Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-03 / 260. szám, kedd

SZLOVÁK IA KOM M U NI STA PÁRTJA KÖZP ÖNTI BIZOTTSÁ GÁNAK NAP I LA PJA 1981. november 3. KEDD BRATISLAVA © XXXIV. ÉVFOLYAM *260. szám Ára 50 fillér A TARTALÉKOK KÖVETKEZETES FELHASZNALASAVAL Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig abból az elvből Indult ki, hogy sikeresen fejlődő szocialista mezőgazdaság nél- kiil elképzelhetetlen a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődé­se és a nép életszínvonalának emelkedése. Agrárpolitikája el* nyerte a dolgozók teljes támogatását. A kollektivizálás és a nagyüzemi mezőgazdasági termelés meghonosítása fontos sze­repet töltött be a szocializmus építése terén. A csehszlovák ta­pasztalat teljes mértékben alátámasztja annak az igazságnak tartós nemzetközi érvényét, miszerint a falu szocialista átala­kítása az egyik legfontosabb feltétele a szocialista társadalom stabilitásának és fejlődésének. A szocialista mezőgazdaság fejlett népgazdasági ágazattá vált, fejlett anyagi-műszaki alapja lehetővé tette a munkater­melékenység jelentős növelését. Számos ténnyel támasztható alá a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági jelentősé­ge. A fejlődés nem engedi meg, hogy figyelmen kívUl hagy­juk a mindmáig meglevő gyenge pontokat és fogyatékosságo­kat. Ezért a párt központi bizottságának múlt héten megtar­tott 4. ülése részletesen elemezte a mezőgazdaság és az élel­miszeripar jelenlegi feladatait, összefüggésben a népgazdaság más kérdéseivel és a társadalmi szükségletek kielégítésével. Nagyon időszeríí és sürgető feladat, hogy kiküszöböljük az időjárás negatív hatását a tervteljesítésre, hiszen a növényter­mesztés éppen a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt nem tudta teljesíteni a takarmánygabona, a széna, a cukorrépa és más termények termesztésének idei tervét. Más népgazdasági ágazatok eredményei nem teszik teljes mértékben lehetővé,' hogy a terméskiesést a behozatal növelésével ellensúlyozzuk. Mindez megköveteli, hogy ésszerűbbé tegyük a takarmány-, különösen a szemestakarmány-fogyasztást és csökkentsük azon állatok állományát, amelyek hizlalásának alapja a szemes ta­karmány. A takarmányméiieg deficitjét részben pótolhatjuk min­den tartalék szigorú, következetes felhasználásával, ezek a tartalékok egyrészt magában a mezőgazdaságban, másrészt egyes iparágakban találhatók. Egyidejűleg javítani kell az állatgondozást, és csökkenteni kell mindennemű veszteséget. Az állattenyésztés területén jóváhagyott intézkedések meg­teremtik a feltételeket ahhoz, hogy a meglevő problémák el­lenére a közélelmezés és ellátás megfelelő szinten maradjon. Ennek érdekében azonban növelni kell a gazdaságosságot a fel­dolgozó iparban ugyanúgy, mint a fogyasztás terén. Abból a tényből kell kiindulni, hogy a helyzet csak akkor javulhat, ha jobbak lesznek a növénytermesztés jövő évi eredményei, mert ez megteremti a feltételeket az állattenyésztés intenzív fej­lesztésének helyreállításához. A mezőgazdaság a legnagyobb fűtőanyag- és energiafogyasz­tók egyike. Dolgozóinak — az élelmiszer-termelést is beleért­ve — takarékosságra kell törekedniük. Kívánatos, hogy a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar egész területén ne csak a megszabott megtakarításokat érjék el, hanem a közlekedési eszközök, más gépek és berendezések megfontolt használatá­val további takarékossági lehetőségeket keressenek. A takarékosság elvét a mezőgazdaságban szélesebb össze­függésekben is érvényesíteni kell. Az elmúlt három évtizedben ebben az ágazatban több száz milliárd koronát fektettünk be. A mezőgazdaságnak tehát fejlett műszaki alapja van, amelyet azonban csak részben aknázunk ki. A terméshozam-ingadozás okozta gondok főleg a nagyobb hozamú növényfajták termesztésével és a gazdasági állatok termelőképességének fokozásával enyhíthetők. E téren is min­denekelőtt kövekezetesebben kell érvényesíteni a tudományos kutatás ismereteit és az emberek tudását. Az a tény, hogy száz korona értékű termelésre 97 korona költséget kell fordítani, azt mutatja, hogy a mezőgazdasági beruházások mindeddig nem rentábilisak. Ezek a tények arra utalnak, hogy a mezőgazdaságban nagy tartalékok vannak. Az ágazat dinamikus fejlesztésének meg- . gyorsítása azonban az irányítási és a szervezési rendszer te­rén is határozott lépéseket követel. A hatodik ötéves tervidő­szak helyzetének elemzéséből adódik, hogy ugyanúgy, mint más ágazatokban, a mezőgazdaságban is mindeddig túlsúlyban van az extenzív módszerek alkalmazása. Ezért a XVI. pártkong­resszus határozataival összhangban a mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő javaslatot terjesztettek a CSKP KB 4. ülése elé. A javaslat elsőrendű célja a mezőgaz­daság állami irányításának javítása, mégpedig a tervezés tö­kéletesítése, a gazdasági szabályzók, s főként a konkrét irá­nyító és politikai szervező munka útján. Az állami terv szere­pének növelése egyúttal nagyobb teret biztosit a mezőgazda- sági vállalatok és dolgozói aktivitásának és kezdeményezésé­nek, lehetővé teszi a termelési tényezők és tartalékok hatéko­nyabb felhasználását a termelés intenzifikálására. Nem utolsó­sorban megnövekszik azon ágazatok felelőssége, amelyek hoz­zájárulnak a közélelmezéshez. A mezőgazdaság irányításának és tervezésének tökéletesített rendszere biztosítja a tudomá­nyos-műszaki haladás vívmányainak rendszeresebb, gyorsabb és átfogóbb érvényesítését. A központi bizottság határozata hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság tervszerű irányítási rend­szere tökéletesítésének — amelyet a XVI. pártkongresszus ha­tározatai alapján dolgoztak ki — elő kell mozdítania az irá- nyítőmunka minőségének javítását minden szinten. A CSKP KB 4. üléso határozatainak mérföldkövet kell jelen­teniük a XVI. pártkongresszusnak a mezőgazdaságra és a köz­élelmezésre vonatkozó határozatainak teljesítése terén. A mező- gazdaság fejlesztése elválaszthatatlanul összefügg a népgaz­daság egészének feladataival. Ezért előtérbe kerül a belső tar­talékok és lehetősépek kiaknázása, a jó tapasztalatok haszno­sítása, az emberek ismereteinek és alkotó munkájának kama­toztatása. (RÜDÉ PRÄVO) SZÍVÉLYES ÉS ELVTÁRS! LÉGKÖRŰ TALÁLKOZÓ Gustáv Husák fogadta Dinmuhamed Kunajevet (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Dinmuhamed Kunajevet, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagját, a Kazahsztáni KP KB első titkárát, aki a CSKP KB meghívására szabadságát töltöt­te hazánkban. A szívélyes és elvtársi légkö­rű találkozón a felek a 'két test­vérpárt és ország együttmükö­ÉRTÉKES FELAJÁNLÁS (ČSTK ] — Vállalati rekord felállítására tesz kísérletet a !e- csapolás terén tegnap óta a Ci- gel-Bányában Dominik Leit- mau munkacsoportja. A húszta­gú aranyérmes szocialista mun- ikabrigád felajánlotta, hogy húsz munkanap alatt 1760 folyómé­ter földalatti vályatot fúr, s napi teljesítménye eléri a 98 métert. A csúcsteljesítménnyel az Októberi Forradalom 64. évfor­dulóját és a Szakszervezetek X. országos kongresszusát köszön­tik. Munkájuk lehetővé teszi a bánya további részeinek meg­nyitását. A kötelezettség teljesí­tésével 560 méterrel szárnyalják túl a tervet. Jókívánságok Panamába (ČSTK) — Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban kö­szöntötte Aristides Royt, a Pana­mai Köztársaság elnökét az or­szág nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chnoupek külügymi­niszter táviratot küldött Jorge llluecnak, Panama külügyminisz. terének. Üdvözlő távirat (ČSTK) — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táv- iratban fejezte íki jókívánságait Hosszéin Musszavinak az Iráni Iszlám Köztársaság új minisz­terelnökének kinevezése alkal­mából. Bemutatkozó látogatás (ČSTK) — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára teg­nap Bratislavában bemutatkozó látogatáson fogadta Szapora Sándort, a Magyar Népköztár­saság új bratislavai főkonzulját. Baráti légkörben tájékoztatta vendégét Szlovákia gazdasági, szociális és ‘kulturális fejlődésé­ről. Időszerű kérdésekről tanácskoztak (ČSTK) — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára teg­nap Bratislavában fogadta a je­meni Szocialista Párt Központi Bizottságának küldöttségét, ame­lyet Mohszen Mohammed Isz- mail, a pártellenőrzési bizottság titkára vezet. A szívélyes légkörű találkozón Lenárt elvtárs tájékoztatta a vendégeket Szlovákia szocia­lista fejlődéséről. Ismertette a párt és a társadalom időszerű, a CSKP XVI. és az SZLKP legutób­bi kongresszusát követő felada­tait. A fogadáson részt vett Mi­loslav Boďa, az SZLKP KEPvB el­nöke. A delegáció tagjai tegnap dél­előtt találkoztak az SZLKP KERB vezető tagjaival, s megvi­tatták velük a bizottság munká­jának formáit és módszereit. Délután a vendégek 'körútra indultak a kelet-szlovákiai ke­rületbe. \ A tartós beke ffiitereise knts feladat Leonyid Brezsnyev interjúja a Dér Spiegelnek (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vála­szolt a Dér Spiegel című nyugatnémet folyóirat munkatár­sának kérdéseire: 0 Harmadízben látogat ön az NSZK ba. A legutóbbi 1978- as látogatása óta a világban a helyzet kiéleződött és bizo­nyos mértékig veszélyesebb lett. Véleménye szerint milyen szerepet játszhatna a Német Szövetségi Köztársaság a jelen­legi helyzetben, és ezzel kap­csolatban milyen jelentőséget tulajdonít közelgő bonni tár­gyalásainak? — Kezdem azzal, hogy Öröm­mel látogatok el ismét az önök országába. Már kétszer voltam az NSZK-ban. Mindkét esetben hasznosak voltak tárgyalása­ink és találkozóink. Megelége­déssel gondolok rájuk. Közelgő NSZK-beli látogatá­som, amelyre Schmidt kancel­lár meghívására kerül sor, or­szágaink kölcsönösen előnyös együttműködésének, az 1970- ben megkötött szerződés alap­ján a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok konstruktív fej­lesztése politikájának a ter­mészetes* folytatása. Ezt a po­litikát mi teljes mértékben vi­lágosan kifejtettük az SZKP XXIV., XXV. és XXVI. kong­resszusán. Tudjuk, hogy Bonn­ban Is a világpolitika fontos elemének tartják az NSZK és a Szovjetunió kapcsolatait, mert ettől nem kis mértékben függ az európai stabil béke. A Helmut Schmidt kancel­lárral és az NSZK más veze­tőivel való véleménycsere so­rán természetesen nem lesz hiány a tárgyalási témákból. Úgy vélem, hogy ma különös­képpen fontos meghatározni: milyen akciókat tehet egy-egy ország az emberiség legfonto­sabb és legsürgetőbb feladatá­nak — az atomkatasztrófa el­hárításának, a tartós béke megbízható távlatai megterem­tésének — érdekében. A két ország már nemegy­szer sírkaszállt az európai ka­tonai erőegyensúly megterem­téséért a lehető legalacso­nyabb szinten, többek közt az atomfegyverek területén is. Most arról van szó, hogyan hajtsuk ezt végre. Ebben né­zeteink különböznek. A meg­oldást azonban keresni kell. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az 1978 májusában Schmidt kancellárral aláírt kö­zös nyilatkozatban mindkét fél világosan síkraszállt azért, hogy senki se törekedjen ka- tonia erőfölényre, s kijelentet­te, hogy a védelem biztosítása szempontjából elegendő a hoz­závetőleges paritás. Ez a vé­leményünk ma is. S ez képezi a közelgő tárgyalások alapját és a kiindulópontját. Ami az NSZK szerepét illeti a jelenlegi valóban bonyolult helyzetben, úgy vélem, hogy a nyolcvanas évek elején hason­lóan, mint a hetvenes évek elején, az NSZK-nak nagyon fontos kérdésről kell dönte­nie: vagy folytatja és tovább­fejleszti azt az irányvonaltat, amely oly nagyon megemelte az NSZK súlyát az európai és a világpolitikában, vagy pedig az említett évek során fölhal­mozódott tőkét meddő és ve­szélyes konfrontációkra fecsé­reli el. Szeretném remélni, hogy tárgyalásaink után nö­vekszik az a kétoldalú meg-1 (Folytatás a 3. oldalonJ V I L A <5 PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJETEK! désének néhány kérdéséről ta­nácskoztak, és kicserélték ta­pasztalataikat a CSKP XVI. és az SZKP XXVI. kongresszusán elfo­gadott határozatok teljesítésé­ről. A fogadáson jelen volt Alek­szandr Botvin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete és František Salda, a köztársasági elnök irodájának vezetője. Gustáv Husák elvtárs üdvözli a vendéget. (Képtávírón érkezett: ČSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom