Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-05 / 262. szám, csütörtök
AMERIKAI TUDÓSOK ATOMFEGYVERKEZÉS ELLENI MOZGALMA (ČSTK) — Az Egyesült Államoknak nem szabad arra alapoznia politikáját, hogy lehetséges „korlátozott“ atomháború s bárki, is megnyerheti vagy túlélheti az atomháborút, hangsúlyozza az a petíció, amelyet az amerikai tudósok szövetsége adott ki. Számos városban, a városi tanács ülésein hasonló petíciókat és határozati javaslatokat vitatnak meg és fogadnak el. Az elmúlt évben az Egyesült Államokban számos új háborúellenes csoport jött létre, amely követeli a lázas fegyverkezés megállítását. Ennek ellenére a mozgalom még nem érte el a nyugat-európai országokban kibontakozott mozgalom nagyságát. A legutóbbi közvéleménykutatás azt mutatta, hogy az amerikaiak 47 százaléka tart az atomháborútól, de többségük „nem akar rá gondolni“. Olyan légkört kell teremteni, amelyben az emberek készek lesznek az atomkatasztrófa minden következményére gondolni, mondja Roger Molander, a Pentagon volt munkatársa, a Nemzetbiztonsági Tanács volt tagja, aki jelenleg a Ground Zero nevű békecsoport élén áll. Az Egyesült Államokban elsősorban az orvosok és tudósok vezetik az atomfegyverek elleni kampányt. Akcióik gyakran a lakosság körében nagy visszhangra találnak. AZ EGYENLŐSÉG ÉS AZ AZONOS BIZTONSÁG ELVÉBŐL KELL KIINDULNI A SZOVJET KÜLDÖTTSÉGVEZETÖ FELSZÓLALÁSA MADRIDBAN A 35 ország madridi európai biztonsági és együttműködési találkozójának keddi teljes ülésén a figyelem egyrészt a már eddig elért eredményekre, másrészt a még nyitott kérdések megoldásához szükséges megközelítési módra összpontosul. lljicsov szovjet küldöttségve- zető a madridi találkozó kétségtelen sikerének minősítette, hogy az európai biztonság kérdései a figyelem homlokterébe kerültek. A bizalomerősítő intézkedéseket illetően már csak az övezetek meghatározása van hatra. Ez semmi esetre sem oldható meg egyoldalú lépésekkel — hívta fel a figyelmet a szovjet küldöttség vezetője — hiszen alapvetően érinti az összes részt vevő állam biztonsági érdekeit, ezért az egyenlőség és az azonos biztonság elveiből kell kiindulni. A Szovjetunió ezért elvárja, hogy nyugati részről kövessék válaszlépések azt az ajánlatát, hogy az eddigi 250 kilométer helyett az ország egész európai részére kiterjeszti a bizalomerősítő intézkedéseket. A szovjet küldöttségvezető KURDISZTÁN Merényletek és összecsapások (ČSTK) — Kurdisztánban tovább folytatódnak a merényletek és az összecsapások a kurd kisebbség és a központi iráni kormány egységei között. A vasárnapi és hétfői harcok során Kurdisztánban összesen 14 ember vesztette életét. Huszonhat kurd felkelőt letartóztattak. javasolta: keressenek olyan megfogalmazást, amely felvázolná az övezet körvonalait, és egyszersmind tartalmazná azt a megállapodást, hogy ennek konkrét adatokkal és meghatározásokkal való kitöltését magára a katonai enyhülési és leszerelési értekezletre bízzák, figyelembe véve a madridi találkozón eddig elhangzott vagy még ezután előterjesztendő javaslatokat. A Szovjetunió tehát nem a döntés elodázását indítványozza — húzta alá 11- jicsov —, hanem azt, hogy hozzák meg a döntést Madridban, és csupán a részletezést bízzák a jövendő konferenciára. A békeharcot meg lehet nyerni (ČSTK) — A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága Párizsban nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza, hogy a nyugat-európai közvélemény egyre erősödő béke- mozgalmának köszönhetően a békéért és a lázas fegyverkezés ellen folytatott harcot meg lehet nyerni. Különböző politikai nézetű és meggyőződésű emberek milliói emelik fel szavukat a béke mellett, követelik, a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról szóló tárgyalások megkezdését és eredményes befejezését, a neutronfegyverek megtiltását — hangsúlyozza a nyilatkozat, majd megállapítja, hogy a francia nép az október 25-i párizsi százezres tüntetéssel járult hozzá a békeakcióhoz. SALVADOR Újabb amerikai fegyverszállítmányok? (ČSTK) — A salvadori hadsereg 24 katonát veszített az elmúlt órákban a partizánokkal folytatott harcokban — közölte a Venceremos nevű salvadori rádióállomás. Néhány további katonát a felkelők rajtaütésszerű támadásai során sebesítettek meg. Jósé Guillermo Garcia ezredes, salvadori hadügyminiszter és Rafael Flores Lima ezredes, salvadori vezérkari főnök tegnap Washingtonba repült, hogy részt vegyen az amerikai kontinens hadseregeinek 14. konferenciáján. Megfigyelők úgy vélik, hogy a látogatás fő célja az újabb amerikai fegyverszállítmányok kérdésének megvitatása. KÖZEL KELETI HÍREK Közös amerikai—egyiptomi hadgyakorlat (ČSTK) — November 9-én kezdődik meg a Brigh Star—2 közös amerikai—egyiptomi hadgyakorlat, amelyen 4000 amerikai katona vesz részt az egyiptomi szárazföldi, légi- és haditengerészeti erőkkel együtt. A hadgyakorlat később kiterjed Szomália, Szudán és Omán területére is. Az USA és Egyiptom között már működik az eddigi legnagyobb légihíd, melyen a C—5 és C—141 típusú amerikai szállító repülőgépek az egyiptomi repülőterekre szállítják a hadgyakorlaton részt vevő katonákat és a hadifelszerelést. Ez a hadgyakorlat — az étidig! legnagyobb a Közel-Keleten azt a célt szolgálja, hogy a térségben megpróbálja újjáéleszteni a már kudarcot vallott amerikai ágyúnaszád- po üt ik át. Az egyiptomi belügyminiszter a letartóztatásokról (ČSTK) — Egyiptomban állí tólag már egészen nyugodt a helyzet — legalábbis Mohammed Nabavi Iszmail belügyminiszter szavai szerint. Közölte, hogy a radikális vallási szervezetek szinte valamennyi vezetőjét és tagját letartóztatták. Elmondta, hogy a Szadat elleni merénylet után összesen megközelítőleg 700 embert tartóztattak le. Hivatalosan bejelentették, hogy lelepleztek egy másik vallási szervezetet is, az A1 Dzsihad nevűt, amely a Takfir val Hidzsra csoporttal együtt államcsínyt készített elő. A vallási szélsőségesek elleni hajtóvadászait során azonban több más személyt, főleg az ellenzék tagjait is letartóztatták. Izrael elutasítja a szaúdi rendezési tervet (ČSTK) — Az izraeli parlament kedden megszavazta azt a Begin miniszterelnök által előterjesztett kormányhatározatot, amely elutasítja a közel- keleti válság megoldására Szaúd-Arábia által javasolt ún. Fahd-teirvei és a nyugat-európai országok rendezési elképzeléseit tartalmazó velencei nyilatkozatot. Lord Carrington brit külügyminiszter kedden kétnapos hivatalos látogatásra Rijadba érkezett, ahol elsősorban az EGK miniszteri tanácsának elnökeként tárgyal a szaúdi vezetőkkel mindenekelőtt a Fahd-terv és a közöspiaci rendezési javaslat egyeztetéséről. Ugyancsak a szaúdi rendezési javaslatról tárgyalt Rijad- ban Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke. Dél Libanonban fokozódik a feszültség KUBA TILTAKOZÓ NAGYGYŰLÉSEK WASHINGTON POLITIKÁJA ELLEN Újságírók levele Fidel Castrónak (ČSTK) — Míg a baloldali szervezetek által kezdeményezett intézkedések hatására Bejrútban csak a demarkációs vonal menti szórványos lövöldözések zavarják időnként a gyakorlatilag teljes nyugalmat, addig Dél-Libanonban fokozódik n feszültség. Az amerikai közvetítéssel július végén Izraellel megkötött tűzszünet mind bizonytalanabb. Izraeli katonák több ízben behatoltak Libanon területére, és igyekeztek konfliktusokat provokálni. A palesztin erők mind gyatkrabban kényszerülnek válaszolni az ellenség tüzére. A Tel Avlv-i propaganda ezeket az eseteket arra használja fel, hogy a tűzszünet megsértésével vádolja Dél-Libanon védelmezőit. HUSSZEIN WASHINGTONI TÁRGYALÁSAI (ČSTK) — Kubában már napok óta folynak a tüntetések, amelyeken a kubaiak milliói határozottan tiltakoznak az amerikai kormány politikája ellen. Az egyik leghatalmasabb nagygyűlésre Havannában kedden került sor az egyetemi hallgatók szervezésében. Csaknem 10U 000 hallgató és diák menetelt a havannai rakparttól a Forradalom teréig, ahol a hallgatók képviselője szólt a megjelen tekhez. Hangsúlyozta: mind az egyetemi hallgatók, mind a középiskolás diákok készek minden eszközzel megvédeni hazájukat. Elítélte az amerikai kormány döntését a neutronbomba gyártásával és az új típusú nukleáris fegyverek nyugat-európai telepítésével kapcsolatban. Készek vagyunk szembeszállni az agresszióval, hangsúlyozza a levél, amelyet Fidel Castrónak küldtek a kubai újságírók. A latin-amerikai értelmiségiek képviselői első találkozóján nyilatkozatot fogadtak el, amely felszólítja a világ haladó erőit, hogy tiltakozzanak az amerikai kormány által szított háborús hisztéria ellen. A Kubai Kommunista Párthoz naponta nyilatkozatok és üzenetek ezrei érkeznek, amelyekben a kubai nép támogatásáról biztosítja a párt és a kormány politikáját és kifejezi felháborodását az Egyesült Államok Kuba politikájával kapcsolatban. (ČSTK) — Husszein jordániai király kedden befejezte kétnapos tárgyalásait Ronald Reagan amerikai elnökkel. Washingtoni tartózkodása során tárgyalásokat folytatott Caspar Weinberger hadügy- és Alexander Haig külügyminiszterrel is. Az amerikai politikusok a tárgyalások során igyekeztek nyomást gyakorolni a jordániai uralkodóra, hogy csatlakozzon az ún. palesztin autonómiáról folytatott tárgyalásokhoz. Az UPI hírügynökség szerint Reagannak nem sikerült ebben a kérdésben megállapodnia vendégével. A második fő kérdés, amelyet a megbeszélések érintettek s amelynek látogatása fennmaradó részét Husszein Kommentárunk 1981. XI. 5. A Dér Spiegel címő nyugatnémet magazinnak adott interjújában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke közérthetően, meggyőző módon fejtette ki a szovjet álláspontot mind a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatairól, mind pedig a legégetőbb nemzetközi problémákról, s javaslatokat tett e problémák megoldására is. Wischnewski, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) alelnöke ezzel összefüggésben megállapította, hogy Leonyid Brezsnyev szavai hangsúlyozzák: „A Szovjetuniót komolyan érdeklik az olyan tárgyalások, amelyek konkrét eredményeket hoznak“. A szociáldemokrata politikus ugyanakkor kiemelte Leonyid Brezsnyev közelgő NSZK-beli látogatásának nagy politikai jelentőségét. A nyugat-európai sajtó általában rendkívüli figyelmet fordít az interjú egyes részeire, különösen azokra, amelyek az európai biztonság és a békés együttműködés kérdéseivel foglalkoznak. A lapok részletesen elemzik az interjúnak azt a részét, amely pontos számadatokat közöl a NATO, illetve a Szovjetunió közepes hatótávolságú nukleáris rakétafegyvereiről, s részletezik a megközelítő európai erő- egyensúlyt dokumentáló tényeket. Ez különös ielen*őséegel bír a küszöbönálló szovjet — amerikai rakétatárgyalásokkal összefüggésben. Ezzel kapcsolatban súlyt helyeznek arra a szovjet javaslatra, hogy a tárgyalások megkezdésekor, azaz november 30-án hirdessenek moratóriumot mind a NATO, mind a leges emlékeztetni rá, hogy az európaiaknak nem igen felel meg ez a változat. Számukra ez a megsemmisülést jelentené, olyan katasztrófát, amely egész nemzetek és évszázados civilizációk pusztulásához vezetne. Hogy ha már egészen konkrétan akarunk beszélni, W Érthetően, meggyőzően Szovjetunió európai új közepes hatótávolságú nukleáris rakétafegyvereinek elhelyezésére. A javaslat szerint a moratórium az ide vonatkozó megállapodás megkötéséig lenne érvényben. A kommentárok úgyszintén emlékeztetnek Leonyid Brezsnyev azon megállapítására, hogy az Egyesült Államok ésszerű álláspontja esetén s akkor, ha a NATO új rakétafegyverkezési terveiről lemondanak, a Szovjetunió hajlandó lesz rakétáinak számát csökkenteni és megállapodni abban, hogy mindkét fél lényeges csökkentést hajtson végre. Leonyid Brezsnyev igen világosan és következetesen válaszolt az amerikai kormányzat azon elképzelésére, hogv lehetséges „korlátozott“ háborút folytatni, s ezt az európai kontinensre „korlátozni“. A szovjet vezető hangsúlyozta: „Fölössemmiféle „korlátozott“ nukleáris háború egyáltalán nem valósítható meg. Ha kirobbanna az atomháború, legyen az Európában vagy másutt, az szükségképp és visszafordíthatatlanul világméretűvé válna. Ilyen ugyanis a háború logikája és a korszerű fegyverek, a nemzetközi viszonyok logikája. Ezt világosan látni kell és meg kell érteni“. Leonyid Brezsnyev ez alkalomból ismét hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió senkit sem fenyeget, és senkit sem kíván megtámadni. A szovjet katonai doktrína védelmi jellegű, kizárja a megelőző háborúkat és az „első csapás“ koncepcióját. „Teljes felelősséggel kijelenthetem, hogy a Szovjetunió semmilyen körülmények között nem vet be atomfegyvereket olyan államok ellen, amelyek elutasítják gyártásukat, megszerzésüket, és területükön nincsenek ilyen fegyverek. Hajlandók vagyunk ezt kivétel nélkül bármelyik országnak szerződésben szavatolni“ — mondotta. Leonyid Brezsnyev azt is megállapította, hogy a béke megszilárdításában és az enyhülési folyamat elmélyítésében Európa rendkívüli feladatot hivatott betölteni, már- csak azért is, mert ez az emberek által legsűrűbben lakott és legkönnyebben sérthető terület amely szükségszerűen a nukleáris világégés áldozata lenne. Emlékeztetett rá ugyanakkor, hogy az enyhülés ellenségeinek tábora felől fújó jeges szélre és az onnan érkező bomlasztó felhívásokra való tekintet nélkül az európai békés együttműködés anyagi szerkezete továbbra is erősödik és gazdagodik. A Szovjetunió legfelsőbb vezetőjének szavait az a 4ia- tározott erőfeszítés hatja át, hogy Európában és a világon a békés együttműködés váljék a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének fő és egyetlen módjává. Az enyhülésnek folytatódnia kell, és a katonai területre is ki kell terjednie. A béke valóban az emberiség jövőjének egyedüli lehetősége. (P) szenteli, a Jordániába Irányuló amerikai fegyverszállítmányok. Az Egyesült Államok ugyanis igyekszik megőrizni monopolhelyzetét ezen a téren s ezzel együtt azt a hatékony eszközt Is, amellyel befolyásol* hatja Jordánia politikáját. Fiatalok bírálják a CDU politikáját (ČSTK) — A nyugatnémet ellenzéki Kereszténydemokrata Ünió (CDU) gyakorlati politikája váratlanul rendkívül éles bírálatot váltott ki a fiatal párttagok részéről. A CDU hamburgi kongresszusának keretében tartott vitafórumokon mintegy 500 fiatal ember bírálta a nyugatnémet politikai pártokat amiatt, hogy az or« szágot mind nagyobb bizonytalanságba, mélyebb gazdasági és szociális válságba vezetik. A CDU-kongresszus azt kívánta demonstrálni, hogy a párt hajlandó a párbeszédre az ifjúsággal, ám — amint arra az említett vitafórumok résztvevői is rámutattak — a CDU által vezetett szövetségi államokban is rohamosan romlik a fiatalok helyzete, egyebek között több ezer főiskolás nem talált munkát, tanárokat bocsátanak el munkahelyükről, s a költségvetésekben eszközölt korlátozások folytán kisebbek a művelődési lehetőségek is. Föld körüli pályán a Venus-14 (ČSTK) — A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Venus—14 automata űrállomást. Konstrukciója és feladata megegyezik az október 30-án kilőtt Venus—13 űrállomáséval. A Venus űrállomás lehetővé teszi, hogy még pontosabb adatokat nyerjünk a Vénusról és a világűrben zajló fizikai folyamatokról. Az, űrállomások 1982 márciusában érik e! a Vénust. A fedélzeti és tudományos műszerek normálisan működnek.
