Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-28 / 255. szám, szerda

KAMATOZÓ MELIORÁCIÓ OJ ÖNTÖZŐBERENDEZÉS ätadäsänak margójára Rendhagyó dolog október vé­gén öntözésügyben mezőgazda- sági tizembe látogatni. Akkor, amikor már nincs öntöznivaló, hiszen a növények javarésze le­került a földekről, az öntöző­berendezéseket pedig behord- ták a gazdasági udvarokba. Ugyanakkor az öntözőcsator­nák melletti nyomásközpontok dolgozói az üzemeltetésről át­tértek a karbantartásra ... Fregatt a lucernaföldön A Dercsikai (Jurová) Egysé­ges Földmüvesszövetkezetben azonban az áprilistól októberig tartó öntözési idényben egyet­len nap sem volt olyan ese­ménygazdag, mint az a bizo­nyos október végi, amikor egy nagy kiterjedésű lekaszált lu- cerneföldön több száz méter hosszú Fregatt öntözőberende­zés kipróbálására készülődtek; vajon a keréken gördülő, öntö­zés közben körívet leíró szer­kezet jól működik-e, nem kell-e rajta valami hibát kijavítani, hogy mihelyst tavasszal eljön az ideje, zavartalanul szórhas­sa a vizet a szomjas növények­re. — A napokban érkezett meg az öntözőberendezés a szövet­kezetbe — tájékoztatott Káz- mér Zsigmond, a Dunaszerdahe­lyi (Dunajská Streda) Meliorá­ciós Igazgatóság öntözési tech­nikusa. Nyomban ki is vontat­ták a határba. A tél nem tehet benne kárt — folytatta —, mert gyártásánál figyelembe veszik azt a szempontot, hogy sok-sok telet tölt majd kinn a halárban, nincs akkora fedél, amely alatt elférne. Ez a tizenkettedik ilyen be­rendezés, amelyet azon a napon üzembe állítottak a járásban. Az előző tizenegy helyen fölöt­tébb elégedettek velük, sőt, büsz­kék rájuk. Remélhetőleg Dercsi- kán sem lesz rá panasz. Azt mondják tökéletesebb, mint a régebbi gyártmányú Družba vagy n Volzsanka. A Fregatt szórófeje finomabbra porlaszt­ja a vizet. Hathatós eszköz Ahogy szaporodnak az öntö­zőberendezések, úgy nő az ön­tözött terület. Az öntözésnek pedig nagy a haszna, elsősor­ban terméshozam-növelő hatá­sa miatt. Bizonyos növények, mint például a lucerna, a cu­korrépa, 8 korai burgonya és a zöldségfélék sikeres termeszté­se ma már elképzelhetetlen ön­tözés nélkül. Ahol mód van rá, ott öntözik a szőlőt, gyümölcsö­söket, sőt a gabonát is. Mező­gazdasági termékekből az ön­ellátás megteremtésének egyik hathatós eszköze az öntözéses gazdálkodás bővítése. — Jóllehet a dunaszerdahe­lyi járásban a szántóterületnek a negyven százaléka már most öntözhető — mondotta Csicsai Károly mérnök, a Meliorációs Igazgatóság vezetője. Szemmel látható jelei ennek ilyenkor, az öntözés szünetelé­sekor is vannak. Mégpedig a falvak határában, csatornák, kavicsgödrök partján magányo­san álldogáló épületek — nyű- másközpontok. Ezek juttatják a vizet a földbe fektetett vezeté­keken keresztül a földterületek szélére, ahol a vezetékre rá­kapcsolhatok az öntözőberen­dezések. — Járásunkban a hatvanas évek közepén vette kezdetét a mesterséges öntözés feltételei­nek a megteremtése — magya­rázta Csicsai mérnök. — Azó­ta többek között 70 kilométer hosszú öntözőcsatornát és 36 nyomásközpontot létesítettünk, továbbá leraktunk sok-sok kilo­méter hosszúságú föld alatti ve­zetéket. Pontosabban: mi vol­tunk ezeknek az építkezések- nak a beruházói. A kivitelezői teendőket leggyakrabban a Me­zőgazdasági Építővállalat hely­beli üzeme végezte el. A beruházó külön feladata, hogy az állami költségvetésből kapott pénzt a lehető legéssze­rűbben használja fel. A szóban forgó járás viszonylatában az ésszerű felhasználás bizonyíté­ka, hogy ez idáig főleg a járás északi részén elterülő gazdasá­gokban teremtettek nagyobb le­hetőséget az öntözésre. Errefelé a kavicsos talaj vízháztartása kedvezőtlen. Az öntözéses gaz­dálkodás megteremtése óta itt is nagyobb biztonsággal ter­meszthetők a növények. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban további tizenkét ezer hektárral kívánják növelni az öntözött területet. Az ezzel já­ró munkák már folyamatba van­nak. Tehát ha az öntözés a ha­tárban szünetel is, az igazgató­ságon állandóan napirenden szerepel ez a kérdés. A terv- egyeztetések, tárgyalások a fel­sőbb és a járási szervekkel, a tervezőkkel, a kivitelezőkkel, a mezőgazdasági üzemekkel, to­vábbá a kivitelezői munka el­lenőrzése, az elkészült léte­sítmények átadására tarkítja a mindennapi munkát. Korszerűen, kulturáltan Legújabban azonban már nemcsak a víz, hanem a tápa­nyag földbe juttatása feltételei­nek a megteremtése is a fela­datkörbe tartozik. Ennek kere­tében gondoskodnak a járási székhelyhez közeli Tejeden (Mliečany) épült 7800 szarvas- marha befogadására alkalmas, hizlaldában termelődött hígtrá­gya megfelelő felhasználásáról. Ezt egyelőre a farm közelében levő óriási tartályokban fogják fel, amelyek befogadóképessé­ge azonban véges. Az pedig túl­ságosan költséges lenne, ha ezt a mellékterméket tartálykocsik­kal hordanák ki a földekre. Té­len ráadásul nincs is hová szét­permetezni, a hígtrágya pedig ál­landóan termelődik, s már-már problémát okoz. Egyre keveseb-. bet ugyan, mert Várkony (Vra- kuň) és Hegy été (Kútniky) irá­nyában már felépült néhány tároló, amelyekbe elvezethetik egy részét, s amelyekből az ön­tözőberendezéseken keresztül a talajba juttathatják. Dióspa- tony (Orechová Potôň) és Kí- rályfiakarcsa (KráloviCové Kra- Cany) irányában pedig most rakják le a. vezetéket. A hizlal­dától errefelé vezető árok mé­lyén már ott fekszenek a műa­nyag csövek, az országút másik oldalán pedig már áll a két tar­tály. Egyelőre nagy a sürgés­forgás körülöttük, mesterem­berek liegesztik az oidalát, be­tonozzák az alját, kívül-belül festik őket. Mire fogadóképe­sek lesznek, az út alatt is átve­zetik a csöveket. Ha errefelé végeznek, ak­kor Nagyabony (Veľké Blahovo) és Balázsra (Blažov) irányában folytajták a munkát, összesen annyi tartály épül, hogy a híg­trágya az alatt az idő alatt is el­fér bennük, amíg a földbe jut­tatás nem időszerű. Ezzel a módszerrel a szerves tápanyagot korszerűen, kultu­ráltan juttathatják a talajba, s e módszerrel a felszíni és a föld alatti vizek szennyezésének is elejét vehetik. Abban a körzet­ben, amelyben, a hígtrágyát fel­használják 78 szondát helyes­nek el a földben, amelyek «e- gítségével rendszeresen vizs­gálják, hogy a föld mélyében nem szennyezett-e a víz. Erre az óvatosságra annál inkább szükség van, mert a hizlalda olyan területen épült, ahol a föld alatt jelentős ivóvíz-tarta­lékok vannak. Csak látszatra egyszerű A tápanyag-kijuttatás fentebb ismertetett módszerének a be­vezetése nagyon igényes fela­dat. Sok-sok hozzáértést köve­tel. Merőben másféle, de csak látszatra egyszerűbb munka a földalap védelme, amely szin­tén a feladatkörükbe tartozik. Nem könnyű érvényt szerezni itt sem az erre vonatkozó tör­vénynek, ami egyébként egyér­telműen kimondja, hogy min­den négyzetméter beépített te­rület termőrétegét az építkező­nek saját magának kell gyen­gébben termő területre szállí­tania. Mivel azonban a földel- hordás pénzbe kerül és így köz­vetlenül növeli az építkezési költségeket, ez alól a köteles­ség alól sokan igyekeznek ki­bújni. — Ügyelünk arra — mondot­ta az igazgatóság vezetője —, hogy a rekultiváció megtörtén­jen. Közbenjárunk ennek ér­dekében, felhívjuk az építkező figyelmét, hol van lapos, bete­metett kavicsbánya, ahová ter­mőréteg kell. . Igen, óvni a termőföldet, fokozni termőképességét — ez a meliorációs munka haszna. Érdemes rá áldozni. Szellemie­ket ós anyagiakat egyaránt, hi­szen a befektetés jövőre, vagy azután kamatostul megtérüL KOVÁCS ELVIRA Kommentáljuk AZ ÁLLÓ GÉP NEM HAJT HASZNOT Ha valaki megvásárol egy háztartási munkát könnyítő gépet, amelyet egy idő után valamilyen pótalkatrész hiá­nyában nem tud kihasználni, bizony Jogosan elkeseredik. Érthető, hiszen benne fekszik a pénze, amit másra is költ­hetett volna. A népgazdaság szintién sincs ez másként, csakhogy ezen a szinten már nem egy ember érzi meg az okkal, ok nélkül álló gép okozta veszteségeket, hanem egy nagy közösség — az egész társadalom. Márpedig rosszul kihasznált gépből hazánkban van ele­gendő. Különösen akkor ugrik magasra ez az arány, ha azokat a gépeket és berendezéseket is számításba vesszük, amelyek az új kapacitások tervezett átadási időpontjának eltolódása miatt állnak kihasználatlanul. Az ilyen gépek és gépi berendezések értéke az 1976—1900-as időszakban csu­pán a csehországi vállalatoknál (1,4 milliárd koronát tett ki, frankóárban számolva), ami az átlagos évi gépbehozatal­nak megközelítőleg az egyharmada. Márpedig nyilvánvaló, hogy egyetlen vállalat sem azért vásárolta ezeket a gépe­ket és gépi berendezéseket, hogy miközben törleszti a pénzügyi szerveknél az érte kifizetett összeget, a felsőbb szervekuek ezek kihasználatlanságáról kelljen számot ad­nia. Vagy a kapacitások tervezett özembehelyezésének ké­sése miatt, vagy azért, mert akadozik az anyagellátás, illet­ve a pótalkatrészellátás. A felmérések igazolják, hogy az importált gépek kihasz­náltságának alacsony színvonalából eredő veszteségek je­lentősek. Az előbb említetteken kívül nagy mértékben hat a gépek kihasználtságára az is, hogy nem megfelelő a gé­peken gyártott termékek értékesítési lehetőségeinek felmé­rése. így gyakran megtörténik, hogy egy-egy termék idehaza és külföldön egyaránt eladhatatlanná válik — tehát a gép fölöslegesen dolgozott. Ezzel kapcsolatban ugyan már szü­letett számos intézkedés, de a tapasztalat az, hogy sok he­lyütt nincs meg a foganatjuk, szigorúbb intézkedések hoza­talára van szükség. A szigorúbb intézkedések kidolgozásába, megfogalmazá­sába bekapcsolódik a Csehszlovák Állami Bank is, amely azáltal, hogy szigorítja a külföldi — különösen a deviza­igényes gépbehozatal feltételeit, sokat tehet e téren a ja­vulás érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek az értelmé­ben a Csehszlovák Állami Bank csakis azoknak a gépeknek a felvásárlására adhat engedélyt és devizát, amelyek eseté­ben az illetékes vállalatok biztosítják a lehető leghatéko­nyabb és legnagyobb fokú kihasználás feltételeit. Hasonló­an járnak el annak megvizsgálásakor is, hogy egy egy gép nem szerezhető-e be idehaza, illetve a KGST-tagországok- kal való együttműködés keretében. Elkészültek a vállalati, majd az ágazati tervjavaslatok, s napjainkban készül — mindezek figyelembe vételével — az 1982. évi végrehajtási terv javaslata. Nincs könnyű dolguk a tervezőknek, hiszen a termelési-gazdasági egységek, az egyes ágazatok nem egy esetben olyan igényekkel lépnek fel, amelyek nem teljesíthetők. Ezek az igények főleg a be­ruházásokra vonatkoznak, s nagyon megfontolandó, hogy ezek közüi melyiket teljesítjük. Persze, nemcsak a tervezés során keli fokozottabb körültekintéssel eljárni a gépi be­ruházások vonatkozásában, hanem a kihasználás folyama­tában is. PÁKOZDI GERTRÜD EGY DlJ MEGSZÜLETÉSE Újsághír: „Tegnap kiosztották Az épí­tésért adományozott díjat, amelyet a szlovák kormány döntése alapján alapítottak. Az 1980. évi díjat a píeStanyi Művészetek Háza tervezőt és kivitelezői kapták: Ferdinand Milučký mérnök, a Stavoinves- ta tervező szervezet, a Bratis­lavai Állami Tervező és Tipi­zálási Intézet és a Trnavai Magasépítő Vállalat pieStanyi üzeme." Olyan időszakban élünk, amikor a társadalom és a nép­gazdaság egyenletes fejlődé­sének alapfeltételévé a minő­ségi változások elérése lépett elő, némileg háttérbe szorítva ezzel a mennyiségi követelmé­nyek fontosságát. Kormányren­deletek és párthatározatok mu­tatnak rá e szemléletváltozás­sal járó szükségszerűségre, társadalmi életünk úgyszólván minden területén. Példának szolgáljon most az SZSZK be­ruházási és Műszaki Miniszté­riuma, melyet megbíztak a vá­rosfejlesztésre és az építőmű­vészetre háruló minőségi fel­adatok teljesítésének ellenőr­zésével és e területek tevé­A SlavoSovrei Papírgyárban az utóbbi években a termelőberen­dezések nagyarányú felújításá­ra került sor. Az egyik gépsor felújításával például három elavult gépi berendezést pótol­tak. A korszerűsített gépsoron évente 6800 tonna finompapírt gyártanak, a tervezett 5500 ton­nával szemben. A finompapír gyártása egyébként 1971-hez vi­szonyítva csaknem megtízszere­ződött. Egy következő papír­gyártó gépsor felújításával, korszerűsítésével pedig két elavult berendezést pótolnak majd. A felvételen: František Lukáö gépkezelő ellenőrzi a 8-as számú gépsoron a papír csévélését (Felvétel: ČSTK — Stefan Puskás J kenységének irányításával Szlovákiában. A minisztérium azóta több intézkedést hozott; ezek egyike Az építésért ado­mányozott díj alapítása. Éven­te az ágazat minisztere a leg­kiválóbb minőségben befejezett beruházás kollektíváinak ítéli oda. Nyilvánvalóan a díj sze­repe abban rejlik, hogy az érintett szervezetek együttmű­ködése és közös érdekeltsége elmélyüljön, ami hozzájárulhat a jobb minőségben kivitelezett létesítmények felépítéséhez. A díj az építkezések újfajta komplex értékelése, magéban foglalja mind a kivitelezési, mind az építőművészeti köve­telmények megtartását. Figye­lembe veszi még az elért gaz­dasági hatékonyságot és az építői kivitelezés minőségét. Végső soron egy 6Zéles körű gárda munkájának eredményét teszik mérlegre, s ennek alap­ján különböző szakemberekből álló bíráló bizottság dönti el a díj sorsát. Az értékeléskor minden évben az előző eszten­dőben befejezett és állandó használatra átadott épületek jöhetnek csak számításba. Az idén először adták át a díjat, melyekre 15 létesítmény pályázott. Érdekes és sokban tanulságos az értékelés ered­ményeinek összegezése. Még e 15 sikeresnek tartott létesítmény között ís voltak olyanok, melyek magukon vi­selik beruházásaink általában ismert gondjait: a határidő­meghosszabbítást és a költség­vetési kiadások túllépését. Mindez főleg a podbanskéi vállalati üdülőközpont és a Banská Bystrica-i krematórium esetében érvényes leginkább. Egy következő csoportba so­rolhatjuk mindazon épületeket, melyeknél ugyan a kötelező mutatókat megtartották, de a kész létesítmény nem felel meg használói valódi igényei­nek. Kirívó példa erre a Bra- tislava-Dúbravka-i zöldségáru­ház. Az Igaz, hogy építése 43 hónap helyett csupán tizen­egyet vett igénybe, aminek nincs párja nálunk. Az egyik alapvető mutató viszont szósze- rint az, hogy óránként 4500 vásárlónak kellene itt megfor­dulnia, még a lakótelep teljes kiépítése után sem érhető el; manapság az óránkénti láto­gatottság 45—50 fő körül mo­zog, ami a mutató csekély egy százaléka. Sajátos problémát képeznek az ipari és a mezőgazdasági jellegű épületek, melyek a mű komplex használati értékével mérve, elsősorban esztétikai szempontból alig értékelhetők. Szembetűnő, hogy egyetlen la­kóházcsoportot sem soroltak a díj várományosai közé. Annál is inkább feltűnő ez, mert la­kásépítésre nagyon sokat köl­tünk, s olyan területről van szó, mely végső soron döntően befolyásolja az emberek élet­módját, és közvetlenül formál­ja lakótelepeink képét. Jobb lenne, ha e kép megváltozna, s az egyforma háztömbök he­lyett az új lakótelepeket a mű­építész fantáziája szőné át, kétségkívül jobb közérzetet szerezve ezzel az ott lakók­nak. Azt mondják: ehhez az építőipar anyagi-műszaki bázi­sának kell jobb feltételeket ki­alakítania. Idővel tán ez is bekövetkezik. Talán a bratis­lavai Ružinov új lakótelepen, évtizedünk közepe táján. A díjat szerzett piešťanyi Művészetek Háza nagy jelen­tőséggel bír a fürdőváros éle tében. Az épület mind építési, mind építőművészeti szempont­ból jól kivitelezett, összhang­ban van környezetével, s né­hány belső módosítás után át­vehette mostani üzemeltetője: a Szlovák Filharmónia. Ezért ez az épület már példa most Is, az összefogás és egy ötlet sikeres véghezvitelének köve­tendő pélcíá’a. J. MÉSZÁROS KÁROLY 1981. X. 28.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom