Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-07 / 237. szám, szerda
Nagyító alatt a cipőipar III. — Ezek szerint rossz évet zártak? — kérdezem Vojtech Kyselicát. — Nem mondhatnám. Az említett összeget csupán néhány műhelynek kellett kifizetnie. Többségében jól dolgoznak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a több mint négymillió korona, amit viszont mi kaptunk a termelési-gazdasági egység szintjén képzett jutalomalapból. Ezt a pénzt az utolsó koronáig az arra érdemesek közt osztottuk szét. — Milyen a minőség és a hatékonyság egymásra hatása önöknél? — Nem a fogyasztók súgták meg nekünk, mi magunk is tudjuk, hogy kifizetődőbb, ha divatos, keresett lábbeliket gyártunk. Azok a termékek tartoznak ebbe a csoportba, amelyeket az Állami Minőségellenőrző Intézet az I. osztályú áruk, a divatos és luxusáruk kategóriába sorol, valamint azok, amelyeket a kiváló termék jelzővel fémjelez. Ezekre a termékeinkre az előírásoknak megfelelően árkedvezményt is kapunk, amely szintén befolyásolja az üzemi és a személyi jutalomalap növekedését. Növelhető a fejlesztési alap összege is, és mindennek a fordítottja is érvényes. Ha például az Állami Minőség- ellenőrző Intézet valamely termékünket a III. osztályba sorolja, vagy a vizsgált terméket elavultnak minősíti, akkor a felsorolt összegekkel kevesebb jut üzemünknek. — Mindez, amit már eddig is elmondtunk, a komplex intézkedésekkel függ össze. Ez a dokumentum viszont csak az idén lépett érvénybe. Hogyan lehet- séges, hogy önök már tavaly, sőt, tavalyelőtt is e szerint dolgoztak? — Vállalatunk is a hatékony és a minőségi termelés komplex tapasztalati módszere alkalmazóinak sorába tartozott. Mondhatom, ez nagy hasznunkra vált. — Az, hogy a termék milyen módon érvényesül a hazai piacon, még nem tükrözi eléggé pontosan az áru színvonalát. A külföldi megrendelő viszont nem bocsátja meg nekünk a legkisebb hibát sem. Hogyan fogadja az önök termékeit a világpiac? — Nem említettem még, hogy nyolcvan országba exportálunk. Ez ugyan nagyon magas szám, de nem mond sokat a minőségről, hiszen szállíthatunk — árakon. Ugyanez volt a helyzet a szocialista országokba irányított kivitel esetében, amelyet 128 százalékra teljesítettünk. A kiviteli érdekeltségi alap mutatóját az OGAKO termelési-gazdasági egység vezérigazgatóságán alapítottuk. Ebből — ahogy azt a komplex intézkedések. Nagy Lajos, a partizánskéi cipőgyár kiválóan dolgozó 1245-ös számú műhelyének vezetője valamint a szakszervezeti kollektív szerződés meghatározza —, az eredmények szerint jutalmazzuk az üzemeket, és érdemeik szerint a dolgozókat. A tavalyi eredmények szerint ebbe az alapba az idén a tervezett évi fizetésalap 1 százalékának megfelelő összeget várjuk. Konkrétan mintegy 5 millió koronáról beszélhetünk. — Valóban szép eredmények. Ezen a téren, gondolom, az sem mindegy, milyen a kapcsolatuk a külföldi üzletféllel. Saját szakembereikkel, vagy közvetítők segítségével kötnek meg egy-egy üzletet? — A válaszom: is-is. Sokat segít nekünk a külföldi kapcsolatok kiépítésében az EXICO külkereskedelmi vállalat. Ahhoz viszont, hogy rugalmasan reagálhassunk a külföldi megrendelő követelményeire, fontos a személyes kapcsolat is. Ezért sok megrendelőnkkel mi is közvetlen kapcsolatban vagyunk. A módszer bevált. Csak így tudtunk tavaly a szocialista országokba 3 millió korona, a nem szocialista országokba 5 millió korona értékű áruval .többet szállítani a tervezettnél, ezek a mennyiségek nagykeresAz eredmények megítélésében segítenek a műszaki normák (A szerző felvételei) ugye — olyan megrendelőnek is, amelynek a mennyiség a döntő és nem a minőség. De ha elmondom, hogy megrendelőink közt szerepel például Kanada vagy az Amerikai Egyesült Államok, akkor már a minőségről is többet mondtam. Az eladás tehát nem okoz gondot, annál inkább az, hogy milyen áron értékesítjük munkánk gyümölcsét külföldön. A hatékonyságot e téren külön mutató alapján figyeljük, amelynek alakulása nagyon kedvező vállalatunkban. Példának álljon itt az elmúlt év, amikor a nem szocialista országokba irányított kivitelűn két 1B7 százalékra teljesítettük, számisrkra fölöttébb előnyös kedelmi árakban értendők. A tavalyi eredményekre építve az idén 15 százalékkal növeljük exportunkat a nem szocialista országokba. Ahhoz, hogy könnyebben megértsük a termelési-gazdasági egység működését, azt kell tudni, hogy a Partizánskéban levő központ irányítása alá több üzem is tartozik. Ezek nemcsak itt helyben működnek, hanem megtalálhatók szerte Szlovákiában. Ennek a szétszórtságnak egyszerű az oka: a munkaerő. Manapság a gyárnak kell megtalálnia a munkaerő még kimerítetlen forrását, s ott nyitni kapukat, ahol erre a legjobbak a feltételek. így települt cipőgyár Zlaté Moravcére és Komáromba (Komárno) is. Függetlenül a területi elhelyezkedéstől, a központ egyforma mércét használ mindahány esetben a teljesítmény felmérésekor. Ennek alakulásától függően jutalomosztáskor, illetve a büntetések megszabásakor már az eredményeket veszi alapul. — Ezek szerint két műhely, sőt két dolgozó közt is különbséget tudnak tenni? — kérdezem Vojtech Kyselicát. — A komplex intézkedések értelmében a központ feladata — ha egyforma mérce alkalmazásával különbséget akar tenni — az, hogy pontosan ismerje a helyzetet üzemi szinten is. Például itt van ez a pár cipő, amelynek elkészítésére, beleszámítva a haszon tervezett öszszegét is, 107 koronát számolunk. Ugyanennyit számolunk, ha ezt a lábbelit Komáromban, Partizánskéban, vagy más üzemünkben készítik. Ez tehát az a bizonyos egységes mérce. Az egyes üzemek eredményeinek megítélésére rendelkezésünkre állnak még a gyártási műveleteket meghatározó teljesítménymérő műszaki normák, egyformák a minőség iránti követelményeink is, és ugyanazok a normák határozzák meg a nyersanyag-felhasználást is. Tulajdonképpen ezek szolgálnak alapul az évi terv meghatározásához, s így lesz a terv megfelelő alap az üzemek érdemeinek megítéléséhez. — Lehetne itt egy névre szóló példát idézni? — Hogyne. Például a Zlaté Moravce-i üzemünk tavaly 8 versenyző üzemünk közül háromszor lett a legjobb. A helyezést a minőség terén elért magas színvonal, a gazdasági eredmények, valamint a reklamáció számának csökkenése alapján tudtuk ilyen egyértelműen meghatározni. Ezzel szemben a komáromi üzemünk nem tudott ilyen jól megbirkózni a feladatokkal. Nem teljesítette az I. osztályú áru gyártásának tervét, sok reklamáció érkezett termékeire, s mindez kedvezőtlenül hatott a gazdasági eredményekre is. Amikor év végén a gazdasági eredményeken való részesedést, vagyis az ún. tizenharmadik fizetést számítottuk ki, e két üzem esetében is szigorúan az általuk elért eredmények alapján döntöttünk. Tehát semmi egyenlősdi. Így történt, hogy a komáromi üzem 5 százalékkal alacsonyabb, a Zlaté Moravce-i pedig 2 százalékkal magasabb összeget kapott. Ugyanezen elvek szerint döntöttek az üzemek igazgatói — az üzemi bizottságokkal karöltve — az egyes műhelyek részesedésének meghatározásakor. így jártak el a műhelyvezetők is az egyéni jutalmak odaítélésekor. Az írás elején említettem, hogy egy kirakat előtt szerzett tapasztalat cipőgyártásügyben nem elég egy általános tanulság levonására sem. De most, ennyi új ismeret birtokosaként egy dologban, úgy érzem, eleget tapasztaltam, hogy saját véleményként kijelentsem: ott, ahol a komplex intézkedések értelmében a becsületes és jó munka nagyobb becsben áll a léha és hanyag munkával szemben, ott jó úton járnak a minőség fejlesztésében és az exportképesség javításában. S erre nemcsak a cipőiparban van szükség. KESZELI BÉLA Kommentáljuk j A TERMELŐI KEDV FOKOZÁSÁVAL Az élemiszeripari termelés fejlődésével, nehézségeivel egyre többen foglalkoznak a párt- és és gazdasági értekezleteken: javaslatokat tesznek a nyersanyag jobb felhasználására, a termékek minőségének javítására. Figyelembe véve a lakosság szükségleteit, hangoztatják, hogy lényegesen növelni kell a félkész- és mélyhűtött készételek meny- nyiségét. Az igények, amint a CSKP XVI. kongresszusa is hangsúlyozta, jogosak. A 7. ötéves tervidőszakra szóló gazdasági és szociális fejlesztési fű irányelvek már számolnak az élelmiszeripari termelés évenkénti 2,1 százalékos növelésével. Ezen belül azonban az említett igények kielégítése érdekében és a lehetőségek számbavételével megfelelő arányú termelésszerkezeti módosításokat hajtanak végre. A tejiparban például 1985-ig 20—22 százalékos, a Liko Termelési-Gazdasági Egységben 16—18 százalékos lesz a termelés növekedése, ezzel szemben a Cukor- és Édesipar, a Baromfiipar, a Sör- és Malátagyárak Termelési-Gazdasági Egység vállalataiban csak mérsékelt növekedést tűztek ki célul. A szükséges termelésszerkezeti módosítások azonban csak akkor valósíthatók meg, ha a mezőgazdasági üzemek is ezek figyelembe vételével készítik el a termelési terveket, és szükséges mennyiségű nyersanyagot szállítanak a feldolgozó üzemeknek. Amint az év elejei és a félévi eredmények bizonyítják, ezen a téren még sok a javítanivaló. A tejtermelés idényjellege miatt például néhány tejüzemnek nem szállítottak folyamatosan elegendő tejet feldolgozásra. Szinte minden járásban akadnak még olyan mezőgazdasági üzemek, amelyek alacsony zsírtartalmú és higiéniai szempontból is kifogásolható tejet adtak el. Ilyen nyersanyagból nehéz elegendő és jó minőségű tejterméket készíteni. A húsipari üzemek közül néhány kiemelt feldolgozórészleg feladatul kapta a téliszalámi és más hasonló termék előállítását. A 7. ötéves tervidőszakban nagyok a feladatok a zöldség- és gyümölcstermesztésben is. Az elmúlt évben az egy lakosra jutó zöldségfogyasztás megközelítőleg 89 kilogramm volt, a gyümölcsfogyasztás pedig 50 kilogramm. Szakemberek véleménye szerint ez a mennyiség nagyon kevés, ezért máris intézkedések történtek új gyümölcsösök létesítésére és a zöldségkertészetek bővítésére. A tervek szerint fokozatosan nagyobb támogatást kapnak a kertbarátok is. A kívánt nyersanyagot a mezőgazdaság előállítaná, azonban zavarokat okoz a rugalmatlan felvásárlás és a szükségleteket olykor figyelmen kívül hagyó tervezés. Ennek következtében tavaly és az idén is száz meg száz tonna zöldség és gyümölcs ment tönkre. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban például az Agrofrigor raktáraiból a késő tavaszi időszakban hordták az almát vissza a mezőgazdasági üzemekbe, ahol a sertésekkel etették fel. A felmérések szerint a termelőüzemek egyre többet tesznek a termelés növeléséért, s lehetőségeikhez mérten a kertbarátok és a kisállattenyésztők is hozzá akarnak járulni a közellátási kérdések megoldásához. Remélhető, hogy a jövőben nagyobb mértékben karolják fel a termelők kezdeményezését, és kölcsönös együttműködés alapján megvalósítják a kitűzött élelmiszeripari termelési szerkezeti változásokat. Ehhez azonban sokoldalúan fokozni kell a termelői kedvet. BALLA JÓZSEF Kapcsolatban a dolgozókkal És mennyi az átlagos kere-Zéshez, a munkafegyelem megset vállalatotoknál? Utazni is kell, vagy csak Bratislavában vannak építkezéseitek? Milyenek az elszállásolási lehetőségek stb? Ilyen és hasonló kérdésekkel találkozik a munkaerő- toborzó, aki igyekszik valósághű képet festeni a helyzetről. A kereseti lehetőségek iránt érdeklődőknek pedig nem egyszer így válaszolnak: olyan lesz a kereset, ahogyan dolgoztok. Arról, hogy számos vállalat különböző előnyöket nyújt dolgozóinak, tanúskodik az a tény is, hogy nagyon sokan meghosszabbítják munkaviszonyukat, s huzamosabb ideig maradnak egy-egy vállalatnál. A munkaerő-stabilizálásban ennek nagy a jelentősége, mert az ilyen dolgozókra mindig számíthat az üzem vagy a vállalat. Ilyen dolgozó Aladár Chrenka ís, aki a Bratislavai Magasépítő Vállalat 3-as számú üzeme 6. gazdasági központjában dolgozik. Aladár Chrenka és az általa vezetett kollektíva egy évre vállalt munkát az üzemben, ahol nagyon sokan csodálkoznak: miből merítenek ezek az emberek ennyi erőt a példás munkavégtartásához. Teljesítményeikkel túlszárnyalják fiatalabb munkatársaik teljesítményeit. És elsősorban erről van szó. Nem elegendő ugyanis, ha az egyes vállalatok teljesítik a munkaerő-toborzási tervet, ha-: nem azt is meg kell vizsgálni, miként, s hogy olyan dolgozókat nyertek-e meg az üzemnek, vállalatnak, akik esetében minden feltétel adott a becsületes munkavégzéshez. Persze, nem kevés az olyan dolgozók száma sem, akik visszaélnek a munkaerő-toborzással járó előnyökkel, s rövid idő után továbbálnak a vállalattól. Ahhoz, hogy az ilyen esetek száma egyre kevesebb legyen, arra van szükség, hogy az illetékes dolgozók állandó kapcsolatban legyenek az emberekkel. Az élő és meggyőző szó erejét bizonyítja a Bratislavai Magasépítő Vállalat példája is. Az idén felmondást benyújtó dolgozók 75 százaléka visszavonta kérelmét, miután beszélgettek velük a munka- erő-stabilizáló bizottság tagjai. És ez olyan példa, amely fölött az építőiparban, csakúgy mint a többi ágazatban, érdemes elgondolkodni. JOZEF ŠURAN A Buldovéi Efsz az idén 230 hektáron termesz- tett burgonyát, amelynek beta- karításában kihasználják a diákok segítségét is. Felvételünkön a Desta emelőtargonca segítségével raktározzák el a burgonyát mm 1981. X. 7. (Felvétel: CTK — £1i VI. Galgonek) "
