Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-10 / 240. szám, szombat

Hiedelmek' nélkül az időjárásról __________(16)___________________ Kö zép- és hosszú tana szóló eiőieleliéseft Az időjárás nemcsak az era* ber, hanem a népgazdaság éle­tének is fontos tényezője. Te­kintettel arra, hogy a népgaz­dasági ágazatokban nemcsak rövid, hanem hosszú távú ter­veket is kidolgoznak, a gazda­sági szakemberek a meteoroló­gusoktól hosszú távú előrejel­zéseket kérnek, amelyek nem néhány napra, hanem egy hó­napra, egy évszakra, esetleg egy egész évre szólnak. Az ilyen hosszú távú előrejelzések na­gyon hasznosak lehetnének az egész népgazdaság számára. Kü­lönösen vonatkozik ez a mező- gazdaságra, mégpedig a mezei munkák megszervezése, az ön­tözőberendezések működtetése, vagy például a terményfajták és a vetőmagok helyes kiválasz­tasd miatt. A meteorológia elméleti síkon ugyan már magas fejlettségi szintet ért el, de a hosszú távú előrejelzések problémáját még nem oldotta meg. A légkörben lezajló bonyolult jelenségek, a gyakori változások és kilengé­sek egyelőre lehetetlenné te­szik hosszú távú prognózisok kidolgozását, általában egy egész évszakra nem lehet előre prognózist felállítani. A Föld bármely pontján az időjárást az a légáramlás hatá­rozza meg, amelyet az északi és a déli félteke, valamint a tengerek és a szárazföldek kö­zötti légáramlás okoz. Ezeket a folyamatokat a meteorológu­sok nagyobb területre megszer­kesztett szinoptikus térképeken kísérik figyelemmel. Az időjá­rási helyzet elemzése alapján csak egy két napra szóló rövid távú előrejelzések készíthetők, amelyekről sorozatunkban már szó volt. A közép távú előrejelzések három, hét, esetleg tíz napra szólnak. Ilyen előrejelzés kidol­gozása során egy egész félteke időjárási helyzetét elemezni kell, A földi és a légköri viszo­nyokat ábrázoló szinoptikus tér­képekbe ilyenkor tehát a meg­felelő féltekét kell berajzolni. A szinoptikai módszeren kí­vül rövid és közép távú előre­jelzések készítésére jelenleg az ún. numerikus módszert is al­kalmazzák, Ez lényegében azt jelenti, hogy a hőmérséklet a légnyomás és a nedvességtar­talom várható alakulását kor­szerű számítógépek segítségé­vel, bonyolult és nagyon igé­nyes számítások alapján, a ma­tematikai statisztika módszereit alkalmazva határozzák meg. E számítások eredményeként elő­re jelzik a magas és az ala­csony légnyomású képződmé­nyek elhelyezkedését a szabad légkörben. Az ilyen szinoptikus térképek a légáramlás jellegét jósolják meg a kidolgozástól számított második, negyedik, ötödik vagy hatodik napra, s a meteorológusoknak segédesz­közként szolgálnak rövid és kö­zép távú előrejelzések kidolgo­zásához. Hozzá kell azonban tenni, hogy a számítások alap­jául szolgáló tények és egyen­letek nem vesznek tekintetbe miden lehetséges hatást és a va­lóságnak csak leegyeszerűsített modelljei. Ezért a numerikus módszer segítségével készített előrejelzés nem mindig egye­zik a valósággal, különösen az időjárási helyzet lényeges vál­tozásai idején nem. Hogy a kö­zép távú előrejelzések beválnak, ennek valószínűsége valamivel kisebb, mint a rövid távú elő­rejelzéseké. A távlati előrejelzések módszerei A légmozgást a napsugárzás okozza, mivel a Föld különbö­ző részeit nem egyenlő mérték­ben melegíti fel. A Nap tevé­kenységében is előfordulnak bi­zonyos kilengések, amelyek éreztetik hatásukat a légköri folyamatokban. Ezek a kilengé­sek azonban nem nyilvánulnak meg azonnal a légköri jelensé­gekben. A kettő közötti „átté­tel“ nagyon bonyolult, s mind eddig részletesen nem is sike­rült megismerni. Ezért a távlati előrejelzések készítése komoly nehézségekbe ütközik. Hosszú távú előrejelzéseket csak úgy készíthetnek, hogy nem veszik figyelembe a hőmérséklet és más meteorológiai elemek rövid távú kilengéseit. Lényegében csak a statisztikai módszerek alapján, nem pedig a légköri jelenségek magyarázatával ké­szülnek e prognózisok. A hosszú távú előrejelzés a meteorológia legnehezebb és legbonyolultabb problémái közé tartozik. Készítése még az egész világon csak kísérleti stádium­ban van. Leggyakrabban csak egy hónapra dolgoznak ki ilyen előrejelzést. A legjobb esetben is csak a domináló időjárástí­pust lehet eltalálni a következő hónap egy-egy harmadában. Hogy beválik-e, az még kevés­bé valószínű, mint a közép távú előrejelzésé. Egyes meteoroló­giai szolgálatok havi előrejel­zéseikben csak a várható hő­mérséklet és csapadékmennyi­ség rövid jellemzésére szorít­koznak. Többnyire csak azt tün­tetik fel ,hogy a következő hó­nap a hőmérséklet és a csapa­dékmennyiség szempontjából át­lagon felüli, átlagos, vagy átla­gon aluli lesz-e. A hosszú távú előrejelzések problémájának megoldása cél­jából eddig világszerte több módszert próbáltak alkalmazni, de egyik sem vált be igazán. Jelenleg általában az analógiai módszert alkalmazzák több statisztikai módszerrel kombi­nálva, a bonyolultabb számítá­sok elvégzésére komputereket használnak. Az analógiai módszer lényege az, hogy részletesen megvizs­gálják a hőmérsékleti és a lég­nyomásviszonyokat az adott hó­nap szinoptikus térképein. Ez­után a meteorológiai irattárban has'onló esetet, vagy eseteket keresnek ki a múltból, egyazon hónapból vagy évszakból, vagyis keresik az időjárási helyzetek Befejezéshez közeledik a burgonya betakarítása, amelyből kiveszik részüket a diákok is. A Bratislavai Duna utcai Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulói, a Dolný Kubín-i járásban a veliönái Csehszlo­vák Néphadsereg Egységes Földművesszövetkezetben töltöttek két hetet és sok-sok hektár burgonyaföld termésének biztos helyre juttatásában voltak az ottani földművesek segítségére (Gyökeres György felvétele) analógiáját. Ha például megál­lapítják, hogy 1981 májusa idő­járási szempontból 1925 máju­sához hasonlít, akkor feltétele­zik, hogy mindkét június is ha­sonló lesz. Összeállítják tehát 1981 júniusának előrejelzését az 1925 júniusi helyzet alapján. Megtörténik, hogy két vagy több analógiát is találnak, s ezek közül kell kiválasztani a megfelelőt. Ha ez nem lehetsé­ges, akkor az analóg eseteket kombinálják, több analóg eset­ből kiszámítják a hőmérséklet átlagos értékét és az átlagos csapadékmennyiséget napokra, a következő hónap egy-egy har­madára és az egész hónapra. A meteorológiai előrejelző szolgálat munkája nagyon ér­dekes, egyszersmind azonban bonyolult. A meteorológus a legváltozatosabb természeti je­lenségek egyikét kíséri figye­lemmel, tanulmányozza, magya­rázza és előre jelzi. Hiszen az időjárás a légkörben, nyitott térben alakul, itt állandó a mozgás, a fizikai folyamatok egész komplexuma játszódik le. Az időjárás létrejöttére,- alakú lására és változásaira számos földi és kozmikus eredetű fé­nyező hat. A világ tudósainak szüntelen erőfeszítései, a rend­szeres nemzetközi együttműkö­dés, a korszerű megfigyelő- és számítástechnikai eszközök al­kalmazása ellenére az ember­nek még nem sikerült annyira megismernie a légkört, sein a légköri és a világűr! befolyások kapcsolatát, hogy minden idő­járási helyzetben sikeresen tud­ja előre jelezni a légkörben végbemenő folyamatokat. Ezért, ha az időjárás előrejelzése nem válik be, ez nem a meteoroló­gusok figyelmetlenségének vagy felületes munkájának tudható be. Tudni kell, hogy ha valaki bármit is előre jelez, akkor bi­zonyos kockázatot vállal. Ez nemcsak a meteorológusok, ha­nem pl. az orvosok vagy a köz­gazdászok munkájában is így igaz. Viszont a meteorológusok teszik egyedül rendszeresen közzé előrejelzéseiket, s így minden nap a nyilvánosság ér­deklődésének középpontjában állnak. A hosszú távú előrejelzések csak akkor lesznek lényegesen jobbak, ha sikerült megszer­keszteni a légkör áramlási mo­delljét. Meg kell tehát ismerni a Napból származó hőenergia befolyását a légköri folyama­tokra. A naptevékenység és a légköri jelenségek közötti ösz- szefüggés világszerte a kutatás tárgya, ebbe a kutatómunkába a meteorológiai műholdakat és a Meteorológiai Világszerveze­tet is bevonták. Dr. PETER FORGÁC Óceánok titkai A szinoptikus viharok és az óceáni áramlatok Jól felszerelt kutatóhajók £ Mélytengeri vizsgálódások ^ A kozmosz és az óceánok Rég nincsenek már fehér foltok a földrajzi atlaszokban. Még a sarkvidékek mostoha időjárási körülményeihez is hozzáedződtek a tudósok, s hosszabb-rövidebb időre meg­telepednek a sarki kutatóál- lomásokon. A nagy földrajzi felfedezések, az Ázsia- és Af­rika kutató expedíciók hősko­ra elmúlt. Nem így az óceán- kutatásé. A világ ma Cousteau kapitány fölfedezésein és az alig fél évszázados víz alatti régészet eredményein ámul, s legalább olyan figyelemmel követi az oceanológusok mun­káját, mint a világűrbe kime­részkedő kozmonauták tevé­kenységét. Mit rejt a tenger mélye, milyen titkokat őriz a világ­óceán, hogyan befolyásolják időjárásunkat az óceáni áram­latok és a szinoptikus viha­rok? — olyan kérdések ezek, amelyeket az oceanológusok hivatottak megfejteni. A szovjet oceanológusok legújabb kutatási eredményei­ről Andrej Mony in, az Ocea- nológiai (Intézet igazgatója számolt be az APN tudósítójá­nak.- Oceanológusaink legje­lentősebb eredménye a szi­noptikus viharok felfedezése volt. Ezek a különös viharok hirtelen keletkeznek a víz fel­színén, s több száz kilométer hosszúságban terjednek tova. A szinoptikus viharok a lég­köri ciklonokhoz és anticiklo­nokhoz hasonlóan erőteljesen befolyásolják az óceán időjá­rását. Ezért igen fontos, hogy alaposan tanulmányozzuk a jelenséget, mert ennek alap­ján megtanulhatjuk az óceáni áramlatok változásainak elő­rejelzését, s így biztonságo­sabbá válhat a hajózás. Nemrégiben a POLIMODE szovjet—amerikai közös kísér­let keretében kutatásokat vé­geztünk, s megállapítottuk, hogy az óceánok és a légkör hőcseréje a nagy viharok al­kalmával megy végbe. Ezzel a kísérlettel is hozzájárultunk a Földön végbemenő éghajlati változások mechanizmusának megértéséhez. Intézetünk tudósai — egyéb munkák mellett — jelenleg a RAJREZI program megvalósí­tásában vesznek részt. A prog­ram, amelyet Marcsuk akadé­mikus dolgozott ki, előirá­nyozza az óceánok hőmérsék­letének mérését, valamint az óceán és a légkör tekintélyes hosszmetszetű térfogatában lezajló különböző fizikai és egyéb folyamatok vizsgálatát. A különféle kutatási prog­­APROHIRDETES ADÁSVÉTEL KÖSZÖNTŐ ■ Kiadó 4 szobás + konyha csa­ládi ház-, fürdőszobával, mellék- épületekkel, garázzsal, valamint kert gyümölcsfákkal a Velký Kr- tíS-i járásban. A város 15 kni-re van. Jelige: 150 000. Ú-1631 ■ Vennék 2—3 szobás jó állapot­ban levő családi házat fürdőszo­bával és kerttel Dunajská Streda, Samorín vagy Senec városokban, illetve közeli környékükön. Jelige: 150 000. 0-1632 H Eladó jó állapotban levő gará­zsolt MB 1000. Telefonszám Samo­rín: 32-05. Ú-1639 ■ Eladó Skoda 1202-es STW gép­kocsi kitűnő állapotban. F. Peško, Sládkovičova 24, 900 01 Modra. Ú-1649 £■ Eladó S-100-MB. Gyártási év 1970. Karambolozott, félig megja­vítva. Ifj. Kardoš Juraj, Nádražská, VeTké Blahovo, Dunajská Streda-i járás. 0-1654 ■ Eladó újszerű 1203-as gépkocsi. Nagyová Mária, Hradská 49. Bra- tislava-Vrakuňa. 0-166? 9 Eladó jó állapotban levő 1500- as piros Moszkvics. Érdeklődni lehet Nový Životon, telefonszám: 92-212. 0-1664 B Eladó Skoda 100-as jó állapot­ban. Cím: Zsemlye János, Opa­tovský Sokolec 121., 930 28 Okoö. Ű-1665 M Eladók fajtiszta szülőktől ,,DOBERMANN“ kölykök törzs­könyvvel. Október közepétől. Cím: Ernest Szőcs, 925 81 Diakovce 321, galántai járás. 0-1669 ■ Eladó R 15 GTL. Telefonszám Bratislava: 235-30. Ú-1673 ■ JANKO Józsefnek és fele­ségének, J A N K Ö Erzsébetnek, Zoncra (Tureií), a legdrágább szülőknek házasságkötésük 25. év­fordulója alkalmából erőt, egész­séget és hosszú, boldog életet kí­vánnak lányaik, Erzsi és Anikó, fiaik, Sándor és Jóska feleségével, Borival és a kis Norbert Zonc- ról 0-1641 VEGYES ■ Bratislavában két diák részére szoba kiadó. Cím a hirdetőirodá­ban. O-1640 HALÁLOZÁS ■ Fájdalommal Jelentjük, hogy 1981. szeptember 29 én, 83 éves korában meghalt szeretett nagy­bácsink, Lezsáusz ky János. A gyászoló család 0-1638 MEGEMLÉKEZÉS ■ Megtört szívvel és hálával em­lékezünk a drága feleségre, édes­anyára és gyermekre, B e r n á t h Zsiginondná Sekk Máriára, aki 1980. október 4-én, 39 éves korában távozott az élők sorából. Akik ismerték és szerették, szen­teljenek emlékének egy néma pll­ramokat az intézet jól felsze­relt flottáján végezzük. Rég­óta járja az óceánokat a Kur- csatov és a Mengyelejev kuta­tóhajó. Az idén vettük át a finn hajóépítőktől a hatezer tonna vízkiszorítású Keldis óceánjárót, amelyhez hasonló korszerű hajóval ma még egyetlen ország sem rendel­kezik, A Keldis számítógépeit például a Philips cég szállítot­ta. Lengyelországban rendel­tük meg a Vityazt, amely majd az ugyanilyen nevű öreg kutatóhajót váltja fel. A régi Vityaz, amely harminc évig járta a nagy vizeket, a kali- nyingrádi Oceanológiai Mú­zeumba kerül. A víz alatti kutatásokat könnyű, gyors mozgású merü­lő kabinokban végezzük. A két- és háromszemélyes kabi­nokat repülőgépen szállítjuk a kutatás helyszínére. Merülé­si mélységük: 2U00 méter. A kabinok jól beváltak. A Raj­kái tó és a Vörös-tenger mé­lyére harminc alkalommal merültünk le velük, s ritka éles felvételeket készítettünk a földkéreg-törésekről. A me­rülő kabinok ma már nélkü­lözhetetlenek az óceánkutatók munkájában. A geológusok onnan kényelmesen fényké­pezhetnek, tetszésük szerint vehetik a mintát, s készíthetik a videomagnetofon-f el vételek sorozatait. A kabinban 200 ki- logrammnyi kőzetmintát is fel­színre tudunk juttatni. Újabban az űrhajósok is a segítségünkre siettek. A világ­űrből hatalmas óceáni térsé­geket tudnak megfigyelni és feltérképezni, jól követhetik a tengermozgásokat, a ciklo­nokat, a tájfunokat, s mindez ismét csak a hajósokat segíti. A nyáron több hónapos ku- tatóútra indítottuk a Mengye­lejev és a Kurcsatov óecánjá- rót. A hidrofizikai expedíció célja az áramlatok és hőmér­sékletek szinoptikai változé­konyságának vizsgálata. Oj hajóinkat, a Vityazt és a Kel- dist egy Barents tengeri kuta- tóút során avatjuk fel. A jövőben nagy feladatok várnak a szovjet oceanológu- sokra. Kutatásaik kiterjednek a tengerhajózás biztonságára, a nagy olajszállító tartályha­jók navigációs gondjainak megoldására, a halászat fej­lesztésére. Tovább vizsgálják majd az óceán és a légkör­kölcsönhatását, az éghajlat alakulásának mechanizmusát, valamint keresik az időjárás előrejelzésének legjobb mód­jait. (BUUAPRESES — APN) lana tót ezen a szomorú évfordu­lón. Örökké gyászoló férje, gyerme­kei, édesanyja és az egész ro­konság 0-1657 9 Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága jó férjre, apára és nagy­apára, G ú t a y Ferenore, Dunaszerdalicly (Dun. Streda), akit a kegyetlen balál 1971. októ­ber 9 én, 45 éves korában tragi­kus körülmények között ragadott ki közülünk. Akik ismerték és sze­rették, szenteljenek egy néma pil- laantot emlékének. örökké gyászoló felesége, gyer­mekei és unokái 0-1668 köszönetnyilvánítás ■ Fájó szívvel mondunk köszöne­tét minden kedves rokonnak, szom­szédnak és mindazoknak, akik 1981. szeptember 1-én elkísérték utolsó útjára a felsőszell (Horné Saliby) temetőbe Kertész Ferencet, a felejthetetlen, jó férjet, édes­apát, nagyapát és testvért, akit a kegyetlen halál 74 éves korában kiaragadott szerettei köréből. Azonkívül kösznöetet mondunk a koszorúkért, a sok virágcsokorért, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-1658 ti] szó HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN 1981. X. 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom