Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-26 / 228. szám, szombat

Őszi határjárás

Jól szervezett munkával és megfontolt sietséggel Q Párttagok és pártonkívüliek egyaránt jó példát mutatnak $ A pártbizottság is részt vállal a betakarítás irányításából és az ellenőrzésből

A legnemesebb célokért

Kocsiba ülünk, hogy megnézzük az őszi határt, pontosabban annak egy részét. Mert az egésznek csak egyszeri körbejárásához is vagy 50 km-t kellene megtenni, de még ennek a kétszerese sem elég ha a közel 4100 hektár földterületen gazdálkodó lakszakállasi {Sokolcej Csehszlovák—Magyar Barátság Egységes Földműves- szövetkezet valamelyik ágazatvezetője általános képet akar nyerni a mezei növények állapotáról.

A határ verőfényben úszik, kellemesen enyhe a levegő, bár már késő délutánra jár az idő. Ezt szeptember végén a földművelő embernek nagyon meg kell becsülnie. Lakszakállason így tesznek, ami annyit jelent, hogy a munkára alkalmas órákat maximálisan kihasználják.

— Ember és gép számára a lehető legjobbak a munkafeltételek, nem haragudnánk, ha legalább október végéig ilyen maradna az idő. Az elmúlt hét elején kaptunk 20 milliméter- nyi csapadékot, és pár nappal később még két ízben volt kisebb eső. A vetőszántás, magágykészítés feltételei kitűnőek, és a föld jelenlegi nedvesség- tartalma elég a búza kikeléséhez.

— így aztán a munkákkal ís jól állunk. Idejében megkezdtük a silókukorica betakarítását, a napokban befejezzük, és a felszabaduló erőket a szemes kukoricába csoportosítjuk át. A cukorgyár kérésére már szeptember 7-én hozzáláttunk a répa kiszántásához. Hektárhozama a várakozásnak megfelelően jóval 40 tonnán felül van, a cukortartalom pedig lényegesen magasabb a tavalyinál, ami az új átvételi feltételek mellett közvetlen előnyünkre van.

Győri Lászlónak, az efsz alelnökének és Both Gézának, az üzemi pártbizottság elnökének rövid ismertetője már önmagában is elég magyarázat lenne a nyugodt légkörre, derűlátó hangulatra, ami a földművesszövetkezetben fogadott, de a teljes képhez még más részletek is hozzátartoznak.

Egy részükkel már útközben találkoztunk. Büszkén mutatták az egyenletesen kisorolt és szépen fejlődő őszi árpát, a gyommentes cukorrépát és a szemes kukorica kalászait. Az igaz, nem adják majd meg a várt 6,4 tonnát, de a 6-ot mindenképpen, és ezzel az átlaggal az idén nagyon sok helyen megelégednének. Akárcsak azzal a ténnyel is, hogy megfelelő tömegtakarmány-alappal kezdhetik a téli időszakot.

— És ezt is sokan mondanák szívesen magukénak — mutatott az alelnök az egyik 70 hektáros parcellán katonás rendben sorakozó, vöröshagymával telt zsákokra. — Közel 400 mázsa termett hektáronként, meg is telt vagy 16 000 láda és 60 000 zsák. A múlt szombaton, vasárnap vagy 3000 ember dolgozott e területen, tisztította, zsákolta a hagymát. Osztályozott és egészséges a termés, így aztán az se baj, hogy több van a tervezettnél. Vevő akad bőven.

— Persze mindez nincs ingyen — összegezte a tanulságot az elnök. — Az emberek akarata és áldozatkészsége nélkül aligha lennének ilyen eredmények. Az aratást követően mostanáig például mindössze két szabad szombatunk volt, s egyhamar nem is lesz ilyen. Az istállótrágyát is két műszakban hordtuk, terítettük, s hiába vagyunk időelőnyben, a megfontolt, ésszerű sietség továbbra is alapkövetelmény.

Elmondta, hogy az üzemi pártbizottság és az irányítása alatt álló négy alapszervezet miként veszi ki részét a betakarítási munkák irányításából, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak az ellenőrzésnek. Az őszi teendők politikai-szervezési munkaterve egyes pontjainak teljesítése időhöz és személyes felelősséghez kötött. A pártgyűléseken, a közbeeső időben pedig az alapszervezetek pártbizottságainak ülésén és a rendszeresen egybehívott termelési értekezleteken ellenőrzik a munkák állását és a feladatok teljesítését. A munkakedvet csak fokozza a jól megszervezett és minden őszi mezei munkát felölelő szocia- lista munkaverseny és a he* lyezésekért járó jutalmak elnyerésének a lehetősége. Az emberek versenyeznek, de pár* huzamosan a minőségi követelményeknek is eleget tesznek.

Póda Iván az egyik járva- szecskázó kezelője nem hallotta az előbbieket, mégis minden szavával azokat igazolta.

— Szép a silókukorica, öröm benne dolgozni. A gép ugyan régi, de jól bírja. Persze a szükséges kenéseket, hibamegelőző karbantartást késedelem nélkül el kell végezni.

— Nem, nem vagyok párt* tag — feleli a további kérdés* re — de a munkában versenyben akarok lenni az elsőségért. Az előző években már értem el helyezést és talán az idén is sikerül. Persze, mindig oda kell figyelni a munkára. Például a megfelelő sebességre, akárcsak arra, hogy a gép merőlegesen vágja a sorokat, ne döntse a kukoricát.

Takács Zoltán traktorosnak a szecska elszállítása a fel* adata. Természetesen ő is vállalja a nehezebbet. A napi 12 órás műszakot, s bár nehezebb

Az erkölcs fogalma oly régi mint maga az emberiség. Erkölcs nélkül az emberek nem élhetnek. A marxizmus—leninizmus tisztában van az er* köles szerepével az ember és a társadalom életében. Kidomborítja az erkölcs osztályjellegét, azonban elveti az erkölcsi prédikációkat, a moralizálást, amely nem változtathatja meg sem az embert, sem a társadalmat. Ez nem azt jelenti —< bár T. G. Masaryknak is az volt a véleménye —, hogy a marxizmus erkölcstelen, s hogy a kommunisták embertelenek. Ennek épp az ellenkezője igaz.

Marx és Engels kigúnyolták a burzsoá erkölcsöt, a burzsoázia moralizálgatását, leleplezték a burzsoá erkölcs kétszínűségét és egyetértettek Hel- vétiusszal abban, hogy az erkölcs frivol tudomány, ha nem kapcsolják össze a politikával és a törvényhozással. Lenin szintén többször fellépett az ellen, hogy az erkölcsöt szétválasszak a társadalmi léttől, az osztályoktól és az osztálypolitikától. Ám ez egyáltalán nem ezt jelenti, hogy a marxizmus—leninizmus megalapíA Rokycany-i Favorit dolgozói évente növelik a kerékpárgyártást az ésszerűsítési intézkedések és a munkatermelékenység növelése által. Az üzem dolgozói az idén 15 komplex szocialista ésszerűsítési jeladatot akarnak megoldani, ezáltal 20 ezer munkaórát megtakarítani. Tervüket eddig több mint kétharmadára teljesítették.

Képünkön Ľudmila Žouro- vá kerékpárokat szerel.

(Jirí Vlach felvétele—CTK)

a traktor irányítása, jobban kell vigyázni, ha két pótkocsit vontat egyszerre, mégis így tesz, hiszen ezzel kevesebb gépre van szükség. S közben igyekszik is, hogy idejében érkezzen, a gép ne várakozzon rá tétlenül.

Megyünk tovább, a cukorrépaföld a következő megálló. Nagy Kálmán, Szendi Kálmán és Nagy János kezeli a hatsoros répafejelőt, illetve kiszántót, közülük az utóbbi a párttag.

— Mindenki igyekszik teljesítményének legjavát nyújtani, legyen az pártonkívüli, vagy párttag. A munkafeltételek jók, a répa egyenletesen sűrű és jól ül a földön. Mi pedig ennek megfelelően jó minőségű munkát végzünk.

— Persze ezt a keveset se hagyjuk itt, látja amott a ml böngészőink már szedik is ösz- sze az elszóródott fejeket — hívja fel figyelmemet az albínók a parcella távolabbi részén dolgozókra.

Közben megtelik a két pótkocsi, Rajkovics Géza és Füssy Kálmán traktorosok már indulnak ís a rakománnyal, s azon- nyomban újak állnak a helyükbe.

— A jó szervezés a folyamatos munka lényeges előfeltétele. Ami rajtunk múlik, abban nincs hiba — summázta a látottakat, hallottakat az elnök.

És folytatja, mert sajnos ezúttal is akad bőven felesleges és bosszantó probléma. Például ismételten sok gondot okozott a pótalkatrészhiány, de a bőséges hagymatermés sem jelentett egyaránt csak örömet, mivel a zsákokat sok utánjárással tudták beszerezni. Még így sem kaptak előírt méretűeket, s ez gondot okoz a szállításban. És sajnos nem érkeztek meg az ígért adapter- kiegészítők sem, hogy végre kevesebb gonddal lehessen betakarítani a kukoricaszárat. Mindez csak nehezíti a földművesek számára egyébként sem könnyű őszi időszakot.

EGRI FERENC

tói nem vették figyelembe azt a hatást, amelyet az erkölcs az emberek gondolkodására és tetteire gyakorol.

Tény, hogy a marxizmus—* leninizmus a kommunizmus győzelmének szükségességét nem csak a burzsoá társadalom erkölcsi elítélésével igazolja, hanem a proletariátus forradalmi politikai mozgalmával. Ez a forradalmi mozgalom pedig a társadalomfejlődés objektív történelmi törvényszerűségei hatásának ismeretéből, e fejlődésnek a társadalomra, az osztályokra és egyénekre gyakorolt hatásából indul ki.

Az erkölcs előfeltétele mindenekelőtt a társadalom anyagi erőinek fejlődése, a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődése; az egész gazdasági alap közvetett vagy közvetlen módon hat az erkölcsre. Az erkölcs is visszahat a gazdasági alapra, befolyásolja az emberek anyagi viszonyait. A fejlődést és az erkölcsi nézetek hatásfokát több társadalmi tényező befolyásolja, mindenekelőtt a társadalmi tudat azon formái, amelyek legközelebb állnak az erkölcshöz, például a vallás és a politika.

Az erkölcs és a politika kapcsolatára a marxisták előtt már rég rámutattak a filozófusok. Az elsők egyike volt Arisztotelész, aki az erkölcsöt valamiféle „közösségtudomány egyik válfajának“ tartotta. Arisztotelész szerint a politikai tudomány felhasználta a többi gyakorlati tudományt arra, hogy megértsük és meghatározzuk, mit kell tennünk és mitől kell óvakodnunk, hogy az egyén, a nemzet és a közösség javát szolgálhassuk. A politika és az erkölcs közötti különbség abban rejlik, hogy a politika a közjót keresi, az erkölcs pedig az egyén boldogsáA Liptovský Mikuláš-i Katonai Műszaki Főiskolában tett látogatásom során szóba kerültek az iskola tanárai ís. Beszéd közben valaki megjegyezte: akkor kellett volna itt lennie, amikor Ilanovský ezredestől búcsúztunk. Hallgatóink még most is emlegetik szavait: Mint sorkatona léptem ebbe a kaszárnyába, innen a szlovák állam fasiszta hadseregébe kerültem ... de sohasem gondoltam arra, hogy ebből a kaszárnyából a csehszlovák néphadsereg ezredeseként megyek majd nyugdíjba.

Ján Ilanovský ezredes gyermekkorát és Ifjúságát a Tátra alatt töltötte. Amikor életében választás előtt állt, egy pillanatig sem habozott. Tudta, hogy a front másik oldalán várják — az első csehszlovák hadtestben. Azok közé tartozott, akik a duklai harcok során kiharcolták azt a jogot, hogy részt vehessenek a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Tudta mire vállalkozik, mit jelent az ellenség hátországában harcolni. A többi bajtársával együtt öt hónapon keresztül vállalta a megpróbáltatásokat, addig, amíg egyesültek a szovjet hadsereg és az első csehszlovák hadtest egységeivel.

Liptovský Mikuláš fölött, volt harcostársainak sírjai mellett emlékezett ezekre az időkre. Azt elfelejtette megemlíte* ni: nem hiányzott sok ahhoz, hogy ő is életét veszítse — hét ízben sebesült meg. Lelkesedéssel magyarázta az akkori harci helyzetet, ugyanolyan szemléié* tesen és érdekfeszítően, mint ahogyan a kis pioníroknak szó* kott beszámolni életútjáról.

Éppen akkor jártak az. elesett hősök temetőjében a Honvédéi* mi szövetség čaňai szervezeté* nek tagjai. A fiatalok nagy ér* deklődéssel hallgatták magyarázatát. Később még köszönőle* velet is küldtek azért a felejthetetlen élményért, amelyet az ezredessel való találkozás jelentett számukra.

Már nyugdíjas. Hosszú évek óta mondogatta feleségének: — Bírd még ki ezt az egy-két évet, meglátod, ha levetem az egyenruhát, állandóan otthon leszek. — Jaroslava asszony tü* relmesen várt, de amint mondja, férje mostanában talán még

gát. De az egyiket a másiktól nem lehet elválasztani. A politika, ugyanúgy mint az erkölcs, az emberek közötti viszonyokkal, az emberi együttéléssel foglalkozik. Az antago- nisztikus ellentétektől feszülő osztálytársadalmakban ez mindenekelőtt az osztályviszonyok problémaköre. Arisztotelésznél a politika és az etika az uralkodó osztályt szolgálta, ez a megalkuvás politikája és erkölcse volt, amely került minden szélsőséget. Szerepe az volt, hogy a rabszolgatartókat egyesítse a rabszolgák ellen, ha nőtt köztük a nyugtalanság. Az etika a politika szolgálatában állt és mindkettőnek az volt a feladata, hogy a középosztályt, . a rabszolgatartókat szolgálja.

Nyilvánvaló, hogy az osztály- társadalmakban az etikának alárendelt a viszonya a politikához. Minél jobban kompromittálódott a kizsákmányoló osztályok politikája, annál hathatósabban kellett védelmeznie és igazolnia ezt az etikának. A burzsoá erkölcs mentegette és igazolta a burzsoá politikát, mert mindkettő a kízsákmá- ayolókat szolgálta, hogy azok leigázhassák a dolgozókat és fokozhassák nyereségüket. A szocialista erkölcs nem titkos játék a hatalomért és a hatalommal, s nem folytat zárt ajtók mögötti tárgyalásokat. A szocialista erkölcsnek az sem feladata, hogy „rávilágítson“ vagy „leplezze“ a politikai játszmákat — az erkölcsi normák mindenkire egyformán vonatkoznak. A szocialista politika épp úgy, mint a szocialista erkölcs, mindenkire igényes feladatokat ró, megköveteli, hogy minden polgár aktívan részt vegyen a politikai életben és hogy erkölcse a szocialista erkölcs legyen.

ritkábban tartózkodik odafiaza, mint azelőtt, pedig már hatvanéves.

Ján Ilanovský az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Liptovský Mikuláš-i járási bizottságának titkára. Hitvallása: — Ha a békéről van szó, minden feladatot vállalok, mindent megteszek. Szavai őszinteségéhez nem fér kétség. 4

Részt vettünk a járási bizottság ülésén, amelyen ő tartott beszámolót a kongresszusi határozatok lebontásáról, és a szervezet feladatairól a legközelebbi időszakban. A tanácskozás légköre örömteli volt, hiszen a szervezet jó munkájáért elismerésben részesült. A járási szervezetek versenye keretében szlovákiai viszonylatban a harmadik helyen végeztek. Jó volt elnézni, ahogyan az ősz hajú férfiak és nők javaslatokat tettek a szervezet munkájának további javítására. Koruk ellenére egyikük sem gondol tétlenségre. Igazán nem kicsiség egy 10 hektáros legelő felújítása —, amelyről többek között néhány vagonnyi követ gyűjtöttek ösz- sze —, hogy ezzel is hozzájáruljanak a mezőgazdaság takarmánygondjainak enyhítéséhez. Részt vesznek óvodák, vízvezetékek, művelődési házak és más létesítmények építésében. Nem hivatkoznak a háborúban szerzett érdemeikre, legtermészetesebb kötelességüknek tartják, hogy átadják polgártársaiknak, főleg a fiataloknak gazdag tapasztalataikat, továbbítsák pártunk forradalmi hagyományait, elmondják mit tapasztaltak az Októberi Forradalom, a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság harcaiban, a spanyolországi küzdelmekben, a fasizmus elleni véres háborúban, a Szlovák Nemzeti Felkelésben.

Sok feladatuk van és az új teendők egyre bonyolultabbak és igényessbbek. ján Ilanovský így vélekedik: — Amíg az

egészségünk jól szolgál, mindent megteszünk... Nem beszél magáról, bajtársai nevében is szól, akikkel együtt lehetőségeiknek és képességeiknek megfelelően mindent megtesznek azért a társadalomért, melyért évtizedekig harcoltak és részt vettek építésében.

Nekünk tudományos politiká-, ra és erkölcsre van szükségünk, vagyis a társadalmi tudat olyan formáira, amelyek az igazságnak megfelelően tükrözik a társadalom fejlődését és helyes irányt szabnak az emberek magatartásának és minden cselekvésének A szocialista erkölcó nem szolgál a hibák és hiányosságok igazolására, nem csapja be az emDe- reket, figyelmüket nem tereli el a valóságos élettől. Ellenkezőleg. Minden egyes embert rávezet, hogy életvitelében valósítsa meg a szocialista társadalom erkölcsi normáit.

Természetes, hogy a politikai tevékenység súlya és jelentősége együtt nő a ránk bízott felelősséggel. Fokozódik tehát az erkölcsi követelmény azok magatartásával és tevékenységével szemben, akikre nagyobb felelősség hárul, mert ezzel együtt nő törvényes hatalmuk is. Ezek az emberek a társadalom figyelmének fókuszában állnak, s Husák elvtárs joggal mutatott rá, hogy azok, akik társadalmunkban felelős tisztségeket töltenek be, nem szá-> molhatnak azzal, hogy kényei-, mes életük lesz.

A szocialista politika és a szocialista erkölcs egy irány’ ban hat, közös a céljuk és a feladatuk. Ez a szabad emberek politikája és erkölcse, akik öntudatosan építik az új társadalmat, a kommunizmust, amelynek erkölcse az egész emberiségre vonatkozik, a politika pedig a közösség érdekeit szolgálja, s már nem ia a régi értelemben vett politika. A szocialista politikának épp úgy, mint a szocialista erkölcsnek nagy jelentősége van a szocialista ember és a szocialista társadalom életében. Elválaszthatatlanul összekapcsolódik polgártársaink mindennapi életével, s rávezeti őket az emberiességre, hogy teljes életet élhessenek.

LADISLAV HRZAt

RASTISLAV SENEŠI

Az erkölcs és a politiká