Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-19 / 274. szám, csütörtök

Egy liter se vesszen kárba CF szó 1981 XI. 19. A bratislavai Szabó utcán a rakományra váró teherautók közül gőzölgő tartályt vonta­tott ki egy traktor. Amikor a párafelhő szertefoszlott, a tar­tály oldaláról leolvastam, hogy a Devinská Nová Ves-i Efsz-be viszik a szállítmányt. Vajon mit ad Szlovákia legnagyobb sörgyára a mezőgazdasági üze­meknek? Juraj Purkar, a Nyu­gat-szlovákiai Sörgyárak bra­tislavai üzemének igazgatója egy cseppet sem lepődött meg a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatos kérdéseimen. — Évek óta kötelességünk­nek tartjuk, hogy a sörgyártás­kor keletkezett használható mellékterméket jó minőségben, friss állapotban juttassuk a me­zőgazdasági üzemeknek. Tud­juk, hogy ezek felhasználásá­val lényegesen több tejet és húst termelhetnek, és sok ab­raktakarmányt takaríthatnak meg. A korábban megkötött szerződések értelmében eladá­si kötelezettségeinket rendsze­resem teljesítjük. A szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigád javaslatára születeti meg az „Egy liter mellékter­mék se vesszen kárba“ ver­senymozgalom. A kollektívák nagyon komolyan vették válla­lásukat, amelyek megvalósítá­sa máris meghozta az első eredményeket. A mozgalomról, a szállítási szerződések megtartásáról Ján Rezník kereskedelmi igazgató- helyettes beszélt, amikor az egyes részlegeken szemlét tartottunk. — Negyvenkilenc mezőgaz­dasági üzembe szállítjuk a fo­lyékony malátahulladékot és a sörgyári moslékot. Többek kö­zött kiegészítjük a Rovinkai, a Pozsonypüspöki, a Lamači Efsz, a Szenei és a Stupavai Állami Gazdaság takarmányalapját. Főleg nedves etetési módszer­rel használják fel melléktermé­keinket a tehenek és a hízó­sertések etetésekor. Járműveik pontosan, már a kora reggeli pék. Fokozódik az érdeklődés a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal való együtt­működés iránt. Ez viszont ko­moly aggodalmat vált ki az „at­lanti körökben“, szerintük a NATO stratégiai pozíciói ve­szélybe kerültek. Az Egyesült Államok vezetői aggódni kezd­tek amiatt, hogy néhány nyu­gat-európai országban a kom­munisták esetleges bekerülése a kormányba a Nyugat súlyos politikai viszályához vezet (Newsweek, 1976. június 9.), és hozzáláttak a „veszély“ elhárí­tását célzó koncepció kidolgo­zásához. Josef Luns, a NATO fő­titkára nemrég még fellélegzett, mivel a „kidicsért enyhülés nagyban hozzájárult a szövetsé­ges partnerek összeforrottságá- ra és szolidaritására gyakorolt negatív hatáshoz“. A világimperializmus és a re­akció harcot hirdet az enyhü­lés ellen. Ez legmarkánsabban akkor nyilvánul meg, amikor széles körű antikommunista kampányokat indítottak, inten- zifikálták az ideológiai integrá­ciót és megszervezték az eny­hülés, a szocializmus és a világ forradalmi folyamatai elleni összehangolt akciók egység­frontját. Amint azt annak idején már Lenin is megmagyarázta, a ka­pitalizmus fejlődésének dialek­tikája abban rejlik, hogy egyre jobban tagadja a demokráciát és politikai reakcióra, pozíciójá­ra tér át — mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Ez a tör­vényszerűség ma is érvényes. A szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, arra kénysze­rítették a nemzetközi imperia­lizmust, hogy elfogadja a nem­zetközi kapcsolatok demokrati­zálását. Kiderült azonban, hogy ez számára halálos veszélyt je­lent. Védelmet a nemzetközi helyzet kiélezésében, a militari- zációban, valamint a szocializ­mus és a haladás elleni harcban keres. Az imperializmus és a hadiipari komplexum képviselői igyekeznek lehetetlenné tenni a demokráciát, a népek közötti megértést és együttműködést. órákban megérkeznek, nehogy üresen térjenek vissza. A min­dennapi takarmányadagokba már betervezték a malátahul- ladékot és a sörgyári moslé­kot. Szóba kerül az ütemterv tel­jesítése is. Az igazgatóhelyet­tes elmondja, hogy a folyé­kony maláta eladásának tervét október végéig 111 százalékra teljesítették, a sörgyári moslék eladásának tervét pedig 122,6 százalékra. A versenyző kol­lektívák mindent megtesznek azért, hogy a melléktermékek egy része ne kerüljön a szennycsatornába. Forró álla­potban tartják, hogy megaka­dályozzák a nem kívánatos er­jedést, savanyodást, elejét vegyék az esetleges betegsé­geknek. Néhány percet időzünk a gyártási részlegeken is. Egy­más után gurulnak az alumí­niumhordók a tehergépkocsik­ra. Mária Zajíőková gondosan feljegyzi a beléjük vésett sor­számot. A mosóberendezésnél František Zajíöek megvilágítja a hordókat, és csak akkor gör­díti azokat tovább, ha meggyő­ződik róla, hogy azok teljesen tiszták. , Anna Hrazdilová, a sörtöltőberendezés kezelője el­mondja, hogy a műszak ezen időszakában minden erőt a sörgyártásra összpontosítanak. A melléktermékek elszállítása a déli órákban már nem igé­nyel munkaerőt. Majd jönnek holnap reggel, akkorra lesz szállítanivaló. Miután a vezetőktől és dol­gozóktól választ kaptam a gő­zölgő tartályok „titkára“, egy kis év vége előtti számvetést végzünk. A melléktermékek szállításának tervét a téli hó­napokban is túlteljesítik. A Szovjetunióba és a Magyar Népköztársaságba irányuló ex­Az imperialista ideológusok fel­adata, hogy „megmagyarázzák“ ezt a reakciót. A SZOCIÁLIS mozgás NEM ÄLLT MEG A nyugati ideológusok azzal vádolták a Szovjetuniót, hogy az enyhüléssel osztálycélokat követ, hogy támogatja a forra­dalmi és nemzeti felszabadító erőket, hogy a kommunistáknak az enyhülésre csak azért van szükségük, hogy erőt gyűjtsenek a kapitalizmus elleni harchoz, „amellyel már nem tudnak so­káig békében élni“. Más szóval a Szovjetuniót és a kommunis­tákat azzal vádolják, hogy nem ismerik el a szociális és politi­kai status quot, mint annak fel­tételét, hogy a nyugat elismerte és elfogadta az enyhülést. Gyakrabban kezdtek írni arról, hogy az enyhülésből a Szov­jetunió profitál, hogy a kapita­lizmus előnytelen helyzetbe ke­rült. Egyébként ezzel a Nyuga­ton közvetve beismerik, hogy a kapitalizmusnak nem felel meg a béke és a társadalmi haladás. Ami azt illeti, hogy az enyhülés időszakában a demokratikus és forradalmi nemzeti felszabadító erők nagyobb sikereket" érnek el, ezt fokozatosan a józanul gondolkodó burzsoá vezetők is megértik és azt a forradalmi folyamat szükséges eredményé­nek tartják. „A Szovjetunió a történelemről alkotott dinami­kus véleményhez tartja ma­gát ... Végeredményben nem le­het befagyasztani a status quot, mert a világ tovább fejlődik“ írta például a Times című an­gol lap. A két világháború ideje alatt és a hidegháború idején is zaj­lottak a szociális folyamatok, mert ez a korszak objektív tör­vényszerűsége, amely szorosan kapcsolódik a kapitalista orszá­gok belső ellentmondásainak ki­éleződéséhez, az osztályharchoz, amely volt és mindaddig lesz, míg léteznek antagonisztikus osztályok, míg létezik a kizsák­mányolás és az elnyomás. IVAN HLINKA (Folytatjuk) porttervet már szeptember 15- én teljesítettük. Az év vége felé javulnak a lehetőségek a növekvő hazai megrendelések teljesítésére is. A nagyarányú korszerűsítési program kereté­ben üzembe helyeztek egy nagy teljesítményű pasztőröző berendezést. A régihez viszo­nyítva négyszerte nagyobb a teljesítménye, a munkatermelé­kenység és az árutermelés nö­velésére tehát adottak a felté­telek. Fővárosunk hírneves sörgyá­ra tehát nemcsak üdítő Italo­kat gyárt, hanem tekintettel az országos méretben mutatkozó abraktakarmány-hiányra, olyan melléktermékeket is szállít a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek etetésével növelhető a tej- és hústermelés. Olyan ösz- szehangolt termelés alakul ki, amely elősegíti a lakosság több és jobb élelmiszerrel való ellátását. BALLA JÖZSEF A pacovi Strojobal vállalat szeszfőző dék, cukorgyárak, konzervgyárak stb. részére gyárt hűtő- berendezéseket, mégpedig 1978-tól. A műszaki fejlesz­tési részleg dolgo­zói már a kezdet­től, a drága alap­anyag, a rozsda- mentes acél meg­takarítására töre­kednek. A külön­böző részegységek tökéletesítésével és azzal, hogy a hazai gyártmányú­aknái fejlettebb bolgár gyártmányú kompresszorokat szereltek a hűtőbe­rendezésekbe, 1978-tól 10,5 millió korona értékű anyagot takarítot­tak meg. Az idei anyagmegtakarítási érték megközelítő­leg 100 ezer koro­nát tesz ki. A fel­vételen Anton Vit- ha a párologtató szerelése közben (Felvétel: ČTK —. Jaroslav Sýbek) „Tiszteljük és segítjük egymást” A lubeníki magnezitüzem ifjúsági kollektívájának munkasikerei Az idén, pontosabban május­ban volt huszonöt éve, hogy a Szlovák Magnezitművek lubení­ki üzemében elkezdődött a mag­nezitfeldolgozás. Az eltelt ne­gyedszázad alatt az üzem dol­gozói közel tízmillió tonna nyersmagnezitot jövesztettek, csaknem 2,5 millió tonna öm­lesztett anyagot és több mint 3 millió tonna épiiletanyagot gyártottak. i Csupán a 6. ötéves tervidő­szakban 3 milliárd 371 millió korona értéket képviselt a lu­beníki üzem bruttó termelése. Az itt dolgozó emberek sikeres munkáját igazolják az üzemnek, egyes kollektíváinak és példás dolgozóinak adományozott ál­lami és szakágazati kitünteté­sek. Többek között a Kiváló munkáért állami kitüntetés, va­lamint a Szocialista munka üze­me cím elnyerése is mindennél jobban bizonyítja a lubeníki üzem dolgozóinak becsületes munkáját. Több mint 1250 tagja van annak a 71 szocialista mun­kabrigádnak, melyek példát mu­tatnak, élenjárnak a feladatok teljesítésében. Külön említést érdemel Jozej Sgorica tizenhárom tagú ifjúsá­gi brigádja. Ez a bányászbrigád volt az, amely az egész kelet­szlovákiai kerület üzemeinek kollektíváihoz fölhívással for­dult: vegyenek részt a párt- kongresszus előtti időszakban, a „16 példás munkahét“ verseny- mozgalomban. A CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére a Šgorica-brigád fel­ajánlást tett, hogy .terven felül 19 ezer folyóméteren végeznek bányafolyosó-hajtást. A kong­resszus napján a Ján Brocko, fiatal felkelő költő nevét viselő ifjúsági brigád vezetője 20,5 ezer méteres terVen felüli tel­jesítményről adóit jelentést. Ha­sonló sikerekről számolhatott be a Šgorica-brigád példáját követő Milan Sit ár és František Puhalla szocialista munkabri­gádja is. Ezek azóta szintén többször megdöntötték a mag- nezitjövesztés vállalati, illetve üzemi rekordját. Pártunk megalapítása 60. év­fordulójának tiszteletére Jozef Šgorica ifjúsági brigádja vállal­ta, hogy a 7. ötéves tervidőszak első évében feladataikat az év vége előtt hatvan munkanappal korábban teljesítik. Október 8- án Jozef Šgorica brigádja öröm­mel jelentette Andrej Heidecker mérnöknek, a lubeníki üzem igazgatójának, hogy az egész évre tervezett 51 ezer méter bá- nyafolyosó-hajtással végeztek, s ezzel teljesítették vállalásukat is. A brigádvezető, Jozef Sgorica és társai: Ondrej Benko, Ján Bomba, Ján Hudec, Ján Jamb- rích, František Jesenák, Franti­šek Klein, Vladimír Kmet, And­rej Mesiar, Juraj Zajden mind­annyian fiatalok. — Megbecsüljük, tiszteljük üs segítjük egymást — hangsúlyoz­ta Jozef Sgorica. — Céljaink is közösek, elérésükért szintén együttes erővel munkálkodunk. — Mikor alakult a brigád, és miért viseli Ján Brocko nevét? — Brigádunk 1975 októberé­ben formálódott a lubeníki üzem Studená bányarészlege fiataljaink kezdeményezésére. Védnökünk, Ján Poliak elvtárs javaslatára örömmel fogadtuk brigádunk tiszteletbeli tagjává a korán elhunyt Ján Brocko köl­tőt és publicistát. Tudtunk ró­la, hogy környékünkön, Revúca városában született 1924-ben. Alig húsz évesen részt vett az SZNF-ben. A törékeny testű ifjú egészsége — a fagyos téli ter­mészetben eltöltött időszakban — annyira leromlott, hogy a tátrai szanatóriumi gyógykeze­lés sem segített, 1948 júliusá­ban, szülővárosában meghalt. Büszkék vagyunk arra, hogy ne­vét viselheti brigádunk. Kötelez­tük magunkat, hogy a teljesít­ménynormát helyette is telje­sítjük. Nem hozunk szégyent emlékére. Aki ismeri őket, tudhatja, hogy milyen eredményesen dol­gozik a Šgorica-brigád. Munka­sikereiket elismerések koronáz­zák. A legutóbbi elismerés a CSKP XVI. kongresszusa tiszte­letére vállalt felajánlások idő előtti teljesítéséért járt ki a Sgorica-brigádnak; tagjainak nevét beírták a SZISZ KB a „Becsület és munkasikerek“ könyvébe. Még adósok vagyunk azzal, hogy megmondjuk, hol és mit dolgozik a Šgorica-brigád. Rövi­den ennyit mondhatunk: három BUA-21-9-es fúróberendezés se­gítségével jelentős részt vállal a nyitott bányakamarákban bá­nyafuratok, valamint a tartópil­lérek eltávolítása körüli munká­latokból a „Studená“ bányában. Munkájuk eredményességétől nagyban függ az ott dolgozó kollektívák, a magnezitjövesz- tőssel foglalkozó bányásztársak munkájának a sikere is, hiszen a Šgorica-brigád tagjai készítik elő számukra a „terepet“. És az egyáltalán nem mindegy, ho­gyan?! Igyekezetük és munkasike- reik gazdasági jelentőségét And-, rej Heidecker üzemigazgató így összegezte: — A Šgorica-brigád az idén átlagosan 131 százalékra teljesí­tette normáját azáltal, hogy éves tervét október 8-ig teljesí­tette. A túlteljesítésből száfta-. zó gazdasági haszon meghalad­ja az 1,2 millió koronát. De munkasikereinek felbecsülhetet­len erkölcsi haszna, példámu tató és mozgósító ereje is van. A brigád tagjainak érdeme, hogy kezdeményezésük immár- mozgalommá fejlődött. Remélt jük, a Sgorica-brigádnak a Sít, tár és Puhalla vezette kollektív vakon kívül további követői lesznek. KULIK GELLERT-j •'í'v.. j ’ . ■ ... A-..1 $■&*' A brigád tagjai (balszélen Ján Sgorica) legutóbbi csúcsteljesítményük után (Felvétel: Archívj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom