Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-04 / 209. szám, péntek
Angola elítéli az amerikai vétót Nyílt washingtoni kiállás a fajüldözők mellett (ČSTK) — Az angolai kormány rendkívüli ülésén élesen elítélte az amerikai kormányt amiatt, hogy a dél-afrikai agresszióról megtartott ülésen megvétózta az agresszort elítélő határozatot. Az amerikai vétó azt tanúsítja, hogy Washington szoros kapcsolatot tart fenn a fajüldöző pretórlai rendszerrel és semmibe veszi az alapvető emberi jogokat. Az Egyesült Államok a Dél-Afrikai Köztársaság támogatásával egész Afrika ellen cselekszik — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az angolai kormány fenntartja magának a jogot, hogy az adott helyzetben az ENSZ- Alapokmány 51. cikkelyének értelmében a megtámadott országnak Joga van az egyéni vagy kollektív önvédelemre. A nyilatkozat végezetül köszönetét fejezi ki a nemzetközi szervezeteknek és valamennyi haladó erőnek azért, hogy szolidaritásukról biztosítják az angolai népet. El a kezekkel Angolától!, Éljen a SWAPO! — ilyen és hasonló feliratú transzparansek- kel vonultak tegnap New Yorkban az ENSZ s/ékháza elé az Egységes Néger Front elnevezésű szervezet tagjai. Akciójuk célja az amerikai közvélemény mozgósítása a Reagan-kormány Afrika-politikája ellen, amely nyíltan támogatja a dél-afrika! fajüldöző rezsimet. Chilei szolidaritási hét (ČSTK) — A Békevilágtanács felhívására már évek óta világszerte megtartják a chilei szolidaritási hetet. Az akció a chilei nép újkori történelmének két fontos eseményéhez kapcsolódik: 1970. szeptember 4-én a Népi Egység jelöltjeként Salvador Allende nyerte meg az elnökválasztásokat, három évvel később pedig, 1973. szeptember 11-én, Pinochet tábornok vezetésével katonai államcsíny útján fosztották meg az országot a haladó fejlődés lehetőségétől. A ma kezdődő szolidaritási hét keretében világszerte megemlékeznek a reakciós katonai junta áldozatairól, tiltakozó akciókat rendeznek a Chilében uralkodó fasiszta diktatúra ellen. Reagan újabb tárgyalási feltételeket szab A Szovjetunió elveti a leszerelési intézkedések helyszíni ellenőrzését (ČSTK) — Ronald Reagan amerikai elnök Chicagóban a republikánus párt nagygyűlésén mondott beszédében újból megerősítette az amerikai kormányzatnak a tömegpusztító fegyverek felhalmozására Irányuló veszélyes irányvonalát. Kijelentette, ha a Szovjetunió nem fogadja el a leszerelési megbeszélésekkel kapcsolatos amerikai feltételeket „olyan fegyverkezési versenyben talál ja magát, amelyet nem nyerhet meg“. Reagan a konzervatív republikánusok lelkes tapsa közepette kijelentette, hogy a szovjet4 vezetőkkel csak az ellenőrizhető“ fegyverkorlátozásról hajlandó tárgyalni és szavai szerint a SALT-Il. szerződés ezt nem biztosítja. Amikor az újságírók Reagantól azt kérték, hogy magyarázPUCCSISTÄK KIVÉGZÉSE i (ČSTK) — Bangladesben tegnap kivégeztek 12 tisztet, akiket a bíróság a június 30-i sikertelen puccskísérletben való részvétellel, illetve annak szervezésével vádolt. Mint ismeretes, a katonai lázadás során meggyilkolták Ziaur Rahman köztársasági elnököt. Egy nappal később a lázadást leverték és a puccskísérlet fő szervezőjét megölték. Megbízható daccai források szerint a bangladesi kormány „elvileg“ döntött az államcsínykísérlet után elrendelt rendkívüli állapot megszüntetéséről. E lépés célja: kedvező légkör megteremtése a már két ízben elhalasztott, s most novemberre kiírt parlamenti választásokra. za meg, az „ellenőrizhetőség" helyszíni ellenőrzést jelent-e, be kellett Ismernie: nem tudja, elegendő-e a leszerelési lépések hatékony ellenőrzéséhez a korszerű technika, vagy valóban a személyes helyszíni szemle szükséges-e. Mint Ismeretes, a Szovjetunió mindig elutasította a Nyugat által a hatvanas években szorgalmazott -helyszíni ellenőrzést, mint a szovjet védelmi eszközök legalizált felderítésére való törekvést és azt hangoztatta, hogy a leszerelési intézkedések ellenőrzéséhez teljesen elegendő a műholdakkal és más műszaki eszközökkel folytatott megfigyelés. A semleges katonai szakértők mindig egyetértettek ezzel a véleménnyel és a SALT-L, valamint a SALT-II. szerződés sem foglal magában semmiféle „helyszíni szemlét". Santiago fölött esik az eső... 'Az ismert film kockái pereg- nek előttünk.., Salvador Allende választási győzelme 1970. szeptember 4- én, a Népi Egység kormányának első intézkedését, államosítások, földreform, majd sötét szemüveges alakok képében megjelenik a CIA, hogy mindent behálózó csápjaival megfojtsa a haladó rendszert... (Colby, a Központi Hírszerző Szolgálat akkori igazgatója: „A CIA chilei tevékenységét prototípusnak tekintettük, laboratóriumi kísérletnek, kipróbálva a nagyarányú, valamely rezsim lejáratását és megdöntését célzó finanszírozást.) Az első ellenforradalmi megmozdulás, az „üres fazekak felvonulása“ 1971- ben, majd egy évvel később a magánteherautó sok egyhónapos sztrájkja. A negyedmilliós teherautós, kereskedő, taxisofőr sztrájkja 1973 nyarán már a véres fordulatot készíti elő. A filmkockák — amint az események is — ezután gyorsan peregnek. Azon a napon — 1973. szeptember 11-én — Santiago fölött esik az eső. Reggel hat óra után értesítik Allende elnököt a katonai puccsról. Ügy dönt, hogy testőreivel az elnöki palotába, a La Monedába megy. Géppisz- tollyal a kezében — emlékezetes képi — vezeti embereit, akikkel közli, hogy utolsó leheletéig fog harcolni az alkotmányos kormány megvédéséért. rA mikrofon elé lép, s elmondja utolsó üzenetét a néphez. „Keserűség nélkül szólok hozzátok, ha csalódást okozok ts. Szavaim azokat büntetik, akik elárulták esküjüket. .. A munkásoknak csak egyet szeretnék mondani: nem mondok le. Ebben a szélsőséges helyzetben saját életemmel fizetek a nép iránti odaadásomért. Biztosítlak benneteket: meggyőződésen, hogy azt a magot, amelyet a chileiek százezrei tudatában ültettünk el, nem lehet kiszakítani. .. Leigázhatnak minket, ám sem az erő, sem a büntettek nem állhatnak a társadalmi haladás útjába. A történelem a mi oldalunkon áll... Hazám munkásai! Hiszek Chilében és küldetésében.. “ rA La Moneda néhány órával később tűzben áll, a harckocsik és a bombák lerombolják. A kora délutáni órákig már sokan veszítik életüket az egyenlőtlen harcban. Allende elnököt 14 óra körül éri hasán az első, majd mellén a végzetes lövés... Á fegyverek lassan elhallgatnak, de most a stadionba hurcolt foglyok kiáltásaitól, Pinochet pribékjeinek ordítozásától hangos a város. És Santiago fölött még mindig — s azóta is — esik az eső... (pap) Arabközi tanácskozás Libanonról NINCS FEGYVERNYUGVÁS (ČSTK) — Bejrútban tegnap külügyminiszteri szinten megkezdte tanácskozását a négyoldalú arabközi bizottság. Szíria, Szaúd-Arábia, Kuvait és az Arab Liga képviselője libanoni elnöklettel két napon át fog tanácsSomozagárdistók akciója IZRAEL MÉGIS MEGKAPTA AZ F-16-OSOXAT A szállítmány leállítása megtévesztő amerikai manőver volt (ČSTK) — Egy Somoza nemzeti gárdájának 60 volt tagjából álló ellenforradalmi csoport Honduras területéről behatolt Nicaraguába és Nueva Segovia tartományban támadást intézett a sandinista népi hadsereg állásai ellen. Hatórás harc után a támadók kénytelenek voltuk visszavonulni. Floridában 2000 somozista és kubai emigráns Nicaragua elleni intervencióra készül, s további 6000 ellenforradalmár már a hondurasi—nicaraguai határ közelében tartózkodik. Kiképzésükben amerikai zsoldosok Is részt vesznek. (ČSTK) — Az izraeli légierő az elmúlt két nap során további fiz F-16-os vadászbombázót kapott az USA-tól. Az USA most összesen 16 ilyen gépet szállít Izraelnek. Azt követően, hogy Izrael június 7^én az iraki atomerőmű, majd július 17-én Bejrút ellen hajtott végre barbár légitámadást, a világ közvéleményének határozott tiltakozására az amerikai kormány arra kényszerült, hogy ideiglenesen leállítsa <*z F-16-osok Izraelbe történő szállítását. A szállítmányok felújítása bizonyítja: tisztán formális gesztusról volt szó, hogy a közvéleményt megnyugtassák, ős az amerikai kormány továbbra is izraeli szövetségesének megbízható védelmezője. kozni a jelenlegi libanoni helyzetről és a hosszadalmas válság megoldásáról. A sajtó nem fűz túlzott reményeket a találkozóhoz, úgy véli, a miniszterek nem képesek jelentős mértékben hozzájárulni a nemzeti kiegyezéshez. Az egyes libanoni politikai csoportok állásfoglalásai és érdeket ugyanis annyira különbözőek, hogy nem lehet számítani együttműködésükre a helyzet konszolidálása érdekében. Vazzan kormányfőnek minden erőfeszítése ellenére sem sikerült legalább ideiglenesen elérni a teljes fegyvernyugvást. A Bekaa-völgyben Ismét összecsaptak az Amal síita szervezet és a libanoni falangisták fegyveresei. A fegyveres akcióban egy katona életét vesztette, több személy súlyozan megsebesült. egyesült Államok 19111. X. 4. F öldön? Vízen? Levegőben? — ez itt a kérdés. S ha Földön, akkor hogyan, hol mennyit? Valóban sok a kérdőjeí az MX rakéták körül, egy dologban azonban nem kételkedhetünk. Nevezetesen abban, hogy a Reagan-kor- mányzat nem mond le ezekről az Interkontinentális ballisztikus rakétákról. A többi „részletkérdésnek“ tekinthető, bár elég nagy vitákra adott okot a elmúlt hetekben Washingtonban. Az MX rakétarendszer az USA stratégiai nukleáris fegyverar- zenálját hivatott kibővíteni. A rakéták gyártásáról 1979 júniusában még Carter elnök döntött, s kormányzata pontos tervet dolgozott ki elhelyezésükre, ami jelenleg a vita tárgyát képezi. Nézzük először, „mit is tud“ ez a rakéta? Az MX a legnagyobb amerikai interkontinentális ballisztikus rakéta lesz. Az Aviation Week and Space Technology című szaklap adatai szerint hossza 25, szélessége mintegy 3 méter, súlya 95 tonna körül lesz. Hatótávolsága több mint 10 ezer kilométer. A rakéta 4 fokozatú: az első hármat szilárd, a negyediket folyékony üzemanyagmeghajtású rakétamotorokkal látják el [a 4. a repülés utolsó fázisában biztosítja a 10 önálló, egyenként 300—500 kilotonna erejű — a hiroslmai 20 kiloton- nás volt — nukleáris robbanófej célbajuttatását). A Jelenleg rendszerben levő Minuteman típusú rakétákhoz viszonyítva az MX előnye, hogy több robbanófejet képes hordozni, tökéletesebb Irányító berendezéssel van ellátva, tehát pontosabban ér célba, és ami a legfontosabb: változtatható indítóállású. tehát könnyebben elrejthető. Erre is épült Carter elképzelése. A program szerint 2H0 MX rakétát gyártanának, s Nevada és Utah államokban állítanák fel őket. Az eredeti terv szerint minden egyes rakétát külön külön egy speciális alvázra helyeznék. amely egy 20 km-es földalatti elliptikus pályán körözne. Az „ellpszisek“ mindé* gyikében 23 erős betonfedezék, ún. siló lenne (összesen tehát 4600 silóról van szó.). Bizonyos időközönként — rendszertelenül — ezekbe helyeznék el a gernek az a véleménye, hogy ilyen védelem nélkül' még a több silós rendszer is megsemmisíthető. Reagan szeptember elején hoz döntést e kérdésekben. ám annyi bizonyos, hogy az ABM-rendszerek építését a SALT-szerződés korlátozza, s bevezetésük egyet jelentene a szovjet—amerikai megállapodások felrúgásával (igaz, Reá-* gan hivatalba lépése óta szinte Napirenden az MX kilövő berendezést. Az eľsô tíz MX 1986-ban lesz kész bevetésre, az egész rendszer pedig 1989-ben. A kaliforniai Van- denberg légi bázison gyorsított ütemben építik azt a komp-* lexumot, amely az első húsz kísérleti kilövés színhelye lesz. A kísérleteket állítólag 1983-ban kezdik meg. Reagan elnök kezdetben ellenezte az MX rakéták föld alatti folyosórendszerben való elhelyezését. Olyan változatok jöttek számításba, hogy hatalmas repülőgépek, esetleg tengeralattjárók szállítanák a rakétákat, s így az „ellenség“ sosem tudná, hogy épp hol vannak, következésképp nem Is semmisíthetné meg őket. A folyosórendszert is ezért találták ki, de néhányan — köztük Weinberger hadügyminiszter — Így Is úgy vélik, hogy nem lesznek biztonságban az MX-ek. Jelenleg úgy fest a helyzet, hogy többségben vannak a rakéták földi telepítésének hívei. A legújabb elképzelések szerint az MX-ok felét helyeznék el a folyosókkal összekötött silók rendszerében, a másik százat pedig hagyományos silókban helyeznék el, viszont rakétaelhárító rakétarendszerekkel (ún. ABM-rakétákkal) próbálnák se- bezhetetlenné tenni. Weinbera nullára esett vissza a SALT —II. ratifikálásának esélye, a folyamat folytatásáról nem is beszélve). Ez lenne röviden az MX-prog- ram katonai oldala. Végrehajtásának gazdasági része azonban aggodalmakat kelt még kormánykörökben Is. Carter eredetileg 33,8 milliárd dollárra becsülte a kiadásokat, ám már akkor 70 milliárdra helyes-* bített a költségvetési hivatal. A’ becslések Jelenleg 80—100 milliárd dollár körüli összegben állapítják meg a rendszer kiépítésének költségeit. Szédületes összeg, amely természetesen a programban résztvevő fegyvergyárak. Illetve más váI-« lala tok kasszájába vándorol. A különböző alkatrészeket gyártő, mintegy ezer cég alkalma-* zottjainak nem kell félnie at- tói, hogy elveszítik munkájukat... David Stockman költségvetési Igazgató attól tart, hogy a szociális kiadások eddig végrehajtott csökkentése nem ellensúlyozza a fenyegető költségvetési deficitet, s az újabb fegyverkezési programok (mint pl. a neutronbomba gyártása, valamennyi haderőnem korszerűsítése. vagy akár az MX rendszer kiépítése stb.) az egész Reagan-féle gazdasági program összeomlását okozhatják. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban nem valószínű, hogy ilyen meggondolásokból akár csak valamelyest Is csökkentenék az újabb fegyverekre szánt összegeket. „Az MX rakétákról folyó nagy vita nem örvendeztetheti meg azt, aki tudatosítja, hogy az eredménye 30—80 milliárd dollárjába kerülhet az Egyesült Államoknak, aszerint mennyire őrült lesz az elnök végső döntése“ — Irta a Washington Post egyik augusztusi számában. „A nemzetbiztonsági kérdések nagy tudósai, akik az egyszerű amerikaiakat a vörös szörnyeOgy hallom, helyet keresnek az MX-nek. (International Herald Tribune) íeggeľ ijesztgetik, egymással versengenek abban, hogy ki költ el többet felesleges fegyverekre“. Hogy mennyire igaza van a cikkírónak, azt bizonyítják a következők: az USA-ban nemrég korszerűsített silókban 1000 Minuteman típusú rakéta van, több mint 2100 nukleáris robbanófejjel felszerelve. Ez képezi az Egyesült Államok hadászati erőinek magvát. Emellett további 8000 nukleáris stratégiai fegyver van elhelyezve repülőgépeken, tengeralattjárókon. E hatalmas potenciál töredéke is elegendő lenne az egész emberiség elpusztítására, s bármiféle kibővítése csak fölösleges pazarlás. Washingtonban azonban azt állítják, hogy a Szovjetunió nukleáris támadásra készül, s az USA gyenge ezzel szemben. Am a laikus Is láthajta, hogy az MX- rendszer mögött az amerikai imperializmus legreakciósabb köreinek azon törekvése áll. hogy megsértsék a Szovjetunióval a hadászati fegyverek korlátozásáról korábban aláírt megállapodásokat, a saját előnyükre változtassák meg az erőviszonyokat. „Az MX klasz- szikus példája annak, — Ismét a Washington Postot idézzük —, hogy a hidegháború ideológusai absztrakt nukleáris sakkjátszmájukat folytatva miként állítot- ták a politikusokat a tömeghisztériára em- dllemma elé. A nemlékeztető zet azonban csak ostobán nézi, hogy azok az emberek, akik magukat vezetőiknek adják ki, hogyan keresik a legelfogadhatóbb megoldást egy olyan problémára, amelyik valójában nem létezik*. PAPUCSEK GERGELY
