Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-24 / 252. szám, szombat

ŕ.'f Ml AZ ÁLLAG? A nyelvművelésnek nemcsak az a feladata, hogy a hi­bákat feltárja, szóvá tegye, s a helyes nyelvhasználat mód­jával megismertesse a hiba elkövetőit, hanem az is, hogy segítse nyelvünk fejlődését, gazdagodását, többek között az új, helyes nyelvi elemek — például az új szavak — el­terjedését. Ennek az írásnak is ez lesz a célja. A minap egyik barátom arra panaszkodott, hogy egy magyar gyártmánynak — gyümölcskocsonya-pornak — a használati utasításában nem ért egy szót. S ez a szó az állag. A teljes mondat így hangzik: „Fagyasztani nem ajánlatos (a gyümölcskocsonyát), mert szép állagát el­veszti.“ Az állag már nem új szó; még a nyelvújítás idején hoz­ták létre az áll igéből egy állítólagos -ag képzővel. Azért mondjuk, hogy állítólagos, mert valójában a főne vek végén nem volt ez képző az anyag, hézag stb. szavak­ban, de ezt a nagy nyelvgazdagító igyekezetben nemigen vették észre, különösen a nem nyelvészek. Több szó is jött létre ily módon (szöveg, göngyöleg, löveg stb.), tehát az -ag, eg képzővé vált. Az állag szót a latin eredetű szubsz­tancia helyettesítésére szánták a filozófia művelői. Jelenté­se elsősorban ez volt: lényeg, alapelv. A szubsztancia he­lyettesítésére az állomány szó is használatos volt. Tehát a dolgok, jelenségek lényegéről, állományáról vagy álla­gáról beszéltek. Az állag szót később a jogtudomány is felvette készle­tébe, s jó ideig főként mint jogi, hivatali szóval találkoz hattunk vele. Természetesen a nem jogászok csak nagy ritkán hallották. Erősen szakszói jellegű volt sokáig, csak nemrég kezdte a magyar köz- és irodalmi nyelv gyak­rabban használni. Értelmező szótáraink is stílusminősítés­sel közlik: első, vagyis ‘szubsztancia* jelentésében ezt a minősítést találjuk: filozófiai, elavult; második jelentésé­ben pedig: hivatali, jogtudományi. Tehát szaknyelvi szó­ként tüntetik fel. S a második jelentésben ilyen értelme­zését találjuk a szónak: a dolog állandó alapja, eleme: ál­lomány. S ezeket a példákat: az örökségi per állaga, a vagyon állaga, az állag megőrzése. Csakhogy napjainkban egyre több szó kerül be a köz és irodalmi nyelvbe, s úgy látszik, az állag is ezek kö­zött van. Többször találkoztam már vele a magyarországi lapokban — a mieinkben egyszer sem. S úgy látszik, bő­vül a jelentése e szónak. Ezekben a szókapcsolatokban: az örökségi per állaga, a vagyon állaga — még helyette­síthetjük az állomány szóval (az örökségi per állománya, a vagyon állománya), de már az állag megóvása példá­ban kettős arca van az állag szónak: jelentheti az állo­mányt is (az állomány megóvása) de már az állapot, jel­leg, minőség szavak jelentését is benne érezzük az állag­éban ugyanúgy, mint az állomány szóéban is, ha ez utóbbi például ebben a szókapcsolatban fordul elő: az agyvelő állománya. S az állag értelme bizony egyre inkább e felé tolódik, vagyis kezd kialakulni — ha ugyan már ki nem alakult az ‘állapot*, ’jelleg’, 'minőség*, sőt a ’rá jellemző állapot* jelentése. A magyarországi lapokban általában ilyen szókapcsolatokban fordul elő: az épület állagának megőrzése, a műemlék állagának megóvása. Az ezekben a kifejezésekben szereplő állag szó jelentése már köze­lebb áll az állapot, jelleg szavakéhoz, mint az állo- mány-éhoz. Ugyanezt állapíthatjuk meg az állag jelentésé­i/el kapcsolatban az említett használati utasítás mondatá ban is: „...szép állagát elveszti“ (a gyümölcskocsonya). Biztosra vehetjük, hogy értelmező szótáraink egy későbbi kiadásukban már ezt a jelentését is feltüntetik a szónak. Az állag szó használatával kapcsolatban felvetődik egy másik kérdés is: helyes-e, ha szakmai szavak kerülnek be a köz- és irodalmi nyelvbe? Az úgynevezett rétegnyelvi és csoportnyelvi szavak ke­veredése elkerülhetetlen. A szakszókészlet tulajdonképpen kiegészítője a köznyelvi és irodalmi nyelvnek, nem pedig kiszorítója, mint a zsargonszókészlet. S mint említettük, napjainkban egyre több szakmai szó válik ismertté, vagyis köznyelvivé. Ez korunkra jellemző tünet; a műszaki tudo­mányos forradalom eredménye. Csak arra kell ügyelnünk, hogy ez valóban eredménye legyen, ne következménye. Vagyis nem szabad túlzásba vinnünk a szakmai szavak köz- és irodalmi nyelvi használatát. Igen megnehezítené a kommunikációt, ha a szakszavak tömegét zúdítanánk a hallgatóra, olvasóra, anélkül, hogy ismernék e szavak je­lentéstartalmát. Csak a szakmai fogalmak megismerésével párhuzamosan ismertethetjük meg a neveket, mert csak így válik szóvá, tartalmas elemmé számukra a hangalak. JAKAB ISTVÄN AZ ELKÖVETKEZENDŐ IDŐSZAKBAN Mint sokan mások, én is kíváncsi vagyok arra, bogy miként alakul majd a magyar nyelvművelés jövője. A többi között például az is fúrja az oldalamat, hogy sikerül-e visszaszorítani azt a bőbeszédűséget, amely a különféle időpontok és időtartamok megjelölésében mind­inkább elburjánzik. A tömör ma, tegnap és holnap he­lyett egyre gyakrabban hallani ezeket a kifejezéseket: a mai napon, a tegnapi napon, a holnapi napon. Hasonló­képpen mind ritkábban találkozunk a tavaly, az idén és a jövőre kifejezéssel is, viszont egyre gyakrabban azzal, hogy az elmúlt évben, az idei évben, a jövő évben. Sőt, sokan még a jövő évben kifejezést is túl kurtának érzik, s ezért minduntalan a következő évről beszélnek. Vagy, hogy még választékosabbak legyenek, nem is a következő, hanem az elkövetkező, sőt az elkövetkezendő évről. Természetesen nem azt akarom mondani, hogy a mai napon, a jövő évben vagy az elkövetkező évben kifejezé­sek és társaik hibásak. Egyszerűen csak hosszabbak a kel­leténél, és éppen ezért gyakran választékosabbak, mint amilyet a beszélő közlendője indokolna. Mi hátra volt még, elkövetkezett, E földi létben gyász-sorunk betölt — jajdult fel Harminc év után című költeményében a kétségbeesett Vajda János. „Elkövetkezett“ — írja, mert ezzel a választékos igével is fájdalmának emelkedett tra­gikumát emeli ki. Ma azonban szinte minden nyilatkozat­ban elhangzik, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban, években vagy összegező jelleggel így: az elkövetkező — esetleg: az elkövetkezendő-időszakban. Akár a gyárigazga- tó, akár a minisztériumi hivatalnok vagy akár az iskolai ifjúsági szervezet tisztségviselője beszél a csavartermelés növeléséről, vagy a parkolási gondok sűrűsödéséről. G. TIMÄR GYÖRGY Jó felkészülés - jó eredmények ŐSZI MUNKÁK A KOMÁROMI (KOMÁRNO) JÁRÁSBAN A komáromi (Komárno) já­rásban színvonalas irányítás­sal, rugalmas szervezéssel segí­tik elő a párt- és gazdasági szervek az őszi munkák gyors végzését. Járási, körzeti és he­lyi értekezleteket tartanak az irányító szervek munkájának összehangolására. Az eredmé­nyek bizonyítják a jó felkészü­lést és az egyre tökéletesedő irányító tevékenységet. Járás- szerte betakarító, talajművelő, vető embereket és gépeket lát­ni a határban. Az utakon cu­korrépát, szemes kukoricát, fel­szecskázott kukoricaszárat, zöldséget és gyümölcsöt szál­lító járművekkel találkozha­tunk. A járási mezőgazdasági igazgatóság két vezető dolgo­zójával beszélgettem a most folyó mezőgazdasági munkák­ról. Stefan Žižka agronómus a betakarítási, talajművelési és vetési munkákkal kapcsolatban nyilatkozott: — A kezdeti zökkenők, ki sebb-nagyobb problémák után a mostani időszakban a mező- gazdasági üzemek folyamato­san dolgoznak. A cukorrépa több mint kétharmadát már az átvevő központokba szállítot­ták. Gyorsabban is dolgozhat­nának, de a cukorgyárak kí­vánságát figyelembe véve le kellett lassítaniuk a betakarí­tás ütemét, mert a tároló he­lyeken túl sok cukorrépa hal­mozódott fel. — Elégedettek a cukortarta­lommal? — Az átlag nem túl magas, megközelítőleg 14 százalék. A Naszvadi (Nesvady) Efsz és a Bajcsi Állami Gazdaság 17 szá­zalékos cukortartalmú répát is szállított. Más mezőgazdasági üzemek cukorrépájának is elég magas volt a cukortai'talma. —■ Mit tesznek a fövő évi termés érdekében? — A cukorrépa alá jól elő­készítjük a talajt. A tervezett 3500. hektárba már beszántot­tuk az istállótrágyát. Ogy gon­dolom, ha elegendő szerves trágya kerül a talajba, keve­sebb műtrágyát kell felhasz­nálnunk a termeléshez, és úgy adagolhatjuk azt, hogy előse­A takarmánymérleg javításáért A közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben már több mint 780 ezer tonna tö­megtakarmányról gondoskod­tak a téli időszakra, szénaér­tékben számolva. Noha ez a mennyiség több a tavalyinál, nem fedezi az állattenyésztés szükségleteit. A takarmánymérleg javítása érdekében a mezőgazdasági üzemek mindeddig a nyári ta­karmányozás előnyeit használ­ják ki. Az állományt nyári ke­verékekkel, lucernával etetik, s ahol lehetőség van rá, le geltetik. (C) gítse a cukorképződés fokozó­dását a cukorrépában. — A napokban a legtöbb munkát a szemes kukorica be­takarítása igényli. Milyen ered­ményeket értek el ezen a té­ren és milyen akadályok fé­kezik a gyorsabb ütemet? — Nem kis feladat előtt ál­lunk, hiszen 14 501 hektárról kell betakarítani a szemes ku­koricát, amely szárításra szo­rul. Naponta 3800—4000 tonna szemes kukoricát szárítunk meg. Véleményem szerint gyor­sabb lehetne a betakarítás, ha még nagyobb lenne a szárító üzemek teljesítménye. — járásukban is kevés a tö­megtakarmány, mivel igyek­szenek pótolni a hiányt? — A nyári keverékek a kedvező időjárásban jól fejlőd­tek és a mezőgazdasági üze­mek többségében 20—22 ton­nás hektárhozamot adnak. Ezt ősszel takaríthatjuk be. A ku­koricaszár 60 százalékát, vagy még ennél is többet, répaka­rajjal silózzuk le. A mezőgaz­dasági üzemek igényei szerint a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyár elegendő nyers répaszeletet szállít. — Hogyan halad az ősziek vetése? — Szervezetten és jó ütem­ben. A tervezett 1100 hektár repcét és 1130 hektár őszi ár­pát idejében elvetettük. Őszi keverékekből a tervezettnél 200 hektárral többet vetet­tünk. Az őszi búza vetésének tervét pár nap múlva teljesít­jük. Elismerést érdemel a Slo- vosivo komáromi üzemegysége, amely késedelem nélkül szállí­tott elegendő és jó minőségű vetőmagot a mezőgazdasági üzemeknek. Bucz Sándor főgépesítő a gépek kihasználásáról nyilat­kozott. — Sok gond és probléma kö­zepette kezdtük a munkákat. Nolm a gépek egy részét nem sikerült kijavítanunk, a mező- gazdasági üzemek kölcsönös Kisegítéssel támogatják egy­mást, és ennek köszönhetőén járási méretben a kitűzött ter­vek szerint végezzük a munká­kat. Az utóbbi időben azonban lelassult a talajművelés. Tizen­két Skoda 180-as nagy telje­sítményű traktor üzemképte­len. Mivel alkatrészeket nem tudtunk beszerezni, visszaküld- tük ezeket a galántai (Galanta) és a kassai l Košice J mezőgaz­dasági gépjavító üzembe, ahol korábban a nagyjavításokat vé gezték ezeken a gépeken. Re­méljük, hogy még az őszi idényben visszaszállítják a traktorokat járásunkba. — Hány traktor dolgozik éjjeli műszakban? — Mivel eddig még a beta­karítás is sok vontatógépet igé­nyelt, 61 nagy teljesítményű traktor szántott éjszakai mű­szakban. A traktorok egy ré­sze nyújtott műszakban végez­te a taiajművelést. Az elkövet­kezendő napokban már jóval több traktort üzemeltetünk éj­szakai műszakban és számíta saink szerint naponta 900— 1000 hektár lesz a napi gyara­podás. Felméréseink szerint a munkák jó összehangolásával, az ellenőrzés megszigorításával elérhetjük, hogy a lehető leg­több gép dolgozzon éjszakai és munkaszüneti műszakokban. Ha ez sikerül, november 20-ig be­fejezhetjük az őszi mélyszán­tást és ezzel megalapozzuk a jövő évi termés egyik feltété­telét. A járási mezőgazdasági igaz­gatóság dolgozói szavainak igazát bizonyította, hogy a me­zőgazdasági üzemek parcelláin még sötétedés után is működ­tek a kukoricabetakarító kom­bájnok, illetve a mélyszántást végző traktorok. BALLA JÓZSEF Teljes erőbevetéssel folynak az őszi mezőgazdasági munkák a trhovi'stei (michalovcei járás) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz-ben, mely csaknem 6 ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. A szövetkezet a kelet-szlovákiai kerület legnagyobb vetőmag-kukorica termelői közé tartozik. Felvételünkön Ján Pari- krupa az idei vetőmagkukorica-termést szemléli (Štefan Puškáš felvétele — ČSTKJ Jól vizsgázott kiskazánok A tervszerű népgazdaságirá­nyítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések gyakor­lati megvalósításában fontos szerep jut a gyártmányfejlesz­tésnek. A komáromi (Komárno) Stavba ipari szövetkezetben már jól néhány éve alkalmaz­zák a kiskazánok gyártásában, amelyekkel javítani kívánják a lakosságnak nyújtott szolgálta­tások minőségét. A kiskazáno­kat ebben az ipari szövetkezet­ben immár 15 éve gyártják a csadádi házak központi fűtésé­hez. A gyártmányfejlesztés folya­matáról Morvay Ferenc, az ipa­ri szövetkezet alelnöke tájékoz­tatott. Elmondotta, hogy az első innovált kiskazán 1976-ban ke­rült a piacra, egy évvel később elnyerte a „Kiváló szövetkezeti termék“ címet, 1978-ban leál­lították a gyártását, mert már nem volt versenyképes. A szö­vetkezet műszaki és újító gár­dáját a siker fénye nem vakí­totta el, akkor is a továbbfej­lesztés gondolata foglalkoztatta őket. Nekik lett igazuk, és en­nek az előrelátásnak köszönhe­tő, hogy az 1979-ben megjelent 30 ezer kílokalóriás, UH P—30 elnevezésű kiskazánjuk már lé­nyegesen tökéletesebb volt elődjénél. A tökéletesítéssel megváltozott a kazán fűtőrend­szere: az addigi vízcsöves rendszert lángcsöves rendszerű­vé alakították át. Felső kombi­nált gázterelővei átépült a füst- elvezetés is. A lerázó rostrend­szeren végrehajtott változás az addigi lehamuzáson kívül a le- salakozást is lehetővé tette a tüzelő térségből. Az új kazán kivitelezése is esztétikusabb lett. Az előírt tüzelő égetésével — diószénnel 71—76,5 száza­lékos hatásfokot értek el. Ha­sonló hatásfokot értek el tűzi­fa alkalmazásával is. Az ipari szövetkezet kiskazánját a pró­baüzemeltető vizsgákon fűrész­por fűtéssel is kipróbálták. A kiskazán így is jól vizsgázott. Sőt! A nemzetközi próbákon is sikeresen mutatkozott be, s így külföldön is nagy lett iránta az érdeklődés. Miután minden vizsgán helytállt, az ipari szö­vetkezet dolgozói már a soro­zatgyártás előkészítésén dolgoz­nak. Ez a folyamat lassúbb ütemű, mivel a szövetkezetnek nincs szerszámkészítő csoport­ja, sem tervező csoportja. Ezt a feladatot majd más üzemek se­gítségével oldják meg. A ter­vek szerint külföldre csak jö­vőre szállítanak ezekből a ka­zánokból. Az idén mintegy 500 kazán készül el az ipari szövetkezet­ben. A jövő évben ennek négy­szeresét tervezik legyártani és bíznak abban, hogy teljes mér­tékben kielégítik a lakosok, a megrendelők igényeit. Az UH P—30-as kazán soro­zatgyártása jóformán el sem kezdődött, az ipari szövetkezet dolgozói máris jól vizsgáztak az újabb kifeljesztett UH P—25- ös kiskazán prototípusával, amelynek 75 százalékos a ha­tásfoka. E gyártmány nullszé- riáját (az első 10 darabot) a 4. negyedévben gyártják le. Soro­zatgyártását 1982 második fe­lében kezdik el. Mint az el­mondottakból kitűnik, a Stavba ipari szövetkezetben nincs ide­jük elavulni a gyártmányok nak. Amikor legjobban kere­sett egy-egy termékük, a fej­lesztők már újabban, tökélete­sebbel jelentkeznek. Ogy gondo lom, helyes úton járnak. KOLOZSI ERNŐ 1 Höl. X. 24. r kis i L NYELVŐR 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom