposan meggyorsította a NOB 1978. évi döntése. A játékok odaítélése után pontosan kidolgozott harmonogram alapján Indult meg a „küzdelem“ az idővel, hogy minden időben elkészüljön. Eddig a létesítmények 75 százaléka készült el, azonnal fogadni tudná a sportolókat. A rendezők eszményi feltételeket akarnak teremteni a sportolók téli világfesztiváljának, de kerülik a „gigantomániát“, józan tervek alapján, reális koncepció alapján dolgoznak. Szarajevónak az eddigi téli olimpiákhoz viszonyítva két prioritása van. Az egyik az, hogy először kerül sor téli olimpiai játékokra ilyen nagy városban, másodszor pedig hogy minden verseny színhelye viszonylag közel esik egymáshoz. A város középpontjától a legtávolibb színhely a Bjelašnica, a férfi alpesi versenyek „otthona“, de ez sincs messzebb 30 km-nél, a többi szintér a város közvetlen közelében, vagy magában a városban fekszik, tehát elmarad a sokszor fáradságos és bonyolult utazás, egyszerűbb lesz a nézők és az újságírók szállítása. Ami az egyes színhelyeket Illeti. Elkészült már a Kosévá és a Zetra stadion. Folyik a gyorskorcsolya, szán és bobpálya, valamint a síugró sáncok építése. Teljesen „versenyre kész“ a két alpesi síközpont; Jahorina, ahol a női küzdelmeket rendezik és Bja- lašnica a férfi alpesi versenyek színhelye. Az északi számokat egy teljesen új „síparadicsomban“ az Igman-ban rendezik, mely valóban a síelők eldorádója lesz. A Trebevics hegyen alig pár km-re a forgalmas városközponttól épül a bob- és a szánkópálya. A helyszínre drótkötélpálya vezet a centrumból, így néhány perc alatt elérhető. — Vissza-, visszatérő probléma a téli olimpiákon a hó. Vagy túl sok, vagy túl kevés van belőle. Milyen az előrejelzés 1984 februárjára? — Városunk a kontinentális és a mediterrán éghajlat találkozásánál fekszik. Az eddigi tapasztalatok szerint még sohasem „szenvedtünk“ hóhiányban. A város körüli hegyeken már október végén leesik az első hó, s a síidény egészen május közepéig tart. A Jahorinán például minden évben már hagyományosan május első vasárnapján rendezünk nemzetközi versenyt, olyankor, amikor Európában már véget ért az idény. Problémát okozh.it a változékony időjárás. .Gyakran előfordul hogy a hideg napokat hirtelen felmelegedés követi. A meteorológusok az elmúlt 100 év időjárási adatait feldolgozva úgy vélik' a legoptimálisabb időjárási feltételek 1984. február 7-e és 19-e között lesznek. Ezért is döntöttünk az említett időpont mellett. — A legutóbbi téli olim pián Lake Piacidban elégedetlenek voltak az újságírók. Rosszak voltak a munkafeltételek, nagy volt a távolság az egyes színhelyek között, a rendezők sok mindenről megfeledkeztek. Bizonyára Önök okultak a tapasztala-, tokból? — Az eddigi becslések alapján 5 ezer külföldi újságíró részvételére számítunk. Igyekszünk a lehatő legjobb feltételeket biztosítani munkájuk számára. Már most elmondható, hogy Lake Piacid nálunk nem ismétlődik meg, már csak azért sem, mivel az egyes színhelyek sóikkal közelebb esnek egymáshoz, mint az Egyesült Államokban, így egy lényeges gonddal kevesebb vár ránk. Az olimpiai fő sajtóközpont a Skenderija sportcsarnok mellett lesz, úgy vélem minden újságíró megtalálja majd számítását, hisz a lehető legkorszerűbben, az eddigi technika! vívmányok alkalmazásával rendezzük be. — Befejezésül, mikorra várják az első sportolókat, mikor vehetik igénybe az ollpmial létesítményeket? — Arra köteleztük magunkat, hogy az 1982-es é<v végéig minden versenyszínhelyt átadunk rendeltetésének, annál is inkább, mivel a NOB-bal való megegyezés alapján 1982 decembere illetve 1983 márciusa között különböző sportágakban ún. próba olimpiát tartunk, tehát mindenkinek alkalma lesz már egy évvel a játékok kéz- dete előtt megismerkedni a létesítményekkel. A munkák eddigi menete bizakodással tölt el bennünket, minden okunk megvan az optimizmusra. December elején, az idén már harmadszor, nálunk járt J. A. Samaranch, <a NOB elnöke, aki elismeréssel nyugtázta a látottakat, — mondotta befejezésül Alexander Trumič, az olimpiai szervező bizottság főtitkárának helyettese. Vucsko, a farkas. A XIV. Téli Olimpia hivatalos „maszkottja". Jo2e Trobec szlovéniai festőművész alkotása. Utószó helyett... Este a Szarajevói pályaudvaron belgrádi vonatomra várva, az állomási éttremben asz- talomhoz ült egy munkásem- ber. Látván, hogy ikülföldi vagyok megkérdezte, mi céllal jártam Szarajevóban. Mikoí megtudta, hogy az olimpiai előkészületek Iránt érdeklődtem, csak ennyit mondott: — Látja, ezetk a furcsaságok. Én mostari vagyok, alig 130 km- re élek Szarajevótól. Gyermekeim még alig láttak életükben havat, mifelénk ritkaság a hó. Itt meg téli olimpiát ren- deznefk. Nem hiába mondják, ez ellentétek köztársasága vagyunk .. PROTICS JÄNOS Jahorina, a női álpest versenyek színhelye e®®®o®®®®®o®®®®®®®®®®®®*«« ®®e 1981. XII. 28. 5
