Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-01 / 232. szám, csütörtök

A HOLNAP GÉPGYÁRA

Automatizált termelési rendszer Dubnica nad Váhomban

A Dubnicai Nehézgépipari Vállalat dolgozóinak összesített szocialista felajánlásában ezt olvastam: „Egy hónappal a kijelölt határidő előtt üzembe helyezzük a kísérleti robotizált munkahelyet." Őszintén szólva úgy képzeltem el a dolgot, hogy lesz egy hatalmas csarnok, rengeteg minden műveletre képes automatával. Tévedésemre azonban csakhamar figyelmeztettek. Jozef GaSpá- rek mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a vállalat termelési bázisa fejlesztési osztályának vezetője a következőkről tájékoztatott:

— Ne a robotizált munkahelyről beszéljünk elsősorban. Sem országos viszonylatban, sem a tröszt keretében nem mi vagyunk e téren az elsők. Itt gyakorlatilag csak egy kis részlegről lesz szó az automatizált termelési rendszerek keretében.

Az első lépésektől a termelési rendszerig

— A vállalat jelenlegi termelési bázisa hagyományos gépekből áll — folytatta a tájékoztatást Gašpárek mérnök. — A meglevő gépek tervezésekor abból indultak ki, hogy itt kisszériás termelés, illetve darabgyártás folyik. Persze, az ilyen termelési profilban is alkalmazható progresszív technológia, numerikus vezérlésű gépek is eredményesen termelhetnek. Mi azonban nagyszériás termelésre akarunk átállni, így innoválnunk kell a gépparkot, olyan termelési báziíft kell teremtenünk, amely hatékonyabban termel és jobban hasznosítja a fémet, az energiát...“

Ne gondoljuk azonban, hogy Dubnicán csak elavult gépekkel folyik a termelés. A vállalat az elmúlt években jelentősen korszerűsítette az állóalapját és a termelési folyamatokat. Az intenzív fejlesztés folyamata azonban az automatizált termelési rendszer kiépítésével éri el tetőpontját. Erre a 7. ötéves tervidőszakban kerül sor.

Jozef Paška mérnök, az automatizált termelési rendszerek vezetője a következőkről tájékoztat:

— A rendszer két termelő gépsort és egy közös raktárgazdaságot foglal magában. Természetes, hogy a szükséges — és megfelelő színvonalú — járulékos létesítményeket is kiépítjük. Az egyik gépsor a rotációs, a másik pedig a nem rotációs alkatrészeket gyártja. Ügyszólván az összes szerszámgépünket hazánk, illetve valamelyik KGST-tagország gépipara állítja elő. Nem akarjuk, hogy tevékenységünk idegen, devizáért kapható alkatrészek szállításától függjön.

Külön figyelmet érdemel az automatizált raktárak terve. Ezen a munkahelyen nem érinti majd emberi kéz az alkatrészeket. A szállítás, az elhelyezés, a nyilvántartás és a szerszámgépekhez szállítás egyaránt automatizáltan folyik.

Az egész automatizált rendszerhez három csehszlovák gyártmányú, SMEP típusú kis- számítógép is tartozik. Az első időszakban két robotizált munkahelye is lesz a rendszernek. Az egyikkel majd különféle karimákat, a másikkal pedig forgótengelyeket gyártanak.

A fejlesztés első szakaszát 19»5-ben fejezik be. Ezt követően a rendszer évenként 400 millió korona értékű terméket állít elő, és 120 személy munkaerejét takarítja meg. A beruházások összege: 200 millió korona. A vállalkozás egyik jellemző vonása, hogy az építkezési beruházások részaránya minimális.

Az elkövetkező évekből azonban térjünk vissza a jelenbe. A dubnicai vállalat vezetői az idén folytattak tárgyalásokat a Prešovi Ipari Automatizálási Kutatóintézettel — az ipari robotok hazai fejlesztésének profilgazdájával — egy robotizált, jobban mondva automatizált technológiai munkahely felépítéséről. Azóta már el is készítették a gépek alapjait, és a partnervállalatokban már folyik a periferiális berendezések gyártása. A dubnicai gépgyártók jó munkájának és a prešo- viak magatartásának köszönhetően az első automatizált technológiai munkahely már ez év decemberében megkezdi működését. A munkahely kísérleti jellegű lesz, amelyen azt vizsgálják majd, hogy „mit tudnak“ az irányítási rendszerek, hogy mennyi alkatrészt képesek a gépek gyártani. És — természetesen — nagy gondot fordítanak majd a dolgozók betanítására. Az egész rendszer kiépítése után a robotizált munkahely is az automatizált termelési rendszer szerves részévé válik.

A műszaki termelési folyamat is teljesen kibontakozott. A feladatok zömét a bratislavai Kovoprojekt teljesíti, és a bevezető műszaki terv előreláthatólag ez év végéig készül el. Az előkészületekbe más intézmények is bekapcsolódtak, így pl. a Nehézgépipari Technológiai és Racionalizálási Intézet Bratislavában, és a prágai Automatizálási Kutatóintézet. A műszaki tervezést várhatólag 1982 júliusában fejezik be.

Igényes feladatok

— Az automatizált termelési rendszer első fázisában még nem lesz teljesen automatizált az összes termelési művelet — tájékoztat Gašpárek mérnök. — Egyes műveleteket az első fejlesztési szakasz befejezése után is hagyományos berendezéseken végzünk, mivel még nincsenek megfelelő automatáink. Ennek ellenére a rendszer a hazai gépiparban egyedülálló lesz. Egyedülálló, mert vállalatunk nem könnyen megmunkálható félkésztermékekből állít elő gépeket. Mi rendkívül kemény, kiváló minőségű acélt dolgozunk fel nagy pontossággal.

Az automatizált termelési rendszerek kiépítése nagy és

igényes feladat. Nyilvánvaló, hogy menetközben problémák és nehézségek is előfordulnak. A vállalat vezetői tudják, hogy az új gépekhez rendkívül jó minőségű szerszámokra lesz szükség, így már hozzáláttak a szerszámkészítő műhely építéséhez. Függetlenek kívánnak lenni e téren a külső szállításoktól, mert nem éppen kedvező tapasztalatokra tettek szert.

Az automatizált termelési rendszer kiépítése szerves része a nehézgépipari termelési- gazdasági egység fejlesztése stratégiájának. Ezzel a nagy lépéssel is hozzájárulnak a szakágazat termelési szerkezetének átépítéséhez. A későbbi időszakban nyolc automatizált technológiai munkahely létrehozásával számolnak. Ezenkívül automatizált felületkezelő (festő) gépsort és két automatizált hegesztő munkahelyet is létrehoznak. Más felületkezelési műveleteknél, pl. az öntvények tisztításánál és csiszolásánál is alkalmaznak majd robotokat.

Várható, hogy az elkövetkező időszakban alapvetően megváltozik a gépipari technológia. Az automaták és a robotok bevonásával hallatlanul növekszik majd a munkatermelékenység és javul a gazdaságosság, a hatékonyság.

Gašpárek mérnök a gazdaságosság várható módosulásáról csak ennyit jegyzett meg:

— Számolunk vele, hogy fokozatosan lerövidül a befektetett összeg visszatérülési ideje. Az első, most tervezett automatizált termelési rendszerbe fektetett összeg még több mint három év múlva térül csak vissza. Reméljük, hogy a későbbi ötéves tervidőszakokban — amikor már megfelelő tapasztalatokkal gazdagodtunk — lényegesen javul e téren is a helyzet, és a rentábilitás szempontjából is jobb eredményeket érünk el.

A műszaki fejlesztés során egy pillanatra sem feledkezhetünk meg az emberekről, akik majd a rendkívül korszerű gépeket kezelik. A vállalat középfokú szaktanintézetében már folyik a fiatal szakemberek felkészítése. Azzal is tisztában van a vállalat, hogy napjainkban csak a szakmai tudás nem elegendő, a dolgozóknak erkölcsileg és politikailag is fejletteknek kell lenniük, hogy teljesen kibontakoztathassák alkotó képességeiket. A leendő szakemberek olyan gépeket kapnak majd munkahelyükön, amelyek nemcsak hatalmas anyagi értéket képviselnek, hanem jelentős eszmei értéket is. A berendezésekben számos nemzedék tudása, tapasztalata összpontosul.

Az automatizált rendszerek társadalom javára történő hasznosítása nem lesz könnyű feladat. Elmondhatjuk azonban, hogy mindenképpen szép feladat lesz.

MIROSLAV ZEMAN

KENYÉRGYÁR — GONDOKKAL

1981

X. 1.

Naponta 92 000 fogyasztót lát el a királyhelmeci (Král. Chlmec) kenyérgyár kenyérrel és péksüteménnyel, s ezen felül bizonyos mennyiségű cukrász- süteménnyel is. A Bodrogköz legnagyobb sütödéje — amely 1953 óta üzemel — az évek, évtizedek folyamán nagyon sok szervezési, és nemcsak szervezési, változáson ment keresztül. Bővítették, korszerűsítették gépparkját, s az egykori ‘ malomból fokozatosan korszerű kenyérgyár lett. Pataki László, az üzem káder- és személyzeti osztályának vezetője, aki egyúttal az üzemi pártszervezet elnöke is, a kenyérgyár jelenlegi termelési programjáról a következőket mondja:

— A pékség jelenleg 20 fajta péksüteményt és 4, illetve 6 fajta kenyeret készít. Ennek túlnyomó része barnakenyér. Igen keresett és szívesen fogyasztják, noha Királyhelme- cen és környékén nagyobb az igény a búzalisztből készült kenyér Iránt. Ezt az igényt nem

tudjuk minden esetben kielégíteni, s a hiányt a péksütemények választékával igyekszünk pótolni. A sors iróniája, hogy az üzletek nem élnek ezzel a lehetőséggel, és nem rendelnek olyan választékban, amilyent kínálunk. így a lakosság termékeinknek csak egy kis részével ismerkedik meg.

— Hány műszakban termel’ nek?

— Termelésünk folyamatos, három műszakban történik, mindössze a hét végén szünetel. A királyhelmeci és a nagy- kaposi pékség — mely szintén hozzánk tartozik — ellátja az egész tőketerebesi járást, a nagymihályi járás egy részét. Kivételt képez Tőketerebes, Gálszécs és Gálszécs környékének néhány községe. Vagyis — 92 ezer fogyasztót látunk el naponta ezzel a nélkülözhetetlen élelmiszerrel. Persze, sok a gondunk, és bizony jogosak a bennünket érő bíráló szavak ís. Az 1965—1967-es időszakban beépített technológiai berendezések fokozatosan elhasználódtak és felújításra várnak. Nagyon sok alkatrészt ki kellene cserélni, de nehéz a beszerzésük. Az elhasználtság miatt viszont gyakori az üzem zavar, s olykor hiányos a nyersanyagellátás, és az is gon dot okoz, hogy nincs megfelelő raktárterület a liszt raktározására. A legnagyobb gondot viszont az okozza, hogy a királyhelmeci pékség épülete mŕ nem felel meg a követelményeknek. A tetőszerkezet sem télen, sem nyáron nem biztosít megfelelő hőszigetelést, így lehetetlen megtartani a technológiai előírásoknak megfelelő hőfokot, s ez kedvezőtlen hatással van a termékek minőségére is.

Ezek ismeretében érthető, hogy termékeikre bírálatot is kapnak. Persze, az üzem veze tősége nem nézheti tétlenül ezt a helyzetet, hanem fel kell készülnie a fogyatékosságok minél gyorsabb felszámolására.

DEMJÉN FERENC

Kölcsönös ingerlést igényel ez üj feliiásaiasi rendszer

Kampány elejei tapasztalatok a Tőketerebesi (Trebišov) Cukorgyárban

A Cukor- és Édesipari Tröszt vezérigazgatójának sajtótájékoztatója alapján ismeretesek azok az intézkedések, amelyek a cukortartalom szerint szabják meg a cukorrépa felvásárlási árát. A kampány elején a Tőketerebesi (Trebišov) Cukorgyárban is problémák, nehézségek fordultak elő. Ebbe a feldolgozó üzembe évente átlagosan mintegy 50 ezer tonna hulladékot szállítottak be a cukorrépakampány idején. Visszaszállítása sokba került. A korábbi gyakorlat szerint még a szennyező anyagok egy részéért is fizetett a gyár. Nem igényel különösebb szakértelmet annak megállapítása, hogy a cukrot — amit az üzletekben mindannyian jó minőségben kívánunk vásárolni — nem lehet „hordalékos“ répából gyártani. KeSlően megtisztított, megfelelő cukortartalmú cukorrépára van szükség. Ezt segíti elő az új felvásárlási rendszer is. Ennek természetesen előnyei és hátrányai is vannak, a termelőtől és a felvásárlótól függ, hogy milyen módon jön létre a kölcsönös együttműködés.

A korábbi évekhez viszonyítva sokkal hamarabb kezdte meg a cukorrépa feldolgozását a Tőketerebesi Cukorgyár, is. . Szakembereinek véleménye szerint ez nem kedvező az új felmezőgazdasági igazgatóság szakemberei, valamint Micha! Bobrik mérnök, a Tőketerebesi Élelmiszeripari Kombinát igazgatója, helyettese, Michal Hala- pin és Ivan Trajčík mérnök, a cukorgyár répafelvásárló osztályának vezetője jelenlétében végzik a váratlan ellenőrzéseket.

Néhány ilyen ellenőrzésnél mi is ott voltunk. A mázsáról épp a Parchovanyi Efsz TV 57- 27 rendszámú traktora vontatta le a pótkocsit. Ebből a répaszállítmányból négy mintát vettek. A szennyeződés aránya

41,5 százalék volt. Tehát eny- nyit vontak le a súlyból. Az ellenőrzéskor a cukorrépát megtisztították a rátapadt földtől és egyéb szennyeződéstől. A 104 mázsa cukorrépa 39,3 százaléka föld vagy más anyag volt.

Az ellenőrzésnél ott volt Mi- ehal fenčo, a Tőketerebesi Állami Gazdaság igazgatója is, aki kérte, hogy a gazdaságukból beszállított répából is vegyenek mintát a bizottság tagjai. Kívánságát teljesítették. A tehergépkocsi rakterének elejéről, közepéről és végéről vettek mintát. A mechanikus miniázó 22, 16 illetve 23 százaléknyi idegen anyag jelenlétét mutatta ki.

Ez a két példa is azt bizonyította, hogy a termelőknek

Elfasugárral mossák a cukorrépát (Róbert Berenhaut felvételei)

vásárlási rendszerben. A kampány kezdete óta beérkezett répa átlagos cukortartalma

14,04 százalék. Ez sokkal magasabb lehetne, ha a répát a szeptember közepei napsütés még a földben éri.

De beszéljünk csak a cukorrépa átadásánál jelentkező problémákról. Nagyon időszerű, mert ezen a szakaszon van a legtöbb probléma és nagy .szükség van a becsületes alapokon nyugvó együttműködésre.

A cukorrépa átadásakor eszközölt 30, 40 és ennél is magasabb százalékos levonások ellen gyakran szót emelnek a termelők. A vitás kérdésekben az illetékes ellenőrző szervek vizsgálják felül a cukorgyárban a cukorrépa átvételét. A sok panasz után az ellenőrzés ilyen formáját a cukorgyár vezetősége is kérte.

A kérelmek és panaszok alapján, az Állami Minőségellenőrző Felügyelőség, a Mező- gazdasági Központi Ellenőrző és Kísérleti Intézet, a Járási

is jobb munkát kell végezniük, tisztább cukorrépát kell beszállítaniuk. Figyellembe kell venniük a szigorított átvételi normákat.

Jelentős kiadásokat lehet megelőzni, ha jobb minőségű munkát végeznek. A Tőketerebesi Cukorgyárban idén közel 230 ezer tonna cukorrépát vásárolnak fel. Amint a tények is bizonyítják, sok esetben 45—65 százaléknyi a föld és más nem- kívánatos anyag. Főleg a kampány kezdetén voltak nagyobb problémák a levonások megállapításával. Jelenleg már csak 10 százalék körül mozog a beszállított föld és más anyag mennyisége.

Az új felvásárlási rendszer helyes gyakorlati érvényesítése tehát a termeüők és az átvevők összehangolt munkájától függ. A kampány során alakulhat ki a termelők és a felvásárlók közt a kölcsönös bi-' zalom.

KULIK GELLERT

A RIPRO berendezés segítségével JOLANA VELGOSOVÁ, a laboratórium vezetője és DARINA BAR ANČOVÄ vegyész gyorsan meg- állapítja a cukortartalmat