Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-17 / 298. szám, csütörtök

A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az 1982. évi állami költségvetést A pórt és a nép szolgálatában (Folytatás az 1. oldalról) 24-én Prágában aláirt barátsá­gi és együttműködési szerző­dés, majd a két ország közötti konzuli egyezmény, illetve a CSSZSZK és az ADK köeti pol­gári és büntetőjogi ügyekben való jogsegélynyújtásról szóló egyezmény kormányjavaslatát terjesztette a parlament elé. A csehszlovák—afganisztáni barátsági és együttműködési szerződéssel kapcsolatban han­goztatta: Az országaink közti kapcsolatoknak sokéves hagyo­mányai vannak. Szoros együtt­működésünk ez internacionaliz­mus és a forradalmi szolidari­tás elveinek megfelelően fejlő­dik, s a világbéke megszilárdí­tása és az új Igazságos társa­dalom építése során vallott céljaink azonosságán nyugszik. Büszkék vagyunk arra, hogy a Szovjetunió után Csehszlo­vákia a második ország, amellyel ez a jelentős ázsiai állam ilyen szerződést köt. A Népi Kamara bizottságai­nak nevében Michal Baran képviselő, a Nemzetek Kama­rája bizottságainak megbízásá­ból Antonie Bajerová képviselő szólalt fel. A vitában Pavel Auersperger képviselő biztosí­totta a csehszlovákiai dolgo­zók támogatásáról az afgán nép Igazságos harcát. Ezt ikövetően sor került a CSSZSZK és az Angolai Népi Köztársaság közti, Prágában 1981. október 12-én aláírt ba­rátsági és együttműködési szer­ződés aláírására. A külügymi­niszter Indoklásában a többi közt hangoztatta, hogy ez a szerződés mindkét fél számára jó alapot és egyben kötelezett­séget is jelent a békéért, a nemzetközi biztonságért és enyhülésért folytatott harccal kapcsolatban. A szerződés a többi közt azt is tartalmazza, hogy a felek ezután is cselek­vő módon járuljanak hozzá a gyarmati rendszer, a neokolo- nializmus és a fajüldözés va­lamennyi megnyilvánulása el­leni küzdelemhez. A kormányjavaslat elfogadá­sát ajánlották a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája bi­zottságainak előadói — Nor­bert Požár és Hana Kantorová képviselők, s a vitában fel­szólaló 0tokár FérČina képvi­selő is, aki elítélte a dél-afri­kai fajlüdőző rendszer táma­dásai* Angola szuverenitása ellen. A napirend szerint a külügy­miniszter ezután előterjesztet­te a CSSZSZK és a Szocialista Etiópia közti, Addis Abebában az idén szeptember 13-án alá­írt barátsági és együttműkö­dési szerződés, Illetve a két ország közti konzuli egyez­mény jóváhagyáséra tett kor­mányjavaslatot. A miniszter aláhúzta, hogy a szerződés és az egyezmény teljes összhang­ban van a CSKP XVI. kongresz- szusán kidolgozott külpolitikái célkitűzésekkel, s a két ok­mány további hozzájárulást je­lent az országaink közti barát­ság, együttműködés továbbfej­lődéséhez, valamint a szocia­lista közösség országai és a szocialista orientációjú fejlődő országok összeforrottságának erősítéséhez. A kormányjavaslat elfogadá­sát a Népi Kamara bizottsá­gainak nevében Vladimír Sí­rnék, a Nemzetek Kamarája bi­zottságainak megbízásából Zde­nék KováC képviselő, a vitá­ban pedig Pavla Rottová kép­viselő javasolta. A nemzetközi egyezmények sorában a CSSZSZK és a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság közti barátsági és együttműködési szerződés meg­vitatása következett. A szövet­ségi külügyminiszter indoklá­sában a többi közt hangoztatta, hogy a szerződés megkötése fontos határkő országaink ugyan nem hosszú múltra visz- szatekintő, de annál barátibb, sikeresen fejlődő kapcsolatai­ban. A JNDK a tudományos szocializmusból kiinduló szo­cialista orientációjú fejlődés útjára lépett. Az első arab or­szág, amely kitűzte a célt, hogy a tudományos szocializ­mus elvei alapján építi fel tár­sadalmát. A kormányjavaslatot a Népi Kamara bizottságainak megbí­zásából Milan Grégr képviselő, a Nemzetek Kamarája bizottsá­gainak nevében Emílie Kubiš- tóvá képviselő, a vitában pe­dig Bedŕich Svestka képviselő javasolta jóváhagyásra. A fenti nemzetközi szerződé­seket, illetve egyezményeket a két kamara képviselői egyhan­gúlag hagyták jóvá. Ugyancsak egyhangúlag fe­jezték ki egyetértésüket e Koppenhágában 1980. július 17- én aláírt, a nők megkülönböz­tetése minden formájának fel­számolásáról szóló megállapo­dással, amelyet ismét Bohus­lav Chnoupek külügyminiszter indokolt meg, s a két kamara bizottságainak nevében Olga Vacková és Vera Vavrincová képviselők támogatták, akik nagyra értékelték a haladó nők világmozgalmának további kibontakozását elősegítő doku­mentumot. A képviselők ezután Leopold tér szövetségi pénzügyminisz­ter indoklása alapján egyhan­gúlag jóváhagyták a jövedelmi adóra vonatkozó kettős meg­adóztatás, illetve az adózási kötelesség elmulasztásának megelőzéséről szóló, folyó év május 5-én Prágában aláírt csehszlovák—olasz szerződést, amelyet a Népi Kamara bizott­ságainak nevében Miroslav Pa- ruza, a Nemzetek Kamarája bi­zottsága megbízásából Nemcs- ko Ilona képviselő támoga­tott. * A napirend szerint a képvl- selők, Ladislav Šupka szövet­ségi műszaki-fejlesztési és be­ruházási miniszter indoklása alapján, valamint a két kama­ra bizottságainak előadói — Stanislav Fnkrál és Jaroslava Simünková képviselők felszó­lalása után ez 1981. szeptem­ber 14-én Bécsben aláírt, a nukleáris anyagok fizikai vé­delméről szóló sokoldalú egyezményt a második bekez­dés 17. cikkelyéhez fűzött kommentárral egyhangúlag jó­váhagyták. A Népi Kamara és a Nem­zetek Kamarája 3 együttes ülé­sének utolsó napirendi pontja­ként a képviselők jóváhagyó­lag tudomásul vették a Szövet­ségi Gyűlés elnökségének, a két kamara elnökségeinek és bizottságainak a parlament utolsó ülése óta kifejtett tevé­kenységéről előterjesztett je­lentést. Ezzel véget ért a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 3. együttes ülése. SOMOGYI MÄTYÄS A CSEH NEMZETI TANÁCS 3. ÜLÉSE A GAZDASÁG INTENZÍV FEJLESZTÉSIÉVEL (ČSTK) — A Cseh Nemzeti Tanács 3. ülésén tegnap Prágá­ban megvitatta a Cseh Szocialista Köztársaság 1981—1985. évi népgazdaságfejlesztési állami tervéről szóló törvény kormány- javaslatit és Csehország 1982. évi állami költségvetését. Josef Kempný, a CSKP KB El­nökségének tagja, a CSNT el­nöke, az ülésen szívélyesen üd­vözölte Josef Korčákot, a CSKP KB Elnökségének tagját, cseh miniszterelnököt, a cseh kor­mány miniszterelnök-helyettese­it és minisztereit, a Nemzeti Frontba tömörült politikai pár­tok és társadalmi szervezetek képviselőit, valamint a többi vendéget. A hetedik ötéves tervről szó­ló törvény kormányjavaslatát Stanislav RázI cseh miniszter­elnök-helyettes, a Cseh Terv­bizottság elnöke indokolta meg. Egyebek között megállapította: a törvényjavaslat kitűzi az álla­mi- és a gazdasági szervek azon alapvető feladatait, amelyeket a kormány döntőeknek tart kommunista pártunk gazdasági- és szociálpolitikai céljainak el­érése szempontjából a nyolcva­nas évek Igényes feltételei kö­zött. A javaslat azokból a té­nyekből Indul ki, amelyek be­folyásolják az újratermelés to­vábbi folyamatát. A jövőben ugyanannyi, esetleg kisebb mennyiségű nyersanyagból és energiából azonos, vagy kisebb munkaerő-állománnyal az ipar­nak, a mezőgazdaságnak, az építőiparnak és a helyi gaz­dálkodásnak több haszonértéket kell előállítania. Csak így tud megfelelni Csehország gazdasá­ga a CSKP XVI. kongresszusa támasztotta követelményeknek és a mai világ igényeinek. Rázl elvtárs a továbbiakban részlete­sen ismertette a kővetkező idő­szak tervmutatóit. Ezután Jaroslav Tlapák cseh pénzügyminiszter a Cseh Szo­cialista Köztársaság jövő évi költségvetéséről tartott beszá­molót. Leszögezte: a költségve­tés kidolgozása során azokból a célokból indultak ki, amelye­ket a CSKP XVI. kongresszusa a gazdasági és a szociális fej­lesztés programjában kitűzött. Nagy gondot kell fordítani az intenzív népgazdaságfejlesztés­re való áttérésre. 1982-ben las­sítjuk a fejlesztés ütemét, ami természetesen a költségvetés tervezésében is megmutatkozik. A csehországi állami költségve­tés bevételeit és kiadásait 134,4 milliárd koronára tervezzük. A beruházásokra továbbra is jelen­tős eszközöket fordítunk, s azt akarjuk, hogy elsősorban azo­kon e területeken eszközölje­nek beruházásokat, amelyeken erre tényleg szükség van. Meg kell felelniük a társadalmi érde­kek szigorú mércéinek. Nagy súlyt helyezünk a gyorsan meg­térülő beruházásokra, a befeje­zetlen beruházások számának csökkentésére és a heruházások szerkezetének átalakítására. A hatékonyság növelésére döntő hatással van a tudományos-mű­szaki haladás vívmányainak ér­vényesítése. Ennek eredményei­vel mindeddig nem lehetünk elé­gedettek, ezért pénzügyi politi­kánkkal is elő akarjuk segíteni e téren a kedvező fordulatot. LENGYELORSZÁG A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉG ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZE (Folytatás az 1. oldalról) gyei nép törvényes vezetői véglegesen gátat vetnek a szél­sőséges antiszocialista és el­lenforradalmi elemek aktivitá­sának, amely az ország politi­kai és gazdasági életében anar­chizmushoz vezetett, és már a szocialista társadalmi rendszer alapjait ís súlyosan veszélyez­tette. Megnár Albína, a Sőregi (Su­rice) Egységes Földművesszö­vetkezet pénztárosa: — A lengyelországi szükség- állapot bevezetését és a Nem­zeti Megmentés Katonai Taná­csának szigorú Intézkedéseit helyesnek és szükségesnek tar­tom a súlyos társadalmi válság vérontás nélküli megoldása végett. Együttérzek a nehéz küzdelmet folytató Igaz len­gyel hazafiakkal, akik megta­lálják a helyes kivezető utat a mostani bonyolult helyzetből. Csiszár Zoltán mérnök, a Bátkai Állami Gazdaság igaz­gatója: — Tegnap délelőtt két nyil­vános pártgyűlést tartottunk. A rednóti (Radnovce) és a bvircaá gazdasági részlegünk dolgozóival a termelési ered mények után részletesen ele­meztük a lengyel eseményeket is. A vitában felszólaló dolgo­zók véleménye megegyezett ab­ban, hogy Lengyelországban a szükségállapot elrendelésével sikerült megelőzni egy belát­hatatlan következményekkel fe­nyegető társadalmi katasztró­fát. Számunkra megnyugtató, hogy Lengyelországban a rend­kívüli állapot ellenére általá­nosan nyugodt légkörben foly­tatódik a termelőmunka. Ez a tény bizonyítja a LEMP akció­képe íségét. A rend, a nyuga­lom megőrzésében, a politikai és gazdasági viszonyok fokoza­tos konszolidálásában Lengyel- orsz^ szocialista jövőjének szavatolását látjuk.-ly— (Folytatás az l. oldalról) a dolgozók széles rétegei kap­csolatának megszilárdítására. A kommunista párt legjobb for­radalmi hagyományaihoz hű maradt. A februári győzelem után a párt Korčák elvtársat a blans- kói pártbizottság titkári és ve­zetőtitkári tisztségével bízta meg. 1951-ben és 1952-ben a CSKP KB szakosztályvezetője volt. Innen a brnói kerületi pártbizottságra ment dolgozni, ahol osztályvezetőként, titkár­ként és vezető titkárként tevé­kenykedett. A területi átszerve­zés után az újonnan alakult dél-morvaországi kerület párt- bizottságának titkáraként dol­gozott. Minden tisztségben bi­zonyította a párt iránti oda­adását, azt a képességét, hogy meg tudja nyerni és szervez­ni tudja a dolgozókat. Ugyan­ez jellemzi a legfelsőbb tör­vényhozó testületek képviselő­jeként kifejtett húszéves mun­kásságát is. A pártmunka tapasztalataival felvértezett Josef Korčák elv­társat 1962-ben kormánytiszt­ségekbe választották. Fejleszté­si miniszter, majd a Központi Energiaipari Igazgatóság veze­tésével megbízott miniszter tett. Az 1968—69-es válság idején azon kommunisták egyike volt, akik marxista—leninista és in­ternacionalista álláspontot fog­laltak el és elvhű magatartá­sukkal hozzájárultak a jobbol­dali opportunista és az anti­szocialista erők vereségéhez. Ezen időszak nehéz megpró­báltatásai során bizonyította őszinte kapcsolatát a Szovjet­unióval, s ezt a kapcsolatot mindig a kommunista meggyő­ződés, a valódi hazafiság oszt­hatatlan részének tekintette. A Cseh Nemzeti Front Köz­táviratok (ČSTK) — Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fe­jezte ki jókívánságait Isza Bin Szulman Khalifa sejknek, Bah­rein állam emirjének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminisz­ter üdvözlő táviratot küldött Mohammed Bin Mubarak sejk­nek, Bahrein külügyminiszteré­nek. Bohuslav Chnoupek külügy­miniszter üdvözlő táviratot kül­dött Ali Agbar Velajatinak, az Iráni Iszlám Köztársaság kül­ügyminiszterének kinevezése alkalmából. ponti Bizottságának elnökeként és a Csehszlovák Nemzeti Front alelnökeként 1969-ben és 1970-ben hatékonyan tudta ér­vényesíteni a CSKP politikáját, a Nemzeti Front szerveiben meg tudta nyerni e politika számára a többi párt becsüle­tes tagjait, s támaszkodott a társadalmi szervezetek erejére és lehetőségeire. Mint gazdag politikai tapasz­talatokkal rendelkező tisztség- viselőt, Korčák elvtársat a párt Központi Bizottsága — amely­nek 1958 óta szüntelenül tag­ja, — 1970 januárjában meg­választotta- a CSKP KB Elnök­ségének tagjává. Azóta tölti be a cseh miniszterelnök és szö­vetségi miniszterelnök-helyettes tisztségét. A párt új vezetősé­gének tagjaként, amely Gustáv Husák elvtárssal az élen, 1969 áprilisa után alakult ki, részt vett a válság következményei­nek felszámolásában, a fejlett szocialista társadalom prog­ramjának kidolgozásában és magvalósításában. E felelős tisztségekben Kor­čák elvtárs bölcsességről, a problémák gyakorlati megoldá­sa iránti érzékről tesz tanúsá­got, a döntéshozatalokat nyu­godt, tárgyszerű és kollektív szellemű, elvtársi bizalom és a megértés légköre hatja át. Josef Korčák elvtársnak, a párt és szocialista társadat? műnk feljesztése javát szolgá­ló érdemeit a Köztársasági Ér­demrenddel, a Győzelmes Feb­ruár Érdemrenddel, valamint más állami és pártkitiinteté- sekkel méltányolták. Hatvanadik születésnapja al­kalmából Korčák elvtársnak, a kommunista párt és a szocia­lista társadalom javára végzett munkájáért a köztársasági el­nök a CSKP KB Elnökségének javaslatára a Szocialista Mun­ka Hőse címet és a Klement Gottwald Érdemrendet adomá­nyozta. Nemzetközi szeminárium (ČSTK) — A marxista—leni* nista pártok fejlődésének tör­vényszerűségei it testvéri kom­munista és munkáspártok kong­resszusi dokumentumai alapján címmel december 15-e és 20-« között Prágában nemzetköz szemináriumot tartanak. Az összejövetelen, amelyet a CSKP KB politikai főiskolája szervezett, a Szovjetunió, Bul­gária, az NDK, Magyarország és Vietnám társadalomtudományi akadémiáinak és pártlskolálnak (küldöttségei vesznek részt. A Szlovák Nemzeti Front KB Elnökségének ülése A DOLGOZOK ALKOTÓ KEZDEMÉNYEZÉSÉVEL (ČSTK) — Ülést tartott teg­nap Bratislavában a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizott­ságának Elnöksége Fedor Gullá- nak, a Szlovák Nemzeti Front KB alelnökének vezetésével. Bevezetőben az elnökség tel­jes támogatásáról biztosította a CSKP KB 5. és az SZLKP KB leg­utóbbi ülését, a Szlovákia gaz­dasági és szociális fejlesztésé­nek jövő évi állami tervével kapcsolatban elfogadott határo­zatokat. Hangsúlyozta: a nép­gazdaság további fejlesztése, a lakosság életszínvonalának meg­tartása és emelése érdekében szükséges, hogy a Nemzeti Front minden szervezete széleskörű­en mozgósítsa tagjait a munka­helyi feladatok hiánytalan tel­jesítésére. Ezt követően az Elnökség je­lentést vitatott meg arról, ho­gyan bontották le a Szlovák Nemzeti Front szervei és szerve­zetei a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán elfoga­dott határozatokat. Megelége­déssel nyugtázta, hogy e szer­vek és szervezetek nagy gondot fordítanak hazánk gazdasági és szociális fejlesztése 1981—1985. évi fő irányainak teljesítésére, a dolgozók alkotó kezdeménye­zésének és aktivitásának kibon­takoztatására és a választási programok megvalósítására. Az Elnökség nagyra értékel­te a Nemzeti Front szervei és szervezetei által a mezőgazda­ságnak az idén nyújtott segítsé­get. Az SZNT bizottságai az alkoholizmusról tárgyaltak (Tudósítónktól) — Tegnap a Szlovák Nemzeti Tanács hat bi­zottsága tárgyalt az alkoholiz­mus elleni harc eredményeiről és problémáiról. A képviselők megállapították, hogy az alko­holfogyasztás okozta károk sok­szorosan meghaladják a kiske­reskedelemnek a szeszes Italok árusításából származó bevéte­lét. Rámutattak, hogy a mérték­telen alkoholfogyasztás súlyos társadalmi probléma, amely ne­gatívan befolyásolja a lakosság egészségét, a munkafegyelmet, a családi életet és a bűnözés alakulását. 1979-hez viszonyítva Szlováki­ában tavaly 16 000 hektoliterrel növekedett a szeszes italok gyártása, az egy főre eső fo­gyasztás pedig — tömény szesz­ben számítva — 10,4 literről 10,7 literre nőtt. Kedvezőtlen adatok ezek és amint Pavol Ki­rály Igazságügyminiszter — aki részt vett a bizottságok tanács­kozásain — hangsúlyozta, vala­mennyi szerv, intézmény, mun­kahely és társadalmi szervezet közös feladata, hogy az eddigi­nél következetesebben megköve­telje az alkoholizmus ellen ho­zott Intézkedések és rendeletek megtartását. —r— 1981. XII. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom