Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-15 / 244. szám, csütörtök

Fokozódó igények, fokozódó gondok

A Martos) (Martovce) Efsz mindössze 1300 hektáron gazdálkodik. Finta Nándor 1965-től all a szövetkezet élén.

— Azóta megéltem sok jót, de rosszat Is. Tanultam a magunk és mások ‘kárán. Voltunk jók is, gyöngébbek Is — vallja be tárgyilagosan.

— Most milyenek?

— Ha lenne olyan mérce, amellyel a mezőgazdasági eredményeket pontosan lehetne mérni, akkor azt mondanám, nem vagyunk rosszak. Áin ilyen mérce nincs. Ezért azt mondom: szövetkezetünk gazdálkodása nyereséges, de vannak tőlünk jobbak is.

— Mitől függ az, hogy egy szövetkezet nyereséges?

— Sok mindentől. Elsősorban az időjárástól, aztán jön a többi tényező: a gépesítés foka, az irányítás színvonala, a talaj minősége. Sok függ attól is, milyenek a felsőbb utasítások, reálisak-e a követelmények, vagy sem. Erről is beszélni kell, annál is Inkább, mert a CSKP XVI. kongresszusán is elhangzott a tervezéssel kapcsolatos realitások figyelembe vétele. Mi csak annyit termelhetünk, amennyit valós feltételeink lehetővé tesznek. Értünk mi már el például kalászosokból hatvanmázsás átlagos hektárhozamot is, voltunk a hústermelésben is az elsők között. Az ötödik ötéves tervidőszakban kenyérgabonából tartani tudtuk az ötvenmázsás átlagos hektárhozamot, már kukoricából is az ötven mázsán felül tartunk. Az idén 57 mázsára számítunk.

— Lesz-e takarmányellátási gond?

— Szálastakarmányból nem,- de abraktakarmányból, sajnos, igen. A gond és az ok itt a régi, Jobb nem is beszélni róla.

Legyint egyet és elhallgat. Helyette Novák József, a pártalapszervezet elnöke ad némi magyarázatot.

— A miértekre, a hogyanokra mi majdnem minden pártgyűlésen, gazdasági értekezleten keressük a választ. S igyekszünk a legjobb belátásunk szerint cselekedni, s nem Is eredménytelenül, hiszen szövetkezetünk valóban nyereségesen gazdálkodik, a tagság is elégedett. Ez viszont nem jelentheti, hogy mi is a megelégedettség tudatával szemléljük a dolgokat. A tények tisztességes számbavételéhez idő és türelem kell. Az igazság az, hogy túl váratlanul érintett bennünket a sok új gazdasági

intézkedés, sok mindenre nem vagyunk eléggé felkészülve. A régi gondokat sem oldottuk még meg. Itt van például a gépesítés színvonalának a kérdése, vagy a másik égető probléma, a takarmányalap biztosítása. A korszerűbb gazdálkodáshoz elsősorban magas fokú gépesítés szükséges.

— Mi ennek az akadálya?

— Egyszerűen az, hogy nem lehet venni, hiába lenne rá pénzünk. Egyébként is évente legalább az ötszörösét kellene új gépekre költenünk annak, amit a felsőbb szervek engedélyeznek. El sem hiszi, de megfelelő ekét sem lehet kapni. Az alkatrészek? Ennek a hiányát már megszoktuk, úgy csűrjük- csavarjuk, hogy jó legyen. Tavaly például az egyik szövetkezettől megvásároltunk egy kimustrált kombájnt, abból szedtük ki a szükséges alkatrészeket a meghibásodottak pótlására. Már két hete áll két Skoda traktorunk, hogy hogyan és mikorra javítjuk meg, attól függ, kit hogyan tudunk megpuhítani alkatrészügyben — összegezi a tényeket a szövetkezet elnöke.

— Nem rózsásabb a helyzet az állattenyésztésben sem. Üj istállók kellenének, s véleményünk szerint az állattenyésztés szerkezetét a reális takarmány- forrásokkal összhangban kellene fejleszteni, nem pedig irreális terveket megszabni a szövetkezetek számára — tapint a lényegre a pártelnök.

— Ha megengedik, itt idéznék a CSKP XVI. kongresszusának anyagából: „A termelési növekményt elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével, az állatok termelőképességéneik növelésével kell elérni. Az abraktakarmányra igényes termelést csak olyan mértékben kell fejleszteni, ahogy azt az ellátás lehetővé teszi.“ Mi a helyzet e téren?.

— Az ide vonatkozó párthatározatokat mi is alaposan áttanulmányoztuk. Azzal egyet is értünk, ennek értelmében csökkentjük például jövőre mi is ötvennel az anyakocák számát, Így évente hétszáz—nyolcszáz malaccal kevesebb lesz, vagyis ennyivel csökken a sertésállományunk — mondja Finta Nándor.

— Miért pont a sertésállományt csökkentik?

— A sertéshizlalás nagyon abrakigényes, és a jelenlegi szisztéma mellett nem is kifizetődő. A sertés hizlalása 70—80 kilo1981

X. 15.

adott tevékenységformákra tanítsanak és neveljenek.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy vannak még kispolgári, csak a saját életkörülményeikkel törődő emberek, találkozunk társadalomellenes magatartású elemekkel, akiknek tevékenysége arra irányul, hogy ellenszolgáltatás nélkül minél nagyobb részt szakítsanak ki maguknak abból, amit a szocialista társadalom megtermelt. Kétségtelen, hogy az ilyenek száma kevesebb lenne, ha a család és az iskola, a társadalmi szervek és a dolgozó kollektívák jobban kihasználnák nevelési lehetőségeiket. Nem engedhetjük meg, hogy az állandó eszmei befolyás szférájából kihulljanak a társadalom egyes különállóan növekvő csoportjai. Sőt, mi több, komoly következményekkel fenyeget mindenféle liberalizmus, amely a nevelőmunkában előfordul. Az elemi közösségekben, a munkahelyeken minden a kollektíva szeme előtt zajlik, mégis előfordul, hogy szemet hunynak némelyek nem megfelelő viselkedése fölött, és elnéző magatartást tanúsítanak irántuk. Sok esetben hiányzik az elviség, a kölcsönös igényesség és a szigor.

A párt XXVI. kongresszusán az is elhangzott, hogy az élet és a munka erkölcsi szemlélete a pártszervezetek, a szak- szervezetek, a Komszomol- szervezetek esetében mind nagyobb jelentőségre tesz szert. A párt kötelezi a kommunistákat arra, hogy figyelmesen elemezzék a feltárt társadalmi valóságot, s egyidejűleg azt is határozzák meg, hol és miben mutatkoznak hiányosságok.

Miként a XXVI. pártkongresszus anyagaiban kifejeződik, az Ideológiai nevelőmunka csak abban az esetben lehet hatékony, ha teljesen egy* bekapcsolódik az élet érvéré* sével, ha az ideológiai területen dolgozó munkatársak nem mennek el a bonyolult kérdések mellett. A hibák semmivel nem igazolható elkenése, a megoldatlan kérdések megkerülése, tevékenységük leegyszerűsítése komoly kárt okoz, jelentés mértékben visszafogja ideológiai munkánk és hatékonyságunk színvonalét.

Propagandánk hatékonysága meghatározóan függ az e munkára felkészített káderektől, az, előadóktól, a propagandistáktól, mindazoktól, akik a párt eszméit közvetítik a tömegeknek. Semmi, még a legkorszerűbb technika sem képes helyettesíteni azt az eleven kapcsolatot, amelyet a propagandista és az agitátor tart fenn az emberekkel. S ugyancsak a kongresszus egyik kitételére utalunk, amikor megemlítjük, hogy ezeknek a munkatársaknak fel kell fegyverkezniük a pártmunka módszertanával, s a pártpolitika minden fontos kérdésének alapos ismeretével.

Az is fontos megállapítása volt a kongresszusnak, hogy az ideológiai területen dolgozó munkatársaknak mindig készen kell állniuk, hogy válaszoljanak valamennyi kérdésre, amely a dolgozók körében felmerül.

Egyszóval, az SZKP XXVI. kongresszusa az ideológiai terület munkásait jelentős feladatok elé állította. Most az a legfőbb, hogy a párt határozatai megvalósuljanak.

V. KUZMIN, a történelemtudományok kandidátusa

grammig nyereséges, aztán már ráfizetéses. Viszont a sertéseket csak 110 kilón felül adhatjuk el, amíg ennyire felhízik még plusz két hónap kell, hetven kilón felül már több abraktakarmányt fogyaszt a sertés, s mi csak az engedélyezett mennyiséget adhatjuk. Ezen a felvásárlási rendszeren feltétlenül és sürgősen változtatni kell — állapítja meg a pártelnök.

— Mennyi húst adnak el évente? — fordulok a szövetkezet elnökéhez.

— Sokkal nagyobb az igény, mint amit a valóságban elbírnánk. 1965-ben, amikor átvettem a szövetkezet vezetését, még csak 17 vagon húst adtunk el, az Idén már 29 vagonnal kell eladnunk. De a földterületünk azóta sem nőtt, most is 1300 hektáron gazdálkodunk, mint akkor.

— De a hektárhozamok lényegesen megnövekedtek — érvelek.

— Az igaz, de nem annyira, hogy ennyi húst nyereségesen tudnánk előállítani. Ezért is üdvözöljük örömmel azt a kongresz- szusl határozatot, amely kimondja, hogy az állattenyésztést csakis a takarmányforrásokkal összhangban szabad fejleszteni. Ez a reális látásmód lehetővé teszi számunkra is a gazdaságosabb állattenyésztést. Az első lépéseket már meg is tettük e felé nemcsak azzal, hogy csökkentjük a sertésállományt, hanem azzal is, hogy egyre jobban központosítjuk az állattenyésztést, új korszerű istállókat építünk. Nemrég készült el egy háromszáz férőhelyes, korszerű te- hénistálló, amelyben az állatokat egyetlen nő gondozza.

— Erőnkhöz, lehetőségünkhöz mérten keressük a legjobb és a leggazdaságosabb megoldásokat. Ez nemcsak gazdasági, hanem pártfeladat is számunkra — szól közbe a pártelnök.

— Az egy tehénre eső évi tejtermelésünk jelenleg 3200 liter, ez ezer literrel több, mint 1965- ben volt. Szertnénk mi is a jobb tejelő Holstein-friz fajtákat meghonosítani. Hiszen a Holstein tehenek kétszer—háromszor több tejet adnak, mint a szlovák tarka. Ez persze jelenleg még csak terv, a megvalósításhoz pénz is kell, s ezt nekünk kell majd előteremteni. Reméljük, képesek leszünk erre is — mondja befejezésül a szövetkezet elnöke.

Tehát a gond Martoson is az igények nagyságához igazodik. Hogy a terveik megvalósuljanak, ahhoz az eddigieknél is többet kell nyújtaniuk minden téren. Ezzel a vezetők, s a tagság is tisztában van.

TÚRÜK ELEMÉR

REMKAMir - MIT KEIKÉ

Pontosan ellenőrzik o cukortartalmot

Az Oroszkai (Pohronský Rits- kovj Cukorgyár átvevőhelyén teljes ütemben folyik a cukorrépa felvásárlása. A járművek egymás után állnak nehéz terhükkel a mázsára. Gabriel Klobušnický, az üzenni párt- szervezet elnöke elégedetten szemléli a jól szervezett munkát:

— Az alapos felkészülés, a termelőkkel való állandó javuló kapcsolatok meghozták az eredményt. összhangban az igényekkel, a termelők jól kihasználják a kedvező időjárást a cukorrépa betakarítására. Annyi répát tároltunk már, hogy a cukorgyár zavartalanul üzemelhet.

A csatornák mellett Josef Pilčíkkel, a Cukor- és Édesipari Tröszt vezérigazgatóságának dolgozójával találkozók. Egyetért a pártelnök értékelésével és szerinte a cukorgyárnak legalább tíz napra való tartalékja van. Naponta 4000 tonnát vásárolnak fel. Közbe&i aggályoskodik, mert úgy véli hogy jobban kellene szabályozni, egyes körzetekben fékezni is a betakarítás ütemét. Előfordulhat, hogy a prizmákba rakott répa a hosszabb ideig tárolva befülled. Mások viszont arra számítanak, hogy hidegebbre fordulhat az időjárás és akkor már nem keletkezhetnek nagyobb tárolással Járó veszteségek. Viszont rámutatnak, hogy a jövőben az átvevőhelyeket is tovább kellene korszerűsíteni. Kevés a ventillátorokkal és más szellőztető berendezésekkel ellátott betonozott tároló. Más lehetőségek felhasználásával is meg kellene előzni a cukorrépa esetleges károsodását.

Egy katonai teherautó áll a közelben. Karéi Kolár és Éber

Roman éppen indulni készül. Igyekeznek, mert a Bényi (Bí- iia) Efsz-ből legalább hat rakomány cukorrépát akarnak beszállítani. Ennyi a napi feladatuk, amit eddig mindig sikerült teljesíteniük.

A magasodó prizmák között elkülönített, gyomos, a normáknak nem megfelelő cukorrépát is látunk:

— Ilyen cukorrépát nem veszünk át — mondja a vezér- igazgatóság dolgozója. — Ki- tisztíttatjuk a termelő üzem dolgozóival. Előfordult az is, hogy visszaküldtük a szállítmányt. A cukorgyár dolgozói igyekeznek a valóságnak megfelelően megállapítani az idegen anyagok arányát, de egyúttal elvárjuk, hogy a beszállított répa minden szempontból kifogástalan legyen; Az átlagos leszámítás mindössze

13,7 százalékos, ami a tröszt vállalatai között a legalacsonyabb. Reméljük, az együttműködés további javításával a

jövőben sem emelkedik magasabbra.

Magasan a prizmák fölé nyúlik a szovjet gyártmányú Komplex BUM 25-ös típusú szállító és rakodógép szállítószalagja. Rózsa Sándor a gép kezelője arrpl beszél, hogy óránként száz tonna cukorrépát tisztít meg. Nehézségek is előfordulnak, mert az édes répára jobban ragad a föld, ami a gépekre is. rátapad.

— Túl édes a cukorrépa — jegyzi meg.

Jólesik hallani ezt az értékelést, mert más cukorgyárakban arra panaszkodnak, hogy egyes termelő üzemek cukorrépája a normáknak sem felel meg.

A gépkezelő állítását Jozef Štefánka, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőség- vizsgáló Intézet zvoleni állomásának dolgozója is bizonyítja:

— Az átlagos cukortartalom a kompány kezdete óta 15,52 százalék, a mai napon 15,29 százalék. Egyes mezőgazdasági üzemedből még magasabb cukortartalmú répát szállítanak be. A „csúcs“ 19,7 százalék volt. Igaz, egy kis nézeteltérésünk volt a cukorgyár vezetőségével, mert sokallta, de laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyítottuk igazunkat. Naponta 238 mintát vizsgálunk át a Polamat berendezéssel. Igyekszünk tárgyilagosak lenni.

Léváról (Levice) megérkezik Stanislav Gombík, a cukorgyárigazgatója. A járási mezőgazdasági igazgatóságon tárgyalt az illetékes vezetőkkel a szállítás szabályozásáról és a menet közben előforduló problémákról.

Ö is kiemeli a jó felkészülést és a termelőkkel való kapcsolatok állandó javulását. Szerinte a répa cukortartalma azért magas, mert az előző évekhez viszonyítva jóval több szerves trágya került a földbe. Növekedett az új cukorrépafajták aránya. Néhány példát is említ az élenjáró termelő üzemek közül. A Kuralanyi Efsz 16,3, a Sárói (Šárovce!) 16, a Nagysallói (Tekovský Lužany) 15,8, a Kissallói (Tekovské Lužianky) 15,8, a Farnadi (Farná) 15,9, az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság pedig 10,2 százalékos cukortartalmú répát szállított be.

Minden szakaszon igyekeznek a termelők kedvébe járni. Mivel ezeknek sok nedves répaszeletre van szükségük a silózáshoz, a 90 880 tonna répaszeletből csak 7660 tonnát szárítanak meg. A szállítást úgy szervezik, hogy a járművek a cukorrépa leadása után répaszeletet visznek a mezőgazda- sági üzemekbe. Nincs tehát üresjárat.

BALLA JŰZSEff

Októberi határszemlén

Jó együttműködés a felvásárló szervezettel

Az idei ősz a korai fagyoktól sokáig megkímélte a növényeket, aminek különösen a zöldségféléket termesztő mezőgazdasági nagyüzemekben örülnek. A közép-szlovákiai kerület egyik legnagyobb kertészetében, a Ri- maszécsi (Rimavská SečJ Efsz- ben szinte napjainkig zavartalanul folyt a paprika és a paradicsom begyűjtése.

— Naponta 120—130 idénymunkás, főként diák szorgoskodott az őszi begyűjtésnél földjeinken — mondotta id. Perjés József, a szövetkezet kertésze. — különösen a tornaijai (Šafárikovo) középiskolák diákjai tettek ki magukért az idén, de hagyományosan segítenek a patronáló intézmények dolgozói a járási nemzeti bizottságról, a járási egészségügyi intézetből és a járásbíróságról is. Bár korai lenne még mérleget készíteni az idei termésről, az már bizonyosnak látszik, hogy a paprika kivételével minden zöldségféléből több termett a tervezettnél. A paprika kiesése viszont számottevő lesz, ami arra figyelmeztet, hogy jövő tavasszal sokkal Jobban oda kell figyelni a kiültetésre. Az is igaz, hogy éppen ebben az időszakban van

legtöbb tennivaló a gazdaságunkban, a hozzáértő, szakképzett munkaerő pedig nagyon kevés. Paradicsomból már eddig jóval nagyobb mennyiséget értékesítettünk a tervezettnél, de az árbevételben ez nem nyilvánul meg túlságosan, mert nagyon alacsony felvásárlási ára volt az idén az ipari feldolgozásra szállított terméknek. Hasonlóan kedvező a mérleg az uborkánál és a kora tavaszi primőráruknál is.

Beszélgetésünket figyelemmel hallgatta Orbán Mária, a Zelenina felvásárlója, akinek immár negyedik esztendeje itt van az ideiglenes munkahelye. Meg is kérdeztem tőle; milyen előnyei vannak a kihelyezett munkahelynek? _

— Mindenekelőtt az, hogy közvetlen kapcsolatban vagyok a termelővel, tudom, hogy mikor, mire lehet számítani, emellett a termék minőségét is jól meg tudom állapítani. Eddig különösebb nézeteltéréseink nem voltak, bár személy szerint néha nagyon kellemetlen helyzetben vagyok, mert egyrészt a vállalat érdekeit kell képviselnem, másrészt szécsi vagyok, s a helybeli gazdaságot sem szeretném megkárosítani. A termékek minőségi besorolását illetően nem lehet panasz egyik részről sem, hiszen a paprika például kisebb termést hozott, mint ahogyan vártuk, a minősége viszont első osztályú. Egyedül a hétvégi elszállítások okoztak időnként fennakadást, ami érthető is, hiszen üzleteink többsége nem tart nyitva a hét első vagy utolsó napján. Nem merem viszont egyértelműen állítani, hogy a téli káposztát minőségi áruként vásároljuk-e majd fel, az ellenőrzések alkalmával ugyanis több esetben Is tapasztaltunk elférgesedést.

— Mi legalább nyolc-tíz alkalommal permeteztünk — veszi át a szót Perjési elvtárs — ez a maximum, amit a minőség érdekében elkövethettünk. így is drága árat fizettünk érte, hiszen a védőszer kilogrammja négyszáz korona, a fejeskáposzta kilójáért viszont hatvan-hel- ven fillért kapunk. Ilyen felvásárlási árak mellett kész ráfizetés a káposztatermesztés, még ha terméskilátásaink az idén jobbak is a tervezettnél.

HACS1 ATTILA

sara