Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-30 / 283. szám, hétfő
sor. Ä konkrét eredmények abból mérhetők le, hogy különböző román, német és természetesen magyar társulatok megismerték egymás drámairodalmát és játékát. Elkezdtük játszani egymás színdarabjait, és ezen keresztül persze mélyebben megismerjük egymást. Végső soron a nemzeti együttélésnek, a testvéries együttélésnek a hídját jelenti a kollokvium is. # Melyek a fő jellemzői a A romániai Sepsiszentgyörgyi AUami Magyar Színháznak közel évtizedes kapcsolatai vannak a magyar népköztársaságbeli színházakkal, elsősorban a veszprémi Petőfi Színházzal, mellyel vendégjáték-cserét szokott lebonyolítani. Ez év októberében a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház Veszprémben, Székesfehérváron és a Budapesti Művészeti Hetek keretében a magyar fővárosban nagy sikerrel mutatta be Ion Caragiale klasszikus román drámaíró Az elveszett levél, Georg Büchner Woyzeck és Sütő András romániai magyar író Szúzai menyegző című művét. Sütő András és Ion Caragiale darabját Seprődi Kiss Attila rendezte (ez utóbbit ő is ültette át magyarra). A magyarországi vendégszereplés alkalmából Interjút kértünk tőle. lémákra, sors- vagy esztétikai problémákra? Nem látszik a közönségen, hogy milyen színházba jár? — Föltétlenül látszik, hogy milyen színházba jár. Az a benyomásom, hogy a mi közönségünk Romániában érzékenyebb a -sorsproblémákra, a mélyebb kérdésekre. Az itteni viszont — legalábbis úgy tapasztaltam — inkább a felületesebb, könnyű szórakoztatást igényli. De meggyőződésem, hogy nem a közönségben, hanem inkább a színházban van a hiba, amely enged a közönség igényeinek, ízlésének, és nem keresi meg azokat a problémákat, amelyek ezt a közönséget is ugyanúgy fel tudják villanyoznl, mint a mienket. 9 Hány bemutatót tart a társulat évenként? — Általában hat bemutatót tartunk, ehhez még hozzá kell számítani egy szilveszteri vidám műsort is. Ezenkívül min® Milyen helyet foglal el a társulat a többi romániai magyar színházak között, és van-e valamilyen sajátos arculata? — A szentgyörgyi színház amolyan Déryné Népszínházféle szerepet is betölt a hat romániai magyar színház között. Tudniillik nemcsak a székhelyen játszik, bár repertoárszínház is, hanem bérletes előadásokat is tart például olyan jelentős városokban, mint Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Brassó, Kézdivásár- hely, Csíkszereda, de Bukarestben ís játszott, amit fel akarunk újítani. Tehát igen nagy területet fogunk be, s talán a legnagyobb publikummal rendelkező színház vagyunk a hat közül. Tájoló színháznak lehet nevezni, ez a pontos kifejezés. A profilja az általában úgy alakult ki, hogy ha mai tárgyú hazai magyar és román darabot játszunk, ugyanakkor magyar klasszikust Is műsorra tűzünk, s játszunk például a magyarországi élő klasszikus vagy félklasszikus irodalomból és egy világirodalmi darabot, ami lehet keleti, nyugati. De mai nyugati drámát is játszunk. # Sepsiszentgyörgyön szokták megrendezni az erdélyi nemzetiségi színházi fesztivált. — Nem fesztivál ez tulajdonképpen, hanem nemzetiségi színházi kollokvium. Az a célja, hogy a mindennapi színházi mesterségbeli gondjainkat megvitassuk, megtárgyaljuk, ugyanakkor pedig a román, a romániai nemzetiségi, tehát német, magyar, jiddis kisebbségi drámairodaimat ís szemügyre vagyük és ennek a gondjait is megbeszéljük. # Mióta rendezik meg jelenlegi formájában a kollokviumot, s ez idáig milyen eredményeket hozott? — Eddig kettő volt. Az idén fogják megrendezni a harmadikat. Kétévenként kerül rá Dráma, színház, közönség mai román és romániai magyar színházi életnek? — Röviden: az erdélyi magyar színjátszásra az a jellemző, hogy nagy mértékben befolyásolta az úgynevezett bukaresti rendezői iskola. Más szavakkal kifejezve színjátszásunk egyik legfőbb jellemzője, hogy tulajdonképpen a színjáték az, ami lényegesebb, tehát nem a drámának az illusztrálása az előadás, nem egy- egy drámai mű színpadra állítása; valahol a rendezői színházhoz kapcsolódik, hogy önálló műalkotásnak tekinti a spektákulumot. G Hogy érzi, sikerül-e egy- egy előadáson megfelelő kapcsolatot teremteni a közönséggel, és milyen megkülönböztető jeleket észlelt a romániai magyar és a magyarországi közönség között? — Nem látok lényeges megkülönböztető jelet a két közönség között, mert én éppen azt szeretem a színházban, hogy a színház olyan, mint a futball, mindenki ért hozzá, mindenki bele akar szólni. Sajnos egyre kevésbé szól bele a közönség, tetszését, de főleg nemtetszését nyilvánítandó, s ezért nincsen bukás. Tulajdonképpen az a jó, hogy a közönség beleszólhat és megbuktathat egy előadást, és ez nagyon lényeges az egészben. Én nem várok egyebet a közönségtől, csak azt, hogy bejöjjön a színházba. A közönségnek mindig igaza van, még akkor is, ha nem jön be a színházba. Ebből megérthető, hogy amit felkínálunk neki,’ az érdekli-e, vagy sem. • Es olyasvalamit nem figyelt meg például, hogy a két közönség közül az egyik érzékenyebb volna különböző próbáén évben összejön — egyéni kezdeményezésekből — egy-két előadóest vagy stúdióelőadás. # Milyen kapcsolatot lát a Szúzai menyegző és a többi Sütő-darab között? — Ami a Sütő-darabok közötti kapcsolatot, párhuzamot illeti, én nem érzem szorosan a trilógiához kapcsolódónak a Szúzai menyegzőt. Sütő ebben a darabjában is valamiként a hatalom metafizikáját vizsgálja. Aszerint bontja részeire, és annyiban kapcsolódik a többihez, hogy bár előző darabjaiban a konfliktus az egyén és a hatalom között van, itt nem az egyén, az tulajdonképpen az ezerarcú tömeg. És ez volt, ami engem ebben a darabban tulajdonképpen megragadott. Hogy nem az egyén szembeszállása a lényeges, tehát tulajdonképpen nem Parmenion lázadása, hanem az, ami a két nép, a görögök és a perzsák között lejátszódott. Mert ugye bárhogyan is nézzük, a parancsra való házasodás és férj- hezmenés az tragédia. Mikor tömegekről, tízezer emberről van szó, akkor még inkább az. Érzésem szerint az írót nem a cselekmény bonyolítása érdekli, hanem egy előre látott, az első pillanatban nyilvánvalóan abszurd, ezért fölösleges és képtelen parancs. # Hol képezik a romániai magyar színészeket? — A szocialista Romániában a magyar színészképzés a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán folyik, ahol minden évben átlag 7—8 növendék végez. A rendezőinket pedig a bukaresti színművészeti főiskola rendezői tanszakán képezik. KŰVESDI JÁNOS Könyvek a béke szolgálatában „Minden eddiginél nélkülözhetetlenebbé vált a könyv a béke megtartásáért és megvédéséért folytatott küzdelemben. Hiszen rengeteget tehet a könyv! Gazdag tárháza a történelmi tapasztalatoknak, az emberismeretnek, a társadalomtudományoknak. Eszköze a tudományos-műszaki forradalom gyorsításának egyúttal hatásos fegyver is a maradiság és a reakció elleni szellemi harcban — a Haladásért és a humanizmusért. Éppen ezért: ahol veszélyben van a béke, ott az irodalmat és a könyvet is veszély fenyegeti“ A többi között ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Hans-loachim Hoffmann, az NDK kulturális minisztere a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) közgyűlésének 47. ülését Lipcsében. A nagyszabású rendezvényen 71 ország 950 szakembere vett részt. A hat napig tartott tanácskozáson elhangzottak is aláhúzták a tényt: minden földrész minden lakójának keményen kell munkálkodnia a békéért. Éppen ezért az egyes országok könyvtárosaira roppant nagy felelősség hárul a béke megőrzésében, illetve honfitársaik még jobb tájékoztatásában, művelődésének segítésében. Ennek nagyszerű eszköze lehetne — szögezték le a réüztvevők — a még szorosabb együttmunkálkodás. A tanácskozásnak az NDK által javasolt fő témája — „A könyvtárügy nemzeti intézményei és szakmai szervezetei“ — kiváló lehetőségeket kínált a különböző országok küldötteinek, hogy fölvázolják a nemzeti könyvtárügy és a nemzetközi együttműködés fejlesztésének távlatait. Az NDK- nak hosszú évek óta nagyszerű tapasztalatai vannak ebben a vonatkozásban. Hazánk 30 ezer könyvtárában 80 millió kötetnél is több könyv található; Könyvtáraink között a „rangidős“ a 425 esztendős drezdai Szász Tudományi Könyvtár. Szellemi-kulturális fejlődésünk, könyvtárosaink kitűnő munkájának egyaránt bizonyítéka, hogy évről évre növekszik a kölcsönzött könyvek száma, ami 1980-ban 97,1 millió kötetre rúgott. Nem volt véletlen tehát, hogy az NDK-ban, Lipcsében megrendezett 47. IFLS- tanácskozás is igen nagyra értékelte a könyvtárainkban fo» lyó elmélyült, a közösség és az egyén szellemi-kulturális gyarapodását szolgáló tevékenységet. A. G. Az obtomovizmus diagnózisa Bakuban a közelmúltban tanácskozást tartottak a világ számos országának tudósai a kutató aktivitásról, a motivációról és álomról. A fiziológusok, pszichológusok azt kutatták, milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre a stresszhelyzetek. Vagyim Rotenberg, az 1. számú Moszkvai Orvosi Főiskola pszicho fiziológiai és pszichodiagnosztikai osztályának főmunkatársa nagyon érdekes beszámolót tartott ezen a tanácskozáson: kifejtette új elméletét a stressznek a szervezetre gyakorolt befolyásáról. Rotenberg doktor a tanácskozás után válaszolt a Szovjetszkaja Kultura című hetilap kérdéseire. # Az egész tanácskozásból — Arsavszkij kollegámmal és az ön beszámolójából is arra lehet következtetni, hogy a szakembereket nagyon nyugtalanítja az emocionális és ideg- rendszeri túlterhelés hatása az ember egészségi állapotára. Mi váltotta ezt ki? — Nagyon sok komoly és — sajnos — gyakori betegség, mint pl. az infarktus, a magas vérnyomás, a gyomorfekély, vagy az allergia kiváltó okának az emocionális stresszet tartják. A stressz feszült állapot, amelyet konkrét negatív érzelmek — rettegés, bánat, félelem — váltanak ki. Az orvostudományban kialakult egy irányzat ís, a pszichoszomatikus, amely éppen a negatív érzelmek hatásával bizonyítja számos betegség keletkezését. Az orvosok ugyanis már régen észrevették, hogy az emberek egészségi állapota gyakorta hangulatok függvénye. Egy régi közmondás szerint is gyorsabban gyógyulnak a győztes sebei, mint a vesztesé. A pszichoszomatikus irányzat szerint elég legyőzni, kiiktatni a negatív érzelmeket, és ezáltal megelőzhető, illetve gyógyítható a súlyos betegségek sora. Csakhogy ezúttal is — mint a tudományban gyakran — egy váratlan paradox késztette újabb kutatásokra a tudósokat. Ezt nagyon jól illusztrálhatjuk Jack London híres regénye, a Martin Eden hősének példájával. Érdemes elgondolkodni azon, mi hajtotta öngyilkosságba Edent dicsősége csúcsán. Hiszen éveken keresztül elkeseredett küzdelmet vívott a sikerért, s ezt a harcot a negatív emóciók sora kísérte — Eden mégis egészséges volt. Amikor azonban minden célját eléri — összeroppan. Eden beismeri önmagának: „Nem, kedvesem, te nagyon beteg vagy“. Végeredményben ez a betegség űzi az öngyilkosságba. # Ez talán azzal magyarázható, hogy a hosszadalmas küzdelem felőrölte London hősének idegeit? — Akkor miért nem jelentkezett ez a kimerültség a küzdelem idejében, miért csak utána? Azonkívül merem állítani, hogy ha Eden folytatja az erőfeszítéseket, a munkát, akkor elkerüli az idegösszeomlást. És egy másik példa. Leningrádban, a blokád idején dolgozó orvosok megfigyelték, hogy a rendkívül elcsigázott emberek a súlyos nélkülözések közepette megszabadultak korábbi pszichoszomatikus betegségeiktől. Viszont a blokád után, amikor feloldódott bennük a feszültség, betegségük kiújult. Vagyis a negatív emóciók nem mindig veszélyeztetik egészségünket, és fordítva. # Ha nem az emóciók pozitív vagy negatív jellege van hatással az egészségünkre, akkor mi? alaposan megvizsgáltuk ezt a jelenséget. Számos kísérletet hajtottunk végre, s ezek alapján dolgoztuk ki elméletünket: nem a pozitív vagy negatív emócióknak van alapvető befolyásuk egy sor betegség kialakulására és lefolyására, hanem az ember viselkedési típusának, aktivitása fokának. Megállapítottuk, hogy ha a betegség folyamán kialakult negatív emóciókra passzív a reagálás, a betegség lefolyása súlyosabb lesz. Ha viszont a beteg aktívan szembeszáll ezekkel a hatásokkal — a betegség visszaszorul. Ez az elmélet megerősítést nyert az infarktus, a gyomorfekély, az allergikus sokk és néhány más betegség keletkezésének és lefolyásának megfigyelésével. % Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett harcos életmódot folytató embert a betegségek kevésbé viselik meg, mint a passzív embereket? — Véleményem szerint igen. A kísérletek azt bizonyítják, hogy nem az emócióknak, hanem az ember kutató aktivitása fokának van döntő befolyása az egészségi állapotra. Kutató aktivitásnak nevezzük azokat az erőfeszítéseket, amelyek minden eszközzel a helyzet megváltoztatására irányulnak. Térjünk vissza Edenhez. Amíg harcolt, amíg igyekezett változtatni helyzetén, tekintet nélkül a nehézségekre, egészséges volt, teljes életet élt. De befejeződött a küzdelem, Eden győzött. Most már két lehetősége volt: vagy folytatni, új könyveket írni, vagy megelégedni a már elért sikerekkel. A másik utat választva eluralkodott rajta az a kór, amit a szakemberek a „sikerek betegségének“ neveznek. Nagyon sok alkotó munkát folytató ember kerül ilyen helyzetbe. Ha egy író, festő, rendező vagy színész minden befejezett mű után újra kezdi a munkát, megóvja magát ettől a kórtól. Aki azonban megelégszik a „babérok learatásá- val“, azt csakhamar hatalmába keríti az apátia, a depresszió. Egy másik irodalmi példával is szolgálhatok. Oblomov korai halálát is az élettől való elzárkózás okozta. Az ember számára még mindig jobb a stressz, mint a tétlenség és teljes apátia. O Vagyis az aktív életvitel, az erőfeszítések az akadályok leküzdésére bizonyos fokig garantálják egészségünket? — Igennel válaszolhatok. De nem a negatív emóciók minden áron való leküzdése, hanem az a képesség őrzi meg az ember egészségét, hogy szembe tud szállni ezekkel' a hatásokkal. - -» < Cl • U ( KÖNNYEBB TANKÖNYVEK Manapság már „könnyebb dolguk“ van az NDK-beli tanulóknak, mert az I—VIII. osztályig szükséges tankönyvek súlya — egy tanulóra számítva az 1965—66-os tanévhez képest tíz kilogrammal csökkent. Ez az eredmény a Volk und Wissen Kiadóvállalat és a tankönyvnyomdák sokéves együttműködésének köszönhető. Ma már könnyebb papírfajtát és könyvkötőanyagot használnak amelyek révén a könyvek minősége és tartóssága ís növekedik. Ezenkívül értékes anyagokat, kartont, cellulózt és ragasztóanyagot takarítottak meg. A Volk und Wissen Kiadó- vállalat. hazánk egyetlen tankönyvgyártója, évente 30 millió könyvet jelentet meg. Az 1200 fajta könyv bármelyike állandóan kapható — az iskola, a kutatás és az otthoni művelődés céljaira. Az NDK általános képzést adó iskoláiban 400 féle tankönyv forog kézben. A legközelebbi évekre 200 új vagy alaposan átdolgozott tankönyv kiadása van előkészületben. A Volk und Wissen gondozásában jelenik meg 24 napilap és folyóirat. A szóban forgó kiadóvállalat nagy fontosságot tulajdonít a moszkvai Makszim Gorkij Világirodalmi Intézettel és a szocialista országok irodalmi intézeteivel folytatott együttműködésnek. Ennek alapján kezdték el 1980-ban a szocialista országok kortársirodalma egyelőre tíz kötetre tervezett szemelvényeinek a közzétételét. (—I) ÚJ szó 1981. XI. 30. 4
