Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-17 / 272. szám, kedd

mm 1981 XI. 17. 5 Tervezési hiba, vagy mulasztás ? LAKÁSÉPÍTÉSI GONDOK KELET-SZLOVÁKIÁBAN Nem az elvárásoknak megfe­lelő sikerrel indult, sőt, az év folyamán eddig kedvezőtlenül alakult Kelet-Szlovákiában a komplex lakásépítés tervének teljesítése. Ehhez a ténymegál­lapításhoz még annyit hozzá­fűznénk, hogy — a hivatalos szervek értékelései szerint — a kivitelező vállalatok, de a komplex lakásépítés ügyével foglalkozni hivatott egyéb szervek sem okultak kellően a korábbi évek sikertelenségei­nek tapasztalataiból. És nem tartották meg a kerületi poli­tikai és gazdasági szervek előtt kinyilatkoztatott, a lakás­építés körüli fogyatékosságok felszámolására irányuló ígére­teiket sem. Akaratlanul is felvetődik a kérdés: reálisak voltak-e a ter­vek, az ígéretek, vagy valóban csak hanyagságból eredő bosz- szantó mulasztásokról van szó? — A választ — a helyzet tel­jes ismeretében — talán rög­tön meg lehetne fogalmazni. Viszont célszerűbbnek tartjuk, ha erre a tények felsorakozta­tása, a legkülönbözőbb intéz­kedések megemlítése után ke­rítünk sort. A tényeket, adato­kat, értékeléseket, az illetékes kerületi szervek dokumentumai, döntései és következtetései alapján tolmácsoljuk. Kezdjük a komplex lakás­építés idei feladataival, a Ke­let-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság dokumentumai alap­ján. A népgazdaságfejlesztési állami terv Kelet-Szlovákiában 11114 lakás építésének meg­kezdését tűzte ki célul 1981- ben. Ezt a feladatot kilenc hó­nap alatt 56,6 százalékra telje­sítették. Az idén befejezendő la­kások számát az állami terv a kerület részére 12 081 lakásegy­ségben határozta meg. Ebből a Kassai (Košice), a Poprádi, a Prešovi, a Michalovcei Magas­építő Vállalat, a Humennéi Chemkostav, illetve a járási és városi építővállalatok kollektí­váinak 7957 lakást kell felépí­teniük. Az év első hat hónapja alatt 754 lakás építését fejez­ték be, az éves tervet 9,5 szá­zalékra — nem tévedés; nem egész 10 százalékra! — teljesí­tették. Ez a tervteljesítési arány a harmadik negyedév végén 26,6 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy az átadásra tervezett lakások közel 73 szá­zalékát az év utolsó hónapjai­ban kellene befejezni. A gyakorlati tapasztalatok alapján azt kell mondanunk, hogy az ilyen hajrárnunkában — különösen a lakásépítés te­rén — egyáltalán nincs köszö­net, hiszen még az év közben elkészült lakások minősége Ss elég sok vitára ad okot. Az év végén készültek minőségé­ről pedig olykor jobb nem be­szélni. A beruházók a korábbinál szigorúbb mércét állítottak fel a lakások átvételénél. Jól tet­ték, egyszer már el kellett kez­deni a társadalmi érdekek vé­delmét szolgáló jogszabályok következetes érvényesítését. Hi­szen teljesen logikus, hogy a lakásokat beköltözhető állapot­ban kell átvenni, ami erre al­kalmatlan, azt nem lehet befe­jezett lakásnak minősíteni. Sajnálatos, hogy a járulékos beruházások kivitelezése, befe­jezése terén is hasonlóan ked­vezőtlen a helyzet a kerület­ben. Az idén ötvenhat járulé­kos építmény befejezése sze­repel a tervben, ezekből a har­madik negyedév végéig 14 ké­szült el, számolni lehet még talán további 16 létesítmény befejezésével. Ez azt jelenti, hogy az év végéig 26 fontos já­rulékos létesítmény — iskola, óvoda, üzlet, étterem stb. — és ezen kívül néhány kazán­ház, trafóállomás sem készül el. Ezek hiánya részben lehe­tetlenné teszi a lakások átadá­sát, illetve költségeket növe­lő ideiglenes műszaki beren­dezések beszerelésére, üzemel­tetésére kényszeríti a vállala­tokat. Mindez rengeteg bonyo­dalmat okoz és jelentős több­letkiadást idéz elő! Jelentkezik a lakásépítkezés körül további több olyan tény is, amit nehezen lehet meg­jegyzés nélkül tudomásul ven­ni. Többek között azt, hogy a Kelet-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság tanácsa — a ki­vitelező vállalatok igazgatóinak és a többi illetékes szervek kép­viselőinek jelenlétében — az idén gyakran foglalkozott a komplex lakásépítés helyzeté­vel. Megállapította, hogy ked­vezőtlenül halad az állami terv teljesítése, egyre nagyobb a lemaradás mind a lakások, mind a járulékos beruházások kivitelezésében. A megállapított helyzetnek megfelelően renge­teg határozat, utasítás, határ­időhöz kötött intézkedés szüle­tett. A kivitelező vállalatok igazgatói ezeknek a hatása alatt ígéreteket tettek a lema­radás behozására. Elismerték azt is, hogy a nemzeti bizottsá­gok, mint a komplex lakásépí­tés beruházói, megteremtették a feltételeket az idei lakásépít­kezési feladatok teljesítésére. így sokasodnak a határoza­tok, növekszik az aktahalmaz, s — amint ezt Mikulás Kitka mérnök, a kassai (Košice) Sta- voinvesta igazgatója is nyilat­kozta — a korábbi évekhez vi­szonyítva az idén a legered­ménytelenebb a lakásépítési terv teljesítése; az ellenőrző napokon megfogalmazott, a ki­vitelező vállalatok képviselői által is elfogadott intézkedé­seket nem érvényesítik a A prievidzai konzervgyár Szlovák Nemzeti Felkelés szocia­lista munkabrigádjának és a Konsztantyin Kuzmics Szizikov szocialista munkabrigádjának arany jelvénnyel kitüntetett tagjai jelentősen hozzájárulnak a tervezett jeladatok teljesí­téséhez és túlteljesítéséhez. A két szocialista munkabrigád tagjai a konyhakész leveseket gyártó részlegen dolgoznak. Az év első nyolc hónapjában terven felül 21 ?onna levest adtak a piacra, ami több mint 600 ezer koronái jelent. 237 ezer korona értékű villanyáram-megtakarítást értek el, a gépi berendezések javításán pedig 125 ezer koronát takart- tottak meg (Peter Lenhart felvétele — ČSTK) A komplex intézkedések az építőiparban Az ünneplésre nincs idő Köztudott, hogy hazánkban az acéltermelés az energiahor­dozók és a nyersanyagok árai­nak gyors emelkedése miatt, és amiatt, hogy az acél előállítá­sához szükséges alapanyagok­ból (a koksz kivételével) be­hozatalra szorulunk, nem fog tovább növekedni. Azt sem ál­líthatjuk nyugodt lelkiismeret­tel, hogy tartalékainkat teljes mértékben kihasználjuk. Ezen a területen sok még a tenni­valónk. Az egyik ilyen tartalé­kot a fémfeldolgozásban a szük­ségszerűen keletkező fémhul­ladékok jelentik. Manapság, a világméretű anyagtakarékosság idején egy­általán nem mindegy, hogy ipa­ri termelésünkben mennyi fém­hulladék keletkezik, mint ahogy az sem, hogy ezt a fémhulladékot milyen időn be­lül tudjuk visszajuttatni az ol­vasztóba. Ezért egyre nagyobb figyelmet kell szentelnünk a fémhulladékok hasznosításával foglalkozó vállalatok munkájá­nak. Harminc éve hozták létre ha­zánkban a fémhulladékok egy­séges, szervezett feldolgozásá­ra az országos hatáskörű Fém­hulladék-ipari Vállalatot, és Kovošrot néven ennek bratisla­vai vállalatát. A jubileum al­kalmából szerdán Bratislavában a vállalat vezetői a Szlovák Szakszervezeti Tanáccsal együtt sajtótájékoztatót tartottak, ame­lyen felszólalt Dr. Miroslav Bu- dirský, a Fémhulladék-ipari Vál­lalat igazgatója is. Beszámoló­jában hangsúlyozta: „Bár jubi­leumhoz értünk, megállásra és ünneplésre nincs időnk. Ren­geteg a tennivalónk. Az ener­giahordozók és nyersanyagok árának rohamos emelkedése a mi gazdaságunkat is a tartalé­kok fokozottabb kihasználására kényszeríti. Nőnek az igények. Ami tegnap még jó volt, ma nem a legcélszerűbb és holnap­ra elavulttá válik.“ Akik 30 éve létrehozták ezt a vállalatot, kiöregedtek, míg a „mű“ virágzását éli. Ez az élet rendje. A helyes közösségi tet­tek túlélik alkotóikat, tartós emléket állítva becsületes mun­kájuknak, alkotókészségüknek. A megnövekedett igények kie­légítéséhez ezekre a jó tulaj­donságokra van szükség ma is. FUHL IMRE gyakorlatban. A lakásépítés partnervállalatai között éven­ként létrejött közös felajánlá­sok teljesítése — főleg a kivi­telező vállalatok részéről — nagyon hiányos. A munkaszer­vezés, a munkaidő és a külön­böző tartalékok kihasználása körüli fogyatékosságok hátrál­tatják a sikeres tervteljesítést. Ezt a kivitelező vállalatok kép­viselői saját maguk elismerik. De kitől várják a helyzet ked­vezőbbé válását? A ténymegál­lapítás egymagában még nem jelenti a probléma rendezését. Az igazság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy az építővállalatok képviselőinek is van mire hivatkozniuk, noha többnyire igyekeznek „ürügyet“ keresni mulasztásaik megin- doklására. Az ő szemszögükből ítélve néhány dologban igazuk Is van: főleg a szükséges épü- letemelekkel és egyéb anya­gokkal való hiányos ellátást, valamint kapacitásuk szétfor- gácsoltságát illetően. Köztudott, hogy néhány ke­let-szlovákiai építővállalat kol­lektívái — a központi szervek döntése alapján, a kelet-szlo­vákiai kerület illetékes szervei­nek beleegyezésével — kisegí­tenek a prágai, a bratislavai, az észak-csehországi kerület országos jelentőségű építkezé­sein is. Ezeken a helyeken ál­talában kedvezően teljesítik feladataikat. A Kassai Magas­építő Vállalat kollektívái pél­dául Bratislavában 136, Prágá­ban 113,4 százalékra teljesítet­ték a lakásépítési tervet. A ke­rületben, főleg pedig ennek székhelyén a legrosszabb terv­teljesítő a vállalat. Ugyanúgy a humennéi Chemkostav, amely az észak-csehországi kerületben 126 százalékos tervteljesítést ér el, a kerületben pedig nem teljesíti feladatait. Sajnos, olyan eset is előfor­dul, ami kedvezőtlenül hat a kerület építőipari beruházásai­nak kivitelezésére, hogy a ke­rületi szervek hozzájárulása nélkül néhány magasépítő vál­lalat dolgozóival Malacky, Se­nec, Trnava, Liptovský Mikuláš, Žilina és más városok építke­zésein is találkozhatunk. Köz­ben — éppen kapacitáshiányra hivatkozva — a szóban forgó vállalatok saját kerületükben nem teljesítik feladataikat. Félreértés ne essék, nem a segítségnyújtás ellen „agitá­lok“. Ezzel egyet lehet érteni, de csak abban az esetben, ha ez nem idéz elő megoldhatat­lannak tűnő problémákat az építővállalatok kapacitásának teherbíró-képességében. összegezve a komplex lakás­építés körüli helyzettel kapcso­latos észrevételeinket: bizo­nyos értelemben kétségbe kell vonnunk a kerület idei komplex lakásépítkezési tervének az adott feltételek közti teljesít­hetőségét. A terv ugyanis ele­ve alapot teremt arra, hogy a kivitelező vállalatok vezetői ürügyeket, kibúvókat keresve dolgozzanak, s ha kell ígérete­ket is tegyenek.a mulasztások behozására. Bár, talán már akkor tudják, hogy amit vállal­tak, nehezen teljesíthetik!!! Kinek van az ilyen munká­ból haszna? Senkinek, a társa­dalomnak aztán végképp nincs! A CSKP KB 4. ülésén, Ľubo­mír Strougal elvtárs népgazda­ságunk egyes időszerű kérdé­seivel és feladataival foglalko­zó felszólalásában többek kö­zött utalt a komplex lakásépí­tés nagy fogyatékosságaira is, és kijelentette, hogy a Közpon­ti Bizottság Elnöksége és a kormány részletesen elemezni fogja az építőipar helyzetét és felülbírálja a 7. ötéves tervidő­szak lakásépítési programját. Miniszterelnökünk beszéde is megerősíti azt az igényt, hogy a komplex lakásépítési terveket a meglévő erőforrások és lehe­tőségek, a rendelkezésre álló építőkapacitások céltudatos ki­használhatósága alapján állít­juk össze. Csakis ilyen felté­telek közepette várhatunk be­csületes munkát, sikeres terv­teljesítést. Mindehhez feltétle­nül szükség van az állami irá­nyító szervek formaságoktól mentes, rugalmasabb munkájá­ra, következetesebb ellenőrzésé­re is... KULIK GELLÉRT Nem titok, hogy az epítővál- lalatok egy része a 3. negyed­évben sem teljesítette hiányta­lanul tervfeladatait, s így min­den bizonnyal megismétlődik majd az év végét megelőző, többnyire a minőség rovására történő, szokásos kapkodás és idegölő fejetlenség. Noha a Prágai Magasépítő Vállalat az elmúlt három évti­zed során tetemes részt kért és kér ma is a 35*prágai lakóte­lep építési munkáiból, eredmé­nyei — a tervteljesítést tekint­ve — minek is tagadnánk — jobbak is lehetnének. Az idei évre előirányzott 1593 lakásból augusztus végéig a vállalat mindössze 108 lakásegységet adott át. Ez pedig nemcsak ke­vés, hanem — még ha feltéte­lezzük is, hogy kötelezettségei­nek eleget tesz — a tervfelada­tok aránytalan teljesítésére vall. Kétségtelen, lesz mit ten­niük a dolgozóknak, hogy a ro- rammunkában helytálljanak. Ám ennek ellenére azt sem hallgathatjuk el — és ezt a ki­mutatott, 16 millió koronára be­csült megtakarítások is tükrö­zik —, hogy a többi építővál­lalat promlémáihoz viszonyítva a szóban forgó vállalat helyze­te aránylag kedvező. Kiküszöbölésre váró nehézségek — A tervteljesítéssel kapcso­latos nehézségeket természete­sen nem nézzük tétlenül — mondotta Antonín Picka igazga­tóhelyettes. — Azzal is tisztá­ban vagyunk, a problémák meg­oldásának a feltétele, hogy rá­világítsunk az okokra. Az egyik ok a túlméretezett tervekben rejlik. Teljesítésüket megnehe­zítik a vállalat korlátozott le­hetőségei, s az idén még az is, hogy a legjobb eredményeiről ismert kollektívát olyan építke­zésre volt kénytelen átirányíta­ni, amelynek munkálataiban a dolgozók nem voltak jártasak, s ezért betanításuk is hosszabb időt vett igénybe. Az általános vélemény sze­rint a komplex intézkedések nagy előnye, hogy a vállalato­kat az eddiginél ésszerűbb gaz­dálkodásra késztetik. Ugyanak­kor azonban nagy hibának te­kinthető, hogy az új elveket nem mindenütt érvényesítik egyformán. így például a be­ruházó és tervező szervezetek még mindig a régi végrehajtá- ~ si hirdetmény előírásaihoz iga­zodnak. A területi előkészítés­nek is színvonalasabbnak kel­lene lennie az eddiginél. A föld elhordása a megkezdett építke­zésről 20 kilométerre, vagy még ennél is nagyobb távolságra sem mondható gazdaságosnak a vállalat szempontjából. Mivel magyarázható tehát, hogy a vállalat az idén mégis csak teljesíti a járulékos beru­házások tervét? A dolgozók véleménye szerint ez azért si­kerül, mert az iskolákat, az óvodákat, a bölcsődéket, a be­vásárlóközpontokat a már elké­szült lakótelepeken ezúttal za­vartalanul fejezhetik be, vagyis: ahol már nem folynak „ásatá­sok“ és a közutakkal és a csa= tornázással is elkészültek, ott gyorsabban halad a munkfi. Tartaléko.. Az említett problémák azon­ban a fogyatékosságok okai­nak csupán egy részét képe­zik. A továbbiak a vállalat ki­használatlan tartalékaira vezeti hetők vissza, amelyekből szin-^ tén bőven akad. Sok kívánni­valót hagy hátra például a munkaidő pontos megtartása, vagy akár a géppark kihaszná­lása. Nem létezik ugyanis olyan vállalat, vagy üzem, amely ma megengedheti magának, hogy egy nagyteljesítményű gépet anyagszállításra használjon csak azért, mert az építkezé­sen pillanatnyilag más munka nem akad számára. Ha azonban valóban ez lenne a helyzet, másutt minden bizonnyal na­gyobb hasznát vennék a gép­nek. A feltétel csak az, nogy az építésvezető, vállalva a többletmunkát, megteremtse a kapcsolatot az illetékesekkel, egyszóval — intézkedjen. Ezeknek a hibáknak a ki­küszöbölésére, illetve megis­métlődésük megelőzésére töre­kedve a gazdasági vezetők az eddiginél lényegesen szigo­rúbb ellenőrzést vezettek be. Ám a munka irányításának és szervezésének színvonalát tük­röző problémákat, például azt, hogy az egyes munkahelyek az anyagot a megrendelt mennyi­ségben, minőségben és határ­időben megkapják — egyelőre még nem sikerült megoldani. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a komplex intézkedések elveinek a gyakorlatban való megvalósításában a vállalat dolgozói ma még csupán kez­deti tapasztalatokról beszélhet­nek* Tény azonban, hogy a munka hatékonyságára és mi­nőségére a megszokott munka- módszerek módosításával kap* csolatos nehézségek ellenére is kedvezően hatnak Korszerű munkamódszerek Nem tévesztik szem elől a XVI. pártkongresszuson gyak­ran hangoztatott, a komplex intézkedéseket tekintve is el­engedhetetlen követelménynek tartott technológiai folyamatok fejlesztését sem. Például a la­kóház-alapok újszerű, korszerű­sített lerakásával való kísérle­teket a kiküszöbölésre váró ne­hézségek is indokolttá tették, A régi módszer ugyanis megle­hetősen munkaigényes és a nagy mennyiségű anyagon kí­vül több munkaerőt is igényel — hivatkoznak a dolgozók ked­vező tapasztalataikra. Ezek sze­rint a munka, amelyre eddig fél évet szántak, ma mindössze­3—4 hónapot vesz igénybe. De a megtakarított időn, az építő­anyagon és a szakmunkásokon kívül az új módszer nagy elő­nye az is, hogy a munka haté­konyságának növekedéséhez, a minőség javulásához is lénye­gesen hozzájárul. KARDOS MÄRTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom