Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-06 / 263. szám, péntek

Az SZLKP KB ülésének vitája

(Folytatás az 5. oldalról.]

érvényesítésének eddigi tapasztalataiból azonban arra lehet következtetni, hogy az önálló elszámolási rendszer még nem vetette meg a lábát a vállalaton belüli szférában, s ezért nem Is lehet megbízható módon értékelni sz egyes személyek vagy kollektívák érdemeit az általános eredmények a!érésében. Ehhez a szükséges szempontok is hiányoznak különböző progresszív normák és szabványrendszerek formájában. A normák felülvizsgálása rendszerint nem hozza meg a várt eredményt. Az Iparügyi minisztériumban például az 1982-es terv előkészítésével kapcsolatban 39 ezer anyag- fogyasztási normát vizsgáltak felül, de csak 101 normánál következett be progresszív irányú változtatás, 14 norma esetében pedig az anyagfo- gyasztás növelésére tettek javaslatot.

A helyzet megköveteli, hogy a megváltozott feltételek között a gazdasági feladatok biztosítása során következetesen a komplex intézkedések szellemében járjunk el. Határozottabban kell támogatnunk a tervszerű irányítás tökéletesítésére elfogadott Intézkedéseket, gyűjtenünk kell az érvényesülésük során felhalmozódó tapasztalatokat, s ezek értékelése alapján tovább kell javítani a munkát. De semmi esetre sem engedhető meg a komplex intézkedések megcsonkítása, olyan elemeinek lebontása, amelyek egyeseknek különböző okokból nem felelnek meg.

A komplex intézkedések bevezetése után továbbra is döntő szerepe lesz a közvetlen irányítási munka színvonalának, a mesterektől kezdve egészen a vezérigazgatókig, a miniszterekig. A vezetők határozottságától, az adott problémára vonatkozó szakismereteiktől, társadalmi összefüggések- hen ható ítélőképességüktől, s szervező képességüktől függ, hogy milyen magas szintre tudjuk emelni az emberek alkotó gondolkozását, a tervezési, a technológiai és a munkafegyelmet, amelyek nélkül a legjobb koncepciós elgondolás sem valósítható meg. Az Irányítási színvonal javításának követelménye elválaszthatatlanul összefügg a káderpolitikával szemben támasztott követelményekkel. Ebben az játszik döntő szerepet, — amint azt Husák elvtárs a CSKP KB ülésén aláhúzta — hogy az egyes munkahelyeken milyen konkrét eredményeket érnek el a párt irányvonalának megvalósításában. Az Idő parancsa, hogy aki ebben a harcban kudarcot vall, aki nem képes megbirkózni az igényes feladatok teljesítésével, az adja át a helyét nagyobb teljesítményű és képeségű, kezdeményezőbb dolgozónak. A jelenlegi helyzetből világosan következik, hogy nem tűrhető el a kényelemszerető élet, ha meg akarjuk tartani, s egyes Irányokban tovább akarjuk fejleszteni népünk életszínvonalát, ami mindany- nyiunk munkájának célját és értelmét képezi.

Tisztelt elvtársak!

Körülbelül fél évvel a ,CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresz- szusa után, pártunk vezetősége szükségesnek tartotta, hogy a pártszerveket, az egész pártot és a társadalmat teljes nyíltsággal tájékoztassa általános gazdasági helyzetünkről, illetve arról, hogy milyen sikerek és fogyatékosságok kísérik a kongresszusi program megvalósítására irányuló igyekezetünket. Ezzel a párt, az állami és a gazdasági mechanizmus erőit, valamint a Nemzeti Frontot képező erőket arra akarjuk mozgósítani, hogy képesek legyünk megoldani azokat az objektív és szubjektív jellegű problémákat, amelyek eddig jelentős akadályokat képeztek gazdaságunk hatékony fejlesztésében. Ügy gondolom, hogy ezt a nyíltságot mindany- nyian megbecsüljük, s egyúttal a megoldások sürgősségét Is tudatosítjuk. A CSKP KB 4. ülésének határozatából egyértelműen következik, hogy a kongresszuson kitűzött feladatok teljesítésében tapasztalható helyzet megköveteli az olyan szervek, főleg azok vezető dolgozóinak szigorú elmarasztalását, amelyek kevés felelősséget érezve a párttal és az egész társadalommal szemben, nem tettek meg minden tőlük telhetőt, hogy végülis túltegyük magunkat azokon a nehézségeken, amelyek társadalmunk mindennapi életét is érintik. Husák elv- társ záró szavaiban hangsúlyozottan kiemelte, hogy a közömbösséget a felelőtlenséget, a napjaink égető problémáihoz való opportunista viszonyulást senkinél sem lehet eltűrni, és különösen nem a vezető dolgozóknál.

A CSKP KB tárgyalásából egyúttal az Is kitűnt, hogy a jelenlegi gazdasági fejlődésünkben tapasztalható bizonyos bonyolultságok ellenére nem lehet helye sem a pártban, sem a társadalomban a kishitűségnek, a pánikkeltésnek. Az ilyen viszonyulás az erők mozgósítása helyett inkább csak gyengítené azokat, s támadó lendület helyeit meghátráláshoz vezetne, s az ilyen hangulatoknak nincs is alapja.

Biľak elvtárs a CSKP KB ülésén elhangzott felszólalásában szerintem nagyon helyesen jegyezte meg, hogy pártunk története során nem egyszer állt már nehéz problémák megoldása előtt. így volt ez a burzsoá kormánynyal folytatott harcokban, a fasiszta rendszerrel vívott harcban, a munkás- osztály hatalmáért 1948 februárjában vívott harcban, a szocialista iparosításért, a mezőgazdaság kollektivizálásáért folytatott küzdelmekben, a párt egészséges erőinek harcában a lenini

irányvonal érvényesítéséért és országunk további szocialista fejlesztéséért az 1968—69-es válságos években, és így tovább. A történelem világosan bizonyítja, hogy pártunk mindig győzelmesen került ki ezekből a harcokból. E győzelmek feltétele a párt forradalmi Irányzata, sorainak politikai, eszmei és akciőegysége, a dolgozó tömegekhez fűződő kapcsolata, amelyek támogatását a józan érvelés súlyával, az emberek javát szolgáló becsületes politikával meg tudta nyerni.

Ügy gondolom, hogy a mai gazdasági harcunkban jelentkező problémák nem nagyobbak azoknál a feladatoknál, amelyekkel 60 éves története folyamán kellett megbirkóznia. Ezek a mai feladatok azonban újak, specifikusak és rendkívül bonyolultak. A XVI. kongresszus, valamint a CSKP KB legutóbbi ülései azonban rámutattak azokra az utakra, konkrét formákra és módszerekre, amelyek lehetővé teszik jelenlegi és jövő társadalmi és gazdasági fejlődésünk biztosítását, a hatékonyság növelésével kapcsolatos feladatok teljesítését. Ha ezeket a következtetéseket az SZLKP KB mostani ülésének határozataival együtt a párt szerveiben és szervezeteiben teljes mértékben elsajátítjuk, s a kormányban, « minisztériumokon és az egész irányítási szférában dolgozó kommunisták a magukévá teszik, s ha ezeket a Nemzeti Front szervezetei, s főleg dolgozóink széles tömegei támogatni fogják, nem lesz okunk a kételkedésre, a CSKP XVI. kongresszusán, valamint az SZLKP kongresszusán elfogadott határozatok sikeres teljesítését Illetően, mind általános értelemben, mind pedig kimondottan a gazdaság területén, amelyek fejlett szocialista társadalmunk további építését, a hazánkban élő állampolgárok békés életfeltételeinek biztosítását szolgálják.

(Folytatás az 1. oldalról)

gozók képviseleti szervei egyre hatékonyabban szolgálják a dolgozókat, megvalósítva akaratukat.

A Nagy Október tette lehetővé Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulását is. Munkásosztályunk forradalmi magva, társadalmunk leghaladóbb erői 60 évvel ezelőtt felismerték, hogy a szociális és nemzetiségi szempontból igazságos állam csakis forradalmi harcok eredményeként születhet. Pártunk megalapítói megértették, hogy a bolsevikok tapasztalatai és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi általános érvényűek. Az elmúlt 60 év megerősítette e felismerés helyességét. Pártunk kivívta a nép bizalmát, a nemzeti, a felszabadító harc élére állt, és népünket a szocialista forradalom győzelméhez vezette.

A revizionisták és a burzsoá ellenség rágalmai „a szovjet modell“ gépies alkalmazásáról és a nemzeti sajátosságok figyelmen kívül hagyásáról csak a nacionalizmus és szovjetel- lenesség céljait szolgálja. Csehszlovákia példája a szocialista forradalom általános érvényű alapelvei alkotó érvényesítésének bizonyítékai. Sajnos, tapasztalataink alapján azt is megerősíthetjük, hogy a szovjet példa lebecsülésé, a lenini tanítás kiforgatása, a szocialista forradalom elveinek semmibe vétele mindig kudarchoz vezet. Ezzel szemben sikereinket minden esetben a le- ninizmushoz való hűség, a szovjet kommunisták tapasztalatainak alkotó érvényesítése, a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk megvédése és megszilárdítása feltételezte.

A gazdaság, a kultúra, az életszínvonal fejlesztésében, a szociálpolitikában és a szocialista demokrácia tökéletesítésében elért eredményeink azt bizonyítják, hogy nemzedékeink nem éltek és nem dolgoztak fölöslegesen; megerősítik a CSKP politikájának helyességét, a csehszlovák—szovjet szövetség hasznosságát, szögezte le Indra elvtárs.

Hogy hogyan tudjuk érvényesíteni a mai feltételek között a Nagy Október eszméit, azt most tetteink, a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósításáért folytatott harcunk bizonyítja majd. Ilyen szempontból kell megítélnünk a CSKP KB legutóbbi, 4. ülését <S.

Alois Indra elvtárs beszéde

Alois Indra elvtárs a továbbiakban értékelte a CSKP XVI. kongresszusa óta a népgazdaság fejlesztésében elért eredményeket, majd a központi bizottság legutóbbi ülésére hivatkozva rámutatott, hogy életünket befolyásolja a világgazdaság helyzetének alakulása, a nyers- és alapanyagok árának emelkedése, az egyre kedvezőtlenebb piaci lehetőségek, a bonyolult nemzetközi helyzet és az egyes tőkés országok által érvényesített diszkrimináció. Mindez arra kényszerít bennünket, hogy erőfeszítéseket tegyünk minden erőnk mozgósítására. Figyelmünket saját fogyatékosságaink kiküszöbölésére, főleg a tervezés és irányítás színvonalának emelésére kell összpontosítani. Ezzel kapcsolatban beszélt az idén érvénybe lépett komplex intézkedések bevezetéséről. Hangsúlyozta, hogy hosszú ideig tartó folyamatról van szó, de már most megalapozottnak bizonyul az a figyelmeztetés, hogy az intézkedések nem hathatnak automatikusan, az emberektől, képességeitől függ, hogyan tudják respektálni a társadalmi érdekeket, hogyan tudják ezeket egybehangolni az egyes munkakollektívák érdekeivel. Most az a legfontosabb feladatunk, hogy minden erőnket az idei terv feladatainak teljesítésére, valamint az 1982. évi tervjavaslatok és az egész 7. ötéves terv kidolgozására fordítsuk.

A vezetők között kétségtelenül sok az áldozatkész, jó képességekkel rendelkező ember, aki a társadalom szolgálatában, a feladatok eredményes teljesítésében látja élete értelmét — mondotta. Ugyanakkor azonban találkozunk olyanokkal is, akik a kényelmes életre vágynak, előnyben részesítik egyéni érdekeiket, nem mondanak le megrögzött szokásaikról s nem értik meg korunk követelményeit. Rájuk vonatkoznak Gustáv Husák elvtársnak, a központi bizottság legutóbbi ülésén mondott szavai — a politikai öntudat és a szervező- képesség mércéi csakis a tettek, a konkrét eredmények lehetnek.

A kutatás és a tudományosműszaki fejlesztés eredményeinek hatékonyabb gyakorlati érvényesítésével kapcsolatban beszélt a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott együttműködésről. Hangsúlyozta, hogy az eddiginél sokkal kezdeményezőbben kell hozzájárulnunk a szocialista gazdasági integráció programjának megvalósításához. Aktívabban kell megszerveznünk a termelési kooperációt a szocialista országokkal.

A továbbiakban érintette népgazdaságunk egyes ágazatainak eredményeit és problémáit, külön figyelmet szentelve a mezőgazdaságnak. Leszögezte, hogy a felmerülő problémák miatt nem szabad kishi- lűokké válnunk, helyzetünk nőm kilátástalan. Kitűzött utunk helyes, feladataink megfelelnek lehetőségeinknek és szükségleteinknek, figyelembe vesszük a mai helyzetet. Tekintettel a fogyatékosságokra azonban szükségesnek tartjuk, hogy nagyon nyíltan beszéljünk, mivel meggyőződésünk, hogy pártunk és népünk megérti ezt' és aktívan hozzájárul a hibák kiküszöböléséhez. Pártunk azért alakult meg, hogy a népet szolgálja, hatvan éve a nép érdekeit védi és hű marad ehhez a küldetéséhez a további években is — hangsúlyozta.

Az Októberi Forradalom a szovjet állam feladatává tette, hogy küzdjön az igazságos békéért, a nemzetek közti megértés és együttműködés elveinek érvényesítéséért — állapította meg Indra elvtárs. A Szovjetunió fennállása óta hű maradt ehhez a hagyatékhoz, külpolitikája mindig következetesen ezekből az alapelvekből Indul ki. Ez a szellem hatja át a többi szocialista ország eljárását is.

A háború elítélése, az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésére kifejtett törekvés a Szovjetunió társadalmi rendszerének lényegéből ered. A szovjetek országa nem támaszt területi igényeket senkivel szemben, senkit sem veszélyeztet, és a békés életet tartja a legfontosabb emberi jognak. Ezt tanúsítják az SZKP XXVI. kongresszusán előterjesztett konstruktív javaslatok is, amelyeket Leonyid Brezsnyev elvtárs a következő szavak kíséretében terjesztett elő: „Pártunknak, népünknek

és általában földünk nemzeteinek nincs ma fontosabb nemzetközi feladata, mint a béke megvédése. Amikor a békét védjük, nemcsak a ma élő emberekre, nemcsak a ml gyermekeinkre ős unokáinkra gondolunk, hanem a következő nemzedékek boldogságára is.“ Nyilvánvaló, hogy a burzsoá politikusok, publicisták és tábornokok állítása valamilyen „szovjet veszélyről“ az évszázad legnagyobb hazugságát jelenti, megsérti a Szovjetuniót és azon 20 millió szovjet állampolgár emlékét, akik a Nagy Honvédő Háborúban vesztették életüket.

Értelmetlen az az állítás, hogy a Szovjetunió és szövetségesei a forradalom „kivitelére“ törekednek, de senki sem várhatja el tőlünk, hogy mi hallgassunk az ellenforradalom behozataláról vagy kiviteléről. Mindig rokonszenvezni fogunk azokkal a nemzetekkel, amelyek politikai és gazdasági függetlenségükért harcolnak; mindig azok oldalán állunk, akik a béke és a társadalmi haladás érdekében az imperializmus ellen, politikai uralma valamennyi megnyilvánulása és gazdasági kizsákmányolása ellen küzdenek.

Az Egyesült Államok mai vezetői és legreakciósabb szövetségesei súlyos felelősséget vállalnak magukra azáltal, hogy a nemzetközi kapcsolatok rontására, a politikai enyhülési folyamat aláásására és a fegyverkezési hajsza újabb menetének elindítására törekednek. A hisztérikus kirohanások, a durva fenyegetések, az a törekvés, hogy megbontsák a katonai erőegyensúlyt, a rakétatelepítési tervek, a neutron- bomba gyártására vonatkozó döntés és az a kísérlet, hogy a Szovjetunióval „az erő pozíciójából“ tárgyaljanak — mindez veszélyes játék a tűzzel, mindez óriási veszélyt jelent az egész emberiség számára. Az Egyesült Államok politikája nagyon jellemző „logikát“ követ: a világ egyes részeit saját „érdekszférájának nyilvánítja, elő akarja írni, hogyan „viselkedjenek“ a szuverén államok, milyen kül- és belpolitikát kövessenek — de amikor a szocialista szövetségesek kifejezik jogos aggodal- maiakat a népi Lengyelország sorsa miatt, ezt a Lengyelország belügyeibe való beavatkozásnak minősítik. Senki sem kényszeríthet bennünket arra, hogy eláruljuk a szocialista internacionalizmus alapelveit — a lengyel kommunisták és Igazi hazafiak mindig számíthatnak támogatásunkra.

Az utóbbi hónapokban világszerte nőtt a világközvélemény tiltakozása Washington kalan- dorpolitikája miatt. Az óriási tüntetések azt bizonyítják, hogy a világ békeszerető erői egyre erősebbek, a nyugat-európai országok népe nem törődik bele az Egyesült Államok azön kísérletébe, hogy Európát az esetleges nukleáris háború színterévé tegye, nem fogadja el azt a hamis állítást, hogy létezik „korlátozott“ nukleáris háború. A Szovjetunió határozott és megfontolt politikája egyre nagyobb visszhangot kelt. Moszkva és szövetségesei azt a reményt jelentik az emberiség szemében, hogy a háborús uszítők kudarcot vallanak, győz a józan ész, és az enyhülési politika egyedüli elfogadható alternatívaként továbbra Is érvényesül. A csehszlovák nép a világ békeszerető erőinek oldalán halad.

Mint a múltban, ma is békés életünk és biztonságunk sza- vatolója a Nagy Október országához fűződő megbonthatatlan szövetségünk.

Ma, mint minden évben, megkezdődik nálunk a már hagyományos csehszlovák-^ szovlet barátsági hónap. Ez nagyon hasznos hagyomány, amely lehetővé teszi, hogv még jobban megismerjük a Szovjetunió népeinek életét, kultúráját, a szovjet tudomány és technika fejlődésének ered ményeit. Barátságunkat, természetesen, nem korlátozzuk az egyes akciókra, barátságunk nem szól csak hetekre vagy hónapokra, hanem áthatja mindennapi életünket. Ma ugyanúgy, mint 1947-ben, azonosulunk Klement Gottwald szavaival: „Ennek a szövetségnek az elárulása azt jelentené, hogy eláruljuk önmagunkat, utódainkat, nemzeteink egész jövőjét.“

Indra elvtárs beszéde befelező részében a CSKP Központi Bizottsága, Gustáv Husák elv társ, a CSKP KB főtitkára köztársasági elnök, az egé37 Nemzeti Front, a csehszlovák kormány és egész népünk ne vébep testvéri üdvözleteit tolmácsolta a szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Párt- —_ jánsk és Leonyid Brezsnyev iyfl elvtársnak. A Nagy Október 64 évfordulója alkalmából további sikereket kívánt a Szovjetunió 1981. tovább' felvirágoztatásáért. 3 szocialista országok valamin* ^i. 6 a nemzetközi kommunista éf munkásmozgalom egvségéért. a béke megőrzéséért és megszi lármásáért kifejtett tevékeny ségében.