Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-16 / 271. szám, hétfő
(Václav Jirsa felvétele) ň. prigai Klement Gottwald híd ismét a forgalmat szeigálja 1981 XI. 16. Az autópálya egyik szakaszát képző — Prága északi és déli részét összekötő — Klement Gottwald hídon üzembe helyezése óta naponta a gépjárművek tízezrei haladtak (keresztül. Érthető, hogy a híd rendkívüli jelentőségét a közlekedés szempontjából a prágaiak először nyolc évvel ezelőtt, másodszor pedig az idén május 18. óta értékelték a legnagyobbra. A második időpontot azért, mert ettől a naptól kezdve folytak a híd tatarozás!, illetve általános felújítási munkái, hogy építői a terv szerint október végén átadják a hidat rendeltetésének. Mondanunk sem kell, hogy a jó hírt a motorosok és a gyalogosok is megnyugvással vették tudomásul. Egyéb lehetőség híján ugyanis a gépkocsik a legnagyobb közlekedési bonyodalmakat okozva, csak a belváros szűk utcáin juthattak el az autópályára. Nem beszélve a torlódással járó idegfeszítő várakozásról és az időveszteségről, aligha lehetne számokban kifejezni, mennyi üzemanyag veszett emiatt kárba. A híd tatarozási munkái azonban nem tűrtek halasztást. A LEGNAGYOBB GONDOT A VÍZ OKOZTA A beruházó — a Fővárosi Közlekedési Vállalat — és a kivitelező vállalatok helyzete nem volt egyszerű. Az Olomouci Közlekedési Építővállalat feladata mindenkelőtt az úttest felső rétegének az eltávolítása volt, hogy a dolgozók megközelíthessék a szigetelést, amely átengedte a vizet. 1 Önkéntelenül is felmerül a kérdés: jó minőségű munkát végeztek-e annak idején a híd építői? Nem túlságosan rövid idő-e az elmúlt nyolc esztendő az ilyen igényes beavatkozásra? Mikulás Laceknek, a Prágai Közlekedési Vállalat vezérigazgatójának és a szakembereknek a véleménye szerint a munka minősége átlagon felüli volt, tehát ezen a téren nem lett volna indokolt a bírálat. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a híd építésében alkalmazott technológia abban az időben külföldön, tehát nálunk is újdonságnak számított. A gyakorlati tapasztalatok hiányához járult a tény, hogy különösen az olyan hidaknál, mint amelyen a Klement Gottwald híd is, a hagyományos alapzat nem alkalmazható, s ezért az úttest minőségével és élettartamával kapcsolatos kérdésekről a nemzetközi tudományos értekezleteken még ma is élénk vita folyik. Tagadhatatlan azonban, hogy az úttest szigetelése átengedte a vizet, amely több helyütt nemcsak az alapzatot, hanem a betont is megrongálta. A számítások szerint az új szigetelőanyag és az új aszfaltszőnyeg lerakására előirányzott munkákat — mintegy kétezer négyzetmé- ternyi területen — 24 hétre, vagyis október 31-ig tervezték. VÁRATLAN MEGLEPETÉS A régi úttest felbontását követően azonban kiderült, hogy az izoláció mindenütt hibás, s ez az egész híd felületén, tehát nem 2000, hanem 12 700 négyzetméteren teszi szükségessé a szigetelőanyag lerakását. Tekintettel a hazai tapasztalatok hiányára, választásunk az erre a rendkívül igényes munkára szakosított Strabag NSZK-beli cégre esett. Ára a bonyodalmak így sem voltak elkerülhetők. A munka megváltozott terjedelme miatt ugyanis a Strabag-cég dolgozói az eredetileg augusztus 28-ig tervezett szállítási határidőnek október 31-ig való meghosszabi- tását kérték, veszélyeztetve ezzel a híd határidőben történő átadását. A hosszadalmas tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás szerint azonban a szigeteléssel kapcsolatos munkáknak szeptember 19-ig való befejezésére kötelezték magukat. A szakemberek a legjobban az időjárás viszontagságaiból tartottak. Ha ugyanis e9ik az eső, és azután egy időre leáll a munka. A nyugatnémet cég tíz évre szóló jótállásának a feltétele az volt, hogy pontosan betartsa a technológiai eljárást, ami elképzelhetetlen a teljesen száraz és egyenes alapzat nélkül. Szerencsére az időjárás jő volt. Mindössze 12 napon át esett, vagyis szünetelt a munka. AZ UTOLSÓ NAPOK IZGALMAI Feltételezhető volt, hogy ezzel megszűnik a kapkodás az építkezésen és enyhülnek a nehézségek. Az is várható volt, hogy a tervezők ezután már fokozatosan adják át az építőknek a részterveket és az anyagra sem kell többé várni. Csakhogy nem ez volt a helyzet. Az emberek továbbra is késő este távoztak a munkahelyükről. A minőségre való tekintettel még a szokatlan munkát is vállalták. így például, ha valahol a legcsekélyebb nedvességet vélték felfedezni, akkor a betont még a speciális szigetelő anyag lerakása előtt száraz ronggyal törölgették. A betonalapzat rétegéit pedig speciális finom szemcsés kőtörmelékkel vegyítették. Jóformán megszakítás nélkül folytak a munka minőségi ellenőrző tesztvizsgálatok is, majd az aszfaltbetonszőnyeg lerakására került a sor, amit szintén csak száraz időben végezhettek. Ezalatt a közlekedési vállalat többi üzemének a dolgozói 'sem henyéltek. A vasbeton korlátok és a lámpák szerelése, a járdák tatarozása mintegy 6 ezer négyzetméternyi területen ugyancsak körültekintő munkát igényelt. Az építkezés lefolyása tehát nem volt izgalommentes. A szakembereknek is jó tanulságul szolgáltak a gyakran felvetődő problémák, amelyekre tettre készen kellett válaszolniuk. Ismételten meggyőződtek arról, hogy az előkészítő munkák nem hanyagolhatok el, és hogy az időveszteség csak nehezen, vagy egyáltalán nem pótolható. TÍZÉVES JÓTÁLLÁS A dolgozók tehát a napról napra felmerülő problémák és a váratlan nehézségek ellenére is helytálltak. Az építkezést határidőben adták át, és ami talán még ennél is fontosabb: a munka minősége eléri a kívánt színvonalat. Minden jel arra vall tehát, hogy a Klement Gottwald híd a tízéves jótállási időn túlmenően is zavartalanul teljesíti majd feladatát. Noha a hídon még bizonyos munkák folyamatban vannak — befejezésük a jövő év júliusában várható —, a forgalom megszakítására már nem kerül sor. Az útiest kímélése azonban a jövőben is megkívánja rendszeres felülvizsgálását és karbantartását, csakúgy, mint a hat tonnánál nehezebb járművek kizárását a hídról. A dolgozók fáradozása tehát erdeményes volt. Megérdemlik az elismerést. A gépkocsik a belváros szűk utcái helyett október 30-tól már egyenesen a Klement Gottwald hídon, vagyis az autópályán folytathatják útjukat. KARDOS MÁRTA Oj Is újRAFStFEDEZErr EtiERÖtAfCRRÁSOK A gazdasági és szociális fejlődés világszerte egyre több energiát igényel. A növekvő ©nergiakereslet az elsődleges energiaforrások (főleg folyékony és gáznemű fűtőanyagok) készleteinek apadásához vezet. A beszerzésükre fordított költségek növekedése szükségessé tette új energiaforrások keresését. Az atomenergia felhasználása mellett főleg a nap, a szél, a hullámok energiájánatk kihasználásától íreméMtk világszerte az energiaszükséglet egy részének fedezését. Ezeket az energiaforrásokat az ember teég már régem is munkába fogta, de később más források háttérbe szorították őke*. A kőolaj századunkban fő energia- forrássá lépett elő. Ár, felhasználás, szállítás szempontjából egyaránt előnyős volt, de ma már fogyasztása jelentősebb mértékben nem növelhető, hisz az olaj lelőhelyek nem kimerít - h etettelek. Az energiaár emelkedésének komoly következményéi vannak a fejlett ipari országok és a fejlődő országok gazdaságára egyaránt. A fejlett Ipari országok energiaszükséglete az elkövetkező kiét évtizedben előreláthatólag 30 százalékkal emelkedik, míg a fejlődő országok gazdasági fellendülése a jelenlegi energiafogyasztás megháromszorozódását teszi szükségessé. Ma, az energiaárak emelkedésének időszakában valamennyi ország hazai (hagyományos vagy űj) forrásból igyekszik fedezni energia- szükségletének zömé*. Az energetikai szakemberek hazai és nemzetközi összejöveteleken egyre többet foglalkoznak az űj és megújuló energiaforrásokkal. A fő kérdés az, hogy az energiaszükséglet milyen hányadát képesek ma, vagy belátható időn belül fedezni, s kihasználásuk milyen beruházásokkal, költségekkel jár. Az új, alternatív energiaforrások, technológiák ismertetése, nemzetközi együttműködés elősegítése volt a célja pl. a néhány hónappal ezelőtt Nairobiban megtartott nemzetközi energetikai konferenciának is. Világhelyzet Már több országban (USA, Svédország, Szovjetunió) találhatunk kollektor okká 1 felszerelt házakat, melyek főleg fűtőenergiát szolgáltatnak. (A kollektor viszonylag egyszerű berendezés, mely ja rá eső napenergia nagy részét értékesíti. Az általa gyűjtött hő tárolása azonban ma még igen költséges. Máshol növényi és állati eredetű biomasszából biogázt próbálnak előállítani. Brazíliában cukornádból évente nagy mennyiségű metanolt gyártanak, melyet alkohollal keverve gépkocsik üzemanyagként hasznosítanak. Óriási energiatartalékok rejlenek a vízenergiában. Egyes országok (pl. Norvégia, Kanada, Svédország) innét nyerik energiaszükségletük nagy részét. A vízenergia terén legfontosabb szerepe a hagyományos (kis és nagy) vízi erőműveknek jut, de árapályerőmű építése is kifizetődik ott, ahol dagálykor nagy a víz- sz interne Ik edés. Ten ger pa rtok náil a hullámok erejéből is lehet villamos energiát fejleszteni, bár ez igényes és költséges berendezést kíván. Számos kísérlet folyik a szélenergia hasznosítására is, ami azonban csak bizonyos szélerősség mellett kifizetődő, s teljesítményét az időjárás szeszélye nagyban befolyásolná. Növekszik az ér dekli ődés a tőzeg, a nehézolaj, a bitumen és az olajpala kihasználása iránt. Venezuelában például óriási meny- ny iség rí nehéz olaj-kész let található, de kitermelése ezidáig nagy műszaki akadályokba ütközik. A bitumenes kőzetekben több olaj rejlik, mint amennyi a Föld folyékony olajkészlete. Óriási lelőhelyek vannak pl. Kanadában, és Venezuelában, nagyméretű kitermelése azonban rendkívül bonyolult, ma még megoldatlan feladat. Csehszlovákia lehetséges új energiaforrásai A hagyományostól eltérő energiaforrások közül- Csehszlovákiában az atomenergia fejlesztése mellett főként a napenergia, a geotermikus energia kihasználása, a biogáz előállítása jöhet számításiba az elkövetkező években, két évtizedben. Emellett számolhatunk kis és mikro vízi erőművek újra üzembe helyezésével és az alacsonyak a lóriájű fűtőanyagok kihasználásával. Az új források felhasználásának feltétele a rentabilitás. Távlatilag legjelentősebb és Ötvöző anyagok fémhulladékból Kobaltot, krómot, wolframot és molilxlént, más értékes elemeket nyernek vissza ötvözött fémek hulladékából az NDK-beli Fémfeldolgozó Kombinát lipcsei és Kari Marx-Stadt-i üzemében egy új eljárás segítségével. A hulladékot spektrométerrel átvizsgálják, ennek-révén 10 értékes ötvöző elein jelenlétét és koncentrációját tudják kimutatni. Az eredmény elemzése, majd a, válogatás és előkészítés után a hulladékot ötvözésre felhasználva, feleslegessé válik a drága acélnemesítő anyagok importja. A kombinát két hulladék-elemző spektrométerének külön előnye, hogy könnyen mozgatható, így a kombinát bármelyik hulladéktelepén működésbe állítható. (BUDAPRESS — ADN) Rekordtermés várható Az Egyesült Nemzetek Szervezete Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) prognózisa szerint a világ rizstermelése az idén eléri a 407 millió tonnás rekordszintet. Ez 7 millió tonnával több, mint az előző évi termés. (S. H.) Előkészületek a téli halászatra A Koréi Népi Demokratikus Köztársaság hajójavító műhelyeiben már javában folyik a felkészülés a téli halászati évadra. Hamgjong és Pjongan megyében már elkészültek a halászhajók javításával, és jelentősen gyarapították a halász- szerszámok, felszerelések számát. A keletről és nyugatról tengerrel körülvett ország vizei halban gazdagok. A keleti tengerparton például 600 féle hal tenyészik.-Ezt a partvidéket a világ három legnagyobb halász- területe között tartják számon. A sekély vízben telente tömegével hemzsegnek a halak. Gazdagnak mondható a nyugati part is. Itt kevesebb halfajta található, de mennyiségileg bőven van, és igen ízletesek. A halászok az 1971—1976-os tervidőszakban hat évre készített halászati tervet — amely 1,6 millió tonnára szólt — egy évvel és hét hónappal a határidő előtt teljesítették. A következő tervidőszak végére, 1982-re tovább emelik a mércét: 3,5 millió tonna hal és egyéb tengeri csemege lehalászását tervezik. Ebből előreláthatólag 2,7 millió tonna lesz a hal mennyisége. (BUDAPRESS—KCNA) A VII. ötéves terv fő céljai Mongóliában 1976 és 1980 között 35 százalékkal nőtt a társadalmi össztermelés és 30,9 százalékkal emelkedett a nemzeti jövedelem. Az ipari termelés pedig — az előző időszakhoz viszonyítva — másfélszeresére növekedett. A VII. ötéves tervben (1981— 85) — az előző öt évben elért eredményekre alapozva — célul tűzték ki a társadalmi össztermelés 41—45 százalékos emelését, azzal a megszorítással, hogy a megtermelt tiszta nemzeti jövedelem kétharmada a munka termelékenységének növeléséből származzék. A tervek szerint többet termelnek majd a jobb minőségű fogyasztási cikkekből, nagy gondot fordítanak a lakásépítkezésre, s 10—12 százalékkal növelik az egy főre jutó reáljövedelmet. (BUDAPRESS—MONCAME) kimeríthetetlen energiaforrásunk a napenergia. Ennek villamosenergiává fejlesztését Csehszlovákia 2000 ig nem tervezi. Az ehhez szükséges berendezés ma még túl költséges, ezért Csehszlovákia és a KGST-államok tudósai nagy figyelmet fordítanak új anyagok és technológiák nyerésére illetve fejlesztésére. A' napenergiának hővé alakítása, használati víz melegítésére történő felhasználása már a jelenlegi feltételek mellett is jövedelmezőnek mutatkozik. Ezért a napenergia hasznosítása 1981— 85-ben a napenergia hővé alakítására irányul. Állami kutatási feladat a napenergiának vízmelegítésre és mezőgazdasági termékek szárítására szolgáló berendezés tökéletesítése. Az energetikai szakemberek szerint a jelenlegi ötéves terv időszakában jelentősebb mértékben nem számolhatunk a napenergiának épületek és lakások fűtésére történő felhasználásával. Ez a hagyományostól eltérő nagy felületű fűtésrendszer (pl. talajfűtés} bevezetését teszi szükségessé, amivel már az épületek tervezésénél számolni kell. Fontos feladat a hősugarakat ösz- szegyűjtő kollektorok tökéletesítése, a hő tárolási költségeinek csökkentése. A hévizek formájában hasznosítható geotermikus energia kihasználására különösen Szlovákia területén van lehetőség. Ezen a téren a legnagyobb problémát a termálvíz mineralizáció- ja jelenti. A geotermikus energia hasznosításából Magyarország már régóta kiveszi a részét. Magyarországi szakemberek tapasztalatait, segítségét vesszük igénybe pl. a galántai járásban is a geotermikus energia hasznosítása során. Bár a hagyományostól eltérő energiaforrások kihasználása a közeljövőben hő előállítására korlátozódik, fontos területről van szó, amely a fűtőanyag és energiaszükségletünk kielégítésében jelentős segítségünkre lehet. MOLNÁR ANGÉLA
