Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-27 / 254. szám, kedd

*

Tervrajzokban rejlő elképzeléséit

25 éves az URBION

Megközelítési> Várostervezők közé visz az utam. Azok közé, akik a használhatósági és egyben az esztétikai követelményeknek megfelelően olyan térbeli rendszereket terveznek, melyek a meglevő és az új települések felhasználása, kialakítása és létesítményeik elhelyezése végett készülnek. Ennek megvalósítását pedig irányítják és biztosítják. Alighogy körvonalazom magamban a fentieket,- már a bratislavai öreg híd tőszomszédságában vagyok, s a Gonda utca 2 szám alatti bejáraton indulok befelé. A harmadik emeleten hosszabb lélegzetű felirat: Állami Városrendezési és Terület- fejlesztési Intézet (közismer- lebb nevén: URBION). Az intézetben Pavol Zibrín igazgatóval és munkatársaival a 25 éves múltról és a jelenről beszélgetünk. Majdnem négyszázan dolgoznak itt, s tévednék, ha azt hinném, hogy csak műépítészek vagy várostervezők vannak köztük. Olyannyira különböző szaktudást követel meg e tevékenység, hogy munkájuk elképzelhetetlen lenne energetikusok, vízgazdászok, geológusok és más szakemberek nélkül. Egyébként a bratislavai székhelyű intézetnek Banská Bystricán kirendeltsége, Kassán (Košice) és Žilinán pedig kihelyezett tervezőirodái vannak.

A múlt. Az intézet mostani nevét 1973-tól viseli, de különböző névváltoztatások és szervezési módosítások révén már 1956-tól létezik. Szlovákia iparosítása során mindinkább — főleg az ötvenes években — előtérbe került a városok és Iparközpontok ésszerű területi elrendezésének kérdése. Az ebből eredő feladatok megoldása céljából létesítették 25 évvel ezelőtt a mostani URBION elődjét, mint különálló tervezőintézetet. Az eltelt két és fél évtized alatt kifejtett tevékenysége Szlovákia városrendezésének irányításában mutatkozott meg. Az innét kikerülő munkák fontos társadalmi célok elérését, tették lehetővé;

mégpedig a munkaerő, a termelési kapacitások és a komplex lakóterületek arányos és céltudatos elrendezését. Néhány jelentősebb állomás az intézet múltjából: 1969 — tevékenysége tárgykörének megváltozása után fejlesztési és tervező intézmény lett; 1979 — az Urbanizmus és területfejlesztés terén hazánk egyedüli kutatásifejlesztési és tervező intézetévé lépett elő; 1981 — A Szlovák Tudományos Akadémia Elnöksége az urbanizmus szakembereinek továbbképző munkahelyévé nevezte ki.

Konkrétumok. Nem árt, ha a sok, egykoron tervrajzokban rejlő elképzelés közül megemlítünk néhányat. Mindegyik alapján napjainkban már létező város vagy a ma emberének szolgáló létesítmény épült. Gondoljunk csak nagy beruházásaink közül a Kelet-szlovákiai Vasmű csatornahálózatára, vagy Vranov, Michalovce és Humenné városfejlesztési tervére, esetleg a Domaša Vízmű területrendezési koncepciójára. Kidolgozott tanulmányaik alapján ' mentik át a jövőbe Kremnica, Levoča, Bardejov vagy Banská Štiavnica történelmi magvát. A turizmus sem kerülte el figyelmüket, hiszen a Magas és Alacsony Tátra, valamint a Szlovák Paradicsom területrendezéséből szintén részt vállaltak. A tervrajzok, tanulmányok vagy területrendezési tervek százait dolgozták ki. Legutóbb például az atomerőművek területének kijelöléséről szóló munkájukat végezték el, rengeteg szakember bevonásával.

Feladatkör. Az intézet jellegéből adódóan tevékenysége két területre irányul: a kutatásra és a tervezésre. Az előbbi keretében az urbanizációs folyamat fejlődése törvényszerűségeinek és tényezőinek kutatását végzik azzal a céllal, hogy a szocialista társadalom igényeinek megfelelően tudják irányítani a városrendszerek át- és kialakítását. Továbbá kutatják és alkalmazzák még a területfejlesztési munka ésszerűsítésének haladó módszereit is.

Az URBION tevékenységének másik jelentős területén minden szintű városrendezési tervek (általános városrendezési, részletes rendezési és beépítési terv) kidolgozásával foglalkozik. Mégpedig úgy, hogy mindezt távlati és rövid távú terv és tervrajz formájában készítik el. Néhány sajátos feladatuk is van e téren. Ilyen a területfejlesztési koncepciók kidolgozása, a módszertani, továbbképzési és tájékoztató tevékenység. Az intézet hatásköre várostervezésben ugyan az egész ország területére kiterjed, de előnyben Szlovákia város- és település- rendezési feladatait részesítik.

Együttműködés: Az URBION

ma olyan feladatokat old meg, melyekben benne van a más intézményekkel folytatott együttműködés eredménye is. Állandó kapcsolatot tartanak fenn a Szlovák Tudományos Akadémiával és a különböző munkaterületeken közelálló tevékenységet kifejtő intézetekkel. Együttműködési körük túllépi határainkat is. Magyarországgal a Gabčíkovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer előkészítő szakaszában, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal pedig a KGST különböző szakbizottságaiban fejtenek ki közös munkát. A fejlődő országok közül Kongónak és Algériának • nyújtanak segítséget, s újabban Tuniszban és Kuvvaitban érdeklődnek egy szabadalmuk iránt.

Utószó. Egy szakembertől hallottam, hogy az URBION dolgozóinak 25 év alatt kifejtett munkájáért magas társadalmi elis-. mérés járna. Csakhogy, s itt már a lényegre tapintunk, e sokat ígérő munka eredményei a gyakorlat és a megvalósítás útvesztőiben néha annyi módosításon mennek keresztül, hogy végül már talán az eredeti szerző sem nagyon ismer az elkészült létesítményre. Ezért is oly távoliak a városrendező hétköznapjai az átlagember, de főleg mindazok számára, akik betonrengetegben élnek és ízléstelen, „kőtereken“ járkálnak.

I. mészáros karoly

A gazdasági eredmények és a bérek

UJ SZÓ

1981

X. 27.

A munkabéreknek szorosan kľfi’U függeniük a munkaered- ményektől — mondja az elmélet, s az erre vonatkozó elő- írásotk. A munka eredményének, a jó, Illetve a rossz minőségnek egyaránt le kellene minden esetben csapódnia a munkabérben, vagyis a fizetési boríték vastagságában. Persze, ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, olyan kritériumok kidolgozására van szükség, amelyeik révén a lehető legpontosabban meghatározható az egyén, illetve egy-egy munkacsoport hozzájárulása bizonyos értékek m egt er em t és éh ez.

A CSSZSZK 1981—1985-ös évekre szóló gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányvonala körvonalazza a jutalmazási rendszer legfontosabb alapelveit is. Hangsúlyozza, hogy a gazdasági eredmények alakulásával összhangban kell meghatározni a bérek növekedését is, miközben következetesebben élünk az egyéni anyagi érdekeltség alapeívei- nek érvényesítésével. A munkáért való jutalmazásban teljés mértékben érvényesíteni kell a „mindenkinek érdemei szerint“ alapelvet.

A vállalatok bérlistái — ami. a kifizetett összegeket illeti — nem tükrözik eléggé, hogy melyik dolgozó végzett kiváló, átlagos vagy éppen átlagon aluli munkát. Ez a munkások és a m űszak i -gazd a sá g i dolgozók, illetve az alkotó műszakiak teljesítményére egyaránt vonatkozik. Számos kiemelt vállalatban végeztek elemzéseket ezzel kapcsolatban, és a felmér ők arra a köveit kéz tel és re jutottak, hogy a bérezésben nem elég ösztönző az alkotó műszakiak és a többi műszakigazdasági dolgozó differenciálása. A felmérések során a bértarifa-osztályok alsó és fel- ■ső határa közötti különbségeket 1s figyelembe vették, és itt is azit vizsgálták, hogy az

alkotókész dolgozók anyagi jutalmazással történő kiemelésére van-e lehetőség. Ezek a vizsgálatok is azt mutatják, hogy az átlagos műszaki-gazdasági dolgozók és az alkotó műszaki értelmiségiek átlagjövedelme úgyszólván azonos. E megállapítás teljes mértékben érvényes a premizálásra is.

Az elméleti szakemberek még nem alakították ki az egységes álláspontot a bér- és fiz«etés-differenciálással kapcsolatban. Fontos kérdés például, vajon a munka eredménye szerinti bérdifferenciálás kiterjedjen-e az alapfizetésekre (bérekre) is, vagy pedig tekintsük az alapfizetést érinthetetlennek. Kétségtelen, hogy az utóbbi lehetőség azoknak kedvez, akik munkahelyükön átlagon aluli teljesítményt nyújtanak.

A helyszíni vizsgálatok eredményei azt mutatják, a jövőben rendszeresebben és alaposabban kell tanulmányozni, hogy a jutalmazási rendszer miként befolyásolja egy-egy konkrét munkahelyen is a teljesítményt. Erre az alapvető módosítások közötti időszakokban is nagy figyelmet kell fordítani. A Szovjetunióban is javasolják a szakemberek, hogy a vállalatokban és ágazatokban folyamatosan végezzenek szociológiai felméréseket, és vizsgálják, mennyire hatékonyan ösztönöz az éppen érvényes bérezési (fizetési) rendszer nagyobb teljesítményekre.

A csehszlovák gépiparban, illetve iparban végzett felmérések során a vállalati vezetők többsége 1979-ben úgy vélekedett, hogy az átlagbérek növekedése és a munka term e- léketnység alakulása között nem volt összefüggés. Vagyis: a nagyobb munkateljesítmények nem kiemelt módon történő bérezése nem tükröződött a vállalatok munkatermelékenységének átlagos növekedési ütemében.

A népgazdasági tervek értelmében a jövőben lassítjuk a nominálbérek növekedési ütemét. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista bérezési elvek érvényesítésére, a nagyobb teljesítmények bérezéssel való pozitív megkülönböztetésére. A differenciálásnak kell tehát a kiindulópontot jelenítenie.

Olyan vállalaton belül bérfejlesztés-irányításra van szükség, amely megfelelő teret biztosít a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatására. 'Az ilyen törekvéseket a központi bérfejlesztés-irányításnak is megfelelő mutatókkal kell r gatnia.

A komplex intézkedések és a 7. öléves tervidőszakra szóló gazdaságfejlesztési irányelvek olyan feltételeket teremtenek, amelyek között a társadalom szempontjából •* ésszerűen alakul a bérezésre felhasználható eszközök mennyiségének és a teljesítményeknek az aránya. A bérellenőrzés során az illetékes szervek azt tapasztalják, hogy számos termelő és nem termelő szervezetben szigorítani kell a bérezésre felhasználható összegek folyósításának feltételeit. Más szóval: szigorúbban kell elbírálni az olyan mutatókat (amelyek a bérfejlesztésre felhasználható összegre is hatással vannak), mint a termékek műszaki színvonala, a divatos és luxustermékek összes termékhez viszonyított aránya stb.

A 7. ötéves tervidőszakban a bérfejlesztés irányításában is rendkívül nagy körültekintéssel kell eljárni. A jövőben sokkal szorosabb összefüggést kell teremteni az eredmények és a felhasználható bér között. Ennek az alapelvnek az érvényesítése mind az egyéni bérekre, mind pedig a munkahelyi kollektívák jövedelmére hatással lesz.

KÔVÄ.RY IVAN

A Tőketerebesi (Trebišov) Cukorgyár az idei kampány kezdete óta eltelt két hétben 38 000 tonna cukorrépát vásároli fel. E mennyiség több mint kétharmadát már feldolgozták és 8000 tonna cukrot gyártottak belőle f Stefan Puškáš felvétele — ČSTK)

HATÁRJÁRÁS kőiben

A napfényben fürdő határban minden percet kihasználva dolgoznak, faroslav Cibík mérnök, a keszegfalvi (Kame- ničná) Steiner Gábor Efsz fő- gépesítője a Gödrös-parcellán szervezi az öt kombájn munkáját. Vajkai Géza, Zobor Tibor, Spányik Imre, Andrej Za- horan és Balogh Géza pontosan irányítja a gépeket, hogy a lehető legjobb munkát végezhessék. Both Ambrus E 512- es kombájnjával a parcella szélére ér, és egy jármű rakteré- be öonleszti a kukoricaszemeket. Átnézi a gépet, majd egy percnyi idő alatt elmondja, milyen a teljesítménye:

— Naponta hat-hét hektár kukoricát takarítok be. jól beváltak az FKA—421 M típusú adapterek. Alig marad a földön a kombájnok után kukoricacső. Panaszkodnak a böngészőik, lassan telik a zsákjuk.

Németh István elindul a járművel, a kombájn is ráfordul a kukoricasorokra, mi pedig tovább folytatjuk határszemlén két. Közben a gépesítő dicséri a bábolnai IKR termelési rendszert. Vetőmagot, gépeket, szaktanácsokat és más segítséget kaptak a vállalattól. A Cyclo vetőgéppel olyan jő minőségű munkát végeztek, hogy hektáronként 75 000—78 000 a tőszám. A Pionier és az Anjou kukoricafajta még a határ fölött , átvonuló nagy viharok után sem dőlt meg, a gépek ezért is jól dolgozhatnak a kukoricatáblákon. Elárulja azt is, hogy évekkel ezelőtt még alacsony volt a kukorica hektárhozama szövetkezetükben. Az új termelési rendszer bevezetése nagyon sokat segített, és az idén már jó közepes termésre számítanak.

Szépen megművelt táblák mellett haladunk el. A gépesítőtői megtudom, hogy már a hagyma és a cukorrépa helyére is elvetették az őszi búzát. Október 21-én teljesítették a búza vetésének tervét. Említi, hogy a cukorrépa hozama nagyobb is lehetett volna, azonban tavasszal rossz vetőmagot kaptak. A bevetett terület egy részét újra kellett szántani és még egyszer bevetni. A jó növényápolás eredményeként reméli, hogy így is elérik a 40 tonnás hektárhozamot. Balra zsenge silókukoricát látunk. Aratás után vetették a felszántott bűzatarlóba, és nagyon jól fizetett. Legalább 40 tonna lesz a hektárhozama zöldanyagban számítva.

A szárítóüzem udvarán nagy most a forgalom. Kovács Béla áll meg teherautójával a mérlegen. Közben elmondja, hogy amikor jól szervezik a munkát,

12-szer is fordul. Az a legfontosabb, hogy a szárítóüzem folyamatosan dolgozzon. A kom.- bájnok a határban nagy teljesítményt nyújtanak, onnan hordhatják a kukoricát, de olykor a rakomány átadása sok időveszteséggel jár. A nemes- ócsai (Zemianska Olča) átve- vöközpontban hat teherautójuk legalább két óra hosszat állt, amíg átvették a kukoricát. Hetente egy napon oda is szállítják a kukoricát, amíg a szá» rítóüzemet rendbe teszik.

faroslav Michalik műszakve. zető kalauzol a szárítóüzemben. Elmondja, hogy a kukorica nedvességtartalmát az MGF szárítóval 33 százalékról 12,5 százalékra csökkentik, hogy a lehető leghosszabb ideig tárolhassák. A napi teljesítmény 70 tonna.

A tágas udvaron magas halmokban zsákokba rakva vár osztályozásra és tisztításra a hagyna. Bent, a szárító nagy tárolójában a Variman 100—H típusú tisztító és osztályozó most nem üzemel. A dolgozók panaszkodnak, hogy nem hordják nekik folyamatosan a zsákokat. Közben beszélnek a gépről, előnyeiről, hátrányairól, öt minőségi osztályba lehet válogatni vele a hagymát. A tisz títást kézzel végzik, hogy nagyobb legyen a teljesítmény. Átmenetileg csak osztályozásra használják a gépet.

A gépesítő még megjegyzi, hogy a szövetkezetben 80 hektáron termesztenek hagymát. Más évekhez hasonlóan most is bő termést takarítanak be. A minőségben sincs hiba, Olyan szövetkezeti tagok foglalkoznak termesztésével, akik évek óta a hagymaparcellákon dolgoznak. Valóságos szakember mindahány.

Kihalt most az irodaépület. Újságolják, hogy az adminisztratív dolgozók is segítenek a betakarításban. Vállalásuk értelmében az almáskertbe mentek. Hozzá akarnak járulni, hogy a termést november ele* jéig mind betakaríthassák.

Koltai Győző kertészmérnök irányítja a vágparti dűlőben a munkát. Nincs sok ideje a beszélgetésre, mert az egyik helyre ládákat kérnek, a traktorosok meg azt kérdezik, hová vigyék a konténereket. Mindenki a lehető legnagyobb teljesítményt akarja nyújtani, mert aszerint fizetnek, hogy mennyi almát szednek le. Az irányító dicséri az idénymunkásokat. Eddig a legjobb minőségű munkát a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola Zootechnikai Tanszékének 18 hallgatója végezte, s lényege* sen hozzájárultak a munka meggyorsításához a komáromi (Komárno) Európa-szálló és a Prior áruház alkalmazottai is, A keszegfalvi, a megyeresi (Calovec), és gútal (Kolárovo) nyugdíjasok is szívesen jöttek, amikor hívták őket. Vajkat Ilona vezetésével az állandó munkacsoport nyújtja a legnagyobb teljesítményt. Minden módon arra törekednek, hogy az alma a kertből minél ha« marabb a tárolóhelyekre, vagy a felvásárló központokba kerüljön. Kladnóról és Kutná Ho- ráról Is járnak ide teherautók, és azonnal viszik a friss almát az ottani üzletekbe.

Lassan estbe hajlik az idő. A dolgozók kerékpárokon igyekeznek hazafelé. Csak a kombájnok búgása hallatszik még a kukoricatáblákról.

BALLA JÖZSEF