Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-25 / 227. szám, péntek

Andre; Grcntsk© 5eve!e az ENSZ főtitkáréhoz (ČSTK) — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter levelet intézett az ENSZ főtitkárához. A levél azt -a szovjet javaslatot tartalmazza, hogy fontos és ha­laszthatatlan kérdésként tűzze­nek az ENSZ-közgyűlés XXXVI. ülésszakának napirendjére egy, a közgyűlés által jóváhagyandó nyilatkozatot a nukleáris ka­tasztrófa megelőzésére. Az ok­mány — mellékletként — tartal­mazza a nyilatkozat szovjet ter­vezetének teljes szövegét, Gro­miko a levelében egyebek kö­zött a következőket írja: A nemzetközi helyzet jelenle­gi aggasztó alakulása sürgetően követeli az emberiség számára katasztrofális következmények­kel járó nukleáris háború (meg­előzésére irányuló intézkedések halaszthatatlan jóváhagyását. Azoknak az államoknak a hi­bájából. amelyek az enyhülési folyamat aláásására összpontosí­tottak és amelyeik célként tűz­ték ki a katonai erőfölény meg­szerzését a maguk számára, a fegyverkezési verseny mind ve­szélyesebb jelleget ölt. A hadi- technikában tapasztalható gyors és mélyreható változások mind újabb tömegpusztító — minde­nekelőtt nukleáris fegyverfaj­táik típusait hozzák létre. Az új fegyverfa jták ellenőrzése — tehát a korlátozásukról szóló szerződés is — egy bizonyos idő elteltével rendkívül nehézzé, sőt lehetetlenné válhat. A lázas fegyverkezés fokozá­sát különböző doktrínák kísé­rik, amelyek a nukleáris háború „elfogadhatóságát“ hirdetik. Be­folyásos erők háborús hisztéria át kelteneik, más állaimok és né­pek iránt gyűlöletet szítanak. Ezen erők akciói ahhoz ve­zettek, hogy a fegyverkezéskor­látozási tárgyalások — minde­nekelőtt a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalások — megszakadtak. Az ENSZ alapvető kötelessége, hogy megakadályozza azt, amit már később nem lehetne hely­rehozni. A Szovjetunió javasol­ja, hogy ezért a világszervezet a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazását az emberiség elleni legsúlyosabb bűntettnek nyilvánítsa. Ugyanakkor java­solja bármilyen doktrína elíté­lését, amely megengedi az atom­fegyverek bevetését, mert ez ellentétben áll az emberi er­kölcs törvényeivel és az ENSZ nemes eszméivel. A Szovjetunió javasolja továbbá, hogy a nuk­leáris hatalmak vezetőit szólít­sák fel: úgy járjanak el, hogy a nukleáris konfliktus kirobba­násának veszélye megszűnjön. A Szovjetunió a közgyűlés elé terjeszti megvitatásra az ide vonatkozó nyilatkozatot. Jóvá­hagyása véleményünk szerint az a minimum, amit az Egyesült Nemzetek Szervezetének azon­nal meg kell tennie, hogy lefé kezze a nemzetközi események veszélyes iuányú alakulását. Kérem önt, főtitkár úr, hogy ezt a levelet a közgyűlés pro- cedurális szabályainak 20. cik­kelye értelmében nyilvánítsa emlékiratnak, és a mellékelt nyilatkozattervezettel együtt az ENSZ-közgyűlés hivatalos ok mányának minősítse. Ni/ugat Berlinben szeptember 22-éről 23-áru virradóra összetűzés­re került sor a tüntetők és a rendőrök között. A többezres tömeget a rendőrség gumibotokkal, könny}agyasztó gázzal és víz­ágyúkkal próbálta szétoszlatni. Több mint száz embert letartóztat­tak, a sebesüllek száma még ismeretlen. A tüntetést azért szervez­ték, mert a rendőrség brutális bánásmódjának következtében életét vesztette a 18 éves Kluus-Jürgen Rattay. A tüntetők a rend­őrséget tették felelőssé a fiatalember haláláért. Felvételünk a tün­tetésen készült (ČSTK-fel vétel) 25. forduló Bécsben CSEHSZLOVÁKIA A NEMZETKÖZI HELYZET MEGJAVÍTÁSÁRA TÖREKSZIK EMIL KEBLÜSEK FELSZÓLALÁSA Megelőzni a nukleáris katasztrófát A Szovjetunió által az ENSZ-közgytílés elé terjesztett nyilatkozatjavaslat szövege Tisztelt közgyűlés, % Figyelembe véve, hogy a második világháború tüzében meg­született ENSZ legfontosabb feladata, hogy a jövő nemzedékeket tnegóvja a háború gyötrelmeitől, tudatosítva, hogy az elmúlt háborúk valamennyi szörnyűsége, mindaz a megpróbáltatás, amit az emberiség átélt, összehason­líthatatlan azzal, amit a nukleáris fegyverek bevetése jelentene, az Egyesült Nemzetek Szervezete a tagállamok nevében ünne­pélyesen kijelenti: 1. Azok az államok és államférfiak, akik elsőként folyamod­nak a nukleáris fegyverek bevetéséhez, az emberiség elleni legsúlyosabb bűntettet követik el. 2. Sosem lesznek felmentve azok a vezetők, akik elsőként döntenének a nukleáris fegyver bevetéséről, és sosem nyernek bocsánatot. 3. Az emberi erkölcs törvényeivel és az ENSZ nemes esz­méivel összeegyeztethetetlen bármilyen doktrína, amely meg­engedi a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazását, vagy a világot katasztrófába sodró bármilyen akciót. 4. A nukleáris fegyvereket birtokló államok vezető képvise­lőinek legnagyobb és közvetlen kötelességge úgy eljárni, hogy a nukleáris konfliktus kirobbanásának veszélye megszűnjön. A nukleáris fegyverkezési versenyt meg kell szüntetni és fel kell hagyni vele a becsületes és egyenjogú tárgyalásokra irá­nyuló közös erőfeszítéssel. 5. Az atomenergiát csak békés célokra, csak az emberiség jóléte érdekében szabad kihasználni. (ČSTK J — A bécsi Hofburg- ban a nyári szünet után tegnap felújította munkáját a közép­európai haderőcsökkentési tár­gyalásokon részt vevő tizenki­lenc ország küldöttsége. A 25. tárgyalási forduló első plenáris ülésén Emil Keblúšek nagykö­vet, a csehszlovák küldöttség vezetője szólalt fel. Többek kö­zött kijelentette: „Csehszlová­kia szövetségeseivel együtt, a békeszerető és haladó erőkkel közösen a nemzetközi helyzet megjavítására törekszik. Teljes mértékben támogatja az SZKP XXVI. kongresszusán a nyolcva­nas évekre jóváhagyott szovjet békeprogramot, valamint a Leg­felsőbb Tanácsnak a világ par­lamentjeihez és népeihez inté­zett felhívást.“ A továbbiakban hangsúlyozta a krími találkozók jelentőségét, melyen megerősítették, hogy a különböző társadalmi rendszerű országoknak az atomkorszakban a békés egymás mellett élés alapelvein kell a kapcsolatokat építeni. Csehszlovákia követke­zetes béketörekvéseit többek között azzal is bizonyítja, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakán újabb békejavaslatot kíván előterjeszteni. A cseh­szlovák delegáció vezetője alá­1981 IX. 25. Történelmileg bizonyított tény, ha a népi forradalom a társadalom gazdasági és szo­ciális alapjait érinti, akkor a reakciós erők ellenállásába üt­közik. Ennek a következménye, hogy csaknem két éve állandó feszültség, rettegés uralkodik Afganisztán déli határvidékén. Ismeretes az is, hogy egy meg­buktatott rezsim csak akkor ké­pes ellentámadásba lendülni, ha a világ valamely részén megértésre, támogatásra talál­nak szándékai, céljai. Amióta Ronald Reagan elfog­lalta a mindenkori amerikai el­nöknek kijáró Fehér Házat és kirajzolódtak az amerikai kor­mány külpolitikájának körvo­nalai, az ellenforradalmi és reakciós erők világszerte na­gyobb erkölcsi és anyagi tá­mogatásban reménykedhettek. Sajnos, nem csalatkoztak. A mecénások az utolsó pillanatig a háttérben akartak maradni. Érthető, hiszen nem valami di­csérendő cselekedet egy szuve­rén, független állam közvetett zavarása, még ha egy kizsák­mányolástól mentes társadal­mat építő országról van is szó. Mégis, honnan származnak az ellenforradalmárok fegyverei? Az Amin-rezsim maradványai szerint a kormánycsapatoktól kobozták el, valójában azonban jól összehangolt nemzetközi imperialista együttműködés eredményeként indult meg a hadifelszerelés az afgán „felke­lők“ felé. Természetes, hogy a legnagyobb segítség a leggaz­dagabb partnertől, az Egyesült Államoktól jött. A közelmúlt­ban röppent világgá a hír, hogy Reagan elnök további 21 millió dollárt ígért az ellenforradal­mároknak. A „kooperáció“ töb­bi tagjának — Kínának, Pakisz- tannak, Egyiptomnak és néhány más arab reakciós rezsimnek Érvek és „érvek“ — „csupán“ az a feladata, hogy garantálják: az afgán ellenfor­radalmárok nem fognak hiányt szenvedni sem fegyverből, sem pénzből. Az említettek alapján elkép­zelhető, milyen hatást váltott ki az óceán túlsó partján Szadat egyiptomi elnök nyilatkozata az NBC amerikai TV-társaság- nak, miszerint az Egyesült Ál­lamok Pakisztán és Egyiptom közvetítésével 1979 óta szovjet ulánzatú amerikai fegyverekkel támogatja az afgán ellenforra­dalmárokat. Az amerikai rész­ről annyiszor megcáfolt és ta­gadott hír egy csapásra bizo­nyított ténnyé lépett elő. Ez bizonyos mértékben elégtétel az afgán népnek, amely gyak­ran tette fel a kérdést; egy megbuktatott rendszer marad* ványai miért tudnak annyi kárt, gondot okozni. Miközben egyre-másra látnak napvilágot az ellenforradalmi bandáknak nyújtott támogatást biztosító hírek, a nyugati hír­közlő eszközök egyre inkább visszatérnek az ún. nemzetközi Afganisztán-konferencia gon­dolatához. Ugyanazok, akik to­vább szítják a feszültséget Af­ganisztán körül és akadályoz­zák az ország újjászületését, konstruált, nem létező problé­máról akarnak tárgyalni nem­zetközi fórum előtt. A nemzet­közi konferencia szorgalmazói­nak mielőbb tisztázniuk kell: joguk van-e szuverén, függet­len állam dolgairól tárgyalni a szuverén, független Afganisz­tán nélkül. Joga ehhez csak az Afganisz­táni Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának van. Ah­hoz is, hogy eldöntse, milyen úton kíván haladni, mely or­szágokkal kíván együttműköd­ni. A kabuli kormány 1980 má­jusi és ez évi augusztusi nyi­latkozata ilyen megfontolások­ból látott napvilágot, s talán épp ezért nem talált megértés­re déli szomszédainál és Pa­kisztán barátainál. A helyzet azóta e téren alig változott. A nyílt és „véletlen“ betörések, provokációk továbbra is nehe­zítik az afgán nép országépítő munkáját. Ezek a támadások nem elszigetelt akciók. Szerves részét képezik az agresszív im­perialista körök politikájának, melynek legjellemzőbb vonása a feszültség szítása, a háborús helyzetek fenntartása, háborús tűzfészkek melengetése. (kovácsf húzta, hogy a kiéleződött hely­zet legszembetűnőbben éppen Közép-Európa térségében nyil­vánul meg, ahol hagyományos és atomfegyverek hatalmas ar­zenáljai és nagy létszámú fegy­veres erők is összpontosulnak. Végezetül hangsúlyozta, hogy a szocialista országok azt várják a most kezdődött fordulótól, hogy eredményes és termékeny legyen. A szocialista országok bíznak abban, hogy a nyugat konstrutkív választ' ad javasla­taikra. A NATO-országok nevében de Vos holland küldött szólalt fel. A TASZSZ hírügynökség kom­mentátora elemzi a tárgyalások korábbi fordulóit. Megállapítja egyebek között, hogy az első fordulók során a 19 keleti és nyugati állam képviselőinek vi­szonylag rövid időn belül sike­rült konkrét megállapodást ki­dolgozniuk az egymás biztonsá­gának tiszteletben tartása alap­ján és azzal a céllal, hogy a szárazföldi csapatok, a légierő és a fegyverzetek, köztük a nukleáris fegyverzet lényeges számbeli csökkentése következ­zen. A későbbiekben a tárgyaló feleknek lehetőségük nyílt ál­láspontjuk kölcsönös kifejtésé­re. A két fél érdemei e téren azonban nem egyenlőek — foly­tatja a TASZSZ. A NATO-tagor- szágok irányvonala, amely aze­lőtt sem volt konstruktív, az új amerikai kormányzat hivatalba lépésekor élesebb lett, és a bé­csi tárgyalások az USA hibájá­ból zsákutcába jutottak. A Szov­jetunióval és a Varsói Szerző­dés többi tagállamával szem­ben katonai erőfölény megszer­zésére irányuló törekvésében a nyugati diplomácia egyoldalú katonai előnyökre kíván szert tenni a szocialista országok biz­tonságának kárára. A Varsói Szerződés tagálla­mai számos jelentős kompro­misszumos javaslatot terjesztet­tek elő, amelyek a Nyugat kí­vánságát szem előtt tartották. Ugyanakkor jól ismert tény, hogy a Szovjetunió nemcsak hogy nem növelte csapatainak és harckocsijainak számát, ha­nem azt jelentős mértékben csökkentette, míg a nyugati fél növelte csapatai létszámát. A NATO-nak 991000, a Varsói Szerződésnek 979 000 katonája van Közép-Európában — szö­gezi le a TASZSZ; A bécsi tárgyalások tehát folytatódnak. A szocialista or­szágok hozzáállása továbbra is felelősségteljes és konstruktív — hangsúlyozza a TASZSZ, majd végezetül Leonyid Brezsnyevet idézi, aki az SZKP XXVI. kong­resszusán a bécsi tárgyalás kap­csán a következőket mondotta: Amennyiben a nyugati országok továbbra is halogatni fogják e tárgyalásokat, s ugyanakkor nö­velik katonai potenciáljukat Eu- rónában, nekünk ezt a tényt fi­gyelembe kell majd vennünk. Magas kitüntetési átadása (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev átnyújtotta Konsztantyin Cser- nyenkónak, az SZKP KB Politi­kai Bizottsága tagjának, a KB titkárának a Lenin-rendet és másodszor a Sarló és kalapács aranyérmet. A kitüntetéseket a jubilánsnak 70. születésnapja alkalmából ítélték oda. Leo­nyid Brezsnyev méltatta a ju­bilánsnak az SZKP és a szovjet állam javára kifejtett tevékeny­ségét, aktivitását, és további si­kereket kívánt neki munkájá­ban. Zimbabwei—finn tárgyalások (ČSTK) — A zimbabwei kor­mányküldöttség Robert Mugabe miniszterelnökkel az élen befe­jezte hivatalos látogatását Finn­országban. A finn kormány kép­viselőivel megtárgyalta a nem­zetközi kérdéseket, főleg az Af­rika déli részén kialakult hely­zetet, valamint a két ország kapcsolatainak megszilárdítá­sát. A zimbabwei küldöttség teg­nap kétnapos látogatásra Stock­holmba repült, ahol az ország vezetőivel fog tárgyalni. BRAZÍLIA Ideiglenes államfő (ČSTK) — Aureliano Anto­nio Chavex brazil alelnököt bízták meg szerdán két hó­napra az államfői teendők el­látásával. Erre azért volt szük­ség, mert Jnao Baptista de Oliviera Figueiredo tábornok, államfő a múlt héten szívin­farktust kapott. Chaves megbí­zatása az államfő felépülése idejére szól. Ellentmondó jelentések az iraki—iráni frontról (ČSTK) — Az Iráni erők és az iszlám forradalmi gárdák egyes alakulatai az iráni Kur» disztánna.1 határos iraki terü­letre hatoltak be mintegy 30 kilométeres mélységben. A hírt a teheráni rádió közölte. A rádió által idézett kato­nai közlemény szerint az irá­ni támadás során 320 iraki katona életét vesztette. Irak a fentebbi tényekkel el- lentmontóan azt jelentette be, hogy a front déli szakaszán újabb légitámadásokat intézett az ott összevont iráni egysé­gek ellen. Jelentések szerint a legsúlyosabb harcok Khüzesz- tán tartományban, Susanguer- pe mellett folynak. Az iráni csapatok az utóbbi napokban 57 katonát vesztettek. Új amerikai uszító rádióállomás (ČSTK) — Az amerikai kor­mány döntött egy újabb uszító rádióállomás felállításáról, amely Kuba területére sugá­rozza majd adásait. Richard Allen, az elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója bejelentet­te, hogy Reagan már aláírta az erre vonatkozó utasítást. Az adó a tervek szerint jövő év januárjában kezdi meg működését, és üzemeltetése az első évben tízmillió dollárba kerül. A rádióadó létrehozására vonatkozó döntés a fokozódó Kuba-ellenes washingtoni kam­pány része. Az adóállomás az ideológiai diverzió céljaira, a kubaiak „megdolgozására“ szo­cialistaellenes szellemben s nem utolsósorban a szigetor­szág szocialista rendszere elle­ni felforgató tevékenységre szolgál majd. Thomas Enders, a külügyminisztérium Amerika- közi ügyekben illetékes titkára kijelentette, hogy a Szabad Európához és a Szabadsághoz hasonló uszító adóról van szó. Thaiföldi provokációk (ČSTK) — A thaiföldi had­sereg folytatja fegyveres pro­vokációit a Kambodzsai Népi Köztársaság határának mentén és súlyosan megsérti az ország szuverenitását és területi egy­ségét. Az SPK kambodzsai hír- ügynökség szerint szeptember 10—17-6 között a thaiföldi tü­zérség összesen 542-szer lőtt Kambodzsa területére^

Next

/
Oldalképek
Tartalom