Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-25 / 279. szám, szerda

A szocializmus világot átfogó jellege — a Nagy Október eredménye Arról, hogy a Nagy Október b XX. század fő eseménye volt, nemcsak a kommunisták és a dolgozók széles rétegei győ­ződted* meg, hanem elismerik ezit a burzsoá politikusok, ideológusok s mindazok is, akik foglalkoznak a világ tár­sadalmi folyamatai fejlődésé­nek dialektikájával. Mindenki- ne-k el kell ismernie, hogy: — a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom a Marx és Engels által meghatározott tu­dományos kommunizmus elmé­letét Oroszország forradalmi mozgalmának gyakorlatává vál­toztatta; — megteremtette a leniniz­mus elméletét és gyakorlatát; — ászakította az imperializ­mus egységes láncolatát, meg­teremtette a felszabadított munkán és a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló új társadalmi rendszert; — a szovjet kommunisták aktív erkölcsi és politikai tá­mogatásával megteremtette a nemzetközi forradalmi mozga­lom továbbfejlődésének alap­ját. A tudományos kommunizmus elméletének létrejötte, de fő­leg a bolsevizmus keletkezése után a világ reakciós erői szö­vetkeztek, hogy megsemmisít­sék a Nagy Október eredmé­nyeit. A Nagy Október eszméjének ereje kezdettől fogva mozgósí­totta a nagy tömegeket, mert ez a harc a szocialista és po­litikai igazságosságért, e sza­badságért folyt. A szocialista világrendszer korunk legfontosabb vezető ereje, az emberiség jövőjének hírnöke. Kiélezte a kapitaliz­mus belső ellentmondásait, meggyorsította a gyarmati rendszer felbomlását, és a nemzeti felszabadító harcot folytató országokban népszerű­vé tette a fejlődés nem kapi­talista útját. Nyugaton az első szocialista állam, a forradal­mi Kuba Amerika közelségében született, s példaképül szolgál e földrészen élő népeknek, nem­zeteknek arra, hogyan kell megvalósítani a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom esz­méit a gyarmatosítás alóli fel- szabadulás után. A szocializ­mus fejlődése bárom alapvető forradalmi erőből indul ki; ezek: a szocialista világrend­szer, a kapitalista országok munkásosztálya és a volt gyar­mati országok nemzeti felsza­badító mozgalma. A világ for­radalmi folyamatának e három tényezője képezi a szocialista világrendszer forradalmi mag- vát. A szocializmuá megrövidíti az imperializmus felszámolá­sának idejét, korlátozza tevé­kenységi területéit. A szocia­lizmus hat a háborús akciók csökkentésére, korlátozza a nemzeti felszabadító mozgal­mak elleni intervenciót, s — ami szintén jelentős — meg­fékezi a fasiszta erőket, és megakadályozza a neofasizmus fellendülését. A világ helyze­te a szocializmus javára oly­annyira megváltozott, hogy a szocializmus világméretűvé vált. Ez azt jelenti, hogy mind­annak, ami a világon a társa­dalmi viszonyok és a politika területén létezik, meg kell ha­tároznia a szocializmushoz fű­ződő viszonyát. Erőnk és er­kölcsi befolyásunk arra kény­szeríti a jobboldali politikuso­kat, a szélsőséges fasisztákat, hogy megbékéljenek ezzel a ténnyel. A szocializmus világ­méretűvé válása a kapitalizmu­son belül is változást idézett elő. A legutóbbi évtized tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a kapitalizmusnak keresnie kell uralma fenntartásának új for­máit. Ahhoz, hogy a kapitaliz­mus megállja a helyét a szo­cializmussal folytatott törté­nelmi versenyben, el kell ke­rülnie a helyzeteik megismétlő­dését, és nem engedheti meg magának, hogy mindent hábo­Aki nem adott, nem követelhet űj szó 1981. XI. 25. Ez egy felirat szövege. Aki Gútán (Kolárovo) jár, és be­megy a Vágmenti Gépgyárba, a bejárattal szemközti faliújság­ról leolvashatja. Tetszése sze­rint értelmezheti figyelmezte­tés, vagy jelmondat gyanánt. Konkrét mondanivalóját is megérti, ha a nagybetűs felirat alá helyezett kimutatásokat, jelentéseket is elolvassa, mert ezek tájékoztatják, hogy me­lyik szocialista munkabrigád, melyik kollektíva, miként tel­jesítette tervfeladatait. Magya­rán mondva: ott, helyben meg­tudja, hogy erre a figyelmez­tetésre mi a válasz. Egy évvel ezelőtt került fel a faliújságra ez a jelmondat, s az üzemi pártbizottság elnöke emlékeztetve magyarázza: „Amikor a járási pártbizottság plénumülésén arról volt szó, hogy a mi ütemünk egymillió korona értékű tervteljesítéssel adósa népgazdaságunknak.4* Az igazgató helyettese viszont szívesebben beszél a jelenlegi helyzetről: az év első tíz hó­napjában 5,1 millió korona ér­tékű volt a terv túlteljesítése, az év végére előreláthatólag 7 millió korona értékű lesz. Egyetlen figyelmeztető mon­dat hatása lenne a változás? Ezt persze nem akarják elhi­tetni, de azért sejttetik, hogy a mondat jelentősége fontos, mert hangoztatják: érvényt szereztünk ennek a mondat­nak. Aki a hogyanra kíváncsi, megtudhatja a dolgozóktól: „Tisztáztuk az, érdekeket, és mivel saját érdekünk is, hogy jól keressünk, így alakult“. A magyarázat úgynevezett kulcs­mondata: Tisztáztuk az érde­keket. Az egyik kommunista bri­gádvezető elmondja, hogy éj­szakába nyúló gyűléseken vi­tatták meg a munkaszervezés problémáit, a szükséges káder- intézkedéseket, a komplex in­tézkedések irányelveinek al­kalmazását, módozatait. És így összegezi a történteket: „Alap­vetően három érdek létezik, az egyéni, a csoport és a társa­dalmi, elvileg ezek harmoni­zálnak, de az összhangért, küzdeni kell, mert egyik ér­deknek sem lehet elsőbbsége a másikkal szemben, mi kommu­nisták a társadalmi, a népgaz­dasági érdekről csakis közért­hető stílusában v beszélhetünk, különben is a tételként ki­mondott elv, hogy együttesen érvényesüljön mind a három érdek, nem zárja ki a rákér­dezést, hanem megköveteli. Meg kellett tehát értetni sok­sok apró esetben, hogy mit, miért szükséges változtatni, megtenni.“ Kulcsmondat: Meg kellett értetni. Persze, elvként valljuk, hogy a társadalmi, a népgazdasági érdekeket nem lehet alárendel­ni másféléknek. Igen ám, de hányféle érdek küzdené fel magát erre a szintre, ha le­hetne. Hányszor halljuk hang- zatosan megfogalmazva, sok esetben olyankor, mikor épp a dolog ésszerűsége felől érdek­lődünk: vita nincs, ez népgaz­dasági érdek. Nem mindig, de sajnos, elég gyakran. És ami bosszantó: érvelés, magyarázat nélkül. Gútán is megmondták, nem egyszer, sokszor hogy: ez a társadalmi érdek, ez népgaz­dasági érdek. Ám egyszer sem mondták előtte: vita nincs. Sőt, a kommunisták éjszakába nyúló gyűléseken vitatkoztak, és folyt a vita a műhelyekben, a munkakollektívákban is: tisztázták az érdekeket, meg­értették, hogy a társadalmi, népgazdasági érdeket nem le­het alárendelni másféléknek. Azért került fel a faliújságra is a figyelmeztető mondat: Aki nem adott, nem követel­het. Fontos, hogy együttesen ér­vényesüljön mind# a három érdek, az egyéni, a csoport és a társadalmi, vagyis népgazda­sági, s a brigádvezető szóhasz­nálatával élve: úgy helyes, ha harmonizálnak — de fontos a figyelmeztetés is, hiszen oly emberi, hogy tévedünk, felej­tünk. Írjuk hát ki nagy betűkkel, és tegye mellé ki-ki a maga válaszát. HAJDÜ ANDRÁS rús konfliktussal „oldjon meg.“ Az elmúlt 20 év tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy ahol veszélybe került a monopoltő­ke uralma, az imperializmus minden eszközt felhasznált, és még a demokrácia látszatáról is lemondott. Kész volt meg­sérteni az államok szuvereni­tását, fasiszta akciókat, gyil­kosságokat szervezett. Mindezt azonban nem teheti meg min­denütt, minden alkalommal, bár a nemzetközi forradalmi mozgalomnak számolnia kell az ellenforradalmi erőkkel és az imperialista reakció vala­mennyi módszerével. Tudatosítjuk, hogy a szocia­lizmus javára bekövetkezett erőviszony-változás a történe­lem legnagyobb vívmányának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének az eredménye. Megadja ugyanis a reális lehetőségét a két kü­lönböző társadalmi rendszer bé­kés egymás mellett élésének. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszu­sán ismét elhangzott a Szov­jetunió békejavaslata. A politi­kai enyhülés, a fegyverkezés csökkentése és megállítása a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség országai politikájának része. Az Egyesült Államok kormánya azonban másképp cselekszik. A fegyverkezési és háborús hisztériát, amely el­torlaszolta az utat a második SALT-egyezmény megvalósítása előtt, mindenképpen támogat­ják a hadiipari komplexumok képviselői. Az Egyesült Álla­ndók csupán a 80-as években 725 milliárd dollárt fordít „pótfegyverkezésre“ és katonai támadó rendszerek tökéletesí­tésére. Évi katonai költségve­tése meghaladja a 170 mil­liárd dollárt. A fegyverkezésre fordított összegek növekedésével pár­huzamosan nő a munkanélkü­liek száma. Ezért természetes a tömegmozgalom növekedése, a munkásosztály ellenállása az amerikai imperializmus kalan­dorpolitikájával és a NATO-tá- bornokok politikájával szem­ben. A munkásosztállyal együtt a dolgozók és a fiatalok is tiltakoznak az atomfegyverek ellen, követelik a leszerelést és a békét. Még élénken él emlékezetünkben a nők mene­te Skandináviából Párizsba. Európa békeerőinek képviselői Kassán (Košice) találkoztak, a nők nemzetközi kongresszusát pedig Prágában rendezték meg. Dolgozóink számos alkalommal kifejezik tiltakozásukat Ro­nald Reagannak a neutronbom­ba - gyártásával kapcsolatos döntése ellen. Az SZKP XXVI. kongresszu­sán Brezsnyev elvtárs a követ­kezőket mondta: „A nemzetek­nek meg kell ismerniük az igazságot arról, milyen pusztí­tó hatású lenne az emberiség­re nézve egy nukleáris hábo­rú. Azt javasoljuk, hogy ala­kuljon egy autoritatív nemzet­közi bizottság, amely rámutat­na arra, hogy a nukleáris ka­tasztrófa elhárítása létérdek. A bizottság tagjai különböző or­szágok neves tudósai lehetné­nek. Megállapításaikról az egész világot tájékoztatni kel­lene ...“ A" szocialista világrendszer­nek megvannak a reális felté­telei ahhoz, hogy maga köré tömörítse a' békeszerelő embe­reket, és megakadályozza a világméretű háborús konflik­tust. Az ENSZ-közgyűlés 36. ülés szakán Andrej Gromiko tér jesztette elő a Szovjetunió új békekezdeményezését. Mint is­meretes, a párbeszéd hívei va­gyunk azért, hogy keressük a vitás kérdések kölcsönösen el­fogadható megoldását. Ezt a párbeszédet azonban nem kér­jük, hanem javasoljuk. A csehszlovák—szovjet ba­rátsági hónap ebben az évben a CSKP XVI. kongresszusán el­fogadott határozatok megvaló­sításának és az SZKP XXVI. kongresszusa gondolatainak je­gyében zajlik. A CSKP XVI. kongresszusa meghatározta a fejlett szocialista társadalom további építésének feladatait. A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött építő tervek és az ott ismertetett új béke javaslatok. BRANISLAV BROSKA Ai eliemmésben is a munka eredménye a MtaM Beszélgetés Balázs Sándor elvtárssai, az SZLKP komáromi (Komárno) Járási Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnökével A párt politikájának meg­valósításában nélkülözhetetlen szerepe van az ellenőrzés fej­lesztésének. Mégis akadnak olyanok, akik az ellenőrzést a pártmunka szerves része he­lyett a bizalmatlanság jelének tartják. — Pedig aki így fogja fel a dolgot — hangsúlyozta beszél­getésünk során Balázs Sándor, az SZLKP komáromi (Komár­no) Járási Ellenőrző és Reví­ziós Bizottságának elnöke — az helytelenül értelmezi az el­lenőrzés szerepét. Munkánk lé­nyege éppen az, hogy rend­szeres ellenőrzéssel megelőz­zük a hibákat, népszerűsítsük a pozitív tapasztalatokat, kéz­zelfoghatóbbá tegyük a mun­ka eredményességét. — Mit sikerült az elmondot­takból megvalósítaniuk? — Általános érvényűvé tet­tük azt a gottwaldovi jelszót, mely szerint „Minden sikerről a káderek döntenek“. Bizottsá­gunk ennek kapcsán a leg­utóbb néhány üzemben ele­mezte, hogy az alapszerveze­tek milyen hatásfokkal teljesí­tik a káder- és személyzeti munkára vonatkozó párthatá­rozatot. örvendetes tény, hogy a kádermunkát mindenütt po­litikai feladatnak tekintik, hi­szen nem kevesebbről van szó, mint olyan káderek kiválasz­tásáról, neveléséről, akik a párt politikája mellett elköte­lezettek, jól képzettek, akik a maguk posztján alkalmasak egy-egy munkakollektíva veze­tésére. Természetesen a bevált és a legképzettebb káderek sem nélkülözhetik a kommu­nista kollektíva segítségét, a pártaiapszervezet ellenőrzését. Gyakorlatból tudjuk, hogy min­den lazaság fegyelmezetlensé­get, felelőtlenséget szül. Ugyanakkor a rendszeres el­lenőrzés erősíti a felelősség- tudatot. — De hogy a kérdés meg­válaszolásánál maradjak, el kell még mondanom; egyes üzemeink az emberi tényező növekvő szerepéről, a politi­kai, gazdasági tisztségviselők­kel szemben támasztott köve­telmények új tartalmi jegyei­ről szóló kongresszusi határo­zatnak is érvényt szereztek ká­derutánpótlási terveikben. A Steiner Gábor Hajógyárban megbízható áttekintést készí­tettek arról, hogy a következő 5—10 év folyamán az objektí­ve megüresedő vezetői posz­tokra 91 káder utánpótlásáról kell gondoskodniuk. Tervszerű munkájuk eredménye továbbá, hogy a vállalat a járási párt- bizottság nyilvántartásába tar­tozó káderek számát az utóbbi hat év alatt 26 felkészült elv­társsal bővítette. — Hogyan veszik igénybe a párt kádertartalékait és mi­lyen úton-módon gondoskod­nak további politikai-szakmai fejlődésükről? — A jegyzékben szereplő elvtársak rendszerint öt évig maradnak az állományban. Ez idő alatt az anyavállalat ke­retén belül az egyéni fejlesz­tési terv alapján folytatják ta­nulmányaikat és vesznek részt a gyakorlati ismeretek elsajá­tításában. Szerintem le kelle­ne rövidíteni a várakozási időt, hogy fontos megbízatá­saikban mielőbb bizonyíthassa­nak. — Az utóbbi időben gyak­ran hallunk az alapszabályzat megsértéséről, annál keveseb­bet a párttagok felelősségre vonásáról? — Tóllehet a tagkönyvcsere szilárdította a kommunisták fe­lelősségét, járásunkban is akadnak párttagok, akik nem teljesítik megfelelően a hatá­rozatokat, megsértik az alap- szabályzatot és szembekerül­nek az állam törvényeivel. Igaz, a törvénysértők közül senki sem kerülte el a fele­lősségre vonást. Az ellenőrzés azonban feltárta, hogy az alap- szervezetek nem jártak el he­lyesen, mert különböző vétsé­gekért csaknem azonos párt­büntetést szabtak ki. Példa: az Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz pártalapszervezete a taggyűlé­sek sorozatos kihagyásáért, a Priemko kisipari szövetkezeti pártbizottsága ugyanakkor a szocialista vagyon kisebb mé­retű szétlopkodásáért egyaránt a dorgálást alkalmazta, mint büntetést, a Bálványi (Balvany) Magnemesítő Állami Gazdaság alapszervezete hasonló vétsé­gért egyik esetben a dorgálást, másik esetben pedig a szigorú megrovást alkalmazta. — Milyen következtetést vont le az ellenőrzés az emlí­tett pártalapszervezetek tevé­kenységével kapcsolatban? — Sajnos azt kell megálla­pítani, hogy egyik alapszerve­zet sem igazodott a pártalap­szabályzathoz, miután a bizo­nyítható bűncselekmények el­követői ellen nem lépett fel kellő szigorral, megelégedett a dorgálással. Más vonatkozás­ban az ellenőrzés azt is iga­zolta, hogy az alapszervezetek aktívan részt vesznek a párt- politika helyi alakításában, ér­vényesítik a pái't ellenőrzési jogát a gazdasági tisztségvise­lőkkel szemben, a kommunis­ták felelősségre vonását az alapszabályok megsértéséért, a párt gazdaságpolitikai határo­zatainak nem teljesítéséért azonban csekély mértékben alkalmazzák. — A tagadhatatlan tények ellenére a párt fegyelme szi­lárd, a járás kommunistái ügyelnek a párt sorainak tisz­taságára, feddhetetlenségére. Az alapszervezetek a XV. kong­resszus óta eltelt időszakban 210 esetben szabtak ki párt­büntetést, 87 tagot és 36 tagje­löltet töröltek, 48-at pedig ki­zártak a pártból. — Nézete szerint milyen megoldás a célravezető, hogy növekedjék az ellenőrzés ha­tékonysága, ezzel pái huzamo­san javuljon a pártmunka szín­vonala? — Magam is sokszor gon­dolkodtam e kérdésen. Végül mindig arra a meggyőződésre jutottam, hogy az ellenőrzést nem a járáson, hanem a párt- alapszervezetekben kell elkez­deni. Az alapszervezetek mun­kájában az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani a sze­mélyi felelősség szilárdításá­nak. Ez nem csupán azáltal ér­hető el, hogy a járási pártbi­zottság a párthatározatok nem teljesítéséért elmarasztalja a helyi vezetőket. Nem mondom, erre is szükség van Ám na­gyobb következetességgel kel­lene eljárni abban, hogy vég­re szűnjön meg a felelősség általánosítása. — A pártmunka hatékonysá­gának növelésében kiemelkedő jelentősége van annak, hogyan ellenőrizzük a végrehajtást. SZOMBATH AMBRUS Szép eredményeket érnek el az újítómozgalomban a prostéjovi Agrostroj mezőgazdasági gépe­ket gyártó dolgozói. A 7. ötéves tervidőszakban, a CSKP XVI. kongresszusának és a párt meg­alapításának 60. évfordulója tiszteletére szocialista kötele­zettséget vállaltak 10 millió ko­rona érték megtakarítására. A 7. öléves tervidőszak első évé­nek 6 hónapja alatt már 1 mil­lió 248 ezer koronát takarítot­tak meg. Felvételünkön Bohus­lav Knill önálló tervező (jobb­ról) és Miroslav Steiger mérnök a komlófésü szállítódobja szi­lárdságának növeléséről tanács­kozik (František Nesvadba felvétele — ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom